Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Csütörtök, 1976. március 18. Egyre több a szállítani­va!ó A JOT elnökségi ülése " A Mezőgazdasági- és Élel­mezésügyi Minisztérium ve­zető munkatársai és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai — dr. Romány Pál minisz­ter és Szabó István elnök vezetésével — szerdán a TOT székházában megvizs­gálták az időszerű agrár- és szövetkezetpolitikai, vala­mint gazdasági kérdéseket, és megtárgyalták az együttmű­ködés eddigi tapasztalatait és jövőbeni feladatokat. Ugyancsak tegnap tartott ülést a TOT elnöksége, Sza­bó István elnökletével. Meg­tárgyalta a termelőszövetke­zetek szállítási-anyagmozga­tási helyzetét és a teendőket, összefüggésben azzal, hogy egyre nő a mezőgazdasági szállítás. (Számitások szerint idén 150 millió, az V. ötéves terv időszakának végén pe­dig már mintegy 200 millió tonna anyagot és terméket kell többször is megmozgat­ni az üzemekben.) Az elnökség megállapítot­ta: a téeszek összes gépi ka­pacitásának 40 százaléka a belső anyagmozgatáson dol­gozik. Az elmúlt öt évben a közös gazdaságok tehetgép­kocsi-parkja 9700-ról 14 ezerre nőtt, és javult a ko­csipark műszaki állapota. A műszakilag elhasználódott, gazdaságtalan üzemeltetésű teherautókat — a rendelet­nek megfelelően — időköz­ben kiselejtezték, csaknem ötezer teherautó jutott erre a sorsra. Pótlásuk azonban gondot okoz a téeszekben. mert a kereskedelem az igé­nyeket sem mennyiségileg, sem választékában nem tud­ja maradéktalanul kielégíte­ni. A szállítás gépesítésével az anyagmozgatás, a rakodás gépesítése nem tartott lépést, emiatt a közös gazdaságok­ban sokan nehéz fizikai mun­kát végeznek. Nem kielégí­tőek az üzemek útviszonyai sem, szilárd burkolatú utak építésére ugyanis' az elmúlt években csak minimális le­hetőség nyílt, meglevő föld­utakon pedig nem lehet gazdaságosan kihasználni a korszerű szállítóeszközöket. Az elnökség felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a követ­kező években a termelés gazdaságosságával szorosan összefüggő szállítási-anyag­mozgatási fejlesztést meg kell gyorsítani: a program segítésére a TOT ajánlást ad a termelőknek. Az elnökség megtárgyalta * halászati termelőszövetke­zetek helyzetét is. Video­telefon Hallható látható A Posta Kísérleti Intézet­ben most ismerkednek egy japán gyártmányú technikai érdekességgel, a videotele­fonnal. A berendezés segít­ségével úgy lehet telefonálni, hogy a beszélők kis képer­nyőn egymás arcát is láthat­ják. A tervek szerint a jövő évben a posta Budapesten felszereli az első állomását, hogy az érdeklődők megis­merkedhessenek a technikai újdonsággal. Eredmények és tervek Új lendület a pusztaszeri Hétvezér Tsz-ben Pusztaszer termelőszövet­kezeteinek gazdálkodásában a hetvenes években törés következett be. A három téesz egyesülés után sem tu­dott megbirkózni a nehéz­ségekkel, a növekvő terhek­kel. Széthúzás, vita, elked­vetlenedés jellemezte a kö­zös gazdaságot A hullám­völgyből mégis sikerűit a kiutat megtalálni. Ma már fellélegezve, megkönnyeb­bülve gondolhatnak Vissza vezetők és tagok a nehéz Időszakra. A gazdálkodásban első jelentős változás • 1972­ben mutatkozott s azóta a grafikonokról egyenletes emelkedés olvasható a szö­vetkezeti vagyon, az átlagos munkabér, és a termelőszö­vetkezet jövedelmének ala­kulásában. Az eddigi ered­ményekről, az elkövetkező tervekről Gruber János el­"nök és Apró Ferenc párttit­kár tájékoztatott — Első gondunk a tagság és a vezetés között meg­bomlott viszony helyreállítá­sa volt. Ezért a szövetkezeti demokráciáról nemcsak be­széltünk, hanem a valóság­ban is alkalmaztuk. A nyílt hang, az őszinte vélemény, a törvényes rend és tisztessé­ges munka lett általános — kezdte el Gruber János. — A három termelőszövet­kezet tagságának egymás el­leni hangulatát is le kellett győzni. Még a közgyűléseken is külön-külön ültek le az emberek, s a volt saját té­esz-területeken akartak csak dolgozni. Sok munkánkba tellett, míg sikerült e feszült­séget elsimítani — folytatta Apró Ferenc. — Milyen gazdasági intéz­kedéssel kezdte az új vezet, tőség munkáját? — E'sö lépésként a részes művelést szüntettük meg — mondta Gruber János —, mert ez bérfeszültséget és el'entétct szilit. Emiatt ter­melésszerkezetünket is át­szerveztük. Négy fő nö­vénytermelési vonalunk lett: a gabona, a szőlő és a zöld­ség, p fűszerpaprika és a takarmánytermesztés. — Hasznos lépés volt az elavult géppark felújítása, korszerűsítése és a jobb ag­rotechnika alkalmazása is — tette hozzá Apró Ferenc. — Milyen a kapcsolat ve­zetők és tagok között? — Bizalommal figyelték munkánkat, s határozathoza­tal előtt mindenkit tájékoz­tattunk, így észrevétlen be­vontuk az embereket a dön­tésekbe. — Ez Gruber Já­nos véleménye. — Emellett sikerült a szakmunkásgár­dát helyből biztosítani. A téesz-tagok gyerekei, akik­nek segítettünk is az iskolá­zásban, ezek jöttek vissza, s dolgoznak nagy lelkesedéssel és energiával. A fiatal szak­embereknek önállóságot ad­Ki termel több és jobb fejet? » Versenyben az állattenyésztők A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minis7.térium ter­melési és műszaki fejleszté­si főosztálya az MSZMP XT. kongresszusán megjelölt irányelvek figyelembe véte­lével országos tejlermelési versenyt hirdetett meg 1976­ra az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. A verseny célja, a gazdasá­gos tejtermelés fokozása, a lakosság tej- és tejtermék­igényének zökkenőmén te­sebb biztosítása érdekében. A nagyüzemek mellett a háztáji és kisegítő gazdasá­gok is részt vehetnek a ver­senyben. A megyei és orszá­gos értékelés után a minisz­térium a legjobb eredményt elérő üzemeket jelentős pénz­jutalomban részesíti. Aver­aeoy: 1936. december ál~ig tart s a következő év, első negyedévében kerül sor az értékelésre. Először a megyei tanácsok gyűjtik be az elért eredményeket és döntenek több társadalmi és hivata­los szerv bevonásával a sor­rendről. A legjobb eredmé­nyeket elért gazdaságok jo­got nyernek az országos versenyben való részvételre. Már a megyében is lesznek díjak, ezt a megyei tanács biztosítja, melyet a MÉM 150—200 ezer forinttal még kiegészít. A megyei és országos ver­senyben több kategóriában lehet helyezést elérni. Az egy tehénre eső legnagyobb tejhozam legjobb eredmé­nyére' 100 ezer, 100 hektár területre jutó legjobb tejter­melő gazdaság 80 ezer, és az elmúlt évhez képest a legnagyobb mértékben emel­kedő tejtermelésű nagyüzem 80 ezer forintot kap. Az el­ső díjak mellett a helyezet­tek is magas pénzjutalomban részesülnek. A tejtermelési nagydíjat a három kategóri­ában legjobb eredményt el­ért állami gazdaság, terme­lőszövetkezet nyerheti el. Ez 150 ezer forintot jelent a győztesnek. Csongrád megyében is kedvező visszhangra talált a verseny meghirdetése, s a különböző kategóriákban két állami gazdaság és 14 ter­melőszövetkezet küldte el nevezését a megyei tanács­nak. örvendetes, hogy közel 100 kisgazdaság is bejelen­tette versenyzési szándékát. tunk, s a sok ötlet és tett­vágy így felszínre juthat. Ez­zel erősödik a gardaságunk. Egészséges versengés alakult ki közöttük, s hogy ezt to­vább ösztönözzük, önálló ágazati elszámolás bevezeté­sét tervezzük. — A párt a gazdasági ja­vaslatokat rendszeresen vé­leményezte, elmarasztalta, vagy segítette a kivitelezést. Elmondható, hogy jó az össz­hang a párt- és a gazdasági vezetők között. Az alapszer­veink átérzik a feladatokat és nagy hozzáértéssel adnak segítséget munkánkhoz — válaszolt a kérdésre Apró Ferenc. — Néhán^ elképzelés jövőről? —- kérdezem az el­nököt. — 1980-ig 70 millió foriiv tos beruházást tervezünk. Ez a saját erő és az állami tá­mogatás együttes összege Legjelentősebb a paprikaszá­rftó elkészülése, melynek energiaforrása földgáz lesz. Ezt a beruházást a paprika­feldolgozó vállalattal közö­sen végezzük. Szerepel ter­vünkben erdőtelepítés is. Szeretnénk a gépesítés fokát is tovább növelni. 'A melio­rációs munkákkal a változa­tos talapviszonyokon kívá­nunk majd javítani, az út­hálózat megjavítása, Illetve továbbépítése pedig a kor­szerű és gazdaságos szállítás alapfeltétele. — Helyzetünk stabil — vette át a szót a párttitkár. — Tartalékaink vannak, s minden tervünk jól megala­pozott. A szocialista brigád­mozgalom teljes kifejlődését is várjuk a következő évek­től. Jelenleg is van már há­rom. A háztáji segítésére, támogatására külön agronó­must állítottunk be. Különö­sen a tej, a szarvasmarha­és a sertéstenyésztést, vala­mint a fűszerpaprika-ter­mesztést kívánjuk szorgal­mazni. A gazdálkodás eredmé­nyessége ma már jó hangu­lat, kellő összefogás, szerve­zett irányítás nélkül elkép­zelhetetlen. Ügy tűnik, a történelmi nevezetességű Pusztaszeren a fejlődés egyenletes, eredményeik pél­dásak. Nagyon sok gazda­ságban hasonló alapállásból kellene elkezdeni az új öt­éves tervet. Csak addig kell nyújtózni, amíg a takaró ér. Ez eredményesebb gazdálko. dáshoz vezethet, mintha el­érhetetlen álomképeket ker­getnének. • • Ssdiss wmm i Társadalmi tudat, köznapi tudat M i van a tudatban? — teszi fel néha magának a kér­dést egy-egy meghökkentő, újszerű — vagy maka­csul kitartó — magatartás vagy vélemény kapcsán az ember. Hol úgy tűnik: mennyire elmaradt, mennyire konzervatív ez a tudat. Aztán pont fordítva: honnan, ho­gyan kerülnek ezek a soha nem látott, soha nem tapasz­talt tartalmak — ötletek, vélekedések, gondolatok — a tu­datba? Nem új a benyomás a tudat kettősségéről: hol a múlthoz kötődik, hol pedig elrugaszkodik, nemhogy a múlttól, hanem, jelenünktől is. Hol „elmarad", hol „előrero­han". Vagy nem akar változni, vagy úgy változik, hogy abban biztos eligazodások alig lelhetők fel. Mi minden van a társadalom tudatában? Deffnició helyett kezdjük el felsorolni. Szokások és normarendszerek. (Vonatkozhatnak ezek az erkölcsre, az Ízlésre, a divatra, a fogyasztásra, az életmódra.) Vannak benne hirtelen támadt hiedelmek és igencsak stabil be­idegződések, közhangulatok és előítéletek. (Vonatkozhatnak ezek politikai helyzetbe, embercsoportokra, intézmények, or­szágok, népek, nemzetiségek megítélésére.) Már itt látható: a társadalmi tudat olyan gyűjtőmedence, amelyben az is­meretek, a vélekedések nem a valóság fényképszerű má­solatai. A normákba, a beidegződésekbe, az előítéletekbe belejátszik a hagyomány, belejátszanak érzelmeink, bele­folynak a társadalmunk vezetésére hivatott intézmények és tömeghírkőzlő szegvek. Valamennyien már értelmezett for­mában bocsátják rendelkezésünkre életünk szűkebb és tá­gabb társadalmi képét, amelyet saját magunk újabb értel­mezések tárgyává teszünk. A lényeg mindenképpen az, hogy a társadalmi tudat — amely a társadalmi lét vala­milyen kifejeződése — soha nem olyan „egy az egyhez" „képezi** le a valóságot, mint a fényképezőgép. Miért? Mert a társadalmi tudat meg van terhelve, időnként túl van zsúfolva a múltból, a történelemből, más társadalmi helyzetekből átörökölt vagy átvett tartalmakkal. Oly any­nylra, hogy ezek — mint előítéletek, mint jelképek, szim­bólumok, mint tekintélytisztelet, mint erkölcsi beidegződé­sek — esetenként el is takarhatják a társadalmi jelenséget. Ami arra mutat, hogy a társadalom tudatának bizonyos mértékben önálló élete, belső, sajátos törvényeknek enge­delmeskedő folyamatossága van. Másszóval, a társadalmi tudat megőrző jellegű: őrzi az egyszer már megtörténtet, s azt esetenként „nem oda Illő" módon tükrözteti. Az ebből adódó visszás helyzetek, a tudat és a lét Időnként szemet szúró meg nem felelése azonban bizonyos pozitívumot is hordoz: a társadalmi tudat megőrző jellege teszi lehetővé, hogy tudatosítsuk az időt, hogy kifejezzük és aktualizáljuk azt, ami a múltban történt, ahol nem le­hettünk jelen, amit nem élhettünk át saját élményünkként. A történelmi korszakok, a történelmi időbeliség jelentkezik ezért a társadalmi tudatban, amikor az „nem felejt", nem hajlandó „megtörténtként" letudni eseményeket, amikor tanulságosnak vél és aktualizál mások által átélt tapaszta­latokat, amikor „makacs", „konzervatív", nehezen változó. Megmozdításához ezért — legalább ennyi kézenfekvő — az emberi életfeltételek radikális megváltoztatása kívánta­tik meg. És ne felejtsük: a társadalom tudata nemcsak a múlt szócsöve. Épp így tartalmazhat és tartalmaz is való­ságként számon tartott híradásokat, tényként elfogadott előrejelzéseket a társadalom jövőjéről. A társadalmi tudat jövőt előre jelző jellege megint csak lehet nagy pozitívu­mok és visszásságok forrása. Pozitívum; hogy a társadalom tudata képes „leképezni" a jövőbeli, még meg nem történ­tet, hogy a tudományos valóságmegismerés segítségével hi­potéziseket alkosson, hogy következtessen a várhatóra, hogy közelbe hozza és'kikalkulálja a lehetőségeket. De ez a sa­játossága vissza is üthet: a társadalmi tudat — miközben kifejezi a Jövőbeli, még meg nem történtet, a várhatót, az esedékest •—, ezt időnként behelyettesíti az adott valóság­ba. Az egyelőre csak ésszel elgondolható jövő megjelenik, mintha már lenne. Jövő és jelen ebben az esetben azonos valósággá válnak; a még soha nem volt világot elkezdik ak­tuálisként, jelenvalóként számon tartani; vagyis a jövő fe­lől tódulnak be a tudatba olyan tartalmak, amelyek elta­karják, vagy eltorzítják a tudat elé álló jelenségeket. És ez még nem minden. A valóság „tiszta" tükrözése azért sem valósulhat meg egykönnyen, mert az, ami tük­rözi, a tudat, maga is aktív. Az egyszerű tükör önerejéből soha nem képes a valóságot más és más arányokban mu­tatni. Az emberi tudat viszont aktív, képes — önerejéből — kinyílni és bezárulni, a valóságot különbözőképpen tük­rözni. E zen a ponton azonban áttérünk a tudat köznapinak nevezhető világóba. A köznapi tudat az egyes em­berek konkrét élethelyzeteinek és társas kapcsola­tainak tudata. A társadalmi tudat erre a szintre az emberi viszonylatrendszerek közvetítésével, felerősítve vagy meg­gvengítve jut el. Éppen jezek a közvetítőrendszerek — csa­lád, munkahely, baráti társaság, egyéb kapcsolatok — te­szik lehetővé, hogy az emberek köznapi tudata megintcsak bizonyos fokú önállóságot, öntörvényűséget, sőt „védettsé­get" tudjon magának teremteni a széles értelemben vett társadalmi tudattartalmak hatásaival szemben. A köznapi tudat a társadalom alapegységeinek (család, munkahely stb.) beiktatásával tudatosítja a társadalmi összefüggéseket, az ember csak ezek szövevényébe ágyazódva találkozhat „a" társadalommal és „a" társadalmi tudattal. És így termeli újjá azt — miközben a tudomány, a tudományos ismeret­terjesztés, a köznapi életbe betörő objektív' összefüggések Jóvoltából valóban vissza is tükrözi. Hiszen csak e vissza­tükrözés révén lehet zökkenőmentesen — vagy legalábbis kevés zökkenővel — működtetni magát a társadalmat, le­het kitűzni történelmi irányokat és megközelíteni történel­mi célokat _ EAPP ZSOLT 0

Next

/
Thumbnails
Contents