Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

23 i Kedd, 1976. március 23. A SZAKMA ELEJÉN öltből QaJta Rozália Herczeg Erzsébet Balogh Erzsébet Cslpak Mária A mai kereskedőtanulók nagy versengésben, és mind- szerezhették meg a táeibb csak ^ idősebb felnőttek el- annyian nyertek. Daka Ro- és mélyebb ismereteket nn'g ír^kltük^t^ "S? ^^.Herezeg Er- a mai kerXdöSóka! xyen sorsuk, eletük volt a zsébet. harmadik helyezést, szinte pátyolgatták és áltaíelszabadulás előtt például 1000-800 forint pénzjutal- Iában nem fs érdemtelenül tok inasadmik. ^A ^'J^f' W1* szak" Ök "^gyen példáuTctládi tok inasainak. A pulthoz munkás-bizonyítványt, és a körülményeikben eléggé küha máf^f ^kf^lf • ^bbiek is erkölcsi. lönböznek egymástól g Daka ha mar legalább két evig ki- elismerést, hogy szakmájuk- Rozália albérletben és Szeopekedtek magukat, az áruk ban máris érdemesek az el- Redtól táv* lltó szülei tó^iJ-^lltasaban- kl u: adói besorolásra. támogatva tanult meg önáles^Hók ésfc's?k af lóan élni is. Az újszegedi esztendőben fog ak be okét - ABC-áruházban Kiss UJ gyakorlati részlegvezető büszke erre talán oda se figyelnek a mai fiatalok. Élvezik a velük való odaadó törődést, gondoskodást, amelyet iskolájuk es vállalatuk tesz az érdekükben. S "talán nekik van igazuk, amikor nem hasonlítgatnak össze, hanem előrenéznek es a ma összes lehefősegeivel élve törekszenek, alakítják jobb sorsukat. János lehet , , tanítványára, aki 17 évesen módszer nemcsak egy fél sertést tud felbontani percek alatt; jól, F, lányok mindegyike más- K'orsan, pontosan szolgál ki, más üzletben tanult. Ketten ánJt rendel önállóan, s főleg az újszegedi ABC-ben, ért a vásárlók nyelvén, ésErdemes volt? Nekik, velük és értük renmásik kettő a Kossuth Lajos pedlg kulturáltan, ahogy azt sugárúti 12-es boltban, a megtanították vele. Klapka téri 6-os üzletben. Herczeg Erzsébet közben Végül valamennyien talál- férjhez ment és az önálló koztak a tarjáni ABC-áruház háztartásvezetés is napi teoktató kabinetjében, amely endői közé tartozott amellett, országosan is úttörő kezde- hogy tanult és havi ösztönményezés a tanulóképzés díját másképpen osztotta be, gyakorlati módszertanában, mint például társa, Balogh dezik meg minden esztendő- Szakmájuk valamilyen terű- Erzsébet, aki otthon egyetben a Szakma Kiváló Ta- létén különösen jeleskedett lenke, és óvónő szeretett nulója versenyt, amelyben a mindegyikük. Daka Rozália volna lenni. Most megszerelegjobbak bizonyíthatják, például a hús- és hentesáruk tett egy szakmát, s mint hogy érdemes volt-e- nekik ismeretében, eladásában, ahogy kivétel nélkül a töbtöbbre törekedni, kiemelked- Herczeg Erzsébet tanulóként biek j tovább ^ ^ j j ni az átlagból, a tanulóidő nyert már első helyezést lejárta előtt, fél esztendővel pénztárosok versenyén, Ba- *ozepisKoiar>an. és 17 évesen szakmunkássá logh Erzsébet és Csipak Má- Talán tudják előre, hogy lenni, élvezve annak erkölcsi rla a zöldségfélék kezelésé- néhány év gyakorlat, maés anyagi elismerését. S ben, értékesítésében volt . , . . megeri-e a vállalatoknak is. otthon. , gasabb lsko,íu végzettség hogy kiváló tanulóikkal kü- Az oktató kabinetben na- megszerzése, és bármelyilön is foglalkozzanak? La- ponta és órarend szerint át- *ükre rá lehet majd bízni czó Erzsébet és Csengeri gyúrták velük a teljes tan- egy nagy üzlet, áruház veJózsef, a szegedi ÉLIKER anyagot, az elméleti és gya- zetését' szakoktatóinak véleménye korlati ismereteket a verszerint vállalatoknak, feltét- seny előtti hetekben, hogy lenül előnyös a jók közölt is biztosan helyt tudjanak áll- StrnmflnrtnL' rnnib a legjobb tanulókkal külön ni. OZUmUUriUK.rajUK, foglalkozni még, felkészíteni őket a több száz résztvevőt _ számláló országos versenyre, KUlÖtl UtCU\.rÖl amelyet szakmájukban az idén Debrecenben rendeztek Szakoktatóik, Laezó Erzsébet és Csengeri József is lehet előttük példa: ugyanúgy, meg. Tanulóik közül Daka Régente tudhattak-e any- ahogy ők, annak idején wm cgs S Rozália, Herczeg Erzsébet, nyit iIyen idSsen' mint ők, szintén a pult mögött kezdBalogh' Erzsébet és Csípni; előző korosztálybeliek? ték, és vezettek üzletet Most Mária vett részt a debreceni Aligha. Csak felnőtt fővel velük is bizonyítottak, hogy érdemes tanulni, többre törekedni, mert nagy lehetőségek kínálkoznak ezen a pályán is. Biztosan így van: örül lá| nyal sikerének az Iskola igazgatója, tanári kara, s például a gyakorlati oktatást mintegy 40 vállalatnál és szövetkezetnél összefogó ördögh Béla vezető szakoktató. Jó érzés az, amikor a jók közül a legjobbak előbb kapnak szárnyra, szereznek országos elismerést a tanításnak, egy, szakmának. Lődi Ferenc .ifxt Munkásgyűlést tartottak a Szegedi Közlekedési Vállalat Pulz utcai műhelycsarnokában tegnap, hétfőn délután. Zsiga Sándor főmérnök ismertette a dolgozókkal a vállalat idei elképzeléseit, terveit. Beszélt az általános gazdaságDOlitikai irányelvekről, majd pedig az SZKV-re idén váró feladatokról. Arról, hogy miként lehet kulturáltabbá, gyorsabbá és még biztonságosabbá tenni Szegeden a villamosközlekedést. Szólt azokról az irányelvekről, amelyek alapján a brigádok felajánlásokat tehetnek. A dolgozók egyetértettek a hallottakkal, s így kidolgozzák- a vállalatnál az. egy évre, illetve az. ötéves terv időszakára vonatkozó intézkedési tervet Dr. Várhalmi Károly, a közlekedési vállalat igazgatója beszélt ezután a tavalyi eredményekről. Tavaly a szerelvények több mint 98 százaléka a menetrendnek megfelelően járt. A tavalyelőtti 45 millió helyett 47 millió jegyet, illetve bérletet adtak el. A képződött nyereség 3 millió 700 ezer forint voU, így 12 napi keresetnek megfelelő részesedést fizet a vállalat.' Bejelentette dr. Várhalmi Károly, hogy tavaly a kocsivez.etőknél is bevezették a 44 órás munkahetet. Végül nyereségrészesedés, jutalom és nyereségprémium címén 530 ezer forintot osztottak szét a dolgozók között. H

ajdanában — de nem is olyan rég — tódult a nép az üzletbe, ha elhíresztelték, hogy exportból visszamaradt árut lehet kapni. Pulóver, cipő, akármi — csábította az embereket. Mostanában egész más a helyzet. Sok minden változott. Az emberek szemlélete, a vásárlók igényessége, s ami a legfőbb, a magyar ipar termékeinek minősége, választéka. Nem ugrálunk már exportból visszamaradt holmikért. Ami a külföldi piacon nem felel meg, azt mi is megkritizáljuk. miközben alaposan megválogatjuk saját üzleteinkben is, mit veszünk meg. Ma nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb. Egyéni és társadalmi igényeinket tekintve egyaránt. A jó minőség fokozott követelménye éppen úgy érvényes a gépekkel, alkatrészekkel, építkezésekkel szemben, mint a személyes használati cikkek szempontjából. Pártunk Központi Bizottsága tavaly novemberi ülésén hozott határozatában kimondja: „Az ipart, a népgazdaság vezető ágát a (következő) tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését, és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását." Szeged gyáraiban a határozatnak — s az anyagi lehetőségeknek — megfelelően, nagy gondossággal láttak hozzá a korszerűsítéshez, a technológiai rendszerek felülvizsgálásához, új gépek beszerzéséhez. Egyik cél a termelékenység növelése, másik a minőség javítása. A termelő berendezések nem aszerint működnek, hogy exportra gyártanak-e, vagy hazai piacra. A minőségnek egyformán jónak kell lennie. A konzervgyárban például a szocialista brigádok határozott célja, hogy tovább növelik az idén az első osztályú termékek arányát, valamennyi üzemrészben. A gyümölcskonyha gyártmányainak pedig tavaly is alig négy százaléka nem érte el az első osztályú minősítést, mégsem elégedettek az eredménnyel. A főzeléküzemben ez az arány még jobb volt, de ott is további javítást, vállaltak a brigádok. S ha meggondoljuk, hogy a Szegedi Konzervgyár összes termékének hetvenöt—nyolcvan százalékát exportra szállítja, láthatjuk, hogy a párthatározatban megfogalmazott mindkét követelménynek eleget kíván tenni a gyár kollektívája. Ezt a célt szolgálja az üzemrészek technológiai berendezéseinek korszerűsítése. A kábelgyárban szintúgy. Most szerelik a hatalmas gépsorokat, amelyek a második félévben nagy mennyiségű, különleges, kiváló minőségű kábelokat gyártanak majd. A kábelgyár eddig is jelentős exporttevékenységet folytatott. A korszerű, termelékeny berendezések tovább növelik a szegedi kábelok versenyképességét a világpiacon. A Szegedi Ruhagyárban (is állandó törekvés a minőség javítása. Ennek érdekében halad lépesről lépésre a rekonstrukció. A szegedi cipőgyár legtöbb termékét exportra gyártja. A munkaverseny.-vállalások középpontjában itt is a megrendelők minőségi igényeinek kielégítése áll. Tavaly — például az első hat hónapban — száz pár cipőből mindössze hat nem tetszett a külföldi vevőknek. A belkereskedelemben pedig egyetlen reklamáció sem fordult elő a szegedi gyárban készült cipőkkel kapcsolatosan. Hogy lehet az, hogy ennek ellenére állandó téma a cipők rossz minősége? Leválik a talpuk, beáznak, elszakadnak idő előtt. Ezek a cipók nem Szegeden készülnek. A szegedi gyár elöl jár tehát a jó példával, ideje lenne már, hogy kövesse az egész cipőipar. A párthatározat azt is megfogalmazza, hogyan lehet az iparral szemben támasztott mai követelményeknek eleget tenni: „ ... a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és kooperáció bővítésével, az Irányítás és a szervezés további javításával." Feltétel tehát. a munka minőségi színvonalának emelése is. Egyre nagyobb szerepe lesz a Dolgozz Hibátlanul munkarendszemek, az igazgatói széktől a munkaoadokig. Korszerű munkamódszerek elsajátításával, hibátlan, gondos gépkezeléssel, okos szerszámforgatással, körültekintő tervezéssel, vezetéssel, szervezéssel léphetünk most előbbre. Ha mindenki jól sáfárkodik képességeivel. Ha senki sem restell tanulni. Sok szegedi gyárban szervezett formában történik a szakmunkások továbbképzése. Több fórum is foglalkozik a vezetők tudásának gyarapításával. A magasabb termelési kultúra teriesztésének adottak a lehetőségei. élni kell velük. * A

a népgazdasági egyensúly megteremtése, megszilárdítása a mostani tervidőszak nagy feladata. Ennek megvalósításához versenyképes termékekkel kell elárasztanunk a hazai és a világpiacot. Megnőtt a minőség szerepe, munkánkat és árucikkeinket tekintve egyaránt. Ez most a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk nap mint nap. Ha magunk igényesebbek lettünk a vásárlásban,, legvünk még igényesebbek a termelésben. Hogy ne legyen módunk kritizálni, *m! exportból visszamaradt... B. 1. bizottság alakult Az új tervidőszak az ál- Tegnap a Csongrád megyei lat tenyésztés termelési érté- tanács vb mezőgazdasági és kének közel 3 százalékos nő- élelmezésügyi osztályán tgvekedesét irányozza elő, lálkoztak a tejtermelés! verezen belül a növekvő la|?os- seny érdekelt képviselői, és sági tejfogyasztás .hiztosítá- megalakították a megyei sára a tehénállomány 9 szá- versenybizottságot. Feladazalékos fejlesztésé szükséges, tuk lesz a verseny kiszélesíEzért hirdették meg a MÉM és a megyei tanácsok a tejtermelési versenyt, melyben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett a tése, a termelők nagyobb arányú bevonása a versenybe, különösen a háztáji és kisegítő gazdaságok köréből. Ezért a közössági tanácsok és kisegítő és háztáji gazdasá- háztáji agronómusok segítségük iá részt vehetnek. gét várják a verseny népszeFölmérték a vadállományt Arany- és ezüstérmes vadkaníréfeák Csongrád megyében befe- a szokottnál nagyobb arányú jeződött a vadszámlálás. A pusztítást végzett- Most már becslések szerint az őzek ^gg™" SfS száma mintegy 10 ezer, te- hogy intenzív tenyésztői hát nem változott. Dragon munkával minél több fácánJózsef megyei íővadász el- csibét keltessenek és bocsásmondotta, hogy úgynevezett sanak kl a mesterséges neszabályozó vadászattal ezt a velőtelepekről, mennyiségi szintet akarják A nyúlállományt viselték tartani, a minőség további me3 legjobban az 1975-ös javítására törekedve. esztendő mostoha természeti viszonyai. A nyári szaporuA fácántörzsállomány 15 latból a vízállásos területeezerrel gyarapodott, de a nö- ken nagyon kevés maradt vekedés üteme még nem ér- meg Csaknem tízezerrel kete el a tervezettet. Ennek vesebb a tapsifüle8i mint te_ legfőbb oka a tavalyi belvíz, valy volt> hasonló időszakamely a fácántojásokban és a ban a feimérésnél. Az új 1 kikelt apró vadszárnyasckban vadászati szezonban fokozottabb védelmet, kíméletet kapnak majd a nyulak. Amíg az apróvadak száma kisebb ^ mértékben növekedett vagy csökkent, ugyanakkor egyes helyeken elszaporodtak, meghonosodtak a vaddisznók. A Maros egyik legszélesebb hullámterében, a szegedi Felszabadulás Vadásztársaság területén többek ' között három kapitális vadkant lőttek kí. Ezeknek agyarát arany-, ezüst-, illetve bronzérmesnek minősítette a trófeabíráló bizottság. A most zárult idény az első Csongrád megyében, amikor három értékes agyarú vadkan került terítékre. rűsítésében. A nagyüzemek részvétele Csongrád megyében jó, mert az összes mezőgazdasági üzem 66 százaléka küldte el nevezését. Az eredményesség fokozása érdekében a versenybizottság igyekszik mindenben segítséget nyújtani, a szükséges szakmai és takarmány ellátási gondok enyhítésében is. A verseny legjobbjait díjazzák. A nevezést még nem zárták le, a kistermelők jelentkezését még várják, a tejgyűjtő állomásokon. A Cseltszlovák Kallóra jubileuma Hétfőn délelőtt díszünnepséget rendeztek a budapesti csehszlovák klubban a budapesti Csehszlovák Kultúra fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A jubileumi megemlékezésen dr. Váelav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete méltatta az elmúlt két és fél évtized eredményeit, majd kitüntetéseket adott át a magyar— csehszlovák barátság elmélyítésén eredményesen munkálkodó magyar állampolgároknak. Tájértekszíet a szakmunkásképzésről Békéscsabán hétfőn, a Kulich Gyula ifjúsági és úttörőházban a Munkaügyi Minisztérium rendezésében Békés, Csongrád és Szolnok megye ipari szakmunkásképző intézeteinek igazgatói, párttitkárai, a megyék pártbizottságainak, KISZ-bizottságainak, megyei tanácsainak szakmunkásképzéssel foglalkozó vezető munkatársai tájértekezletet tartottak a szakmunkásképzésről és a szakmunkásképzés időszerű feladatairól. 7 i