Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK* DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 7L szám 1976. március 25., csütörtök Ara: 80 fillér Kertészeti fejlesztések Csongrád megyében A zöldségtermelés — Kevés a csemegeszőlő — Új őszibarackosok A mostani ötéves terv kezdetén vagyunk. Többnyire ismertek már az előirányzott fejlesztések, s az elvégzendő feladatok. Ezek országosan kidolgozott tervek, s egy-egy megye mezőgazdasága meghatározó szerepet tölt be a végrehajtásban. Csongrád megyében, ahol hagyományai vannak a kertészkedésnek, remélhetően a most következő öt évben jelentősen fejlődik majd. Annál is inkább, mert az országos tervelőfrások szerint évi átlagban 3,2— 3,4 százalékban kell növekedni 'a mezőgazdasági össztermelésnek a tervidőszakban. Ezért még dinamikusabb és intenzívebb fejlesztéssel, a termőföld ésszerű hasznosításával, az egységnyi területre eső hozam növelésével és a termelékenység fokozásával kell számolni. A termelés szerkezetének igazodnia kell a belföldi fogyasztói igényekhez és a kivitel lehetőségeihez. Megyénk kertészeti fejlesztésének terveiről, a következő tervidőszak feladatairól dr. Tóth Mihály megyei főkertész tájékoztatott. A mostani tervidőszakban a zöldségtermesztés korszerűsítése, színvonalának javítása elsődleges feladat. A számítások szerint 1980-ban a belföldi piac és az export biztosítására 2,4 millió tonna zöldséget kell megtermelni. Az 1980-ra előirányzott szántóföldi zöldségtermelés az 1974. évinél 40 százalékkal magasabb, ami annyit jelent, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek évente 7—8 százalékkal kell növelni termelésüket. — A megyében a szántóföldi zőldségtermelési terület nagyarányú csökkenése várható — mondta a megyei főkertész. — Ennek oka, hogy Szentes környékén, a nagy „zöldséges övezetben" egyre inkább a hajtatásos termelés kerül előtérbe. Igaz, a szegedi járás homoki termelőszövetkezeteinél várható majd növekedés. Ezért, véleményem szerint, a területcsökkenést nagyobb ' hozam elérésével lehet csak ellensúlyozni. — Mi az oka a csökkenésnek? — A kötöttebb földön gazdálkodó téeszek áttérnek az ipari rendszerben művelhető más szántóföldi növények termelésére. Ennek oka az, hogy az évek óta tartó kertészkedés miatt fertőzöttek a termőföldek, s nem biztonságos már a termelés. Persze közrejátszott a fertőzés elterjedésében a vetőmag és a palántanevelés kérdése is. Sokszor használtak fel nem szemlézett anyagból előállított, nem fémzárolt vetőmagot. •„ — Mi várhaté megyénk zöldségtermesztésében az új, mostani tervidőszakban? — Szerencsére a homoki termelőszövetkezetek termelési kedve megnőtt. Többen különböző zöldségtermelési rendszerbe is beléptek. Érdemes volna sokkal komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, és nemcsak termelési csoportosulásokat hoznának létre a rendszer égisze alatt az üzemelt. A gyümölcsültetvények területe 6 százalékkal fog növekedni, és 1980-ban 170 ezer hektár körül lesz az összterület az országban. Eszerint a tervidőszakban 35 ezer hektár gyümölestelepítéstkell elvégezni. Megyénkben 800 hektárt kellene gyümölcsfákkal beültetni, de ennyire még nem jelentkeztek a gazdaságok. Jelenleg 820 hektár telepítését jelentették be, főként — megközelítőleg 500 hektáron — őszibarackost létesítenek. — Sajnos, a faiskolák elegendő őszibarackoltványt nem tudnak biztosítani. Az idén is csak az igények 30 százalékát tudták kielégíteni. Talán 1978-ra lesz megfelelő az ellátás. A megbízható szaporítóanyag-előállításnak szigorú feltételei vannak, s ennek betartása mindenkire kötelező. Még így is terjed a vírusfertőzés, pedig csak a vírusmentes egyedek forgalmazása engedélyezhető. — Milyen gyümölcsöt telepítenek megyénkben? — Viszonylag kis területeken telepítenek majd almát, cseresznyét, meggyet és többféle bogyós gyümölcsöt. Kajszibarackot egyáltalán nem, mert ennek termelése nálunk évek óta problémát okoz. Sok a kipusztulás, és Igen alacsonyak a terméseredmények is. A hallottak elgondolkodtatóak, hiszen a tervidőszak végére az egy főre jutó gyümöl elfogyasztást 93 kilogrammra szeretnék felemelni. Ez a jelenlegi szinthez képest 24 százalékos fogyasztásnövekedést jelent. Tizenötezer hektár új szőlőültetvény létesítése ls szerepel az országos tervben. Ezzel a szőlőtermő területünk 130 ezer hektár lesz, ami — sajnos — területi csökkenést mutat a jelenlegi állapotokhoz képest, A növekvő szükségletek azt kívánják tehát, hogy magasabb terméseredményt kell elérr|l. — Megyénkben 1800 hektáron szeretnénk új szőlő telepíteni, de a jelenlegi felméréseink azt mutatják, hogy a gazdaságok mindössze 1000 hektár telepítését vállalják. — Az üzletekben a csemegeszőlő évek őta keresett cikk, s főként importból tudjuk- az igényeket kielégíteni. Várható-e az elkövetkezendő időszakban jelentősebb változás? — Sajnos, nem, mert termelése a gazdaságoknak nem kifizetődő. Sor kerül ugyan Chasselas ÍSaszla) telepítésére, de csak azért, mert ez bőtermő fajta, s ha a szükség úgy kívánja, piaci szőlőnek és bornak egyaránt eladható. — Megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet egyik kertészeti ágazatnál sem megnyugtató. — A végleges terv elkészítésére csak akkor kerül sor, ha osztályunkra a gazdaságok beküldik az ötéves fejlesztési elképzeléseiket. A jelenlegi helyzet még nem biztató, de reméljük, hogv a megyénkre háruló tervfeladatokat vállalni tudjuk — fejezte be a beszélgetést dr. Tóth Mihály. R, F. Az otthonosabb környezet - lakóin is múlik Társadalmi összefogással szépül Szeged Nem könnyű mérleget ké- megelőzi Pécset, Miskolcot, szíteni. Szocialista brigádok, Debrecent, Győrt, munkások, fiatalok áldozták örvendetes, hogy a fiatalok egyre nagyabb számban kapcsolódnak be a közös munkába. A Hazafias Népfront által meghirdetett Vil rágós Szegedért mozgalom eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a társadalmi munka szervezésének továbfel szabad idejüket, hogy szebbé, otthonosabbá tegyék lakóhelyüket. A mérlegkészítés azért is nehéz, mert a társadalmi munkát általában a közvélemény forintkihatásaiban ismeri el. És kevés szó esik arról, hogy egy-egy lakóközösség közérzetét bl lehetőségei is léteznek, és mennyire • befolyásolta a kö- ezeket ki kell használni. így zös munka. Pedig nem lehet el is érkeztünk a jövőhöz, arról megfeledkezni, hogy a hiszen az V. ötéves terv időközös akciók: épftés, lé- szakában is szükséges a tártesítés, kialakítás, rendezés sadalmi összefogás, s szástb. mellett egy másik örvendetes jelenségnek is tanúi lehetünk. Áz emberek, akik ásót, lapátot fogtak, megtanulták még jobban tisztelni a városépítő munkát és becsülni annak értékét. Visszakanyarodva a számokhoz elmondható, hogy soha nem tapasztalható társadalmi összefogás bontakozott ki a IV. ötéves tervben. Amíg a III. ötéves tervciklus alatt, a társadalmi mólnak is vele. A városfejlesztés továbbra sem nélkülözheti a népfront helyi bizottságai által összefogott lakossági társadalmi munkát Itt kell megjegyezni, talán az elkövetkezendő nyabb foka világosabbá teszi a célt, jobban tudja mozgósítani a helybelieket, a feladatok megvalósítására. De nem szabad elfeledkezni az „összkomfortosabb" városrészekben sem arról, hogy a város szépítéséhez ők is hozzájárulhatnak. Aki elsétál például Odessza tízemeletesei között, kissé furcsállhatja, a lakók nem eléggé érzik magukénak ezt a környezetet — ez kiderül abból, keveset tesznek azért, hogy virágosabb, otthonosabb legyen vidékük. Szükségesnek látszik jelenben és a jövőben, hogy a munkahelyi kollektívák és a lakóhelyi közösségek jobban összehangolják a közös munkaakciőkat.. így a vállalatok brigádjai időben időben az új városnegyedek megismerhetik a lehetőségelakói még többet tesznek azért, hogy környezetük otthonosabb legyen. Eddig elsősorban a régi városrészek tűntek ki a közös akciókban. Lehetséges, hogy g hagyományok és egyes helyeken a alacsomunka értéke 6.8 millió f<v közművesítettség rint volt, ez az összeg a IV. ötéves terv végére 107,1 millió forint emelkedett Szegeden. Üj vonások is jelentkeztek a közös összefogásban. Nemcsak a helyi lakosság tett jelentős felajánlásokat, hanem az üzemi munkások, szocialista brigádok is segédkeztek a város terveinek megvalósításában. A különböző versenyek, a felajánlások is hozzájárultak az igen szép eredményekhez. Az ötéves terv során 86 kilométer járda épült, elültettek 21 ezer fát és — például — társadalmi összefogással készült a Tabán utcai 100 férőhelyes óvoda. Csak az elmúlt évben 40—30 ezer dolgozó és diák 1 millió 900 ezer óra társadalmi munkát végzett. így érthető, hogy a tavalyi érték 15.4 százalékkal meghaladja az 1974. évi eredményt. A legnagyobb megyei városokkal összehasonlítva az adatokat és számokat kiderül, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke alapján Szeged ket és az igényeket, s a lakosság felmérheti mi az, amit saját erőből nem tud elvégezni. A kölcsönös tájékozódás hasznát pedig mindenki megérzi. H. HL. Gépek a földeken •>>- Vtv.-i *•' ü "te :•>,/ * vC. i, ÜL •SIt?:- ' •/• s Nagy ütemben togtak hozzá a téeszek gépei a hideg miatt megkésett tavaszi munkákhoz. Szükséges az összehangoltság. az egymás segítése. Szép példát láttunk erre Mihálvteleken, ahol a röszkeiek segítenek, hogy Be legyen áeonakadáö. Első képünkön: Szélpál Imre és Szakái Józseí Molnár József felvételei traktorosok vegyszeres gyomirtást végeznek. A röszkei Kossuth Tsz óriás gépe — 2- felvételünk — kölcsönben dolgozik a. mihályteleki Űj Élet Tsz tábláján, Kúszó János Irányításával. A tejipar, a tejellátás . helyzete, teendői Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Evenként öt—nyolc száza- ezerrel több állatot jelent lékkai növekszik hazánkban Most az ország szarvasa tejfogyasztás. Jelenleg tej marha-állományának 32 szavon elegendő, lesz a továh. zaléka, a tehénállomány 38 biakban is. Tejtermékeket százaléka kisüzemek tulajdougyanesak elegendő mennyi- nában van. ezek adják az ségben hozhat forgalomba a ország tejtermelésének 42 kereskedelem. A hazai ké- százalékát, a vágómarhának szítmények kínálatát aszük- 25,2 százalékát. Tendencia ségleteknek megfelelően be- azonban, hogy a háztáji gazhozatallal — elsősorban vaj daságokban egyre kevesebb importjával — kiegészítik, szarvasmarhát tartanak. Ezek a fogyasztókat közvet- Ezért is tervezik a nagyüzelenűl érintő tények abból a mek, hogy a Jelenlegi állotémából, amelyet szerdai mánynak legalább a negyeülésén elemzett az ország, dével, 120 ezer darabbal nögyűlés mezőgazdasági hízott- vellk tehénállományukat, sága. Napirendre tűzte a Ezen az alapon várható, hogy Mezőgazdasági és Élelmezés, az egy lakosra jutó tej- és ügyi Minisztérium „A tej- tejtermék fogyasztás öt év termelés- és feldolgozás hely- alatt 23 százalékkal emelkedzete és fejlesztése" című be- het számolóját, amelyhez Az állami tejipar 32 százalékkal növelheti a felvásárlást Ot év alatt 3 milliárd 600 millió forintot költenek lyettes fűzött szóbeli kiegé- * ^Vf, ™ " °8Z: crítéat szegből fejlesztik a begyújtó dr. Bélák Sándor által vezetett — tanácskozáson Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi mintszterhehálózatot, a sajt- és túrógyártást, javítják Budapest és szítést.. A képviselői munkaérte- „„,„, . ..... „ . kezdeten megállapították, BVdaPes'és hogy hazánkban az egv laJ i!,etv® Nográd, Hekosra jutó tej- és tejtermék- megye és Bács-Kiskun megve •„Hír déli Téxze tP'- és tejtermékr ellátását a fejlesztés, korszerűsítés nyomán. Több mint félmillió literrel növekszik az állami ipar gépi feldolgozó kapacitása. fogyasztás sz.ínvonala kielégítő. Indokolt hogy az V. ötéves terv a szarvasmarha-tenyésztés jelentős mértékű növelését irányozza elő. Korábban — a Minisztertanács 1972-ben hozott határozata nyomán — a szarvasmarha-tenyésztésben és a hozamok növelésében föllendülés mutatkozott, 1975- mékek exportját: a haza' ben azonban visszaesés kö- termelésből származó valavetkezett be. Most arról van mennyi készítményt a lakosszó, hogy a jelenlegi közép- ság fogyasztja el. Sőt, mivel távú tervidőszakban 11 száza- a kereslet további növekedélékkal, összesen 860 ezerre se várható, az ötéves terv , kell növelni a tebénállo- időszakában szükség lesz vaj 1 mányi, ami a jelenleginél 70 & $ajt beijotaulara Közérdekű információként hangzott el az ülésen, hogy nem tervezik a tejipari ter-