Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

3 Szombat, 1976. március 20. Nemzetközi i Vetik a burgonyát párttanácskozás Budapesten Tudományos és gyakorlati jellegű tanácskozást tartottak Budapesten március 17— 19-e között a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, pártmunkások és tudományos kutatók. Résztvevők tapasztalatcserét folytattak a mai viszonyok közötti ideológiai harc néhány időszerű kérdéséről. A találkozón a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Kubai Kommunista *kirt, 7. Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségei vettek részt. A tanácskozás ideje alatt a testvérpártok küldöttségei találkoztak Gyenes Andrással és Győri Imrével, az MSZMP Központi Bizottságának titkáraival. Molnár József felvétele A „krumplisbrigád" géppel vet Régi hagyományok sze- ben. a korábbi években ja van ennek a növénykulrint Gergő-napkor már ül- Apátfalván és Magyarcsanád túrának. Napjainkban, bár tették a burgonyát a kispa- környékén tűntek ki az új- igen jelentős fajtaváltás köraszti gazdaságokban. Me- burgonya-termesztéssel. A vetkezett be, a közös gazdagyénk jellegzetes helyet fog- Maros-menti községekben Ságokban meghonosodtak a lal el a burgonyatermesztés- legalább félévszázados múlt- nagy termőképességű külTanácskozó fiatalok Középpontban a gazdasági feladatok Ezekben a napokban, he- 101 órában 1 millió 24 ezer akciójuk az alsóvárosi szociátekben országszerte az üze- forint volt." lis otthon patronálása, melymek, a vállalatok, az intéz- A MÁV-nál dolgozó íiata- nek keretében 480 fiatal 2 mények KISZ-bizottságai ősz- talok beszámolójában is ki- ezer munkaórában 140 ezer szegzik küldöttértekezletei- emelt helyet kaptak a gaz- forint értékű pihenőparkot ken az elmúlt esztendők sok- dasági munka területén el- létesített az idős gondozotrétű munkáját. Szeged ifjú- ért eredmények. Különösen tak részére. 140 fiatal 700 kommunistái is beszámoltak jelentősek a munkaverseny- órában dolgozott az SZVSE eredményeikről, gondjaikról, mozgalmak és a társadalmi sportpályáján, a vas- és A bizottságok beszámolói munkaakciők. A legnagyobb fémhulladék-gyűjtési akció, hűséges tükrei a fiatalok po- hatásfokú és legnépszerűbb ban 1122 mázsa fémhulladélitikai tevékenységének, ter- versenyformában, az ifjúsági kot gyűjtöttek, melést segítő munkájának, a szocialista brigádmozgalom- Kiragadott példák ezek két szabadidő kulturált eltölté- ban a fiataloknak közel 70 KISZ-bizottság beszámolójásét példázó akcióknak, si- százaléka vett részt, 13 if- bóL Azt azonban mindenkereiknek. Tartalmazzák ezek júsági brigádban 103 fiatal, képpen jelzik, hogy a szegea beszámolók azokat a hiá- Az 1373-as választások óta di ifjúkommunisták 'komonyosságokat is, melyek ki- eltelt időszak egyik legjelen- lyan veszik gazdaságpolitikai küszöbolése a következő idő- tősebb társadalmi munkaak- feladatainkat, felelősen és szak feladata lesz. Azt is ciója az E—55-ös út és a eredményesen dolgoznak. A Jól tükrözi szinte mindegyik Szeged— Szeged-Rókus va- kétévenkénti számvetés pemérleg, hogy a KIS2-munka sútvonal kereszteződésében dig új erőt ad mindig nöfolyamatosságában egy sza- végzett 3 millió forintos be-' vekvő feladataink teljesítékasz eredményességét érté- ruházás felett vállalt helyi séhez. kelik, egy rendszeres, tuda- védnökség volt. Példaadó T. L. tos és permanens tevékenység mérföldkövénél húzzák meg munkájuk mérlegét. Érdemes néhány gondolatot idézni két vállalat KISZbizottságának beszámolójából, A Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat KISZ-bizottsága öt és félszáz KISZ-es munkáját Az MTA újszegedi bioló- eredmények közé sorolható, elemezte, a vasutasüzemi giai kutató intézetében 150 1975-ben 22 KISZ-tag végezKlSZ-bizottság 1300 harminc KISZ-tag dolgozik. Kutatók, te el a marxista—leninista éven aluli, közülük 600 laboránsok, műszakiak egy- esti egyetem szakosító tagoKlSZ-tag kétéves tevékeny- aránt megtalálhatók közöt- zatát, hat fiatal pedig az álségéről számolt be. Figye- tük. Egy részük kötött, má- talános tagozaton tanult. A lemre méltó, hogy a beszá- sik részük kötetlen munka- politikai továbbképzésen mólók jelentős hangsúllyal időben dolgozik. Ahogy el- részt vevők száma az idén emelik ki szerteágazó tevé- mondták, a KISZ-vézetőség- sem csökkent, kenységiikból a gazdasági nek gyakran okozott gondot, Az intézet sajátos helyzeíeladafok megvalósítását se- melyik időpontra tűzzék ki tének megfelelően az egyégftő akciókat. A DÉLÉP if- a gyűléseket, a megbeszélé- ni vállalások meghatározájukommunistáinak gazdasági seket. A kutatók megkezdett sánál, a társadalmi munkaíel,adataiból a, legnagyobb kísérleteiket nem hagyhat- akciók meghirdetésénél, a politikai tartalmú akciók a ják félbe, a laboránsok pe- mindennapi döntésben if van szavuk KISZ-védnökségek voltak (Tabán Utcai óvoda, Sporttevékenységei dig meghatározott ideig dol- kapcsolatos feladatokat réhelyzetben szesítették előnyben. A tudományos diákköri mozgalomegyetemi goznak. Sajátos csarnok, szalámigyár rekonstrukciója, gyulai hús- van tejj®4 az intézeti KISZ kombinát). „Termelést segí- szervezet, a napokban tar- ha bekapcsolódó tő tevékenységünk zöme tott küldöttgyűlésen mégis hallgatóknak lehetővé teszik, azonban nem a védnökség! jelent5s eretiménvekről szá- a laboratóriumokban munkából, hanem az egyéb termelési feladatok megvamolhatott be a vezetőség. dolgozzanak, segítik kísérlelósításából adódtak. Nagy A beszámolóban szó esett telket. formálisan A lendületet adott munkánknak többek között a KISZ-szer- Jóllehet, a KISZ-vezetőség a kongresszusi és a felsza- vezet véleményezési jogkö- beszámolóját már a küldöttbadulási munkaverseny, rének kiterjesztéséről. Az el- gyűlés előtt kézhez kapták melyeknek keretében 1974- múlt mozgalmi évben a a fisftalok, a tanácskozás ben 7896 órában 452 ezer KISZ-esek elérték, hogy ne mégis alaposan elhúzódott, forint értéket termeltek fia- csak részt vehessenek az Gyorsan telt az idő, a KISZtaljaink. A munkaverseny, igazgatótanács ülésein, ha második szakaszában, az el- nem a fiatal kutatók kine- voltak jelen a gyűlésen, múlt évben 7305 órában 572 vezésének ügyében, a lakás- beszámolót követő vitában ezer forint értékű munkát kiutalásoknál, a külföldi számtalan hasznos hozzá-zóvégeztünk... Míg 1971-73- ösztöndíjak megítélésénél is lás, javasíkt elhangzott. Ezer ban összesen 8700 órában hallathassák szavukat. A ket már a megválasztott új 642 ezer forint értékű mun- politikai képzés fellendítése, KISZ-vezetőség is figyelemkát végeztek fiataljaink, ad- színvonalasabbá tétele, az be veheti elkövetkezendő dig a Társadalmimunka ér- egyéni vállalások rendszeréJéke 1974—75-bea 15 ezer nek javítása ugyancsak az földi fajták, mégis a kiskertekben, háztájikban, sőt nagyüzemi területekén is alkalmazzák még a - kisüzemi agrotechnikát. Az utóbbi években a Szeged környéki homokon Is fellendült a burgonyatermesztés, különösen, amikor a forráskúti Haladas Tsz kezdeményezésére zártrendszert alakítottak ki és több közös gazdaság összefogásával termesztik a homok új, pénzes növényét. Épp hogy kedvez az idő, a partosabb táblákon máris munkához láttak a forráskúti ak, száz ember dolgozik naponta és a korai fajtákat vetik. A jövő héten Üllésen is munkába kezdenek a „krumplis brigádok". Vasárnap estig 68 hektáron kerül földbe, részben hagyományos, kézi ültetéssel, részben pedig félig gépesített technológiával az újburgonya vetőgumója. A közös gazdaságban öszfizesen 453 hektáron és 70 hektár tarlón termesztenek burgonyát, ebből 150 hektár újburgonya. Ez a munka lényegesen nagyobb már, mint az aratás, 20—25 nap alatt fejezik be a közös gazdaságban. Más táblákon dolgoznak már a zártrendszer gépei, javában tart a szervestrágyázás és talajelőkészítés, hogy március utolsó napjaiban a három nagy teljesítményű gépsor gazdaságosan üzemelhessen. A párt- és a kormányhatározatok szellemébén a forráskúti Haladás Tsz-ben komolyan veszik a zöldségfélék termesztését, amit az Is bizonyít, hogy a burgonyatermesztést gondosan megszervezték, ugyanakkor a kertészet már napról napra ontja a primőröket. Négyszázezer csomó retket adtak piacra a szövetkezet kertészei. munkájában. I* Z& Határidő előtt készül el Jelentős állomásához érkezett a gyorsított beruházási programmal épülő Dunamenti Hőerőmű szerelése. Pénteken reggel megtörtént az utolsó blokk, a 13-as számú gépsor párhuzamos kapcsolása, s ezzel megkezdődött a 215 megawatt villamosenergiát fejlesztő egység próbája Ha az egy hónapig tartó próbaüzem idején nem bukkan elő hiba, a gépegységet — 1976. november 1. helyett — határidő előtt három hónappal korábban adják át rendeltetésének, s ezzel a százhalombattai erőműóriás 1850 megawatt villamosenergiát fejleszt majd az országos hálózat számára. Nemcsak kenyérrel él az ember... B

öngészgetem az elmúlt esztendőről készült statisztikai adatokat, s egy tabella alján nosztalgikus megjegyzést olvasok: „Az állattenyésztés fejlődése is ellentmondásos volt a múlt évben." A számok egyértelműen visszaesést jeleznek a szarvasmarha- és a sertésállományban. Különösen szembetűnő a csökkenés a háztájiban nevelt állatok számánál. S még egy adat: A kisgazdaságokban a jelenlegi állomány mellett a szarvasmarha-istállók 45— 50. a sertésólak 35—40 százaléka üresen áll. Miért van ez így? Hiszen mindenki tudja, mennyire szeretjük a húst, jókat és sokat eszünk belőle. Kárhoztatjuk az üzemi konyhát, szürkének tekintjük a vasárnapot, ha nem kerül a tányérba egy kis hús. Ismertem egy sokgyermekes falusi péket, akinek az udvarában mindig volt néhány hízó, süldő, kacsa és tyúk. A mester nem röstellte a jószágtartást, vállalta a vele járó munkát, vesződséget, és olykor a rizikót is. Tagadhatatlan, hogy erre kényszerítette őt anyagi helyzete, a népes család eltartásának gondja-baja. Tréfás kedvében gyakran mondogatta, szakmájához igazítva a „bibliai" szöveget: nem csak kenyérrel él az ember, hanem hússal is. Elszomorító, hogy ma a szegedi és a környéki települések házainak udvarán föllelhető istállók és disznóólak üresen állnak, az enyészetnek fgdván helyet, nem pedig borjúnak, süldőnek, kacsának, libának. A statisztikai adatokból kicsendül egyfajta ellentmondásosság. Tudniillik, a vágóállat-termelés tényleg dinamikusan növekedett, de ahogyan a szakemberek mondják, az állalitermék-termelés viszont stagnált, az állatállomány pedig kifejezetten csökkent. Még világosabban mutatja az ellentmondást, a növekedést és a csökkenést a következő tényadat: a termelés volumene összességében kismértékben felülmúlta a megelőző évit A vágómarha-értékesítés 27, a vágóborjú 49, a vágósertés 4, a vágóbaromfi 31 százalékos növekedése csak a növendék- és a tenyészállomány számottevő kivágással, a következő időszak termelési alapjainak rtszbenj "elszámolásával volt lehetséges. S alighanem ez a legnagyobb baj, mert ennek nyomán az állatállomány minden szektorban és valamennyi állatból csökkent A tavalyelőtti és azt megelőző esztendőben soha nem tapasztalt föllendülés következett be környezetünkben Is az állattenyésztés vonalán. Hiszen 1971-ben csak 89 ezer darab szarvasmarha volt Csongrád megyében, de 1974 végén már több mint 97 ezer darabot tartottak. Jelenleg nincs több 88 ezer darabnál. A csökkenés legnagyobb mértékű a háztáji gazdaságokban volt. A negyedik ötéves terv indulásakor a 89 ezer- szarvasmarhából a háztájiban neveltek közel 40 ezret, most az istállók fele üres, s mindössze 31 ezer szarvasmarhát tartanak az aoró és kisegítő gazdaságokban. Tjftideálisabb helyzet 1974-ben volt, ami az állatállomány számát illeti. Az értékesítési helyzet ugyan nem volt valami rózsás 1974 végén, s tovább rosszabbodott 1975-ben. Ismertté váltak a Közös Piac országainak korlátozásai, de az is köztudottá vált, hogy a szocialista országok közössége, a KGST szervezete, ezen belül is a Szovjetunió, segítséget adott az értékesítéshez: konvertibilis valutáért vásárolta meg tőlünk a nyugati országokban nem értékesíthető szarvajpiarhát. Tehát semmiképen sem állíthatjuk, hogy a világgazdasági nehézségek riasztották volna el a termelőket az állatartástól. S a tenyésztők alighanem azzal is tisztában vannak, hogy a korlátozások, a piaci nehézségek, az értékesítési gondok nem tartanak örökké. A tartalékok kimerülnek, s újra föllendül a kereslet. A föladatok tehát most sokkal nagyobbak, mint öt évvel ezelőtt voltak, mivel most kevesebb szarvasmarhát tartanak, mint az előző tervidőszak végén. A sertésállomány körülbelül azon a színvonalon Ingadozik, mint öt évvel ezelőtt: 1970 végén 487 ezer darab sertést tartottak Csongrád megyében, most pedig 483 ezret. Bár hozzátartozik a teljes képhez, hogv 1973-ban 548 ezer, 1974-ben pedig 576 ezer serVést számlálhattunk. A háztájiban nevelt sertések száma feltűnően csökkent, ilyen keves. set 1968 óta még nem tartottak. A vágósertésnél, és általában a ser1®;hús-készítményeknél, nem voltak értékesítési nehézségek. A hazai húsfeldolgozó ipar ls lassan fölzárkózik kapacitásával az állattenyésztés mértékéhez, létrelön az egyensúly, s ezek után az érdekeltség, a tartási lehetőségek jobbá tétele lesz a perdöntő. Hol neveljék, mint neveljék az állatot? — nem ritka a különféle tanács. Beton palotában, vagy hodályokban? Megfelelő mértéktartás mindenesetre szükséges, mint ahogyan az állattenyésztési telepek korszerűsítése ls lényeges. Nem csupán a mának élünk és építünk. Nem is elsősorban az a nagy kár, ha föléní»ünk egy modern, jól gépesített szarvasmarha- vagy sertéstelepet, hanem az a nagyobb baj, ha azok nincsenek kihasználva. Nem kell közgazdásznak tenni ahhoz, hogy megá'lanítsuk, a korszerű és modern állattenyésztési telepek éoitési és fönntartási költségeivel hatványozottan nagvobbak lesznek az árak, ha olyan istállóban, ahol 100 szarvasmarha férne el, csak ötvenet tartanak. A háztáji állattartással kezdtük, fejezzük is be azzal. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának határozata a megye területfejlesztési irányelveire az ötödik ötéves tervidőszakra megfogalmazza, hogy jelentősen növelni kell a szarvasmarha-állományt, a tehenek számát, és el kell érni, hogy a tejtermelés tehenenként — természetesen tartósan — évi 3 ezer liter fölé emelkedjék. Továbbá: ,„A sertéshúsés baromfitermelés a nagyüzemi férőhelyek maximális kihasználásával, a háztáji és kisgazdaságok segítségével jelentősen növekedjen. El kell érni, hogy a sertésállomány megközelítse a 600 ezer darabot." Hogy ne csökkenjék a háztáji gazdaságok produktivitása, arra hívja fel a megyei pártbizottság az érdekelteket — a felvásárló- szervezeteket, a közös gazdaságokat és az ellátó vállalatokat —, hogy nyújtsanak fokozottabban segítséget, adjanak meg minden lehető támogatást számukra. A

háztáji kisgazdaságok szerepe az ellátásban Igen jelentős, s az marad a jövőben is. A háztáji termelése — legyen-'az zöldség, gyümölcs, vagy szarvasmarha, sertés, baromfi, tojás — mindannyiunk érdeke. A megyében jelenleg számontartott 483 ezer sertésből több mint 280 eíer a kisgazdaságokban van, s a 88,9 ezer szarvasmarhából is a háztáji istállókban nevelnek 31,6 ezret. S ez kevés! Tartsanak több állatot a nagyüzemeken kívül a kisgazdaságokban is. A tenyésztési biztonságérzetet és az érdekeltséget senki sem csorbíthatja. GAZDAGH ISTVÁN