Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

2 HHHHHHHflHMMHHM Kedd, 1976. március 2.' II Szovjetunió népgazdasága 1976 1980. évi fejlesztésének tő irányai (Folytatás az 1. oldalról.) Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz és Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűző barátság szálai.' Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóra váltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista szövetséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárává], elvi marxista-leninista állásportot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról, és sikeres meg valósi tusáról. Ezt újra megerősíti a part Központi Bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980, évi fejlesztésének fő irányairól" címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyúló-, sein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. A dolgozók ki nyilván ítot Iák a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, a« előttünk álló feladatok mé|y megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségükqt. Felvetették, hogy a minisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyoob figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési kapacitások kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és nz ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogv egyöntetűen támogatja a párt gazdasági ó» szociális politikáját. A Szbv|efui|i gazdásági féJHMétéiték eredményei kai a nyers gyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészéhen véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi élei mód szocialista átszervezésében legfontosabb „az anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkuim ázást; H tömeges méretű .villamosítás"? Milyen képet mutat szocialista tolunk e követelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a rne,-ó <Bz iusúgban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül <70 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egv dolgozora jutó elektromos ellátottsága pédlg több mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben kpzelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási eikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falú élltében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a i+wCÍPiiél1 társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette ra«6. az átalakulást n pár? .161 átgondolt agrárpolitikája eredményezte. Melyek voltak ar omág fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését, szolgálódj intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. F.z világosan kitűnik, ka a Szovjetunió népgazdasága kilencedik ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival: tás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett, a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami, kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet mint 1970-ben. Termelés* szociális ellátás A IX. ötéves terv (teljes ötéves volumen milliárd rubelben, 1965-ös arukon) A IX. ötéves terv teljes volumene százalékban z vii. * vm. ötéves terv ötéves terv (1961—1965) (1966—1970) teljes volumenéhez képest a fogyasztásra és a felhalmozasra felhasznált nemzeti jövedelem lftft.1 199 Ipari termelés 8308* 818 mezőgazdasági termelés 436 137 a beruházások vein. mene 301 203 Üzembe helyeselt ÚJ állóalapok értéke. 468 108 kiskereskedelmi áruforgalom 933 206 « társadalmi fogyageUsl alapokból a lakosságnak történt kifizetések és JotUtások folyó árakén 393 385 a lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 313 * 1967. július l-l arakon. 131 145 113 142 144 110 143 143 A Köaponti Birottség beszámolójában Leonyid Illtes Brezsnyev melegen ee szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozpara&ztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkastkereiröl, é» valamennyi küldött forrrt helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetet. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 t^ázalekat logvas/.tasra, * lobbit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási óss/.eceket is. amriyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények. a kommunális és szolgáltatóüzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti Jövedelemnek a fogyasztásra fordítóit része nagyobb volt, mint uz előző öt év'uon. Életszínvonal A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint u millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást" elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a törtenetem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedésékét is tartalmaz, amelyek a munkai és életkörülmények, as oktgtás, orvosi ellátás és környezetvédelem javításéra irányulnak- A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lányegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociália program megvalósítását az tette lehetővé, hogy aa anvagi termelés gyora ütemben emelkedett. Az ipari termeléa egépz mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIy. pártkongresszus irányéi veinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves terv feladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy ej van látva tüzelő-, nyerséa alapvető szerkezeti anyaggal. 1075-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tenna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet, népgazdaság szükségleteit, és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-száll itásokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 14 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alntt 73 százalékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 78 százalékkal, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-azeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3.szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1009 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogvasztási Cikket állít. elő. A folvasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, Jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi ót évben következetesen dnl sóztak a párt által kidolgozott, a mezágaudnság fejlesztését célzó hoszSJSÚ távú komplex program megvalósításán. Erre a eélra több mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva. az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időJárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam, és 26 s zúzalékA XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 590 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kileneedlk ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 29 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége. ,s ez 29 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A .jíXIV. pártkongresszus Irányelvinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés é.< a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási, fajtákkal való ellátása. s Az elmúlt időszakban azonban, nem sikerült teljes mórtékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztal, ható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományo«-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos ée a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme, Számos tudományos intézmény teljesítménye nem megfelelő. Éppen ezért az űj ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok, kiküszöbölését. a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. .,.„•„. A szocialista kezesség és a tőkés országok Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett, a fejlett tőkésorsfcágokkal folytatott gatdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növő. kedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac onaágaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1875 között — a Szovjetunióban ós más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt. mint a fejlett tőkésországokhan, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként mar a kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, káüsót és foszfátot, traktort, motoros és villamosmozdonyt. gyapotot, gyapjút, lent és néhány móa termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszaké ban pedig már több gcélt, kőolajat és műtrágyát gyár* tottunk. illetve termeltünk. A tőkés Vtlág 1971. második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra ezökfttt a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknek jogaikért vívott bárra. Jellemző, hogy a Jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat ls arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkés rendszer hibáin, azon. hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még( kevésbé választ találni a társadalmigazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében z világ előtt álló kérdéseire A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongreszszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyeit a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén ajapszanak.. Problémáinkat. akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg. sbiztqsük vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. Engedjék meg, hogy most, az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött, szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tű (de ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani n dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt. 20 százalékkal nőtt, és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő klegépzítn kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelenteti előrehaladás történt a faturt lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más 5zavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször j| | fofifiür A X. ötéves terv aBapvefő társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai" című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen meg. valósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát: a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának aovelcsg, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése ós a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz n pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszútávú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudoOMiiyub-múszaki forradalom viszonyai közepette takarékossági rendszer alapkerül sor. jan történő elmélyítése, A népgazdasági tervekben Ez az ötéves terv nagy különös nyomatékot kap a erőfeszítéseket irányoz elő a termelés Intenzitásának a mezőgazdasági termelés feltudomanyos-rr.űszaki hala- lendítését szolgáló program dás és a mindenre kiterjedő megvalósítására. Szocialista gazdasági integráció A népgazdasági tervek munkamegosztás adta előelőirányozzák a szocialista pyök teljesebb kiaknázását, gazdasági integráció további , A hatalmas, termelési és tudomanyos-muszaki potent'inwJyitt»et,. « oemzej^ozi ci«Uu fejlett szocialista tár-