Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

MAG Y A R SZ O C I A L IS T A M UNKÁSPÁ RT L APJA WKM VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYÉSÜLJETEK! 66a évfolyam 73. szám 1976. március 26., péntek Ara: 80 fillér Hl Minisztertanács Törvények végrehajtása — Tavaslatok megvalósításának lehetőségei A kormány Tájékoztatási Hivatal közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az iskolai tanulmányaikat ez évben befejező fiatalok mun­kába állításának lehetőségei­ről szóló előterjesztést, és megfelelő intézkedésekei ha­tározott el a végzős fiatalok elhelyezkedésének elősegíté­sére. (Az erről szóló tájékoz­tatást lapunk 3. oldalán kö­zöljük.) A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari miniszter jelentését a mi­nisztérium vállalatainál fo­lyó szervezési tevékenység helyzetéről, és a további fej­lesztésre tervezett, intézkedé­sekről. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés 1875. évi munkájáról és ta­pasztalatairól. A Miniszter­tanács a jelentést és a ta­pasztalatok hasznosítására tett intézkedésekei jóváha­gyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke tájé­koztatta a Minisztertanácsot a gazdasági bírságolás ta­pasztalatairól. 'Megállapítot­ták, hogy a bírságolás beve­zetése elősegítette a gazda­sági visszaélések megelőzé­sét. A kormány a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a gazdasági bírság kiszabásának indít­ványozására jogosult szervek vezetőit az érvényben levő rendelkezések következetes végrehajtására. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány elfogadta a honvédel­mi törvény végrehajtási ren­deletét, továbbá az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapián hatá­rozatot hozott a környezet­védelmi törvények végrehaj­tásáról. Szabolcs-Szatmár megye tanácsának elnöke beszámolt a megyei végrehajtó bizott­ság tevékenységéről a Mi­nisztertanácsnak. A kormány a munkát eredményesnek ér­tékelte, megállapította, hogy a megye jelentős társadalmi és gazdasági fejlődést ért el, és helyeslőleg tudomásul vet­te az ötödik ötéves terv idő­szakára kitűzött célokat A kormány elfogadta a munkaügyi miniszter előter­jesztését a szakszervezetek XXIII. kongresszusán el­hangzott javaslatokból adódó állami feladatok végrehajtá­sára eddig tett és tervezett intézkedésekről. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés már­ciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok és ész­revételek megvalósításának 'lehetőségeit, tájékoztassák ar­ról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Tanácskoznak a közrendvédeíem társadalmi munkásai Közmegbecsülés — A szocialista törvényességnek megfelelően Első országos tanácskozásukra ültek össze csütörtökön és kétnapos programmal elemzik a sokirányú szolgálati ta­pasztalataikat a Belügyminisztérium munkájának önkéntes segítői. Több tízezren végeznek a közrendvédeíem és a ha­tárőrizet területén ilyen társadalmi tevékenységet — min­den ellenszolgáltatás nélkül. Kénviseletükben ma 850-en vesznek részt a munkaértekezletként szervezett eseményen. A tanácskozás — amely­nek megnyitásán részt vett Riez Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szabó István, a TOT elnöke, Szentistványi Gyulané, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára — Benkci András belügyminiszter adott elem­ző értékelést a társadalmi segítők munkájáról. Ez a te­vékenység átfogja szinte az egész belügyi szolgálatot: a közrendvédelmi, a közleke­dési, a társadalmitulajdon­védelmi, a bűnügyi, az ifjú­ságvédelmi, a vízi- és légi­rendészeti, valamint a határ­őrizeti szakterületeket. A belügyi szerveket szolgála­tukban az önkéntes rend­őrökkel és önkéntes határ­őrökkel együtt ifjúgárdisták, úttörők is segítik. Igen ered­ményes a munkásőrség, és a rendőrség együttműködése. A közlekedésbiztosági tanácsok is segítik a Belügyminiszté­riumot azzal, hogy a lakos­ság nagy tömegeit érintő tár­sadalmi tevékenységet fejte­nek ki: a balesetek megelő­zésére irányuló nevelő mun­kával, jogszabály-propagan­dával. a közlekedési vállala­tok dolgozói körében szerve­zett balesetmegelőző előadá­sokkal. A belügyi munka önkén­tes társadalmi segítőinek minden intézkedése, a köz­rend, a közbiztonság fenn­tartása és szilárdítása érde­kében kifejtett tevékenysége — amint erről a tanácskozá­son nyomatékkal szó esett — megfelel a szocialista törvé­nyesség követelményeinek, a jogalkalmazások jogpolitikai irányelveinek. Az önkéntes segítők kiemelkedő munkát végeznek a bűncselekmények és más jogszabálysértések megelőzésének előmozdításá­ban, az állampolgárok tör­vénytiszteletre, fegyelemre nevelésében, a közrend, a közbiztonság, az államhatár őrzésében, a határsértések, rendbontások megakadályo­zásában. Évente több millió óra szolgálatot teljesítenek, s társadalmi munkájuk külö­nösen jelentős a közterüle­teken, az utcák rendjének biztosításában, a közlekedés biztonságát veszélyeztető cse­lekmények üldözésében. Az önkéntes rendőrök például tavaly bűncselekmény elkö­vetésén tetten értek 2000 embert, előállítottak 4181, el­fogtak 428 körözött személyt. A Belügyminisztérium mun­kájának önkéntes segítőiről nemrégiben minisztertanácsi rendelet született, amely nö­veli e társadalmi munkások jogkörét, egyben fokozza, fe­lelősségüket a jogszabályi rendelkezések következetes betartásáért, á szocialista tör­vényesség és a jogpolitikai elvek maradéktalan érvé­nyesítéséért Jó tudni, hogy önkéntes rendőr és határőr az a 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki mun­kahelyén és lakókörnyezeté­ben közmegbecsülésben áll, s maga vállal ilyen társadal­mi munkát Szolgálatának ellátása közben a hivatalos személynek kijáró védelem­ben részesül: többek között erre is felhívja a figyelmet a szolgálatban viselt karsza­lag, továbbá a szolgálati jel­vény és igazolvány. Az országos tanácskozás résztvevői munkaértekezletük első napján a BM aulájában megkoszorúzták a Belügymi­nisztérium hősi halottainak emléktábláját Az önkéntes rendőrök és határőrök szol­gálati életéről kiállítás nyílt a BM központi klubjában. Napirenden Az új kollektív szerződések Tegnap, csütörtökön dél­után ülést tartott a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Ezen részt vett Bessenyei Zsolt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Ligeti László, a SZOT alel­nöke és Kormos László, a SZOT szervezési és káder­osztályának munkatársa is. A testület a kollektív szer­ződések előkészítésének ta­pasztalatait értékelte. A vál­lalatok, üzemek az elmúlt év végén áttekintették és kü­lönböző fórumokon megvi­tatták az érvényben levő kollektív szerződések tapasz­talatait. Megállapították, hogy kifejezik és egyben jól szabályozzák a munkáltatók és munkavállalók jogait és köte lezettségeit. A vállalatok éltek önálló­ságukkal, pénzügyi lehetősé­geikkel, s a dolgozók jogos igényeinek kielégítésével. A kollektív szerződések a szak­szervezetek közreműködésé­vel, egyetértésével és véle­ményezésével készültek. A szabályozással és a végrehaj­tással a dolgozók többsége egyetértett A felmerült munkaügyi vitákat az első fokon eljáró döntőbizottságok rendezték, másodfokon jogorvoslatra az évenként benyújtott pana­szok 10—15 százaléka került. A kollektív szerződések po­zitívumai mellett több olyan körülmény alakult ki, amely gazdaságpolitikai elveinket figyelembe véve joggal kifo­gásolható — állapították meg a tisztségviselők. így például a közlekedésben, az építő­iparban, a kereskedelemben nőtt a foglalkoztatottak szá­ma, ugyanakkor a textil- és az egyes élelmiszeripari vál­lalatoknál tartósak maradtak a munkaerő-problémák. Mér­séklődött, de még mindig igen magas arányú — 31—51 szá'a'ék — a munkaerő-ván­dorlás. Főleg — a KSH ada­tai alapján — az építőipar­ban nagy ez a szám. Fs Bratcsenko és Kémeik Kárely megbeszélése Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön, tegnap a KB székházában fogadta B. F. Bratcsenkót, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának tagját, a Szovjetunió szénbányászati miniszterét. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón jelen volt Bor­bély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Simon Pál nehézipari miniszter, Juhász Ádám államtitkár, valamint V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. (MTI) Az elmúlt középtávú terv­időszakra a vállalatok mér­sékelt bérfejlesztést tervez­tek, de a végrehajtás ettől jelentősen eltért. Igv a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak havi átlagbére az ipar­ban 2568, a kereskedelemben 2482, a közlekedésben 2968, az építőiparban 3107 forint volt, ami azt eredményezte, hogy 1975-ben a bérek nö­vekedési üteme meghaladta a termelés növekedési ille­mét. A népgazdasági és a vállalati érdekek e kérdés­csoportban nem voltak össz­hangban — állapították meg. Az észrevételek, a hozzá­szólások többsége sok jó és megfontolásra érdemes ja­vaslatot adott. Ilyenek: a. textilművekben a nyári idő­szakban minden szombaton legyen pihenőnap; a KSZV­ben vezessék be a lépcsőze­tes munkakezdést, szabá­lyozzák egységesen a mű­szakpótlékot, és adjanak hű­ségjutalmat. Évközben fizes­sék ki a törzsgárdának adan­dó jutalmat — kérték a ká­belgyárban. Számítsák be az Iparitanuló-időt is a tagság­nál — javasolták a textil­művekben. Több üzemben indítványozták a túlórakeret szigorítását, az üzemi étkez­tetés minőségének javítását, s korszerűbb munkásszállí­tást igényeltek a KSZV-r.éL A vállalati munkáskollek­tívák — tagjai a munkaügyi vezetők, szakemberek, na­gyobb egységek képviselői, szakszervezeti és KlSZ-tiszt­ségvtselők — a dolgozók ja­vaslatait mérlegelve elkészí­tik a kollektív szerződés ter­vezetét. Ezeket a dolgozók­kal május 31-ig megvitatják, majd június 30-ig elkészítik a végleges szöveget. Konzerv-) Elfogadták az épület­gyártás A tartósítóipar 'legjelentő­sebb bázisa a konzervgyár, tás. Jelenleg 20 kiló konzer­vet fogyaszt egy lakos átlag­ban évente, és mintegy 400 ezer tonna exportra kerül. A tervek szerint I980_ra to­vábbi 5 kilóval növekszik az egy főre jutó fogyasztás, az export pedig eléri az évi 520 ezer tonnát. felújítási programot D« Ülést tartott a városi tanács vb Januárban múlt egy esz­tendeje, hogy a szegedi vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága jóváhagyta a város hároméves épületfelújítási programját. Ennek alapján mintegy 260 ezer négyzetmé­ter homlokzatfelületet újíta­Bélapátfalván, az Építőipari Beruházási Vállalat szakembereinek Irányításával, 5 nagy vállalat részvételével építik az új cementgyárat. Már befejezték a terep ren­dezését, elkészültek a felvonulási épületek. Megépítették a termclőbereudezésck fe­lének alapjait és a kiszolgáló üzemek vasbeton vázát nak fel. A program első évé­nek eredményei mindenki számára ismertek:, a város sok-sok háza fiatalodott meg. Sikeres volt az első esztendő, mivel a tervezett 85 ezer négyzetméter helyett 97 ezer négyzetméter felületet újí­tottak fel a programban részt vevő vállalatok és szö­vetkezetek. A tavalyi tapasztalatok alapján az IKV elkészítette az idei házfelújítások prog­ramját, amelyet tegnapi, Prágai Tibor tanácselnök-he­lyettes elnökletével tartott ülésén fogadott el a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. A terv elsősorban a Belváros épületeit veszi sor­ra, valamint a sugárutakon, a Lenin körúton és a váron terein levő épületeket. Mi­vel tavaly a magánházak és a közintézmények homlokza­tainak felújításában nem si. került kellőképpen előrelép­ni, a terv az idén ezekre az épületekre is különös gon­dot fordít. A program az idén 101 épület homlokzatának fel­újításával — több mint 89 ezer négyzetméterrel —szá­mok _ 4

Next

/
Thumbnails
Contents