Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

3 Szerda. 1976. március 3. Szakmunkás­képzés Az V. ötéves terv idősza­kában a felvehető szakmun­kástanulók számát 280—290 ezer között, az első évfolya­mok felvételi létszámát évenként átlagosan 57 ezer körül tervezik. Az 197fi. évi felvételi létszámra vonat­kozó tervjavaslatokat a me­gyei (fővárosi) tanácsok il­letékes szakigazgatást szer­vei már kimunkálták. A szakmunkásképzés 1976. évi tervében országosan 53 200 általános és 5000 kö­zépiskolát végzett fiatal fel­vételével számolnak. A megyei és a fővárosi szakmunkásképző iskolák létszámterveiben az ipar számára többek között mint­egy 4000 gépszerelő, 3300 gé­piforgácsoló (esztergályos, marós, köszörűs), 2100 cső­hálózat- és berendezés sze­relő, 2000 szerkezetlakatos, 2400 villanyszerelő, 1100 he­gesztő; az építőipar számá­ra mintegy 2600 kőműves, 2000 szobafestő-mázoló, 700 ács- állványozó; a mezőgaz­daság részére mintegy 1400 növénytermesztő-gépész, 600 állattenyésztő; a kereskede­lem és vendéglátóipar szá­mára körülbelül 3000 élel­miszeripari-, 800 ruházati eladó, 900 szakács és 700 fel­szolgáló-tanuló felvételét irányozták elő. Az elsőéves leánytanulók tervezett létszáma megköze­líti a 20 ezret, azaz har­minchárom százalékot. (MTI) A munkásfél a művezetőig Bevált kezdeményezés a textilmüvekben Asszonyok a vezetésben A szegedi textilmüvek­ben tavaly már széleskörű­en, s kiemelkedő ered­ménnyel alkalmazták az új­rendszerű bértömeggazdál­kodást, s ezzel együtt aa ségre alapozott úgynevezett „családi-rend- vezet nemcsak szert". A módszer lényege, hogy ha a termelő üzem­részben csökken a létszám, de a helyükön maradt mun­kások elvégzik a távolle­vők feladatait is. akkor meg­kapják a felszabaduló bér­tömegnek általában a felét, a gépes dolgozók pedig aa egész visszamaradt munka­bért. A megnövekedett fel­adatot azután a család­rendszerű munkaszervezés alapján osztják el; egymást ségű csehszlovák íonócentri­íuga kezelését létszámnöve­lés nélkül ellátják. Mind a szövő, mind a fonócsaládo­kat a fokozottab segitőkész­munkaszer­a többlet­munkák elvégzésére teszi alkalmassá, hanem többlet­pihenőre is jut idejük: aszö­vősök műszakonként két­szer, a fonósok pedig egyszer 10—20 perces munkaköri szünetet tartanak. A rendszer bevezetése óta a szövődében több mint a felére-, a fonodában pedig egynegyedére csökkent a munkaerőhiány miatti gép­állások ideje. Tavaly az elő­ző éveknél kisebb munkás­segitik, s ha kell. akkor aa létszámmal is túlteljesítet­egész munkabeosztást át­szervezik, hiszen a munkás­tól a művezetőig közvetle­nül érdekeltek anyagilag is a nagyobb feladat ellátásá­ban. ték az előirányzatot: csak­nem egymilló kétszázezer méter fonalat, s 700 ezer négyzetméter szövetet gyár­tottak terven felül. Az idén az alkalmazotti Kezdetben csak a szövő- létszámmal kapcsolatos kor­dében alakultak ilyen csalá­dok: egy-egy tízes csoport 100 gép kezelését vállalta. Jelenleg már 12 ilyen csa­lád működik. Tavaly előre­haladt a fonócsaládok kiala­kítása ls. így tudták megol­dani, hogy a tavaly felsze­relt — az iparágban is rit­kaságszámba menő — ti­zennyolc nagy termelékeny­Emelték a bölcsődei és óvodai dolgozók bérét Magi Csaknem három hónapja, tavaly decemberben jelent meg a kormány határozata a bölcsődei és az óvodai dol­gozók fizetésemeléséről. A határozat — amely az új öt­éves terv első bérpolitikai intézkedése — nemcsak az érintettek, hanem a közvé­lemény számos más rétegé­nek is a legteljesebb egyet­értésével találkozott. A fel­emelt béreket a bölcsődei dolgozók egy a februári r a kifizetések A bölcsődékben és a cse­csemőotthonokban végre­hajtott béremelés összege évente 66 millió forintot tesz ki, az óvodai dolgozók béremelésére pedig a költ­ségvetésből mintegy 130 mil­lió forintot biztosított az ál­lam. Ez a tanácsi kezelésben levő óvodákban 40 000 dol­gozót, ezen belül 19 000 óvó­nőt érint. A gyermekekkel közvetle­részének már nül foglalkozó óvónők, gon­bérkifizetések dozók és dajkák törzsfizeté­látozások sem fenyegetik a megnőtt feladatok megoldá­sát, annak ellenére, hogy a hasonló jellegű gyárak kö­zül már eddig is a legkeve­sebb alkalmazottal, illetve adminisztrátorral dolgoztak. Ez összefügg azzal a koráb­bi intézkedéssel, hogy a ter­melési feladatokat kiszolgáló munkakörbe lehetőleg nem vettek fel üzemen kívül ál­lókat, közvetlen termelő munkára viszont bárkit al­kalmaztak. A bértömeggaz­dálkodás eredményeként ha­vi 3700 forintot is elérő munkáskereset hatására az is megtörtént, hogy admi­nisztratív munkakörből men­tek gépkezelőnek. A rend­szer bevezetése óta az alkal­mazotti létszám körülbelül tízzel csökkent. Hogv felada­talkat mégis jól elláthassák, ide is kiterjesztették a bér­tömeggazdálkodás módsze­rét, ez esetben a visszama­radó bértömeg fele kerül felosztásra. Emellett termé­Szeged belvárosi élelmi­szerüzleteinek zöme kicsi, korszerűtlen. A raktárakban nem jut elég hely az árunak, az üzletben a vásárlónak. Talán a legzsúfoltabb üzle­tek egyike a szegedi ÉLI KER 31-es árudája a Kárász ut­cában. Terjeszkedni nem tud, árut sem lehet beszállítani konténerekben, mert azok keréken gurulnak és nem tudnak lépcsőzni. Ilyen kö­rülmények között havi 2 millió forint forgalmat le­bonyolítani, sőt mint tavaly decemberben 2 millió 400 ezret — több. mint az adott­ságokon felüli teljesítmény. S ennek az összegnek 15—22 százaléka zöldség, gyümölcs. Ez önmagában is példázza azt a gondosságot és szorgal­mat, amelyet e kényes, de nagy teret elfoglaló áru meg­kíván magának a velük fog­lalkozóktól. Gond és öröm Az üzlet élén asszonyok állnak, mint ahogy a pénz­tárban is nők dolgoznak és a pultok mögött, is nők szol­gálnak kl. Szlatárovics An­talné üzletvezetőnek nem volt még más munkahelye csak ez. Itt volt tanuló, el­adó, majd bízták rá a milliós Kárász utcai üzlet vezetését, azaz vált kereskedővé a szó igazi értelmében. Amikor ő még tanult, akkor a válla­lattal kötött szerződést és mindvégig nagyon igyekez­nie kellett, hogy ne csak ő ragaszkodjon a szakmájához, hanem számítsanak rá is. — Lehetséges — emléke­zett most vissza —, hogy mi még fogékonyabbak voltunk a szakma iránt, mint a mai fiatalok; jobban rá voltunk szorulva a kenyérkeresetre; szomjasabbak voltunk a tu­dásra és tisztelettudóak a szakmai „öregei" iránt, akik­től leginkább úgy kellett el­lesni a kereskedelem „rejtel­meit". Ma viszont kitárul­kozunk a fiataloknak, kész­séggel megadunk nekik szetesen igyekeznek az ad-;mmdent, hogy boldogulja­minisztráció egyszerűsítésé- ! nak- En szeretem okét. külo­vel, az ügyvitel-gépesítésre nösen azokat, akik nálunk szolgáló lyukkártya-rend­szer kiszélesítésével vala­mint kis számítógép ckk"1 csökkenteni az ilyen jellegű feladatokat. D. B. tanulnak: gond is, öröm is velük foglalkozni. Előzőleg tudtam Szlatáro­vicsnéről — a vállalat igaz­gatóhelyettese elárulta —, hogy az ő példája különösen idején folyósították, többsé- se átlagosan havi 300, a ki­gük és az óvodai dolgozók segítő óvodai alkalmazottak nagy része a magasabb bére- törzsfizetése pedig átlagosan ket az illetményhivatalok havi 150 forinttal emelke­számfejtésében napokban dett­esedékes március eleji fize- A téskor kapja meg, január I- ban ig visszamenőleg. Az intézkedés a tanácsi béremelést az óvodák­ig a szakszervszettel egyetértésben, differenciál­tan hajtották végre. Ennek. kezelésben levő bölcsődék- eredményeként január 1-től ben és csecsemőotthonokban minden óvónő, gondozónő és 13 ezer gondozónőt és 10 dajka fizetése- legalább 200 ezer kisegítő dolgozót érint, és minden a gyermekekkel Fizetésemelésüket a kiadott nem foglalkozó kisegítő al­irányelveknek megfelelően kalmazott fizetése legalább úgy hajtották végre, hogy a bérrendezés a gondozónők 100 forinttal emelkedett. A felemelt bérek, törzsfi­esetében jövedelmük átlag zetések összege sok óvodai 300 forintos emelését, a ki­segítő dolgozóknál pedig át lagosan 150 forint emelést jelent. Az dolgozónál meghaladja a munkaköri bértétel felső ha­fizetés- tárát. Ilyen esetekben a fel­egyedi ső határt meghaladó össze­besorolásoknál azonban dif- get a dolgozóknak személyi ferenciáltan állapították meg pótlékként folyósítják. Fi­a megemelt béreket, de — gyelemre méltó a most vég­amint a határozat előírta — rehajtott intézkedésnek az a ügyeltek arra is, hogy a része is, gondozók legalább 200, aki- béremelés amely szerint a a szülési szabad­segítők pedig legalább havi ságon vagy gyermekgondo­100 forint béremelést kapja- zási segélyen levő dolgozók­nak. ra is vonatkozik. A 19-es akna víztelenítése Nagyszabású munka kez- karsztvíz betörését, új ter­dődött kedden Sárisápon, a ve'.cet dolgozott ki a Dorogi Dorogi Szénbányák 19-es ak- Szénbányák műszaki kollek­nájának víztelenítésére. Mint tívája az akna megmentésé­ismeretes, még január köze- re. A külszínről mélyfúrás­pén víz alá került a szén- sal hatolnak a mélybe, hogy medence legnagyobb és leg- lehetőséget teremtsenek a jobb minőségű szenét adó vízbeáramlás helyének az bányája. elzárására. Az ehhez szüksé­Miután magában a bányá- ges előkészületit munkákat ban nem sikerült megfékez- példás gyorsasággal szervez­ni a katasztrofális erejű ték meg. Jóvátehetetlen mulasztás Ma lenne 19 éves Kon-' dacsa Sándor Ullés, Pe­tőfi dűlő 44. szám alatti lakos. De a születésnapját, március 3-át már nem ér­te meg. halálos balesetet szenvedett március 1-én a harmadik műszakban, éj­fél előtt néhány perccel. A szegedi gumigyárban az egyik kalandergépnél segí­tőként dolgozott. Nem rég­óta, hiszen ez év január 9-én lépett be a vállalat­hoz. S mindjárt ezen a napon a fokozottan bal­esetveszélyes kalandergép­hez osztották be. Igen. ah­hoz a géphez, melyet a Vegyipari Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórend­szabály gumi- és műanyag­ipari fejezetének hatodik pontja fokozottan veszé­lyes gépnek minősít. De a vállalat saját munkavédel­mi szabályzata is ekként jelöli meg. Rögzítették azt is, hogy csak háromhónapi betanítás után osztható be valaki ehhez a géphez. Ter­mészetesen biztonságtech­nikai vizsgát is kell tenni­ök az itt dolgozóknak. De Kondacsa Sándor 41 na­pig fokozottan veszélyes munkakörben dolgozott a kötelező három hónapi be­tanítási idő helyett... Március 1-én a harmat dik műszakban a működő gépen befűzési műveletet végeztek. A hevederszél terelőgörgőit akarta Konda­csa Sándor beállítani. Eh­hez nagy erőkifejtés kell, s csak úgy végezhető el a művelet, ha a hengerek előtt levő, 25 centiméter magasságú nyíláson a mun­kás bebújik. A görgő be­állítása közben a befűzött heveder és az erre ráfutó henger kapta el Kondacsa Sándor fejét, s bevitte a hengerek alá. A helyszí­nen meghalt. A bevonó hengerek előtt levő védőrács, nem felelt meg az óvórendszabályban foglalt előírásoknak. Nem lehet eleget szólni, eléggé hangsúlyozni az óvórend­szabályok betartásának fon­tosságót. Hiszen tavaly is 20 üzemi baleset történt Csongrád megyében. A március 1-i pedig az idei első olyan üzemi baleset, mely halállal végződött. A mulasztás; a felelőtlenség egy 19 éves münkás életé­be került, — jóvátehetetle­nül. Nem véletlen hát, hogy az S2MT munkavé­delmi felügyelője bűnvádi eljárást kezdeményez a mulasztók ellen. V. E. vonzó a fiatalok előtt, sőt a szakmában az idősebbek kö­rében is. Annak idején mint első éves tanulót bedobták a „mélyvízbe", be merték ül­tetni a pénztárba. Közismert, hogy a pénztároson áll vagy bukhat egy üzlet, amely el­veszítheti hitelét a vásárlók szemében, függetlenül a be­csületességtől. a jószándék­tól. Elég csak tévedni az üz­let vagy a vásárlók rovására, mert egyik sem jó, mind­egyik bajt eredményez. Fel­boríthatja az üzlet menetét, gyanút. bizalmatlanságot kelt. Országos pénztáros ver­senyen azért is nyert vidéki első helyezést például ebből az üzletből Hajsza Jánosné, mert előtte hasonló verse­nyeken Szlatórovícsné is többször elhozott értékes helyezéseket. Nem véletlen, hogy tőle tanultak a pénz­tárosok. Ennek is tulajdonítható — túl a kollektív felelősségen —. hogy ebben az üzletben Ismeretlen fogalom a leltár­hiány, s a pénztárosoknak a hónap végén leginkább meg­marad az úgynevezett man­kópénz, nem fizetik el, de többletük sem szokott ma­radni A tanulókkal együtt huszonhatan dolgoznak Itt jó kollektív szellemben. Sajnos, az erősebb nemet, — különö­sen a cinekedésben — mind­össze két férfikollégájuk képviseli. Politizálnak — A mi szakmánk — álla­pította meg Pálfl Károlyné üzletvezetőhelyettes — las­san teljesen elnőiesedik, pe­dig a kereskedelemnek eb­ben a szakágában elégszer adódik még férfiaknak való munka. Legfőbb gondunk különben is erre a pályára Csalogatni a fiatalokat, de csak lányok jönnek és mind kevesebben. Közbevetőleg megjegyez­tem. hogy a vállalat dolgo­zóiból mintegy négyszázan olyan korúak, hogy még KISZ-tagok lehetnének, ezzel s.zemben KISZ-szervezetük létszáma alig több a félszáz­nál. E problémáról beszél­getni Pálfiné nem illetékte­len, mert vállalata pártszer­vezetének vezetőségi tagja, Szlatórovícsné pedig párt­csoportvezető. ök tehát ket­ten nagyon is politizáló asz­szonyok, akik úgy vélik, hogy KISZ-szervezetük szerve­zettségben. aktivitásban le­hetne sokkal jobb i& A munkahelyek szétszórt­sága, a várost átfogó üzlet­hálózat, a műszakok válta­kozása önmagában nem ma­gyarázat a problémára, ezt ők is tudják. Pártszervezetük tagjai sem dolgoznak másabb feltételek és körülmények között, mégis cselekvőek .Bi­zonyítja ezt éppen a 31-es áruda példája. Itt a kommu­nista vezetők komolyan vet­ték például a pihenőnap, a szabad szombat biztosítását az üzlet valamennyi dolgo­zója részére. Pénteken... Sok helyen ezt máig sem tudták megoldani mindenki megelégedésére, itt azonban igen. méghozzá úgy, hogy a vásárlók sem szenvednek hátrányt, nem reszesülnek kevesebb figyelemben, udva­riasságban. S ennél a meg­állapításnál érdemes egy mondatnyi időre megállni: a 31-es áruda törzs-vásárlói­nak zöme a hétvégi nagy be­vásárlást szombatról pén­tekre tette át. Ha ez a Je­lenség általánossá válik —• mert nem feltétlenül szük­séges csak szombaton vásá­rolni —. talán elérkezünk oda, hogy városszerte lehet szabad szombatja a keres­kedőknek is, ahogy ez más országokban már meghono­sodott Szembetűnt még ebben az üzletben — ahonnét házhoz­szallíttatnak árut Újszegedre, Alsóvárosba, Tarjánba. a belváros kellőé közepéből t—, hogy a panaszkönyv itt nem fedi elnevezését. A „vásárlók könyve" jobb elnevezés ott, ahol Időről Időre a belső és a külső ellenőrzés nem talál semmi hibát, kifogást. Talán éppen azért, mert jó kezek­ben van az üzlet asszonyok vezetésében is. Feltétlenül azért is. L6dl Ferenc Újabb gondoskodás a gyermekes szülőkről Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyermeket hazaküldik a bölcsődéből, óvodából. Eddig a szülőknek, aki — munkahelyét otthagy­va — hazavitte a gyerme­két, még aznap táppénzbe kellett vétetnie magát, ha ez — idő hiányában nem sike­rült, és aznap nem dolgo­zott le legalább négy órát — munkanapját igazolatlan­nak tekintették. Ezzel kap­csolatban sok panasz hang­zott el az utóbbi időben. A felmerült panaszok alapján a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósá­ga és az Egészségügyi Mi­nisztérium közös állásfog­lalást adott ki. Az állásfog­lalás előírja, hogy a gyer­mek betegségé esetén a böl­csőde. óvoda igazolást köte­les adni és a szülőknek. En­nek az igazolásnak alapján utólag, visszamenőleg is táp­pénzbe vehetik, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents