Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam mpr gy 68. szám DELMAGYARORSZAG ü Véget ért az országgyűlés ülésszaka A Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából: Törvény született környezetünk védelméről Ünnepség Szegeden Elfogadták a kohó- és gépipari miniszter beszámolóját is Tegnap délelőtt 10 órakor foly­tatta tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka, az emberi környe­zet védelméről szóló törvényjavaslat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnö­ke. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György. Apró Antal, Biszku Béla, Tock Jenő, Gás­pár Sándor, Németh Károly és Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképvise­letek számos vezetője és tagja. A második napirendi pont vitájá­ban elsőként Nánási László Szolnok megyei, majd dr. Radnai Éva du­naújvárosi. dr. Gajdócsi István Bács­Kiskun, dr. Schnitzler József Hajdú, Fodor Istvánná Heves, dr. Schmidt Ernő Vas, dr. Bélák Sándor Veszp­rém, Várhelyi József Zala megyei képviselő szólalt fel. Ebédszünet után Divald Béláné, Szávó Béla budapesti, végül Hor­nyák Istvánná Borsod megyei képvi­selő kért és kapott szót. Bondor Jó­zsef miniszter válasza után az or­szággyűlés a környezetvédelemről szóló törvényt elfogadta. Az ülésszak tárgysorozatának meg­felelően, harmadik nopirenrdi pont­ként, Nemeslaki Tivadar kohó- és Nemeslaki Tivadar: H gépiparuk jelentós szerepe van népgazdaság feilndésében A miniszter bevezetőben rámutatott: a gépipar előtt álló fe]atía»ok megoldási mód­szereinek kidolgozásánál fi­gyelembe vették, hogy amíg az ötödik ötéves tervben a népgazdaság bruttó nemzeti termelése évente átlagosan 5,6 százalékkal nő, addig a gépiparé 6,7 százalékkal; to­vábbá azt, hogy míg az ösz­szes export évi növekedése 8,8 százalék, addig ez a gépiparban 10,9 százalék. A terv szerint a rubel-elszá­molású összes export évente átlagosan 7,4 százalékkal, a gépiparé 9,1 százalékkal: a dollár-elszámolású export 10,4 százalékkal, a gépiparé pedig 16,1 százalékkal nő. E néhány összehasonlító adat is érzékelteti: a gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős sze­repe van a népgazdaság fejlődésében. Mind a termelés, mind az export növelésében ugyanis a népgazdasági átlagnál lé­nyegesen nagyobb fejlődést kell elérnie. — A vállalatoknál és a minisztériumban ma már mindenki tudja — és úgy is számol, tervez-, hogy a ren­delkezésre álló beruházási és fejlesztési pénzügyi források elég szűkösek, hogy nem sokkal több anyaggal és ke­vesebb munkaerővel kell megoldani feladatainkat, és hogy továbbra is rendkívül nehéz piaci viszonyok kö­zött kell termékeinket érté­kesíteni. A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium ebből ki­indulva úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokat a ko­rábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok megfelelő hasz­nosításával eredményesen végre lehet hajtani. — A hatékonyabb gazdál­kodás érdekében a gépiparban alapvető fel­adatnak tck'nijük a sze­lektív fejlesztés meggyor­Az országgyűlés ülésterme sítását, a termékszerkezet korszerűsítését A dinamikusan fejleszten­dő területek, illetve termé­kek meghatározásánál a kö­vetkező főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a ter­mék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni lehet — A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szak­mai kultúrával rendelkez­zünk és azt fejlesszük to­vább. — A termék gyártható te­gyen a külföldön is szoká­sos sorozatnagyságban. — A gyártás döntően ha­zai és szocialista importból származó anyagbázisra épül­jön, s lehetőleg kevés anya­got, energiát igényeljen. — A gyártmány- és gyár­tásfejlesztés tartós nemzetkö­zi megállapodásokra, terme­lési kooperációkra és hosz­szú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapoz­ható. A hatékonyabb gazdálko­dásnak, a termékszerkezet átalakításának fontos felté­tele a gazdaságtalanul elő­állított termékek gyártásá­nak korlátozása, illetve meg­szüntetése. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveknek a la­kosság zavartalan ellátásával is törődniük kell. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv idő­szakában az elért fejlődés ellenére néhány termékből, mint például fürdőkádból, automata mosógépből, villa­mos szerelési cikkekből és forróvíz-tárolókból a hazai gyártás nem tudta az igé­nyeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelőkapacitások bővítésé­(Folytatás a 2. oldalonj A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 57. évfordulója al­kalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei város tanácsa, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága tegnap, pénteken délután Szegeden, a Szabad­ság Filmszínházban ünnep­séget rendezett. Az ünnepség elnökségében többek között helyet foglaltak: dr. Németh' Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra, Török József, a Szeged városi pártbizottság első -tit­kára, Jáhni László, a szege­di járási pártbizottság első titkára, dr. Paczuk István, i Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ágoston József, az SZMT vezető tit­kára, Kiss Piroska, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára, dr. Dé~ kány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, Kókai János és Agócsi Já­nosné, a munkásmozgalom, régi harcosa, valamint a magyar fegyveres testületek és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakula­tok képviselői, az üzemelt, intézmények, szövetkezetek képviselői. A Himnusz elhangzása után dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezt kö­vetően Papp Gyula, Szeged megyei város tanácselnöke mondott beszédet Felidézte, hogy a fiatal szovjet hatalom példája alapján a világszerte erősö­dő forradalmi mozgalom el­ső nagyszerű eredménye a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása volt. A példa nyo­mán a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tüzet itt­hon, nátunk is felgyulladtak. ^ A forradalom gyökerei azonban mélyen benyúlnak történelmünkbe, hisz a munkásosztály radikális tet­te válasz volt a polgári ha­ladás erőinek gyengeségeire. A polgári demokratikus for­radalom a társadalom alap­vető gondjait nem oldotta meg, és így továbbra is na­pirenden maradt a változás, változtatás igénye. A fiatal magyar kommunista párt maga mögé tudta állítani a nemzetet. Azzal, hogy a munkásosztály a párt veze­tésével nehéz helyzetben vállalta a dolgozó osztályok felemelését, és a haza védel­mét, a fejlődés újszerű út­ját is meghatározta. A 133 nap egyik legki­emelkedőbb fejezete törté­nelmünknek. A Tanácsköz­társaság rövid fennállása is bizonyította, megvan a le­hetősége a nép felemelkedé­sének. Ragyogó példát mu­tatott a környező .ország')1* prolrfáriát.usninnk is. Hatása egyebek között abban is megmutatkozott, hogy bizo­nyította az internacionaliz­mus létjogosultságát és szük­ségességét — a Vörös Had­sereg soraiban a környező országok népeinek legjobbjai is harcoltak. A megkezdett utat nem sikerült folytatni, mert a nemzetközi burzsoázia, szö­vetkezve a magyar reakció­val, megdöntötte a proletár­hatalmat. De a Tanácsköz­társaság eszméje a Horthy­korszakban is tovább élt, és hatott a társadalmi-politikai küzdelmekben. A dolgozók­ban megmaradt a remény: győzni fog a szocialista for­radalom. A fiatal szovjet állam 1919-ben nem tudott segít­séget nyújtani, de két és fél évtizeddel- később annyira megerősödött, hogy .olyan tá­mogatást nyújtott, amivel a magyar dolgozók reménye valóra vált. A Szovjetunió segítségével a kommunisták ügyét győzelemre vitték Ma­gyarországon. Nagy utat. tett meg 1919 óta a világ, bebizonyosodott, hogy amiért akkor küzdöt­tek, harcoltak, nem volt hiábavaló, mert végül is valóra vált. Dr. Varga Dezső zárszava után az Internacionálé hang­jaival ért véget az ünnep­ség. Grésx Károly cikke a Pravdában A Pravda, az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja tegnapi, pénteki számában közölte Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsaga agitációs és. propagandaosz­tálya vezetőjének „Felbe­csülhetetlen, tapasztalatok" című, az SZKP XXV. kong­resszusával foglalkozó cik­két. gépipari miniszter számolt be a tár­ca felkészüléséről az ötödik ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtá­sára. A beszámolóval kapcsolatban Kangyalka Antal Csongrád megyei (15. választókörzet), Weiszböck Re­zsőné győri, Molnár Endre, dr. Nó­vák Béla budapesti, Bartha István Hajdú megyei, Varga István buda­pesti képviselő szólalt fel, majd Nemesláki Tivadar miniszter vála­szolt a felszólalásokra. Miután a képviselők a beszámolót elfogadták, az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zárszavával véget ért. (Kangyalka Antal felszólalását a 2. oldalon ismertetjük.) Somogyi Károiyne íeivetele Az elnökség tagjai a díszemelvényén

Next

/
Thumbnails
Contents