Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

Vasárnap, 1976. február 15. 3 Szocialista brigádok és a várospolitika A munkaverseny-mozgalomban minőségileg változott meg sok minden. Korábban a brigádok célkitűzései, tennivalói között alig lehetett mást föllelni, mint a termeléssel összefüggő vállalásokat, önmagában az is sokat jelentett, szükség is volt a többre, s mindazokra az erőfeszítésekre, amelyeknek szülője a brigádok közössége volt. A kollektívák tagjai változtatni kívántak a munka monotonságán, a megrekedtségen, s a megszokott mennyiségi szemléleten. Űjabb és újabb vállalások születtek a minőség javítására, a technika és a technológiai lehetőségek korszerűsítésére. A hármas jelszó zászlaja alatt indultak el a brigádtagok, hogy megközelítsék a szocialista munka. életszemlélet és életvitel ma elképzelhető •zinvonalát. 1. Dolgozni, tanulni és élni — szocialista emberhez méltón, ezt határozták el a munkaversenyben résztvevők. A szocialista brigádmozgalom és önmaga ez a szervezeti forma véglegesen elnyerte meghatározó szerepét és helyét a dolgozó emberek körében, és a termelés szervezeteiben. Hajlamosak vagyunk egyhangúnak, érdektelennek értékelni a szocialista brigádokat, azok törekvéseit, célkitűzéseit, vállalásaikat Nem tagadható, hogy vannak olyan üzemek és brigádok is, ahol felszínes még a szocialista verseny. és annak formája, a brigád. De kanyarodjunk vissza a címben jelzett mondandóhoz: milyen kapcsolat van a szocialista brigádmozgolom, a brigádtagok tevékenysége és a várospolitika között Aligha kell bizonygatni, hogy a brigádok, mint a munkaverseny élcsapata' nem csak a termelésben, a gépek mellett akarnak többet és jobbat, különbet adni, mint amennyi a szorosan vett munkaköri kötelezettségük. E szép versenyben nem csak a termelésre, önmagára hatott az emberi törekvés, a többet akarás, hanem közben maga a cselekvő ember is változott. Sajnálom. hogy sok szép jelszavunk és jelzőnk, mely a munkával kapcsolatos, néha kopottnak tűnik, mert olykor is fennhangon kiáltottuk, és olyan szituációban is arra hivatkoztunk, amikor nem is kellett volna. Miért mondom ezt? Csak azért, mert tapasztalatból, a gyakorlati életből ismerem és hiszem is, hogy a szocialista brigádmozgalomban menynyire megváltozott a dolgozó ember lelkivilága, tudata, tartása, ehhez a mi új világunkhoz való ragaszkodása, segítőkészsége. Azt is tudom, hogy a brigádok tagjai igazán komolyan vesznek minden vállalást, cselekvést. amelyet a köz érdekében 'esznek. ahol 100 kisgyermeknek jut kényelmes heiy. Az az óvoda kereken tízmillió forintba került, s hogy a tanácsnak csak ötmilliót kellett rá áldozni, annak az a magyarázata, hogy a DÉLÉP tervezői társadalmi munkában készítették el a kiviteli terveket, s hogy az épitővállalat fiatal szakemberei szombatonként és vasárnaponként építették az óvodáiNem régi ben úgy hozta a helyzet, hogy hosszabban beszélgettem az olajkutatók legnagyobb brigádjának néhány tagjával. Elmondták, arra pályáznak, hogy elnyerjék a szocialista brigádoknak adható legmagasabb kitüntetést: a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Nem hiúságról, vagy elérhetetlen óhajról van, szó esetükben, hiszen már hatszor szerezték meg az arany fokozatot, birtokosai a vállalat és az iparág kiváló brigádja címnek, s tavaly, amikor a párt XI. kongreszszusának tiszteletére és hazánk fölszabadulásának 30. évfordulójára kibontakozott versenyben értékelték munkájukat, nekik ítélték a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét. Ennyit címeikről, kitüntetéseikről. Sok mindent elmondtak munkájukról, vállalásaikról, tanulásukról, s társadalmi tevékenységükről is. A negyvenöt fős brigád tavaly 534 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Hangsúlyozták, hogy munkaidejükön kívül végezték társadalmi munkájukat! A brigádban megosztják a föladatokat, egyikük felelős azért, hogy a városban is végezzenek segítőmunkát. Ismerik őket a Radnóti gimnáziumban, több óvodában, bölcsődében, szociális otthonban. Ez a nagy brigád, mely Münnich Ferenc nevét viseli, szeret.rle még többet segíteni, de kifogásolják, hogy nem mindig lehet „szót érteni" a tanáccsal, olyan példákat mondanak el, hogy a fásításnál is amikor összejöttek vagy ásó nem volt, vagy facsemete, ha viszont ásó is, meg csemete is ott volt, akkor meg az emtíterek nem ott gyülekeztek. Arra is hivatkoztak, hogy állítólag más városokban ez a dotog jobban megy. Szeretnék, ha a szegedi városi tanács is jobban kihasználná a fölajánlott lehetőségeket. Egy szervezeti összefogást ajánlanak. A brigádvezető mondta: „Tudjuk, hogy a társadalmi munkában élen járó embereket és kollektívákat is emléklappal, s egyéb módon megtiszteli a tanács. Ettől függetlenül az lenne a javaslatunk, hogy úgy, mint Budapesten is, alapítsanak Pro urbe kitüntetést, és azt olyan szocialista brigádoknak adományozzák a város fölszabadulásának évfordulóin, akik a legtöbbet tettek a városért, a várospolitikai célok valóraváltásáért." 3. Hallottam már olyan megjegyzést is, hogy visszaélünk a szocialista brigádokkal. Minden elmaradásunkat, hiányosságainkat velük akarjuk fölszámoltától, tudván, úgyse mondanak ellent. Nincs szó arról, hogy mások helyett dolgozzanak a brigádok társadalmi munkában, önmagukért, gyermekeikért, szüleikért tesznek, amikor segítenek a városnak. Végeredményben a szocialista brigádok tagjai amikor kilépnek a gyárkapun, akkor a város lakói, akiknek egyáltalán nem közömbös milyen ma, és milyenné formálódhat Szeged. Gazdag!) István 2. Régen kiléptek már a gyárkapukon túlra a szocialista brigádmozgalomban menetelő emberek vállalásaikkal és segítőkészségükkel. Fölösleges volna most adatokat sorolni, hiszen mindenki tudja és tapasztalja is, hol, mit segítettek a szocialista brigádok. Nemcsak azzal, hogy szabadnapjukon termelőműszakot tartottak, és munkabérüket felajánlották a szegedi gyermekintézmények fejlesztésére, a város csinosítására, fásítására. Tanúbizonyságá' adták gyakorlati munkájukkal is. hogy hozzá kívánnak járulni várospolitikai föladataink megvalósításához. A felsővárosi lakók is láthatták, mily gyorsan fölépült a Tabán utcai óvoda, A dinamikus fejlődésről, az ült 15 év néhány jelentősebb eredményéről, a gyarapodó közösségi vagyonról kaptunk képet az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz 15. zárszámadó közgyűlésén, amelyet tegnap tartotta]; a téesz központi szerelőműhelyében. A fejlődést szépen illusztrálja, hogy új sertésteleppel, 600 férőhelyes juhhodállyal, 120 vagonos magtárral, major bekötőutakkal, hizómarha-istállókkal szépült, gazdagodott a 3B00 hektáron gazdálkodó közösség. Az 1975-ös esztendőben 17,5 millió forint volt a téesz vagyona. A múlt év termésátlagai bizony alatta maradtak a korábbi évekének, ezt a rendkívüli időjárás számlájára lehet írni, mégis sikeres esztendőre tekinthetnek vissza a tagok. Tavaly az ópusztaszerieknek a legtöbb pénzt az állattenyésztés hozta, de takarékosságuknak is köszönhetik a másfél millió forintos nyereséget. A zárszámadó közgyűlésen ott volt dr. Antalffy György az MSZMP Csongrád megyei végrehajtóbizottságának tagja, a kerület országgyűlési képviselője is. * Tavaly tíz új traktort vásárolt a bordányi Előre Szakszövetkezet. A régi gépek felújítására 1 millió forintot költöttek. Csak így tudták a mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben elvégezni.' Gál Jenő, a szakszövetkezet elnöke tegnap délelőtt részközgyűlésen számolt be a tagságnak a múlt évi gazdálkodásról. Sajnos a víz és jég ezt a gazdaközösséget sem kerülte el és ezért 10 milliós káruk volt. A takarékossággal. másodvetésekkel, a melléktevékenység fokozásával és a többcsatornás értékesítéssel sikerült a veszteséget megszüntetni. A szakszövetkezet bruttó jövedelme 3,5 millió forint, s ebből részesedésre 3,2 millió forintot költöttek. A tagok átlagjövedelme tízórás munkanapra 121 forint. Az elmúlt év alatt a közös vagvon is gyarapodott 4,5 millió forinttal. Említést érdemel az is, hogy 30 fiatal jött vissza a szakszövetkezetbe dolgozni, mert újra megtalálták itt a számításukat. Tisztújítás a népfrontban Szeptember 16 -18.: országos kongresszus — Megyénl len február 15-e és június 30-a között választják ú jó a népjront• testületeket — községi, városkörzeti, tanyai, városi qs megyei szinten Január 16-án Budapesten ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, és az ott előterjesztett javaslat alapján szeptember 16— 18-ra összehívta, a politikai tömegmozgalom orszá.gos — sorrendben a VI. — kongresszusát. Ezt, az ország politikai életében igen jelentősnek számító eseményt előzi meg a helyi népfronttestületek újjáválasztása, melyre Csongrád megyében február 15. és június 30-a között kerül sor: községi, városkörzeti, tanyai, városi és megyei szinten. Ma indul tehát megyénkben a tisztújítás felelősségteljes munkája — ennek előkészítéséről tanácskozott csütörtökön tartott ülésén — melyről 13-i számunkban közöltünk tudósítást — a megyei népfrontbizottság, majd ezt követően a politikai tömegmozgalom Csongrád megyei elnöksége, és meghatározta azokat a tennivalókat, amelyek a fontos politikai akció sikeres lebonyolításához szükségesek. A helyi népfronttestületek újjáválasztása olyan politikai esemény, amely alkalmat ad mind az eddig elvégzett munka öszszegezésére és értékelésére, mind pedig az elkövetkezendő feladatok, tennivalók meghatározására. Az országos tanács január 16-i ülésén felszólaló Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára többek között „arról szólt, hogy társadalmunk politikailag egységes és összeforrott. A szocialista nemzeti, egység további erősítéséért azonban, nagyon komolyan kell dolgozni. Ebben a Hazafias Népfrontnak is nélkülözhetelen és pótolhatatlan szerepe van." A

mnniinj hépfrontbizottság csütörtöki llSixljjfCí tanácskozásán részt vevő dr. Komócsin h'úhály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára pedig azt hangsúlyozta, hogy az itt tevékenykedő népfronttestuleteknek és aktivistáknak milyen fontos szerepük volt és van a szűkebb pátria gazdasági és kulturális fejlődésében, az itt lakók életkörülményeinek javításában. E fontos szerep, az elért eredmények turf;; iában-ismeretéoen utalhatunk a tömegmozgalom fejlődésének helyi tényeire. Többek között arra, hogy az elmúlt négy esztendő során megyénkben 12,6-ról 18,5 százalékra emelkedett a népfronttestületekben tevékenykedő munkások részaránya. Arról, hogy ezzel egyidőben mind több értelmiségi kapcsolódott be a mozgalom tevékenységébe. És hogy az aktivisták közül minden ötödik: fiatal — valamint, hogy 26-ról 32,9 százalékra nőtt a testületi munkában tevékenykedő nők aránya. Ugyanakkor a felsorolt adatok nem pusztán statisztikai tényeket rögzítenek, hanem arra is utalnak, hogy az említett — pozitív — arányváltozások eredményeként-következtében gazdagodott, sokoldalúbbá, tartalmasabbá, a mindennapi élet fényeihez, eseményeihez, jelenségeihez reálisabban kötődövé vált az elmúlt négy esztendőben a népfront mozgalmi munkája Csongrád megyében. nffn hogy előbbre ullfl, léptek a mozgalomnak a szocialista demokratizmus erősítését célzó munkásságában. Szorosabbá, aktívabbá, gyümölcsözőbbé vált a tanácsok és a népfrontbizottságok közéleti munkakapcsolata — községi, városi, megyei szinten egyaránt. Tartalmában és társadalmi hatásában is hatékonyabbá vált a szocialista hazafiság, a népek barátsága elmélyítése érdekében kifejtett mozgalmi munka. A béke- és szolidaritási rendezvényeken évente több tízezer dolgozó vesz részt. A népfront a barátsági munkában a fő hangsúlyt a szovjet—magyar barátság ápolására, gazdagítására, a szocialista világrendszer országaiban elért eredmények ismertetésére és propagálására helyezte. Erősödött a mozgalom gazdaságpolitikai tevékenysége is. S ennek kapcsán a korábbinál jobban sikerült bekapcsolni a lakosságot a helyi tervek kimunkálásába csakúgy, mint a megvalósításért végzett munkába, melynek jelentős eleme volt az önkéntes társadalmi áldozatvállalás. Mint említettük, a most kezdődő tisztújítások sorozata megyénkben is jó alkalmul szolgál az eredmények felmérése mellett a tennivalók meghatározására is. 1976-ban fogtunk hozzá az ötödik ötéves terv megvalósításához. Az ezzel összefüggő helyi feladatokat a közelmúltban öszszesítette a napilapokban megjelent állásfoglalásában a Csongrád megyei pártbizottság. Szerény, de reális elképzeléseinket azonban csak akkor tudjuk sikerrel megvalósítani, ha feltárunk minden tartalékot, ha cselekvési egységben összpontosítunk minden társadalmi erőt. Ehhez viszont az szükséges, hogy a helyi tervprogram valamennyi Csongrád megyében élő dolgozó számára a szebb jövő személyes programjává is váljék, és hogy mindenki áldozatos, alkotó munkával vegye ki részét a megvalósításból. tervcéloknak a lakossággal való megismertetésében, propagálásában, végrehajtásuk társadalmi támogatásában nagy szerepük van-lehet a helyi népfronttestületeknek, -aktivistáknak. A tisztújítások nagy munkája is alkalom, fórum e munkához, melyhez a megye politikai, állami, társadalmi testületei, egész lakossága nevében sok sikert kívánunk. Egyben arra utalva: az újjáválasztást követően a helyi népfronttestült• tek vegyenek részt még hatékonyabba\ eredményesebben a fejlett szocializmus építésének nagy és felelősségteljes munr kújában. A sok éve a mozgalomban tevékenykedők épp úgy, mint akik most, f tisztújítások során kapcsolódnak majd a népfront közhasznú tevékenységébe. A helyi Az újjáválasztó falugyűlések és népfrontgyülések menetrendje február 16-tól 29-ig Az. alábbiakban közöljük a február 16. és 29-e között megrendezendő újjáválasztó falugyűlések és népfrontgyűlések szegedi és szegedi járási menetrendjét. Szeged Február 23.: Alsóváros — Rákóczi utcai pártház, 17 óra. 27.: Móra város — szakmunkásképző épülete, 17 óra. Szegedi járás Február 17.: Kistelek — Feketehalom, 17 óra; Perceimóri iskola, 18 óra. 19.: Balástya — erdőközi iskola, 18 óra. Kistelek — művelődési ház, 17.30 óra. 600-as 24.: Balástya — művelődéintézet si ház> 18 óra Sándorfalva — művelődési ház, 18 óra. 26.: Deszk művelődési ház, 17 óra. 29.: Baks — művelődési ház, délelőtt 10 óra. Napellenzők buszokhoz Szegedről A hazai járműprogram keretében napellenző rnllókat gyárt a Szegedi Fémipari Vállalat. Az Ikarus-gyárban a tervek szerint 12 ezer panoráma autóbusz készül az idén, ezeken a világ minden részébe eljutnak a szegedi vállalat termékei. Somogyi Károlyné felvétele *