Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Péntek, 1976. március 19. " —reraeatitngmMjiim 3 Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka tük kl összes lehetőségein­ket Tisztelt Országgyűlés! — Biztonságunk és belső rendűnk kölcsönhatásban áll egymással. A honvéde­lem, a közrend fenntartása össztársadalmi ügy, amely népünk tudatos, rendszeres és cselekvő támogatásától függ. Elmondhatjuk, hogy állampolgárainkban a szo­cialista hazafiság erősödésé­vel növekedett a haza vé­delméért érzett felelősség. Fontos szocialista vívmá­nyunk, hogy a Magyar Nép­köztársaság olyan hadsereg­gel, határőrséggel, munkás­őrséggel rendőrséggel ren­delkezik, amelyek egymás­sal és a néppel összeforrva, teljes elkötelezettséggel vé­delmezik társadalmi ren­dünket, a szocializmus ügyét. E vívmányunkat a továb­biakban is féltő gonddal erő­sítjük és fejlesztjük. Külö­nösen fontos, hogy a fegy­veres erők és testületek tag­jaiban mélyüljön a szocialis­ta hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméje. A korszerű, Jó fegyvert a hazaszeretet és az interna­cionalizmus képes igazán legyőzhetetlenné tenni. A továbbiakban a Közpon­ti Bizottság titkára elmon­dotta: évről évre művelteb­bek és értékesebb tulajdon­ságokkal rendelkeznek a fegyveres szolgálatra bevo­nuló fiatalok. Azok is mű­veltebbek és felkészültebbek, akik velük foglalkoznak. Az élet minden területén, de a fegyveres erőknél rendelte­tésükből, jellegükből adódó­an különösen fontos a veze­tők, a parancsnokok szerepe. — A parancsnokokkal szemben szigorúak a köve­telmények. Ezek közül is ki­emelkedik az elvi szilárdság, a magas fokú igényesség ön­magukkal és beosztottjaikkal szemben. Kötelességük, hogy törekedjenek az ismeretek tökéletesítésére, legyenek szerények, ne riadjanak vissza semmiféle áldozattól a nép szolgálatában, és gon­doskodjanak minden hely­zetben katonáikról. A kor­szerű hadseregben a tisztek, akik között mind több a mérnöki, a felsőfokú műsza­ki végzettséggel rendelkező szakember, igényes szellemi munkát végeznek. Mindezek alapján növekedett a tiszti hivatás rangja, megbecsü­lése. — A fegyveres erőknél nélkülözhetetlen szerepük van a tiszthelyetteseknek. Mint a tisztek segítőtársai és önálló parancsnokok, köz­vetlenül foglalkoznak a ka­tonákkal, mint szaktíszthe­lyettesek irányítják a hadi­technikai eszközök és beren­dezések kiszolgálását; rövi­den: felelős munkát végez­nek. örvendetes, hogy egyre tooben vállalják ezt a fon­tos és nemes hivatást — Az országgyűlés fóru­mán is köszönetet kell mon­danunk a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak, a tiszteknek és a tiszthelyette­seknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, hogy nép­hadseregünk, fegyveres tes­tületeink mind magasabb fo­kon és egyre tökéletesebben feleljenek meg rendelteté­süknek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a Polgá­ri Védelemnél, a honvédel­mi szövetségben és másutt, szabad idejükben, munká­juk mellett, önzetlenül és fá­radhatatlanul szolgálják a hazafias nevelést, a honvé­delem ügyét. Megköszönjük az ügy iránti odaadást azok­nak a tanároknak, akik az iskolákban fiataljainkat fo­gékonnyá teszik a szocialista honvédelem iránt. Tisztelt Országgyűlés! — A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagja: becsülettel teljesítik hivatá­sukat Dolgozó népünk el­várja, hogy a néphadsereg személyi állománya, a köz­rend és az államhatár őrei, a munkásőrök a jövőben is legyenek szocialista hazánk tudatos, hűséges védelmezői, szövetségeseink áldozatkész fegyverbarátai, és magas fo­kú hivatástudattal s felké­szültséggel tegyenek eleget megtisztelő feladataiknak. Alapvető kötelességeik telje­sítése során a jövőben is vállaljanak részt népgazda­sági feladatok megoldásá­ban, az ifjúság nevelésében. — A honvédelemről szóló törvényjavaslat azt a felfo­gásunkat tükrözi és erősíti, hogy az állampolgároknak alkotmányos joguk tudni, mi történik az állami élet kü­lönböző területein, így az egész társadalmat érintő honvédelemben is. Ez így van rendjén, így helyes. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogad­ta, és az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlotta. I liéf testvér­város vásárai Először Szabadkán, azután Szegeden Bondor József: Mindannyiunk közös környezetének megóvása a feladat — Az emberi környezet vé­delméről beterjesztett tör­vényjavaslat az egész társa­dalom érdeklődésének kö­zéppontjában álL A környe­zetvédelem témája, különö­sen az utóbbi években, a nemzetközi figyelem közép­pontjába került. A társadal­mi és tudományos fejlődés a gazdaságban, a technikában olyan szintet ért el, amely az emberi jólét szolgálata mel­lett helyenként az ember élettevékenységét, sőt egész­ségét is veszélyezteti. — A világméretű • akció, amely az emberi környezet védelmére kibontakozott, Ma­gyarországon is előtérbe he­lyezte ezt az ügyet. A kör­nyezetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az em­berről való gondoskodás — pártunk politikájának meg­felelően — munkánk közép­pontjában áll. — A törvényjavaslat tük­rözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sán elfogadott programnyi­latkozatban a környezetvéde­lemmel kapcsolatban megha­tározott tennivalókat: „Lét­rehozzuk a környezetvéde­lem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja." — Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előter­jesztésére, amikor még van mit védenünk. Néhány, az ipari fejlődés és a városiaso­dás tekintetében nálunk fej­lettebb országban ugyanis akkor kezdtek el behatóbban foglalkozni a környezetvéde­lemmel, amikor egyes fo­lyókból a szennyezés hatásá­ra már mindenféle élet ki­pusztult, a levegő szennye­zése emberéletek százait kö­vetelte, és speciális környe­zeti betegségek jelentek meg. — Hangsúlyozni kell, hogy a környezetvédelem . szá­munkra nemcsak anyagi ter­mészetű kérdés. A célunk en­nél átfogóbb és maga­sabb rendű emberhez méltó, az ember alkotókészségét ki­bontakoztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő környezetet akarunk biztosí­tani mind a most élő lakos­ság, snind az utánunk követ­kező generációk számára. Ez irányú erőfeszítéseink azon­ban csak skkoc vezetnek eredményre, ha a környezet­védelmi tevékenységet nem tekintjük egyes hatóságok feladatának, hanem a kör­nyezetvédelmi érdekek meg­felelően érvényre jutnak a városrendezésnél, az erdő- és vízgazdálkodásban, a beru­házások megvalósításánál és a legkülönbözőbb gazdasági természetű döntések kialakí­tásánál — A környezetvédelem nem egyedül az iparvállala­tok és a mezőgazdasági nagy­üzemek ügye, hanem vala­mennyi állampolgáré. Nem csupán azért, mert mind­annyiunk közös környezeté­nek megóvásáról van szó, ha­nem azért is, mert az állam­polgár nem pusztán szenve­dő alanya a környezetszeny­nyezésriek, hanem gyakran maga is környezetszennyező. Kétségtelen, hogy egy-egy ember környezetkárosító te­vékenysége eltörpül azok mellett az ártalmak mellett, amelyeket egy-egy környe­zetvédelmi berendezésekkel nem megfelelően ellátott nagyüzem idéz elő. Ha azon­ban 10 millióan vesszük igénybe és rontjuk a környe­zetet, az együttesen előidé­zett káros hatás már nem lebecsülhető. — Az emberi környezet összefüggő rendszert alkot, amelynek egyaránt vannak természetes és mesterséges elemet. A törvényjavaslat ab­ban nyújt minőségileg újat korábbi, környezetvédelmi jogszabályainkhoz képest, hogy nem egy-egy környezeti tárgyat óv, hanem az emberi környezetet a maga komp­lexitásában helyezi jogi vé­delem alá. A törvény és a végrehaj­tása érdekében megjelenő minisztertanácsi határozat nyomán felül kell vizsgálni és a törvénnyel összhang­ban — a technikai fejlődés szintjét és várható irányát figyelembe véve — korszerű­síteni kell meglevő környe­zetvédelmi jogszabályainkat. Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természe­tesen nem csupán a „Kör­nyezetvédelmi alap" létre­hozására biztosított 500 mil­lió forintról van szó, ha­nem arról a lényegesen na­gyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezet­védelmi előirányzatai jelen­tenek. — A törvény nyomán a korábbi széttagolt, egy-egy környezeti elemre koncent­ráló környezetvédelmi tevé­kenység helyett a környeze­zelő központi irányítás és tet egységes rendszerként ke­ellenőrzés kerül előtérbe. Emellett intézményes lehető­séget kell teremteni egy-egy megye, illetőleg város vagy tájegység környezetvédelmi helyzetének átfogó elemzé­sére. Létre kell tehát hozni a környezetvédelem területi koordináló szerveit, szabá­lyozni kell feladat- és jogkö­rüket. — Hatékony környezetvé­delmi tevékenység nem le­hetséges megfelelő tudomá­nyos háttér nélkül. Az 1985-ig szóló országos távlati tudományos kutatási terv tar­talmazza „Az emberi makro­és mikrokörnyezet legkedve­zőbb kialakítása" című ku­tatási feladatot. — Földrajzi helyzetünknél fogva közvetlenül érdekelték vagyunk a nemzetközi kör­nyezetvédelmi együttműkö­désben. Mind a környező ál­lamokkal, mind más orszá­gokkal hatékony kétoldalú együttműködés kialakítására törekedtünk, amit környezet­védelmi vonatkozású nemzet­közi szerződések és együtt­működést megállapodások egész sora jelez. Eredménye­sen működünk közre a KGST környezetvédelmi munkájá­ban. A következő években ilyen jellegű nemzetköri kap­csolataink továbbfejlesztésére van szükség, valamint a tu­dományos kutatásban és a környezetvédelmi berendezé­sek, műszerek gyártásában kialakítandó munkamegosz­tás érdekében. Különösen fontos az együttműködés a szomszédos országokkal, ame­lyekkel kölcsönösen környe­zeti ártalmakat okozunk egy­másnak, és ugyanakkor köl­csönösen sokat tehetünk azok megszüntetése érdekében. — Hazánkban a fejlett szo­cialista társadalom építésén dolgozunk. Dinamikusan fej­lődik az ipar, a mezőgazdaság magas színvonalon gazdálko­dó nagyüzemekkel rendelke­zik. A lakosság életszínvona­la állandóan emelkedik, szo­ciális, egészségügyi ellátása állandóan javuL Nagy ered­ményeket értünk el a kultu­rális, szellemi színvonal eme­lése terén. Tizenöt év alatt több mint egymillió lakást építettünk, ami azt jelenti, hogy minden harmadik csa­lád új lakásba költözött. — Ezek az intézkedések nemcsak a jelenleg élő nem­zedék számára teremtenek szebb, kulturáltabb életet, ha­nem szilárd alapját jelentik további fejlődésének is. A mi feladatunk és felelősségünk, hogy a fejlődéssel járó ártal­mak se a mai ember, se a jövő nemzedék számára ne okozzanak a környezetet, az ember alkotóképességét és életét veszélyeztető károkat. — Ennek a felelősségnek tudatában terjeszti a kor­mány az országgyűlés elé el­fogadás végett az emberi környezet védelméről szóló törvény tervezetéi — A bonyolult és szerte­ágazó környezetvédelmi te­vékenység csak akkor lehet eredményes, ha az egész tár­sadalom együttműködik an­nak végrehajtásában, a meg­határozott ' célok megvalósí­tásában. Ehhez a tevékeny­séghez jó alapot nyújt az előterjesztett törvényjavastát. Bondor József végezetül a Minisztertanács nevében kér­te az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el Évek óta nagy érdeklődés nyilvánul meg országszerte Szeged és jugoszláv testvér­városa, Szabadka ipari ter­mékmutatói iránt. Néhány nap múlva, április 3-án ün­nepélyes keretek között nyit­iák meg az idei Pannónia Vásárt Szabadkán, július 23­án pedig a centenáriumi ipari vásárt, Szegeden. Az MSZMP városi bizottsága mellett mű­ködő centenáriumi ünnep­séget előkészítő bizottság csütörtökön délelőtt ülést tartott a városi tanács vb­termében. Megállapította, hogy fokozódott az érdeklő­dés a szabadkai vásár iráni Első ízben képviseli a ma­gyar ipart Szeged testvér­városában 35 vállalat, s vi­szonzásul ennél több jugo­szláv vállalat érkezik a jú­liusi dél-alföldi termékbe­mutatóra, Szegedre. A centenáriumi szegedi ipari vásár iránti érdeklő­désre jellemző — állapította meg az előkészítő bizottság —, hogy több mint 240 ma­gyar vállalat jelentette be részvételét Vas megyét ki­véve, bemutatják termékei­ket az ország minden me­gyéjéből érkező vállalatok. Az idén is & fővárosiak lesz­nek a legtöbben, 72-en. Ez­után következik Csongrád megye 68, Békés 22 és Bács­Kiskun megye 19 kiállítóval. Ágazat szerint: az erdő- és mezőgazdasági üzemek ve­zetnek, a jelentkezők száma 40. A vegyipari vállalatok 26, a gép- és mezőgépipax 21, a tömegcikk és az élelmi­szeripar 20—20 kiállítóval képviselteti magát A vásár igazgatósága tizenegy szak­csoportba sorolta a kiállító vállalatokat, és így is helye­zi el bemutatóikat a vásár csarnokaiban. A centenáriumi ipari vá­sár — az előkészületek sze­rint. — az ipari termelés gyors fejlődésének, az új ér­tékesítési és vásárlói szoká­sok kialakulásának időszaká­ban olyan fórummá lehet, amely a vételi döntést meg­előző és elősegitő lépéseket könnyíti meg. A jobb áruel­látásért, a korszerű techni­káért jelszó jegyében meg­rendezésre kerülő termékbe­mutató a kiállítóknak lehe­tővé teszi, hogy árujukat előnyös körülmények között mutassák be a felhasználók­nak, a kereskedelemnek, a fogyasztóknak. A vásár lá­togatóinak pedig, hogy ked­vező körülmények között tá­jékozódjanak a kínálatról A szegedi vásárváros ugyanis újabb csarnokok építésével bővül, s így lehetővé válik, hogy új rekord szülessen: minden eddiginél több ma­gyar és jugoszláv vállalat vehessen részt az idei szege­di ipari seregszemlén. Vita a kisvasúiról Itt minden adottság megvan Kisvasút — gyerekeknek címmel közöltünk egy írást nemrégiben arról, hogy a megszüntetett szegedi gazdasági vasút Szeged—Asotthalom közti szakaszán érdemes lenne úttörővasutat létesíteni. Ha ezt a vonalszakaszt megment­jük, gyakorlatilag minden rendelkezésre áll az ötlet meg­valósításához. A cikkre sok levelet, javaslatot kaptunk ol­vasóinktól, melyek alapján most vitát indítunk. Ezután tí szívesen fogadjuk a kisvasúttal kapcsolatos észrevételeiért, javaslatokat. Tisztelt Szerkesztőség! Nagy-nagy jóérzéssel olvas­tam gondolatébresztő cikkü­ket a szegedi kisvasút eset­leges feltámasztásáról. Meg vagyok győződve róla, hogy rajtam kívül még nagyon sokan reagálnak a nyílt és elgondolkoztató sorokra. Nem vezet semmi különleges ér­dek, hogy pártfogoljam az enyészetre ítélt, sok évtize­den át becsülettel szolgáló kisvasutal Csak mint régi szegedinek, nekem is szomo­rúságot okozott a megszűn­tetése, s a rokonszenvező le­velek, cikkek meggyőztek, hogy ebben nem vagyok egyedül. Már nem vitatom, hogy gazdaságosabb-e új utakat készíteni, drága autó­buszokat beszerezni, melyek vagy megállnak a várako­zóknak, vagy nem, vagy fel­férnek rá a piacozók kosa­rai, vagy nem, s érdemes-e ez a tortúra drágább vitel­díjért egyáltalán ... Ezt már illetékes szervek eldöntötték felsőbb szinten. Ügy gondolom, a madzag­vasút felszámolása is része annak az egyre inkább el­harapódzó országos sínfelsze­dési kampánynak, aminek védelmére a gazdaságosságot szokták mindig felhozni Pe­dig sok más is van emellett, ami az utazót közvetleneb­bül, mondhatni legtöbbször kedvezőtlenül érinti De a szegedi kisvasutat nem sza­bad megsemmisíteni. Micso­da népszerűsége van a Széc­henyi-hegyi úttörővasútnak, a Lillafüredi Állami Erdei Va­sutaknak, a sárospataki, gyöngyösi, királyréti kisvo­natoknak! S nekünk készen áll a pálya, a biztosítóberen­dezés, mindaz, ami kell, s pusztulásra ítéljük mégis? Mint ahogy várakat, mű­emlékeket óvunk az utókor­nak, nem tehetjük ezt mi is — magunknak és gyer­mekeinknek? Csak a vasút­igazgatóság tenniakarása, szakembereinek irányítása, a tanács támogatása kell, és úttörők, önkéntesek, KIS2­esek boldogan segítenének. Hát ha még valamelyik mu­zeális gőzöst restaurálnák a MAV lakatosok szocialista brigádjai, mint ezt a nagy­cenki Széchenyi múzeumva­súton tették... Nem tudom elképzelni, hogy itt, ahol olyan hatalmas beruházások, építkezések folynak, egy kí­nálkozó úttörővasút elkal­lódhatna. 8ZABÖ TAMÁS Szeged. Agyagos a 6.

Next

/
Thumbnails
Contents