Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

71 Szombat, 1976. február 14. Szőrme- és bőráruk exportja A TANNIMPEX Külkeres- harmadik legnagyobb exporkedelmi Vállalat külföldi — tálója — csak ez évtől szálNSZK-beli, angliai és az lítják a vegyes vállalat közosztrák vegyes vállalatai most reműködésével. Ezek közül is tartják évi közgyűléseiket, a mai divatigényeknek megertékehk az elmúlt évi ex- felelően főlee a sportkesz£S^-^2|ehangolják eZ évi tyúkét veszik a külföldi partnerek. feladataikat. A Gota vegyes vállalat 1972-ben alakult meg stuttgarti székhellyel, a TANNIMPEX egyik legfontosabb tőkés piacán. A Gota napokban megtartott tanácskozásán mind a magyar, mind a nyugatnémet partnercégek képviselői elismerően szóltak a vegyes vállalat munkájáról. Az elmúlt 3—4 év alatt ugyanis jelentősen nőtt a külkereskedelmi vállalat kivitele az NSZK-ba a — Gota-n keresztül — s tavaly már csaknem 15 millió márka értékben szállítottak szőrme- és bőrkonfekció árut, bőrdíszműcikket és cipőt. 1976-ban további 15—20 százalékos exportnövekedéssel számolnak. A TANNIMPEX dpőexportja a múlt évben visszaesett, de az idei évre már ismét nagy mennyiségben rendeltek az NSZK-cégek. A kesztyűket — amelyekből egyébként hazánk a világ Brigádok szerződése Szocialista szerződést ír alá ma délután a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központban a Dunai Vasmű hengerművének és a székesfehérvári Ikarus-gyár szerelőüzemének szocialista brigádja az autóbuszokhoz gyártott lemezek minőségének javításáról. Gyenes KAlman felvétele A napokban rendezték meg Szegeden, a DÉLÉP központi telepén a szakmunkástanulók megyei versenyét a „Szakma kiváló tanulója" címért. A szegedi 600-as intézet, a vásárhelyi 602-es és a makói 601-es intézet tanulóit 3—3 fős gárda képviselte. A versenyen külön pontozták az elméleti és a gyakorlati ismereteket. A megyei versenyen a szegedi 600-as intézet növendékei kerültek az első, a második és a harmadik helyre. Granyák Péter, Szölősi Ferenc és Király József volt a sorrend. A tanulók szakoktatója Németh Ferenc. Az első helyzett Granyák Péter részt vesz az országos döntőn. Képünkön: A versenyzők egy csoportja az írásbeli föladatokat dolgozza ki. Gimnazisták Kislelek éleiében Kistelek kulturális múltjában jelentős mozzanatként értékelik a középiskolai oktatás bevezetését és a gimnáziumi épület átadását. A két évszám 1953. és 1963. Tehát több mint tíz éve, hogy a középiskolai oktatás méltó helyet kapott a nagyközség életében. Nem azért emlegetem a múltat, mintha most — lépéshátrányban lenne — elvesztette voJna az iskola a tíz évvel ezelőtt kivívott előkelő pozícióját a község életében. Az iskolai oktatás, a mozgalmi élet ma is elismert a járásban. Most nem erről a dicséretes dologról, hanem a gimnázium és a naprói-napra szépülő, modernizáló nagyközség közti viszonyról van szó. A múltban tekintélye volt az iskolának, tanulói élenjártak a falu felemelkedéséért vívott harcban. Oroszlánrészt válla: lak a művelődési otthon munkájából, segítették a közműve'ődését. Mi a helyzet most? Hazudna az illető, ha azt mondaná, hogy a mostani gimnazistákat nem lehet látni az ünnepi megmozdu'ásokon. Ott vannak minden jelentós eseményen. De ez ma már kevés. Kitől várjon lendületet, eme'kedést a község, ha nem a fiataloktól? Ebből a szempontból vezető szerep illetné meg a középiskolásokat. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról beszélgettünk az illetékesekkel, magukkal az érdekeltekkel. A kérdés mind'g ugyanaz? Miért nincs kiemelkedő szerepe a gimnáziumnak? — Kényes, büszke pávák a lányok — kezdi az egyik fiatal szerelő. — Én nem is foglalkozom velük. Mind olyan beképzelt és nagyra tartja magát. Jöttek ide műsorozni, de látszott rajtuk, hogy lekeze'nek bennünket. Kurucsai Erzsébet IV. osztályos gimnáziumi tanuló a Szolidaritás alapszervezet tagja: — Eleiben a Tejüzem KISZ-eseivel voltak közös rendezvényeink (november 7-re, nők napián), de szép lassan elmaradoztak, mert úgy éreztük, nem tartanak rá igényt Nem keresték a kapcsolatot Visszahívtuk őket, de nem jöttek el. Szerettünk volna színházba is együtt menni, de nem lehetett összeegveztetni az időt Az új akcióprogramban szerepel a testvér-alapszervezettel való együttműködés. A téesszel is próbálkoztunk. Egyik a másikat hibáztatja. Bizonyára valahol csak itt lehet a baj. A községi alapszervezet titkára, Kollár József azt mondja: — Félünk a gimnazistáktól? Az alakulandó klubunkban a többi KlSZ-szervezetre támaszkodunk. Rájuk lehet alapozni. — Nincs időnk, annyi az elfoglaltság — panaszolja Sisák Gizella, az Angéla Davis alapszervezetből —, fél kettőig tanítás, azután kötelező program fél ötig. — Minden napra jut valami, sportból, klubból, mozgalmi életből — persze »azért néha tanulni is kell. Kerítésen belüti élet, elzárkózottság. Ez lenne a helyes? Németh Imréné igazgatóhelyettes szerint: — Nagyon elfoglaltak a diákjaink, úgy érezzük, elegendő az, amit itt kapnak. Fáradságos lenne számukra, ha még a község kulturális munkájában is részt vennének. Aki tehetséges, itt is megtalálja az érvényesülés módját. Rendszeresek a kapcsolataink az általános iskolákkal, 22 ifivezető segíti a mozgalmi munkájukat A pedagógusok vezető helyet fogla'nak el a nagyközség életében. Az ifjúság gondjait bizonyára látják, ismerik ők is. Hatással vannak a gyermekek fejlődésére, jellemvilágára. Az érdeklődést lehet mesterségesen növelni vagy csökkenteni, de a hallottak alapján, a látottakból ítélve nem mindig a gimnazisták zárkóznak el a falutól. Néha a falu se közeledik a gímnáz'um felé. Példaként álljon itt a legfrissebb esemény. Évek óta hatalmas mozgolódást, zsongást okoz a sza'agtűző bál e'őkészi"ete. Ki mehet be. milyen ö'tözetben, hogyan, sötét legyen-e a teremben vagy világos stb. Állandó zsörtölődés a fiatalok, állandó fejcsóválás és persze döntési jogosultság, a tanárok részéről. Igaz, hogy néha zúgolódásba ütközik a kötelező előírás a gimnáziumi rendezvényeken, a sötét ruha, fehér ing, nyakkendő valójában már kiment a divatból, de azért évente egyszerkétszer nem rontja a farmernadrágos elegancia képét. Ha a közeledés és a tiszteletadás közös nevezőre jut —, és ez az idei akcióprogramokból világosan kitűnik —, akkor a kisteleki gimnazisták és a falu ifjúmunkásai megtalálják az összefogás folyosóját, amelyen tanári segédlettel haladva, jó irányba terelődik, összefogottabb lesz a ma még kissé kuszált képet mutató ifjúsági mozgalmi élet Majoros Tibor Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Rész és egész Megkérdeztem a mellettem ülőktől a gumigyárban, hogy hányan szólnak hozzá taggyűlésen. Egy átlagos taggyűlésen. „Kevesebben, mint most, a beszámolón." Most a három alapszervezet száznál több jelenlevő tagja közül hét hozzászóló volt (egy munkás), valamint dr .Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Veres Ferenc, a városi pártbizottság munkatársa. Pedig a beszámoló igen alapos, több hozzászóló szerint nagyon is kritikus volt. Mert való igaz, tavaly kiemelkedően jó gazdasági évet zárt a Taurus szegedi gumigyára — s a csúcsvezctőség beszámolója is éppen a termelési kérdésekkel foglalkozott részletesebben —, de nem titkolták, hogy a tavalyi lendület sem lesz elég az idei feladatok megoldásához. Ez természetesen egyúttal azt is jelenti, hogy a legkisebb hibát is meg kell találni, ami tavaly volt, még okosabban kell gazdálkodni, és még fegyelmezettebben kell dolgozni. Az egyik hozzászóló igen szemléletesen fejezte ki, hogy a termelésben is, meg a pártmunkában is sok kicsi hibából elég jó lista jön öszsze. Egy kicsi rész lóg, egy kicsi rész az anyaghiány miatt ténfereg — s a munkaidő-kihasználási százalék — mínuszban persze — csaknem veri a 30 százalékot A pártmunkában is: egy kis rész nem fizet rendesen tagdíjat, egy kis rész nem vesz részt az oktatásban, nem végzi el a pártmunkát, nem szól hozzá soha taggyűlésen ... S ha megnézzük — mondták — az „egy kis rész" mindig ugyanazokat az embereket jelenti. De „egy kis rész" is rossz fényt vet a nagy egészre. S ezért foglalkoztak vele olyan heves hozzászólásban, hogy — amint Klötzl János, a pártvezetőség titkára az öszszefoglalóban elmondta — szinte ekörül forgott a beszéd, pontosabban: az alapszervezeti munka javítása körül. A párttagok aktivitása az alapszervezetekben edződik, a párttagok hatása pedig az egész kollektívára kell, hogy kiterjedjen. A gumigyári pártvezetőség éppen azt hangsúlyozta a beszámolójában, hogy legyen minden párttagnak pártmegbízatása, aminek teljesítését a taggyűlés ellenőrizze. S akkor kiderül, hogy ki az, akinek a magatartása, politikai aktivitása nem megfelelő. Mert az természetes — mondták el — párttagoknál nem lehet elnézni, hogy később jön a munkahelyére, korábban fejezi be a munkát, vagyis a példamutatás alapkövetelmény, de ez mind nem elég. A párttagok is egyre többet várnak egymástól, s ehhez az kell, hogy aktivizálni tudják egymást. Erre törekedni kell, de hogyan lehet el is érni? Feltétlenül a kommunista nevelőmunkával, s a pártfórumok demokratikus légkörével. Mint elmondták, szervezetten és rendszeresen tartanak taggyűléseket, a pártcsoportok munkája is javult, most már annak a néhánynak — az egy kis résznek?— a megmozgatása következzék. Nem véletlen, hogy ezt, a tagkönyvcserét megelőző beszélgetésekkor felvetik majd! A gumigyárban is, másutt is. Mert mozgatója, motorja csak úgy lehet ennek a nagy gyárnak a kommunisták közössége, ha aktív, munkában áldozatkész, politizálásban hangadó a tagság. Nincs arra semmiféle szabály vagy elvárás, hogy mennyi hozzászólónak kellene lennie egy beszámoló taggyűlésen. Ha jó a beszámoló, sokan úgy vélik, fontosat nem tudnak hozzáfűzni. Aki nem érzi igényesnek, teljesnek a beszámoló anyagát, azon töprenghet: az fontos-e tényleg, amit ő hozzá tudna fűzni? De azért — engedtessék meg — nem csupán hangulati kérdés, hogy szívesen hozzászólnak-e a párttagok, vagy gátlásaikkal küszködve hallgatásba merülnek. Sz. M. Közérdekű vizsgálatok A városi-járási NEB idei tervei A népi ellenőrzés is azok közé a szervek közé tartozik, amelyek munkáját nemcsak visszatekintve érdemes olykor összefoglalni, hanem néha előretekintve is hasznos összegezni terveiket, elképzeléseiket. Ez már csak azért is jó, mert az ilyesfajta összegezésekből is nyilvánvalóvá válik, hogy a népi ellenőrzés munkájában jól követi a társadalom életének változásait, érzékenyen reagál közérdekű gondjainkra, problémáinkra. Tükrözi mindezt a városi-járási népi ellenőrzési bizottság idei munkaterve is. Munkatervükben természetesen szerepelnek országos és megyei vizsgálatok is, amelyekben fölhasználják a városi-járási NEB által összesített helyi tapasztalatokat. Márciusban például a városi NEB egy országos vizsgálat számára készít elemzést arról, hogyan tettek eleget a vállalatok, üzemek és intézmények az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos feladataiknak. A városi-járási NEB népi ellenőrei részt Béke- és A népfront nemzetközi agitációs, propaganda-, béke-, barátsági és szolidaritási tevékenysége jól illeszkedik a tömegpolitikai munkába. Ez a tevékenység az elmúlt évben is eredményes volt Csongrád megyében. A tegnap, pénteken a népfront megyei elnöksége mellett működő béke és barátsági bizottság Szegeden tartott ülésén dr. Szilágyi Júliának, a bizottság elnökének beszámolójából sok minden kiderült A legfontosabb, hogy a nemzetközi agitációs, propaganda-, béke-, barátsági, szolidaritási munkában 1975ben előrébb léptek. Ezt a tevékenységet az MSZMP XI. kongresszusának és a nép"ront V. kongresszusá-ak állásfoglalásait a lakosság igénye, ' érdeklődése határozta meg. Bebizonyosodott, hogy nagyon sokan kíváncsiak nemzetközi politikai kérdésekre. \ különböző rendezvények eleget tettek e-'-ek a kíváncsiságnak, hiszen -magyarázatot adtak a különféle nemzetközi eseményekre. Legsikeresebbeknek a kötetlen beszélgetések, a kis fórumok, a kis csoportos foglalkozások bizonyultak, de természetesen a nagygyűlések is elérték politikai céljukat, örvendetes, hogy folyamatossávált a szegedi béke- és barátsági klub működése, és itt rendszeresebb lett az ismeretterjesztés is. Az év során különböző fórumok részletesen foglalkoztak a béke és biztonság gondolatával, az európai biztonság elfogadott alapelveivel. A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója pedig különösen jó alkalmat nyújtott a szocialista világrendszer békeharcának bemutatására. A sokféle rendezvény — 1100 gyűlés több mint százezer résztvevővel — lehetőséget biztosított arra is, hogy az előadók ismertessék a nemzetközi osztályharc eseményeit, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolai munka tának alakulását, hazánk külpolitikájának alapelveit. Aktív részvétel mellett bonyolították le az őszi hónapokban az antiimperialista akciókat. Csongrád megye lakossága élénken reagált a nemzetközi eseményekre, és minden alkalmat megragadtak, hogy röpgyűléseken tiltakozzanak az imperialista agressziók ellen. A sikerekhez hozzájárult, hogy a rendezvények lebonyolításában a béke- és barátsági bizottság jó együttműködést alakított ki a társadalmi és tömegszervezetekkel. Hódi Istvánné, a népfront megyei munkatársának előterjesztésében a bizottság a" idei teendőkről is tanácskozott. A célok közt szerepel a hagyományos béke- és barátsági, nemzetközi agitációs propaganda- és szolidaritási tevékenység továbbfejlesztése mellett az SZKP hamarosan sorra kerülő XXV. kongresszusa határozatainal ismertetése. vesznek a megyei NEB jó néhány vizsgálatában is. Februárban például megvizsgálják, hogyan hajtották végre az ifjúságpolitikai határozatokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Ugyancsak megyei vizsgálat keretében a második félévben is izgalmas témákat tűznek napirendre: például a szakmunkástanuló-képzés helyzetét, s azt, hogy miként hajtották végre az egészségügyi törvényt. Nyilván az a vizsgálat is nagy érdeklődésre tarthat számot, amely azt kívánja fölmérni, hogy a vállalatok hogyan támogatják a fizikai dolgozókat, fiatal házasokat és a nagy családokat abban, hogy minél hamarabb és minél előnyösebb feltételekkel lakáshoz jussanak. Ugyancsak a megyei NEB programjának keretében vizsgálja meg azt a városi NEB, hogy milyen minőségű munkát végeznek a lakóházak építői, s hogyan látják el garanciális feladataikat. A központi és megyei vizsgálatokon kívül három izgalmas témát vett fel saját programjába a városi-járási NEB. Megvizsgálják például, hogy Szegeden hogyan fejlesztette lakossági szolgáltatásait az építőipar, s azt, hogy a szegedi járásban a mezőgazdaság hogyan hasznosítja a rendelkezésére álló földterületeket. Ez utóbbi téma azért is érdekes, mivel évről évre meglehetősen nagy művelhető földterületek maradnak parlagon a járásban. Nyilván alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Azt is az idén kívánja megvizsgálni a NEB, hogy Szegeden elegendő telek áll-e a maginepíttetők és az OTP rendelkezésére. A felsorolt témákkal természetesen nem zárul le a városi-járási népi ellenőrzés idei munkája, hiszen a tanasztalatok szerint általában rrtóg egyszer annyi vizsgálatot végeznek, mint ahányat terveznek. Ugyanis év közben számtalan olyan közérdekű téma merül fel, ame'.yek munkára késztitik a nénl ellenőröket, ak'k társadalmi munkáiuk során nemcsak "ontos társadalmi és gazdasági kérdések megoldásához igyekeznek hozzájárulni, ha"em emel'ett rends^—esen 'oglalkoznak a lakosság ügyes-haios dolgaival, közérdekű be-"?'öntéseivel és panaszaival is.