Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

Csütörtök, T976. március 25. f 5 Tavaszi sziinat: április 5—13 Április 5-én kezdődik és április 13-án fejeződik be a tavaszi szünet. az általános és középiskolákban. A szü­net első napja április 5-e, utolsó napja április 13-a. A napközi otthonok a szünet ideje alatt is működnek, i Az általános iskolákban az utolsó tanítást nap június 5. A rendelkezések értelmében az előírt 198 tanítási napnak az érvényes tanévhez > meg kell lennie. A középiskolások érettsé­giző diákjainak az utolsó ta­nítási nap május 8-a, az I—Hl. osztályosok számára június 8-án ér véget a tan­év. A középiskolák I—III. osztályaiban a kötelezően előírt tanítási nap 192. Azoknak az általános Is­kolai tanulóknak, akiknek az osztályzatát öz osztályozó ertekezletek függőben tartot­ták, az utolsó tanítási napot követően pótló foglalkozáso­kat tartanak. Az osztályis­métlők és a javítóvizsgá­zók számának csökkentése érdekében szervezett pótló foglalkozások 11 naposak. Hasonló pótló foglalkozások szervezésére a gimnáziumok­ban is lehetőséget adnak a rendelkezések, A középiskolák nappali tagozatos tanulóinak írásbe­li érettségi vizsgái május 17-én kezdődnek és annak a hétnek a végével zárul­nak. Az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat jubileuma Az Ifjúsági Lapkiadó Vál­lalat gondozásában — a KISZ KB politikai felügye­letével — egy napilap, hat hetilap, 26 folyóirat és 27 időszaki lap jelenik meg, amelyek közül 15 ifjúsági kiadvány, A vállalat életében jelen­tős állomás volt 1957 janu­árja, amikor százezer pél­dánybán kiadták a Magyar Ifjúság című hetilapot, amely a KISZ megalakulásától az ifjúsági szövetség népszerű központi lapja. A tájékoztatón szó volt ar­ról, hogy évente 51 millió 640 ezer példány ifjúsági lap kerül ki a nyomdokból. Magyar-jugoszláv helyismereti tanácskozás A magyar-jugoszláv államközi egyezmény kulturális munkaterve keretében az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának és a So­mogyi-könyvtárnak rendezésében 24-én, szerdán háromna­pos magyar—jugoszláv könyvtári tanácskozás kezdődött a két ország helyismereti munkájáról általában, de különös tekintettel a könyvtárak helyismereti kutató és gyűjtőköri munkájáról, együttműködéséről. A szegedi Somogyi-könyv- eredményeket tár, mint Csongrád megye föl, jóllehet ezek még nem közművelődési könyvtárainak kerültek nyilvánosságra, mert központja, nagy gondot for­dít a megye nemzetiségi la­kosságának anyanyelvi mű­velődésére, a nemzetiségek lakta községek könyvtárai­az elkészült helytörténeti munkák mindmáig kézirat­ban vannak. Kisebb mérték­ben, de hasonló a helyzet Pitvaroson is. Deszken még nak fejlesztésére. Deszken, csak a kezdeteknél tartanak. Magyarcsanádon, az időköz- Üjszentivánon pedig nincs ben Szeged részévé lett Sző- író az ilyen munkához, regen, valamint Űjszenlivá- Holott igény mindenütt non -a szerb, Ambrózfalván, volna, és a Somogyi-könyv­Csanádalbertin és Pitvaroson tár megajánlotta .. támogatá­si szlovák, Magyarcsanádon sdt, mind a kutatómunkához, pedig még a román nyelvű mind az elkészült dolgozatok lakosság számára is gondos- kiadásához. A kiadásra kodnak könyvtáraink minden ugyan nem érett, de gyűjtött életkori szinten megfelelő anyaguknál fogva mégis ér­anyanyelvi olvasnivalóról. Az tékes kéziratokat úgy véde­utóbbi évben a nemzetiségi nénk meg eddigi törvénysze­könyvállomány mintegy 50 százalékkal gyarapodott. Kü­lönösen gazdagodtak a szerb lakta községek könyvtárai. A bajai szerb-horvát, ún. bá­ziskönyvtártól rendszeresen kapott könyveken kívül ta­valy jelentősen megnövelte a rű sorsuktól, az elkallódástól, hogy 3—4 példányban xerox­másolatot készítenénk róla a községi, a városi-járási és a megyei könyvtár helyisme­reti kézikönyvtára részére. Magyarcsanádon Jesity Lá­zár általános iskolai igazga­szerb-horvát nyelvű művek tótól várhatjuk a szerbség számát az említett községek múltjának föltárását. A he­könyvtáraiban az a mintegy lyi románok történetét, kul­200 kötetből álló ajándék, túráját nemrég odakerült fia­amelyet a Somogyi-könyvtár tal lelkészük, Ardeleán Pál jugoszláv testvérintézménye, most kezdi tanulmányozni. A Hazafias Népfront honisme­reti bizottságának elnöke tartott bevezető előadást a helyismereti kutatásokról és a két ország — Magyaror­szág és Jugoszlávia — együtt­működési lehetőségeiről. Dél­után Bényei Miklós, a debre­I JJJÉ B ceni megyei könyvtár tudo­mutathatnak rnányos munkatársa a hazai könyvtárak helyismereti te­vékenységéről, Marija Curfic újvidéki könyvtáros pedig a Matica Srpska könyvtárának helyismereti gyűjteményéről beszélU Csütörtökön délelőtt két szabadkai könyvtáros, Cven­cek Viktorija és Szentgyörgyi István a vajdasági helytör­téneti gyűjteményekről, dr. Péter László kandidátus, a Somogyi-könyvtár tudomá­nyos főmunkatársa, a Szeged­monográfia szerkesztője a Csongrád megyei könyvtárak helyismereti munkájáról, Bé­la Sever a szlovéniai könyv­tárak ilyen jellegű tevékeny­ségéről tart előadást. Takács Miklós, a szombathelyi Ber­zsenyi Dániel megyei könyv­tár igazgatója a vasiaknak a szlovéniai könyvtárakkal va­ló együttműködéséről ad szá­mot, Srna Vukóvic-Mottl a horvátországi könyvtárak helyismereti gyűjteményei­ről, Surján Miklós,' a pécsi megyei könyvtár csoportve­zetője pedig a Baranya me­gyében folyó helyismereti munkáról. a szabadkai városi könyvtár adományozott megyénk szerb lakóinak. Bizonyára ennek is követ­kezménye a nemzetiségi ol­vasók számának örvendetes, pitvarosi kzlovákság hagyo­mányaival főkért a békés­csabai Krupa András nép­rajzi dolgozatai foglalkoznak; több kisebb részlettanul­mány némi átdolgozás, szer­Pénteken délelőtt a tanács­kozás összefoglaló ajánlások megszövegezésével, megvita­tásával és elfogadásával zá­rul. Klubok és szakkörök a közművelődésben Tíz egynéhány évvel ez- a társadalomban a szociálpo- például a hobbikertek felé —; előtt a Hazafias Népfront litikai szervek feladatai kö- való fordulás olyan tényező országos központjának egyik zött a munkában megörege- volt, amelynek eredőit tud­munkatársával hivatalos kül- dett emberekről való szoci- hatjuk ygyan, de hatásait detésben megnéztük az első alista töltésű gondoskodás. csak részleteiben mérhetjük dunaújvárosi pinceklub éle- Módomban állt abban az fel. Ha például egy család­tét. Művelődéspolitikai szak- Időben nyomon követni a nak megvan otthon minde­embereink akkor kezdtek rá- fejlődés-megtorpanás külön- ne, s amellett kis kert is eszmélni arra, hogy a nagy böző fejezeteit. Az elején várja valahol a városszélen, ügybuzgalommal, nagy költ- említett pinceklubokat pél- esetleg a fiataljai mennek el Ségekkel, s kevés előrelá- dául teljesen társadalmi esz- a közösségbe szórakozni, a tással épített művelődési há- közökkel hozták létre, a ta- szülők közéleti érzékenysége zak tekintélyes részét elpus- nács rendelkezésükre bocsá- — sok esetben — eltompul, kázták, nagy hodályokat épí- tott egy bérházi pincét — begubóznak, nincs már kö­tettek, amelyeket télen, ami- persze több helyiségből állót vetelnivalójuk a társadalom­kor legnagyobb szüségük lett — a Vasmű kiselejtezett bú- tói. volna rájuk, nem tudtak be- torokat adott, a falakat a fűteni, kis helyiségek pedig, fiatalok hozták rendbe, ők amelyekben az embereketér- fabrikálták a zenegépet, ők deklődési körének megfelelő, készítetnék a korukhoz illő, korszerű foglalkozásokra ösz- harsogó dekorációkat. Klub­szefoghatták volna, nem vol- délutánokon öt és nyolc óra tak. között összejöttek, diákok és ifjúmunkások, akik addig az tók érdeklődés lanyhulások utcákon és tereken ténfereg- — a tánc és komolyzenei tek, volt mindig egy-egy fel- klubok, ilyen-olyan 1 néven nőtt, mert a rendre, a fe- működő közösségek együtt A kezdeti időben egyesek a gyelemre vigyázni kellett, maradtak és maradnak, az klub elnevezésből arra követ- Figyelemre méltó kultúrpoli- öregek napközi otthoni le­keztettek, hogy az angol tár- tikai lépés volt ez abban az hetőségei egyre jobban, szeb­sadalomban közismert — és időben, kezdete valaminek, ben bővülnek, csak a közép­nagyrészt a jómódú rétegek ami aztán a következő évek- korúaknái léptek és lépnek szórakozását szolgáló — klu- ben tovább fejlődött, s az fel érdektelenségi tünetek, bokhoz hasonló intézménye- egysíkú szórakozás mellett az ket szándékozunk létrehoz- ifjúsági rétegek összesimulá­ni, holott egészen másról volt s£t, szemléleti előrelépését is szó. Arról, hogy az embere- szolgálja. ket szabad idejükben ki- . mozdítsuk a lakásokból, hogy „ Azot.a. P?rs2e J™8"1* ta" szórakozást, művelődés lé- Pfjattal gazdagodott a hetőségeket nyújtsunk nekik, ls szakko^ m°zgal°m. hogy legyen egy hely. ahol "gj- ^^ ségi — szórakozva — műve­lődés igényének jegyében új klubok születtek, s a műve­lődési házakban Pedig, ha a klubok, a szak­körök mindenütt érzékenyen követték volna a változáso­kat, a változó igényeket, utánaléphettek volna a vo­natnak. Nem a fiatalságnál és az öregeknél tapasztalha­1. 3. ihol összeülhetnek közös, ügyeik megbeszélésére, ahol vannak lapok, könyvek, • ahol a ta­pasztaltabbak átadhatják tu­dásukat, s mindezt kötetlen formában. Majdnem ezzel Persze ezeket a fejlett szp-J etatista társadalomban nem lehet a társadalomhoz nem illő eszközökkel leszerelni. A lehetőségeket azonban keres­ni kellene. Itt vannak a ha­talmas új lakótelepiek, fog­lalkozásukat tekintve vegyes lakosságukkal, ez a lakosság i -ii- u- — . s<?r> majdnem mindenütt olyan különböző rendeltetésű szak- kemény falak között él, llogy kor alakult. A hasznavehe­se tudja, ki lakik köz­vetlenül mellette. Ezek uz . ..^qWMBI^^^iMWW^te.munkahelyükön osztottak meg, összeáll tak a közösségben, közösen érző és hAfMHmAxnf n #> retében a tetésű szakkörök. u • bajon]ó társadalompoliU- helyen mozgatható falakkal emberek kai céllal létrejöttek a mű- osztották meg összeálltak a •• velődési házak, otthonok ke- honismeret a'helvtnrténet a különböző rendel- Sr ^lS^ do goz? csoportokban mozog­sza­bar­nak, de hazatérve, sokszor „. . ... . Lehetőség bás-varrás, ilyen-olyan tonr. p7pr pmripr K070tr c, nyílt tehát arra, hogy az em- locsolás -iránt érdeklődő rso- , ^ , K°zou c­berek fiatalok' * idősebhek f i u , i VjT „I -maguknak elnek. Nem az S^SS portok s ahol megfelelő vo t baj, hogy nem néznek bele munKasoK, parasztok, szene- a vezető, egy-egy telepütés e'sümős iiía ' de ieen eVnféZklőTélüknekmeí ^ nem ' kedvtelésüket kielégíthetik. De — ugyancsak ezzel egy­időben — a jólét fokozódásá­val, főként a televízió térhó­dításával párhuzamosan fel­lépett a befelé fordulás, a közéleti, a közősségi érdek­lődés lanyhulása is. Az em­berek, a családok egyre job­ban megtaláltak otthon min­dent, nem vágytak kimozdul­ni a családi falak közül, csak- a fiatalság természetes erői működtek, a fiataloknak mozgás, körültekintés kel­lett; ezzel magyarázható, hogy a klubéletben feltűnnék . . gondjaiban-örömeiben. MinU zaJtnoz. ha a sivatagban élnék — Akkor ilyen induktív esz- mondta erre egyszer egy tó­közökkel sikerült összefogni nár barátom, s ez a sivatag­a lakosságot, könnyű volt képlet azóta gyakran felbuk­megmozditani minden közös kan az emlékezetemben, ügyben, könnyű volt közön- Tudom, hogy a MÉSZÖV, séget biztosítani a közműve- a szövetkezetek megyei ve­lődési előadásokra, társadal- zető szerve egy időben itt-ott mi munkákra, amelyek a komoly anyagi áldozatokkal környezet kulturáltságát vol- lakótelepi klubokat létesített, tak hivatva fejleszteni. 2.! Mindez első pillantásra a de nem egyenlő arányú gya- kesztés után kiadásra érde­rapodása. A föltűnő különb- mes. Deszken többen is ségeknek számos oka van; (Sztepanov Predrag, Györgye egyebek közt a helyi iskolá- Milivoj, Iládity Velimir) fog­zás van nagy befolyással, de lalkoznak.a helyi szerb nyelv­a könyvtáros személyisége is. járás sajátságaival. Üjszentivánon pl., ahol az A Somogyi-könyvtár — általános iskolás korú gyer- anélkül, hogy versengene mekek száma annyira csök- vagy vetélkedne a Móra Fe­kent, hogy a kötelező anya- renc Múzeummal, a Hazafias nyelvi oktatás megszűnt az Népfront honismereti moz­iskolában, már az ifjúság kö- galmával, a megyei helytör­rében is gondot okoz a szerb téneti bizottsággal, inkább irodalom olvastatása, holott velük párhuzamosan — ösz­egyébként a nemzetiségi tönzi a megye városaiban, könyvforgalom 80 százaléka községeiben folyó helyisme­ifjúsági művekből adódik, reti munkát; a publikáció le­ösztől kezdve a S újszent- hetőségének megteremtésével iváni szerb tanuló számára serkenti a kutatókat, bele­ismét lehetővé teszik az értve a szerb, a szlovák, a anyanyelvi oktatást. román múlt és hagyományok A nemzetiségek érdeklődé- föltárólt is. Buzdítjuk köz­se saját múltjuk iránt már ségi könyvtárosainkat, hogy egy fokkal fejlettebb szintet a maguk eszközeivel: helyis ­kíván. Ilyen igény csak ott mereti kézikönyvtár és kata­születik,, ahol már eleven lógus, valamint újságkivá­nemzetiségi olvasási kultúra gás-gyűjtemény létrehozása­teremtődött. 1975. novembe- val segítsék falujuk kutatóit rében összehívtuk négy nem­zetiségi községünk nemzeti­ségi értelmiségét, hogy még­ismerkedjünk helyismereti tevékenységükkel, eredmé­nyeikkel, terveikkel, gondja­ikkal, igényeikkel. Az emli­Péter László * A Tisza-szálló tükörtermé­ben szerdán délelőtt 10 óra­kor Kondor Istvánné, a Kul­turális Minisztérium könyv­tári osztályának vezetője nyi­tett különbségek ebben is totta meg a tanácskozást, föltűnően megmutatkoztak, majd dr. Székely György bu­ftL szén da&esü eauetem tanát, a. a zenes szorakoztatast szol- valóságtól elütő, optimista gáló helyszínek, ezek utón helyzetfelmérésnek tűnik, jókora,hézag következett, s Kétségtelen, hogy mind a a fiatalsággal ellentétes ol- klubfoglalkozásoktól, mind a dalon kialakult az öregek kö- szakköri lehetőségek megte­zösségi életre vágyó igénye, remtésétől mutatósabb ered­ményeket vártak. Azt hit­ték, hogy a lehetőségekkel azonnal maximális mérték­ben élnek az emberek, nem gondoltak arra, hogy a tár­sadalom fejlődésének me­netrendjében olyan változá­sok is történhetnek, melyek nemhogy segítenék a vonat gördülését, inkább fékezik a sebességet. A befelé — és hogy ezt a sivatagi áltapotot feloldja. Nem tudom viszont, hány ember hagyta el a si­vatagot, s hány maradt kint a társtalanságban. Érdemes lenne ezen el­gondolkozni. Ormos Gerő Új lakótelep A Városépítési Tudomá­nyos Tervező Intézetben el­készült Zalaegerszeg leg­újabb lakótelepjének részle­tes építési terve. A 16 000 embernek otthont adó lakó­telep — a kertváros' — nuH kettjét közszemlére tették. Küldött- és tiszt­újító közgyűlés Munkásfiatalok alkotásaiból állított össze házi kiállítást a Vízmüvek és Fürdők Vállalat KISZ-szervezctc Szegeden, a fürdőbeVi. Festmények, fafaragások cs intarziák kerültek falra-tablókra. Lambert György, Deme József. Tóth Tibor, Kovács János. Arpádfalvi István és Hegedűs László munkái dicsérik a szerzők kézügy ességét, rátermettségét Képűnkön: Lambert György Est című alkotása A Magyar Pedagógiai Tár­saság Csongrád megyei és Szeged városi tagozata teg­nap, szerdán délután a Mód­szertani Központban kül­dött- és tisztújító közgyűlést tartott. Dr. Ágoston György egyetemi tanár, a tagozat el­nöke beszámolt az elmúlt két év munkájáról, amelyet vita követett. A közgyűlésen megjelent és felszólalt dr. Simon Gyula, a Magyar Pe­dagógiai Társaság főtitkára is. A tagság egyhangúan elfo­gadta a vezetőség beszámo­i lóját, majd sor került a te. go^ati tisztségviselők és az országos küldöltek megvá­lasztására. A tagozat elnö­ke dr. Ágoston György, a JATE Neveléstudományi In­tézetének tanszékvezető egyetemi tanára, ügyvezető elnöke dr. Diós József, a Tö­mörkény István Gimnázium és Szakközépiskola igazgató­ja, titkára dr. Veszprémi László, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola 1. sz. gya­korló általános iskolájának igazgatója lett, akik az el­múlt időszakban is ezeket a tisztségeket látták el.

Next

/
Thumbnails
Contents