Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Csütörtök, 1976. március 18. Egyre több a szállítaniva!ó A JOT elnökségi ülése " A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium vezető munkatársai és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai — dr. Romány Pál miniszter és Szabó István elnök vezetésével — szerdán a TOT székházában megvizsgálták az időszerű agrár- és szövetkezetpolitikai, valamint gazdasági kérdéseket, és megtárgyalták az együttműködés eddigi tapasztalatait és jövőbeni feladatokat. Ugyancsak tegnap tartott ülést a TOT elnöksége, Szabó István elnökletével. Megtárgyalta a termelőszövetkezetek szállítási-anyagmozgatási helyzetét és a teendőket, összefüggésben azzal, hogy egyre nő a mezőgazdasági szállítás. (Számitások szerint idén 150 millió, az V. ötéves terv időszakának végén pedig már mintegy 200 millió tonna anyagot és terméket kell többször is megmozgatni az üzemekben.) Az elnökség megállapította: a téeszek összes gépi kapacitásának 40 százaléka a belső anyagmozgatáson dolgozik. Az elmúlt öt évben a közös gazdaságok tehetgépkocsi-parkja 9700-ról 14 ezerre nőtt, és javult a kocsipark műszaki állapota. A műszakilag elhasználódott, gazdaságtalan üzemeltetésű teherautókat — a rendeletnek megfelelően — időközben kiselejtezték, csaknem ötezer teherautó jutott erre a sorsra. Pótlásuk azonban gondot okoz a téeszekben. mert a kereskedelem az igényeket sem mennyiségileg, sem választékában nem tudja maradéktalanul kielégíteni. A szállítás gépesítésével az anyagmozgatás, a rakodás gépesítése nem tartott lépést, emiatt a közös gazdaságokban sokan nehéz fizikai munkát végeznek. Nem kielégítőek az üzemek útviszonyai sem, szilárd burkolatú utak építésére ugyanis' az elmúlt években csak minimális lehetőség nyílt, meglevő földutakon pedig nem lehet gazdaságosan kihasználni a korszerű szállítóeszközöket. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években a termelés gazdaságosságával szorosan összefüggő szállítási-anyagmozgatási fejlesztést meg kell gyorsítani: a program segítésére a TOT ajánlást ad a termelőknek. Az elnökség megtárgyalta * halászati termelőszövetkezetek helyzetét is. Videotelefon Hallható látható A Posta Kísérleti Intézetben most ismerkednek egy japán gyártmányú technikai érdekességgel, a videotelefonnal. A berendezés segítségével úgy lehet telefonálni, hogy a beszélők kis képernyőn egymás arcát is láthatják. A tervek szerint a jövő évben a posta Budapesten felszereli az első állomását, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a technikai újdonsággal. Eredmények és tervek Új lendület a pusztaszeri Hétvezér Tsz-ben Pusztaszer termelőszövetkezeteinek gazdálkodásában a hetvenes években törés következett be. A három téesz egyesülés után sem tudott megbirkózni a nehézségekkel, a növekvő terhekkel. Széthúzás, vita, elkedvetlenedés jellemezte a közös gazdaságot A hullámvölgyből mégis sikerűit a kiutat megtalálni. Ma már fellélegezve, megkönnyebbülve gondolhatnak Vissza vezetők és tagok a nehéz Időszakra. A gazdálkodásban első jelentős változás • 1972ben mutatkozott s azóta a grafikonokról egyenletes emelkedés olvasható a szövetkezeti vagyon, az átlagos munkabér, és a termelőszövetkezet jövedelmének alakulásában. Az eddigi eredményekről, az elkövetkező tervekről Gruber János el"nök és Apró Ferenc párttitkár tájékoztatott — Első gondunk a tagság és a vezetés között megbomlott viszony helyreállítása volt. Ezért a szövetkezeti demokráciáról nemcsak beszéltünk, hanem a valóságban is alkalmaztuk. A nyílt hang, az őszinte vélemény, a törvényes rend és tisztességes munka lett általános — kezdte el Gruber János. — A három termelőszövetkezet tagságának egymás elleni hangulatát is le kellett győzni. Még a közgyűléseken is külön-külön ültek le az emberek, s a volt saját téesz-területeken akartak csak dolgozni. Sok munkánkba tellett, míg sikerült e feszültséget elsimítani — folytatta Apró Ferenc. — Milyen gazdasági intézkedéssel kezdte az új vezet, tőség munkáját? — E'sö lépésként a részes művelést szüntettük meg — mondta Gruber János —, mert ez bérfeszültséget és el'entétct szilit. Emiatt termelésszerkezetünket is átszerveztük. Négy fő növénytermelési vonalunk lett: a gabona, a szőlő és a zöldség, p fűszerpaprika és a takarmánytermesztés. — Hasznos lépés volt az elavult géppark felújítása, korszerűsítése és a jobb agrotechnika alkalmazása is — tette hozzá Apró Ferenc. — Milyen a kapcsolat vezetők és tagok között? — Bizalommal figyelték munkánkat, s határozathozatal előtt mindenkit tájékoztattunk, így észrevétlen bevontuk az embereket a döntésekbe. — Ez Gruber János véleménye. — Emellett sikerült a szakmunkásgárdát helyből biztosítani. A téesz-tagok gyerekei, akiknek segítettünk is az iskolázásban, ezek jöttek vissza, s dolgoznak nagy lelkesedéssel és energiával. A fiatal szakembereknek önállóságot adKi termel több és jobb fejet? » Versenyben az állattenyésztők A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minis7.térium termelési és műszaki fejlesztési főosztálya az MSZMP XT. kongresszusán megjelölt irányelvek figyelembe vételével országos tejlermelési versenyt hirdetett meg 1976ra az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. A verseny célja, a gazdaságos tejtermelés fokozása, a lakosság tej- és tejtermékigényének zökkenőmén tesebb biztosítása érdekében. A nagyüzemek mellett a háztáji és kisegítő gazdaságok is részt vehetnek a versenyben. A megyei és országos értékelés után a minisztérium a legjobb eredményt elérő üzemeket jelentős pénzjutalomban részesíti. Averaeoy: 1936. december ál~ig tart s a következő év, első negyedévében kerül sor az értékelésre. Először a megyei tanácsok gyűjtik be az elért eredményeket és döntenek több társadalmi és hivatalos szerv bevonásával a sorrendről. A legjobb eredményeket elért gazdaságok jogot nyernek az országos versenyben való részvételre. Már a megyében is lesznek díjak, ezt a megyei tanács biztosítja, melyet a MÉM 150—200 ezer forinttal még kiegészít. A megyei és országos versenyben több kategóriában lehet helyezést elérni. Az egy tehénre eső legnagyobb tejhozam legjobb eredményére' 100 ezer, 100 hektár területre jutó legjobb tejtermelő gazdaság 80 ezer, és az elmúlt évhez képest a legnagyobb mértékben emelkedő tejtermelésű nagyüzem 80 ezer forintot kap. Az első díjak mellett a helyezettek is magas pénzjutalomban részesülnek. A tejtermelési nagydíjat a három kategóriában legjobb eredményt elért állami gazdaság, termelőszövetkezet nyerheti el. Ez 150 ezer forintot jelent a győztesnek. Csongrád megyében is kedvező visszhangra talált a verseny meghirdetése, s a különböző kategóriákban két állami gazdaság és 14 termelőszövetkezet küldte el nevezését a megyei tanácsnak. örvendetes, hogy közel 100 kisgazdaság is bejelentette versenyzési szándékát. tunk, s a sok ötlet és tettvágy így felszínre juthat. Ezzel erősödik a gardaságunk. Egészséges versengés alakult ki közöttük, s hogy ezt tovább ösztönözzük, önálló ágazati elszámolás bevezetését tervezzük. — A párt a gazdasági javaslatokat rendszeresen véleményezte, elmarasztalta, vagy segítette a kivitelezést. Elmondható, hogy jó az összhang a párt- és a gazdasági vezetők között. Az alapszerveink átérzik a feladatokat és nagy hozzáértéssel adnak segítséget munkánkhoz — válaszolt a kérdésre Apró Ferenc. — Néhán^ elképzelés jövőről? —- kérdezem az elnököt. — 1980-ig 70 millió foriiv tos beruházást tervezünk. Ez a saját erő és az állami támogatás együttes összege Legjelentősebb a paprikaszárftó elkészülése, melynek energiaforrása földgáz lesz. Ezt a beruházást a paprikafeldolgozó vállalattal közösen végezzük. Szerepel tervünkben erdőtelepítés is. Szeretnénk a gépesítés fokát is tovább növelni. 'A meliorációs munkákkal a változatos talapviszonyokon kívánunk majd javítani, az úthálózat megjavítása, Illetve továbbépítése pedig a korszerű és gazdaságos szállítás alapfeltétele. — Helyzetünk stabil — vette át a szót a párttitkár. — Tartalékaink vannak, s minden tervünk jól megalapozott. A szocialista brigádmozgalom teljes kifejlődését is várjuk a következő évektől. Jelenleg is van már három. A háztáji segítésére, támogatására külön agronómust állítottunk be. Különösen a tej, a szarvasmarhaés a sertéstenyésztést, valamint a fűszerpaprika-termesztést kívánjuk szorgalmazni. A gazdálkodás eredményessége ma már jó hangulat, kellő összefogás, szervezett irányítás nélkül elképzelhetetlen. Ügy tűnik, a történelmi nevezetességű Pusztaszeren a fejlődés egyenletes, eredményeik példásak. Nagyon sok gazdaságban hasonló alapállásból kellene elkezdeni az új ötéves tervet. Csak addig kell nyújtózni, amíg a takaró ér. Ez eredményesebb gazdálko. dáshoz vezethet, mintha elérhetetlen álomképeket kergetnének. • • Ssdiss wmm i Társadalmi tudat, köznapi tudat M

i van a tudatban? — teszi fel néha magának a kérdést egy-egy meghökkentő, újszerű — vagy makacsul kitartó — magatartás vagy vélemény kapcsán az ember. Hol úgy tűnik: mennyire elmaradt, mennyire konzervatív ez a tudat. Aztán pont fordítva: honnan, hogyan kerülnek ezek a soha nem látott, soha nem tapasztalt tartalmak — ötletek, vélekedések, gondolatok — a tudatba? Nem új a benyomás a tudat kettősségéről: hol a múlthoz kötődik, hol pedig elrugaszkodik, nemhogy a múlttól, hanem, jelenünktől is. Hol „elmarad", hol „előrerohan". Vagy nem akar változni, vagy úgy változik, hogy abban biztos eligazodások alig lelhetők fel. Mi minden van a társadalom tudatában? Deffnició helyett kezdjük el felsorolni. Szokások és normarendszerek. (Vonatkozhatnak ezek az erkölcsre, az Ízlésre, a divatra, a fogyasztásra, az életmódra.) Vannak benne hirtelen támadt hiedelmek és igencsak stabil beidegződések, közhangulatok és előítéletek. (Vonatkozhatnak ezek politikai helyzetbe, embercsoportokra, intézmények, országok, népek, nemzetiségek megítélésére.) Már itt látható: a társadalmi tudat olyan gyűjtőmedence, amelyben az ismeretek, a vélekedések nem a valóság fényképszerű másolatai. A normákba, a beidegződésekbe, az előítéletekbe belejátszik a hagyomány, belejátszanak érzelmeink, belefolynak a társadalmunk vezetésére hivatott intézmények és tömeghírkőzlő szegvek. Valamennyien már értelmezett formában bocsátják rendelkezésünkre életünk szűkebb és tágabb társadalmi képét, amelyet saját magunk újabb értelmezések tárgyává teszünk. A lényeg mindenképpen az, hogy a társadalmi tudat — amely a társadalmi lét valamilyen kifejeződése — soha nem olyan „egy az egyhez" „képezi** le a valóságot, mint a fényképezőgép. Miért? Mert a társadalmi tudat meg van terhelve, időnként túl van zsúfolva a múltból, a történelemből, más társadalmi helyzetekből átörökölt vagy átvett tartalmakkal. Oly anynylra, hogy ezek — mint előítéletek, mint jelképek, szimbólumok, mint tekintélytisztelet, mint erkölcsi beidegződések — esetenként el is takarhatják a társadalmi jelenséget. Ami arra mutat, hogy a társadalom tudatának bizonyos mértékben önálló élete, belső, sajátos törvényeknek engedelmeskedő folyamatossága van. Másszóval, a társadalmi tudat megőrző jellegű: őrzi az egyszer már megtörténtet, s azt esetenként „nem oda Illő" módon tükrözteti. Az ebből adódó visszás helyzetek, a tudat és a lét Időnként szemet szúró meg nem felelése azonban bizonyos pozitívumot is hordoz: a társadalmi tudat megőrző jellege teszi lehetővé, hogy tudatosítsuk az időt, hogy kifejezzük és aktualizáljuk azt, ami a múltban történt, ahol nem lehettünk jelen, amit nem élhettünk át saját élményünkként. A történelmi korszakok, a történelmi időbeliség jelentkezik ezért a társadalmi tudatban, amikor az „nem felejt", nem hajlandó „megtörténtként" letudni eseményeket, amikor tanulságosnak vél és aktualizál mások által átélt tapasztalatokat, amikor „makacs", „konzervatív", nehezen változó. Megmozdításához ezért — legalább ennyi kézenfekvő — az emberi életfeltételek radikális megváltoztatása kívántatik meg. És ne felejtsük: a társadalom tudata nemcsak a múlt szócsöve. Épp így tartalmazhat és tartalmaz is valóságként számon tartott híradásokat, tényként elfogadott előrejelzéseket a társadalom jövőjéről. A társadalmi tudat jövőt előre jelző jellege megint csak lehet nagy pozitívumok és visszásságok forrása. Pozitívum; hogy a társadalom tudata képes „leképezni" a jövőbeli, még meg nem történtet, hogy a tudományos valóságmegismerés segítségével hipotéziseket alkosson, hogy következtessen a várhatóra, hogy közelbe hozza és'kikalkulálja a lehetőségeket. De ez a sajátossága vissza is üthet: a társadalmi tudat — miközben kifejezi a Jövőbeli, még meg nem történtet, a várhatót, az esedékest •—, ezt időnként behelyettesíti az adott valóságba. Az egyelőre csak ésszel elgondolható jövő megjelenik, mintha már lenne. Jövő és jelen ebben az esetben azonos valósággá válnak; a még soha nem volt világot elkezdik aktuálisként, jelenvalóként számon tartani; vagyis a jövő felől tódulnak be a tudatba olyan tartalmak, amelyek eltakarják, vagy eltorzítják a tudat elé álló jelenségeket. És ez még nem minden. A valóság „tiszta" tükrözése azért sem valósulhat meg egykönnyen, mert az, ami tükrözi, a tudat, maga is aktív. Az egyszerű tükör önerejéből soha nem képes a valóságot más és más arányokban mutatni. Az emberi tudat viszont aktív, képes — önerejéből — kinyílni és bezárulni, a valóságot különbözőképpen tükrözni. E

zen a ponton azonban áttérünk a tudat köznapinak nevezhető világóba. A köznapi tudat az egyes emberek konkrét élethelyzeteinek és társas kapcsolatainak tudata. A társadalmi tudat erre a szintre az emberi viszonylatrendszerek közvetítésével, felerősítve vagy meggvengítve jut el. Éppen jezek a közvetítőrendszerek — család, munkahely, baráti társaság, egyéb kapcsolatok — teszik lehetővé, hogy az emberek köznapi tudata megintcsak bizonyos fokú önállóságot, öntörvényűséget, sőt „védettséget" tudjon magának teremteni a széles értelemben vett társadalmi tudattartalmak hatásaival szemben. A köznapi tudat a társadalom alapegységeinek (család, munkahely stb.) beiktatásával tudatosítja a társadalmi összefüggéseket, az ember csak ezek szövevényébe ágyazódva találkozhat „a" társadalommal és „a" társadalmi tudattal. És így termeli újjá azt — miközben a tudomány, a tudományos ismeretterjesztés, a köznapi életbe betörő objektív' összefüggések Jóvoltából valóban vissza is tükrözi. Hiszen csak e visszatükrözés révén lehet zökkenőmentesen — vagy legalábbis kevés zökkenővel — működtetni magát a társadalmat, lehet kitűzni történelmi irányokat és megközelíteni történelmi célokat _ EAPP ZSOLT 0