Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

Vasárnap, 1976. márcins 21: Levegőben alvó madarak természet Madaraink az éjszakát fészkükbe húzódva, kényelmes faágon, a bokrok sűrűjében, faodúban vagy éppen a vízen ringatózva töltik. Akadnak azonban olyan madarak' is, melyek néha a pihenésnek egészen szokatlan formáját választják. Mindössze néhány évtizede ismert például, hogy a nálunk is élö sarlósfecskék meleg nyári időben gyakran a magasban éjszakáznak. Ezeknek a madaraknak egyébként semmi közük a fecskékhez, bár külsejükben valóban emlékeztetnek rájuk. A kolibrikkél tartanak rokonságot és a legsebesebben repülő madarak közé tartoznak. Hazánkban májustól augusztusig rendszeresen láthatók, elsősorban nagy városokban, Budapesten, Pécsett, Sopronban vagy Veszprémben, ahol tornyok és más magas épületek körül keringenek csapatostól. A fecskénél jóval nagyobb, alulról teljesen feketének tünó, sivítva cikázó madarak mindenkinek nyomban feltűnnek. Falrepedésekben, üregekben, gerendák között, ereszcsatornák alatt költenek. Különös éjszakai pihenésmódÉrdekes „újjáélesztési" kísérletet kezdtek a kutatók a kiveszőfélben levő bölényekkel. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy kitenyésztik a szarvasmarha és a bölény olyan hibridjét, amely örökli az elődök legjobb tulajdonságait: a szarvasmarhától a lejeiöképességet és a esordaéletmádot, a bölénytől pedig a szívósságot. az igénytelenséget, a gyors növekedést és a nagy súlyt. jukat a zürichi repülőtér közelében figyelték' meg először. Egy ott dolgozó kutatónak feltűnt, hogy az általa ellenőrzött telep lakci esténként rendszeresen a magasba emelkednek s onnét csak a hajnali szürkületkor térnek vissza. Csak a fészekben ülő tojók maradtak otthon. A hímek és az előző évből származó fiatalok, melyek csak most álltak párba, az éjszakát valahol a felhók között töltötték. A kutatót természetesen nagyon izgatta az érdekes felfedezés, és ezért legközelebb már a repülőtér radarberendezéseit is igénybe vette vizsgálatai folytatásához. Legnagyobb örömére a radarernyőn rövidesen felfedezhette a nagy magasságban nyugodtan keringő sarlós fecskéket Miután azonban az ilyen módon észlelt madarak faját csak feltételezni lehetett, bár maga bizonyos volt a dologban, mégis repülőgépre ült, társa pedig odalentről a radaremyő és rádió segítségével irányította a madarak közelébe. Ekkor erős fényszórók segítségével sikerült a sarlósfecskéket egészen közelről megfigyelni. Olt keringtek egyenletes, nyugodt repüléssel legalább 2000 méter magasságban a város felett Később, további vizsgálatok során, megállapították, hogy a sarlósfecskék néha ennél még magasabbra, akár 3000 méterre is felemelkednék pihenőjük közben. Egy ízben egy váratlanul érkező nagy zivatarfront az egész társaságot jó néhány kilométerrel odébb kényszeritette, de hajnalra már ismét ott voltak a íészkelőhelyek felett és leereszkedve a magasból megkezdték szokott napi tevékenységüket. Csak az elmúlt évben derült fény arra, hogy a sarlósfecskék nem állnak egyedül ezzel az érdekes tulajdonságukkal Július végén egy ismert nagy molnár, fecske-telep közelében még sötétben hálókat feszi tetteit ki, hogy a hajnalban fészkükről kirepülő madarakat elfogják és meggyűrűzzék. Legnagyobb meglepetésükre alig fogtak néhány madarat, ellenben pirkadatkor nagy magasságból egész sereg molnárfecske hangját hallották. Távcsövek segítségével rövidesen fel is fedezték' a madarakat, amint legalább 1000 méter magasból éppen lefelé ereszkedtek ós egy perc múlva százával lepték el az udvart, ahol az ereszek alatt fészkeik voltak. Miután a molnárfecske viselkedésében a hazai madárfajok közül leginkább hasonlít a sarlósfecskéhez, nem lehetetlen, hogy a nyári Időszakban, amikor a fiókákkal teli fészekben már nem marad hely, az öreg madarak szintén a magasban keresnek pihenőhelyet a maguk számára. A/New Yersey „sertéstípusú influenza Évenként rémisztgeti az emberiséget a Föld különböző tájain a járványos influenza, és ha valahol felütötte a fejét, nem ritka, hogy egész kontinenseken végigsöpör. Az öregek még emlékeznek az 1918—19. évek nagy világjárványára, de a betegség kórokozóját akkor nem sikerült felismerni, tévesen egy baktériumot gyanúsítottak meg vele, amely az Influenzás megbetegedettekben valóban gyakori. Az igazi kórokozónak, az Influenza vírusénak felfedezését 1933ban egy véletlen körülmény segítette elő. Egy kis ragadozót, a vadászgörényt igyekeztek megfertőzni az állat fertőzési kísérletek során. Az orrüregbe cseioentett vlrusanyag hatására az állat, lázas lett, és légutalnak a nyálkahártyáján hurut fejlődött ki. A vírust további görényoltással tartották fenn, majd egérre vitték át, de kiderült, hogy más emlősök is fogékonyak a betegségre. Az idők folyamán azonban rájöttek, hogy ezek a vírusok — miután antigénszerkezetük nem egységes — megváltoznak, ennek megfelelően ma már megkülönmtmfm böztetik az A—0. A—1, valamint A—2 (ázsiai) altípusokat, sőt a B, illetve C jelű törzseket is. A—0 törzseket találtak a vírus felfedezésétől 1946-ig, majd az A—1 törzsek jelentek meg, ezek okoztak egy évtizedig járványokat. Az 1937. évi járványt az A—2 törzsek hozták. Világjárványok 2—3 évtizedenként, kisebb járványok 2—3 éves Időszakonként jelentkeznek. Az Atalantoi Vírus Központban február 20-án tették közzé az idei A/New Yersey „sertéstípusú" influenza vírusáról az elektronmikroszkópos felvételt, amelyet katonáknál mutattak kí. Feltételezik, hogy hasonló lehet az 1918 —19. évi halálos áldozatokat követelő influenzajárvány kórokozójához. A jövő hét - a múltban időjárás Az 1900—1975. között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, menynyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek vagy éppen az évszaknak megfelelőnek, átMÁRCIUS 22 23 24 25 26 27 28 Középhőmérséklet 7,6 7,6 8.2 8.4 8.6 8.8 8,8 C° AtL maximum 12,5 12,6 13,2 13,5 13,9 14.0 13,5 C° AtL minimura 2,7 2,6 3,1 X3 3,3 3,5 4,2 C° Legmagasabb hőmérséklet 25,3 25,2 24,2 26.3 24,0 22,8 24,2 C° 1971 1974 1957 1947 1936 1903 1926 Legalacsonyabb hőmérséklet —5.2 —4,2 —6.0 —4,9 —4,7 —6.7 —6,6 C" 1942 1958 1958 1958 1928 1918 1918 Hogyan ültessünk gyümölcsfát? A gyümölcsfákat leghelyesebb ősszel elültetni, mert a tél beálltáig begyökeresednek s tavasszal gyorsabban indulnak fejlődésnek. De előfordulhat, hogy valamilyen ok közbejön, marad ez a munka kora tavaszra. Ilyenkor márciusban, amikor kimegy a föld fagya ajánlatos nekifogni a terület előkészítéséhez, majd megfelelő sorés tőtávolság kimérésé után a gödörkészltéshez. Általában kiskertekben, kisgazdaságokban ez előnyösebb, mintha az egész területet felfordítanák. A forgatás nélküli talajelőkészítes esetén 120X"20 centiméteres alapterületen 60 centi mélyen átdolgozzuk a talajt, keverünk bele szerves-, majd műtrágyát, és az előkészített oltványokat (oépesítés. a vastagabb vagy törött gyökérágak visszametszése után) belehelyezzük a gödörbe, homokot szórunk rá, megtapossuk a talajt, azért, hogy a gyökérágak és a talajszemcsék között' ne maradjanak levegős hézagok. Hogy sikeres legyen a műveletünk, iszapoló öntözést végezzünk. Nyugat-Európa gyümölcsöseiben főleg az alma- és körtetermelő vidékeken jelentős károkat okoz az Erwinia amylovora elnevezésű baktérium. Az európai elterjedettségét figyelembe véve várható, hogy hazánkhan is, ahol eddig ugyan nem észlelték, felbukkan. Elsősorban az északkeleti és a déli rész a veszélyeztetett Az időben megtalált fertőzési góc lokalizálásával megakadályozható a nagyobb kártétel. Észlelhető tünetek virágzáskor és nyáron a legfeltűnőbbek. A csészelevél vizenyős, majd barnásfekete színnel ráncosodik, gyakran le is hullik. (Az elszáradt virág rajta marad a termőgallvon.) Nyáron a hajtás csúcsa először vizenyős, majd barnás-fekete lesz. A fertőzött hajtásokon a levelek széle vagy érhálózata megbarnul, majd feketedik. A levél befelé sodródik és szorosan rátapad az elhalt hajtásra. A fertőzött rügyek körül, ha a páratartalom magas, gyakran tejfehér színű baktérium-váladék jelenik meg. A betegség veszélyessége és behurcolásának lehetőségei miatt a tünetek észlelésekor a megyei növényvédőállomást, vagy a MÉM Növényvédelmi Központot azonnal értesítsük. „Mindenkihez!" A Vörös Újság 1919. március 22-1 számában megjelent „Mindenkihez!" c. felhívásból idézünk a rejtvény vízszintes 1„ függőleges 16. és 23. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az Idézet első része (Zárt betűk; M. S, O, S.) 14. Lepárlásból eredő sűrű, fekete termék. 15. Erőszakos módon kicsikar. 16. I.ehet kérdés is, felszólítás is. 17. Hágó Kína és India között. 19. Könyörgésre felszólító latin sző. 20 A fej része. 22. A bor enyhe mellékízére mondjuk. 25. Dísztárgyak készítésére használatos színes kvarcféle. 26. A labdarúgásban átadás, leadás. 28. ... öveskút, község Veszprém megyében. 30. Belül darál. 31. Az autó, kerékpár gumiabroncsa. 32. Gyámolít, segít. 34. A függőleges 8. fordítottja. 35. Kellemes illatú oldószer. 37. Országos ellenőrző szerv névbetűi. 38. A széleken les. 39. Autóbusz Járatok egyik fajtája. 40. A csacsi hangja. 41. Filmszínház. 42. Ennek a pálma fajtának a törzséből készítik a nádpálcát 44. ME. 46. Csak félig tömíti az ablak szegélyét. 47. Menyasszony. 4P Ázsia idegen neve. 50. Női énekhang. 52. Biceg. 34. Romváros, Tjnéziában. 55. Ismert színészünk (Zol*an). 57. A partjelző teszi a zászlójával. 39. Minisztérium névbetűl. 60. Ragos mutotónévmás. 62. József Attila-díjas író, •oságíró (László). 64. Pára! 65. Az egyiptomi alkirály címe a török uralom Idején 67. Teliesen a szolgálatába állítja. FÜGGŐLEGES: 2. Salgótarján hegye, nevelővel. 3. Libahang. 4. Kettős mássalhangzó, fordítva. 5. Mindig kéznél levő h <s2mérték 6. Hirtelen lendülettel előli z. 7. Fordított kézjegy. 8. RY. 9 Azonos mássalhangzók az ABC végéről. 10. kézi szerszám. II. Bariton szerep a „Hunvadl László" e. operában 12. Szomszédos ország fővárosa. 13. Telefonközpont! rendszer. 16. Az Idézet második része (Zárt betűk: A, E, E, N.) 18. Szolmizációs hangok. 21. Csepeli Evezős Egylet 23. Az idézet befejező része (Zárt betűk: A. M.) 24. A „rózsa" erre a fejfedőre kerül. 27. Halk, fojtott hangon beszél. 29. Középafrikai ország. 32. Barátságosan hív. 33. Itatóspapírral felszárít 36. Sivár környezetben üde, nyugalmas hely. 40. Gazdag díszítésű nagyméretű kezdőbetű. 43. A vonat útja. 45. Alkotóelemeire bont 48. Raggal lásd el! 51. ... mark, gyári jegy, védjegy. 53. Tagadószó. 54. Valami után következő. 56. ... de Midar, város a Rif-hegységben. 58. Zseblámpa része. 61. össze-vissza vet. 63. Heten, de hangtalanul. 63. Képző fordítva. 67. Kétes! 68. Kedd közepén. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes'1., függőleges 16. és 23. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: Hazánkban a nők szervezői és aktív részrvevői a szocialista építőmunkának. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vánárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban, ahol azonnal vásárolhatnak ls érte: Révész István. Szeged, Török u. 9 3., Váradi László, Szeged-Szőreg, Temesvári u. 46., Krauzer Gyuláné. Szeged, Mátyás tér, 14., Somogyi Attiláné, Szeged, Pápai u. 2/A., Csányi János, Szeged, Hattyú u. 62. A megfejtéseket postai levelzőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő mindig a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: Délmagyarország Szerkesztősége, 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. i I