Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 1976. február 12. 3 szó: egye Munkásszövefkezet alakult Tarjáafoan Kilencvenegy alapító tag- ezt a cédulát leadja a bolt- stop miatt nem vehetünk gal munkásszövetkezet ala- ban, és mi . hazaviszünk a föl helyette mást, érdekünk kult a napokban Tarjánban. lakására mindent. Az Olajbányász tér új ABC- — Mit takar ez áruháza munkásszövetkeze- szolgáltatás' ti áruház lesz. Bár a foga- _ A körvonalait lom ismerős — harminc- megrajzolni, hiszen a raun­negy hasonló működik mar kasszövetkezet intézőbizott­az országban megyénk- ságának föladata, hogy ben az első megkerdeztuk kidolgoz2a a részleteket tehát Dómján Józsefet a Gondoltunk például arra, szegedi ÁFÉSZ igazgatósági hogy iparművész lakbérén- — elnökét, mire }0 a munkás- dezőt aikalmazunki aki ta_ ha a szövetkezés eszméje a szövetkezet? Az alakulokoz- nácsaival segíti a csaiádi belőle fakadó összes előny­gyulés jegyzokonyveben ez otthonok berendezését, és nyel együtt gyökeret ver­•lU: a kere?kedelmi,munka akár a bútorboltba is elmegy hetne a munkások és más további javitasa, valamint a a vásárlóval, vásárlói érdek hatékonyabb érvényesítése a cél. Minden bolt elmondhatná ugyanezt. lenne tehát, hogy ne en­gedjük ki az asztal mellől. Ennél is nagyobb érdekünk . . _ azonban, hogy ez az áruház tudom .,.~J jol működjön. — Mitől munkás tehát ez a szövetkezet? — Munkáslakta környe­zetben működik, tagjai zöm­mel munkások. Szeretnénk. társadalmi rétegek között is. — A részjegy? — Tagonként száz forint. — ABC-áruházban nem árulnak bútort, a szövetke­MitöV lesz szövetkezeti egy Van, aki ötszázat jegyzett. űzlpt és mitől Jesx PO„ boltja, mi ebben a kereske- > . ékezel mwikásszöüetkei A tagok miaden fben J1^ zet? — Nem a kereskedelmi, szatéritest kapnak vasarla­— Ugyanabban a jegyző- hanem a szövetkezei haszon saík után, a részjegy ára könyvben áll ez is: az áru- 32 első szempontunk. Kér- tehát megtérül így is, és hét ház irányításában nagy sze- tek a tagok azt is szervez- százalékos kamatta] minden repet kap a tagok önkor- zuk meS a kozponti futeses mányzata. Célunk jobb áru- lakások bogárirtósát. Ezt évben gyarapodik, ellátás, udvariasabb, kultu- ugyan jól meg kell fontol- — Ez tehát az első. A ráltabb kiszolgálás. Szoros nunk, mert veszélyes játék, folytatás? nfPaCTagokkaiaLa^törnyék: ha hozzá nem értő ember _ ősszel szeretnénk egyet beli háztartásokkal, olyan vé§zi> de Példának a kettő Algyőn alakítani, egy mási­szolgáltatások bevezetését nagyon jó: olyat kérnek a kat pedig a ruhagyár kör­tervezzük, amelyek az ő tagok tőlünk, amit más nem nyékén. Mindkettőnél tá­munkájukat könnyítik meg. é ^ Kérték, tehát nyi- maszkodunk a tarján! ta­— Ilyen tórekvese bárme- A ,,,„,,, , , , , „ lyik sarki boltnak is lehet. tunk barkácsmuhelyt is. pasztalatokra. Szerepel a — A szövetkezeti bolt gaz- — Mi a garancia arra, terveinkben úgynevezett is­dája a szövetkezet tagsága. h e2efc „ célkitűzések kolaszövetkezet létrehozása Saját boltjába másképpen , , ,, «c megy be, mást is érez, mást me° * valósulnak? ls" is vár, amikor belép. — A bolt dolgozóin mú- A tarjáni munkásszövet­— És várhat mást? ^ Eddigi kereskedelmi kezeti áruház február 19-én doTiozójónÍkárelhsórend™Ínkt osztályvezetőnk lesz a bolt délután két órakor nyílik, telessége, hogy ennek a vezetője. Az adminisztációs Horváth Dezső megkülönböztetett vára- •••••••••••iMMHHiHiHHHSBBi^ai kozásnak meg is feleljenek. — Ügy tudom, az alakuló közgyűlésen számos kíván­ság már el ls hangzott. — Amikor előadtuk el­képzeléseinket, azt mondták a résztvevők, szép, szép, de ml valósulhat meg ebből? Akik korán indulnak dol­gozni, panaszkodtak, hogy reggel még nem lehet kapni valamit, délutánra pedig el­fogy, mire hazaérnek. Kér­ték. vezessük be az előre rendelést, és vegyük is ko­molyan. A házhozszállítást is szeretnénk komolyan ven­ni. — Egy liter tejet és két kiflit is kérhet valaki a la­kásajtóba? — Elcsépelt fogalom a házhozszállítás is a kereske­delemben. Előbb elcsépeltük, mint megvalósítottuk. Azt szeretnénk, ha súlyosabb csomagok szállítását kérnék tőlünk. Például: fizetéskor fölírja a család, mennyi cu­korra, lisztre, sóra van szüksége egész hónapban, Kocsigyár SiíiÉríalfáii A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat korszerű szállítóeszkö­zök megtervezésével és tö­meges gyártásával segíti a szántóföldi anyagmozgatás gépesítésének megvalósítá­sát, a különféle iparszerű termelési rendszerek feltéte­leinek megteremtését. Rész­ben ezt. a célt szolgálja a legújabb tervük, amely sze­rint jelentős kocsigyártó üze­met alakítanak ki sándorfal­vi telephelyükön, az egyko­ri gépállomás területén. Elsősorban Alterna típu­sú szervestrágyaszóró pótko­csik gyártására rendezked­nek be. Még az Idén felépül egy 2300 négyzetméteres gyártó­csarnok, továbbá együttesen csaknem 1000 négyzetméte­res szerelő- és festőüzem. Körülbelül 300 dolgozót fog­lalkoztató gyáregységet ala­kítanak ki 17 millió forintos beruházással. *• Uzem­rekonsfrukdó A Kaposvári Cukorgyár­ban január végén fejeződött be a 82. idény, s az öreg üzemben hozzáláttak a re­konstrukcióhoz. Az ötödik ötéves tervben 406 millió forintot költenek erre a cél­ra amiből ebben az esz­tendőben mintegy százmilliót használnak fel. Több mint 81 milliárd forint a lakosság betétállománya Az OTP sajtótájékoztatója A lakossági takarékosság eredményeit összegezte, a takarékpénztár munkáját ér­tékelte hagyományos évi sajtótájékoztatóján szerdán a MUOSZ-ban dr. Szirmai Je­nő, az OTP vezérigazgatója. A lakosság takarékbetét­állománya a negyedik ötéves terv során 39 milliárd fo­rinttal növekedett —, az előző tervidőszakhoz képest csaknem megkétszereződött — s jelenleg több mint 81 milliárd forint. Körülbelül egymillió új takarékbetét­könyvet nyitottak, így szá- takarékpénztár muk meghaladja az 5,2 mii- közreműködésével, liót, a lakásépítés pénzügyi Fejlődött munkáltat 5i A lakosság megfontolt, támogatása is, a vállalatok tervszerű, előrelátó gazdál­kodását mutatja, hogy a öt év alatt több mint öt­milliárd forint lakásépítési takarékban levő pénz 75 alapot képeztek, segítségével százaléka egy évre tartósan mintegy 44 ezer lakás épült. lekötött betét. Az ifjúsági takarékbetét konstrukcióban A rövid- és középlejáratú hitelek többségét fogyasztó­Ki fud többet o Szovjetunióról ? Középiskolás fiatalok megyei vetélkedőjét rendezték meg tegnap Szegeden, a városi KISZ-bizottságon. A ve­télkedő témája a Szovjetunió. Az előselejtezőre huszonöt csapat nevezett be a megyéből és tizenegy csapat jutott tovább a tegnapi megyei döntőre, amelyet márciusban te­rületi döntő követ. A magas színvonalú vetélkedőről a makói József Attila Gimnázium és a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola csapata jutott tovább a Bács, Békés és Csongrád megyei fiatalok részére megren­dezendő területi vetélkedőre, jelenleg mintegy 270 ezer si célokra, a legtöbbet áru­betétet, 1,5 milliárd forin- vásárlási kölcsönre adták: tot tartanak nyilván. Az 3,2 millió igénylőnek 16 OTP csaknem 530 000 átuta- milliárd forintot. Az összeg­lási betétszámlát kezel, s bői egyebek kögött 584 ezer ezekről egy év alatt ors'á- elektromos hűtőszekrényt, gosan csaknem 13 millió 652 000 televíziót vásárolt 5 esetben befizettek a fickók, év alatt a lakosság. Szemé­örVendetesen fejlődik a Iyi hitelekre több mint két­„kistakarékosság" a kölcsö- millió esetben 9 milliárd nös segítő takarékpénztárak forintot folyósítottak munkája. A KST-ben mint­a- .- Az Országos Takarékpénz­Mk rendszer Ménné n zti kei! 5 tár idén a betétállomány év a tett 8 0mHl lá rdf orin­tot takarítottak meg a ta- JgJ ^ 7 eCf tet goknak ez alatt aZ idő alatt vezte hitelke'retét lsZ Erre 5,4 milliárd fonnt kölcsönt fl? évre egyebek között 10,8 nyújtottak. A lakosság nya a tervidőszakban milliárd forint hitel áll ren­hitelállomá- delkezésre lakásépítésre, 25,3 amelyekre a módosított milliárd forintról 52,i mii- pénzügyi és hitelfeltételek liárd forintra emelkedett, a növekedés mintegy 90 szá­alapján az eddiginél maga­sabb összegű kölcsönöket zalékát lakásépítésre és vá- adnak. Lakásfelújításra kor­sárlásra kapták. A múlt szerűsítésre, a tavalyinál tervidőszakban 148 ezer ál- magasabb összeg, mintegy lami és 287 ezer magánla- 700 millió forint az elő­kás épült, 85 százalékuk a irányzat. Gandolatok — expmf rcs • A z ipar legjobb exportcikkeihez is — eltekintve egy-két kivételtől — több-kevesebb mértékben külföldről kell beszerezni a nyersanyagot. Ez a körülmény mindenképpen csökkenti még az igen előnyös feltételekkel exportált termékek hozamát is. Persze, mennél értékesebb gyártmány készül a külföl­dön vásárolt nyersanyagból, annál kevésbé erezhető az importnak az export eredményét csökkentő hatása. Ebből a szempontból is fontos a termékek korszerűsí­tése: a termékszerkezet-váltás programjának sikeres végrehajtása. Azért, hogy egyre több legyen az olyan gyártmány, amelynek értéke többszörösen meghalad­ja a felhasznált nyersanyag árát. Mindebből következik, hogy mennél több az új gondolat egy-egy gyártmányban, annál kisebb súllyal nyom a latba a termék „teste" — az anyaghányad ér­téke. Bizonyos szempontból már az 'is a gondolatex­port bővítését eredményezi, hogy egyre magasabb műszaki-szellemi színvonalat képviselnek gyártmá­nyaink. Ma valamennyi vállalatnál érdemes ezen fá­radozni. Létezik azonban a világpiacon és nálunk is, egy anyagmentes exportüzletág: a műszaki, közgazdasági, szervezési gondolatok, ötletek — a sfcellemi termékek eladás^. A magyar külkereskedelem már jó ideje igyekszik kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. A Licencia és a Tesco (s még egy-két kisebb válla­lat, mint például a Hungarocoop) az utóbbi évtized­ben Jó ütemben növelte forgalmát (különösen a fej­lődő országok piacán): a magyar találmányok, licen­cek, illetve — konkrét megrendelésre — a komplett tervek és műszaki leírások eladását külföldön. A Tesco különösen sokat tett a magyar szellemi termékek ex­portjának fejlesztéséért. Ennek révén sok száz magyar szakember különféle államközi egyezmények vagy ma­gánjogi (üzleti) szerződések keretében bekapcsolódha­tott. Több — főként afrikai, dél-amerikai, közel-keleti — ország fejlesztési programjaiba. Sok szakember szerint szellemi exportlehetősé­geink nagyobbak annál, mint amennyire eddig éltünk velük. Adnak el licenceket a legjobb vállalataink — a Labor Műszeripari Művek, a MEDICOR, a Csepeli Szerszámgépgyár — tehát már kész, kipróbált, meg­valósított eljárásokat, konstrukciós megoldásokat. Ez is fontos és hasznot hajtó. A szellemi export előnyös bővítésének lehetősége viszont abban áll, ha azoknak a gondolatoknak az eladására is vállalkozunk, amelye­ket még nem valósítottunk meg. Rengeteg gondolat, ötlet születik vállalatainknál a munkások, műszakiak, közgazdászok munkája so­rán, amelyeknek megvalósítására a hazai ipar adott lehetőségei mellett nem gondolhatunk. Külföldi érté­kesítésük viszont kifizetődő lehetne. Nem egy, ha­zánkhoz hasonló adottságú ország — például Dánia — már évtizedek óta szép haszonnal foglalkozik a szel­lemi exportnak ezzel a válfajával ls: ötleteket, gon­dolatokat kínál megvételre, Illetve szakembereinek szabad kapacitását aiánlja fel különféle, esetleg sajá­tos fejlesztési feladatok megoldásához is. A dán mér­nöki irodáknak világszerte jó a hírük: szellemes, gyors megoldásaikért F olyik ilyen munka nálunk ls, több tervezőinté­zet rendszeresen vállal már (túlnyomórészt a Tesco szervezésében) tervezési, művezetési fel­adatot külföldön. A magyar bútortervezők a KGST kereteiben például több tagország bútoripara számára terveznek korszerű gyártmányokat. A népgazdaság és a vállalatok külföldi bevételei­nek nem csekély gyarapodásához vezethetne, ha a vál­lalatok tervezőik, szervezőik, fejlesztőik kapacitás­tartalékait exportárualaoként kezelnék, és megpróbál­nák értékesíteni, úgyszintén újítóik, feltalálóik kivi­telezésre váró eredményeit is. Szellemi gazdaságunk­kal ilyenformán is ellensúlyozhatnánk nyersanyag­szegénységünket. G. F. Újabb S évre: Magyar—ssawfet szövdgépgyárfásí egyezmény A szövödék korszerűsíté­sének újabb jelentős állomá_ saként további öt évre meg­hosszabbították az SZTB­szövőgépek . kooperációs gyártásáról szóló egyez­ményt. Az ezzel kapcsolatos moszkvai tárgyalásairól nem. régiben hazatért Dobrotka László könnyűioari minisz­terhelyettes tájékoztatott 1975. december 31-ig a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat összesen 8019 alkat. Tanácskozás az idegenforgalomról A IV. ötéves tervben az 1975-re előírt bevételeket mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmusban már a tervidőszak közepén elérték, öt év alatt az ebből szár­mazó rubel-devizabevételek 85 százalékkal emelkedtek, a dollár bevételek megkét­szereződtek. A múlt évben 9,4 millió külföldi járt ha­zánkban, a 3,5 millió ma-] gyar állampolgár utazott külföldre, 3,5-szer annyian mint a tervidőszak elején. Az eredmények összegezése mellett elsősorban a terv­időszak hiányosságait ele­mezve meghatározták a nem­zetközi és a hazai turizmus tennivalóit az idegenforga­lom vezetőinek szerdai or­szágos értekezletén. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy az idegenfor­galmi szervek legfontosabb feladata a hazai turizmus fejlesztése, a nemzetközi idegenforgalomban pedig a feltételekkel, a fogadó ka­pacitással arányos forgalom­szervezés és a szolgáltatások minőségének javítása. (MTI) részegységet szállított koope­ráló partnereinek, s e e .ért cserébe összesen 749 két- és négyszínváltós szövőgépet küld a Szovjetunió Magyar­országnak. Eddig már több mint 500 SZTB-szövőgép ér­kezett, és további 240-et vá­runk még az Idén, — az elsőízben aláírt, 5 évre szóló egyezmény alapján. A ruházatipar az V. öt­éves tervidőszakra megnö­velt feladatokat kapott. Ez.e­ket nem ls volna képes tel­jesíteni a hagyományos gé­pekkel, és ezért feltétlenül szükséges további sokszoros termelékenységű szövőgép beszerzése. A kooperáció hiányában ezeket tőkés or­szágokból kellene importál­nunk többszörös áron. Mi­vel a szövődék további kor­szerűsítését is jórészt ezek­re a berendezésekre alapoz­zuk, különös jelentősége van annak, hogy 1976. február 5-én újabb öt évi időtar­tamra meghosszabbítottuk a magyar—szovjet szövőgép­gyártás! egyezményt (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents