Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

6 Szerda, 1976. február TT. Négy tagozat -egy iskolában Nincs szükség szervezett miatt maradjunk a vasútfor- hetően továbbra is az ország véleménykutatásra, még al- galmi szakközépiskola elne- minden részéből, a legtávo­kalmankénti kérdezősködésre vezérnél' A beiskolázás or- labbi városokhói, községekből sem, hogy emlékeztessünk rá; saágos hatáskörű az intéz- is érkeznek fiatalok feivéte­a Bebrits Lajosról elnevezett menyben. Hosszú évekig so- ljre, A vasútforgalmi szakkö­szakközépiskolát a köztudat nem okozott gondot ho- zópiskolából kirajzott hallga­még mindig „a vasútforfjgl, „iBaaitsék he a tantér tók országszerte tanúsítják, miként" tartja számon. Töb- 3yan "™!ffk * tanter" nem akármilyen képzésben bé-kevésbé érthető is, a Marx meket, A WAV evrol evre részesültek. A korszerűen téri iskola legrégibb hagyó- gondoskodott az utánpótlás- felszerelt tanműhelyek, a jól mányokkal bíró "tagozata a rtl> s valószínűleg minden képzett oktatók mindhárom majdnem negyedszázada 3I3. érőfeszítés nélkű!. Talán a pitott vasűtforgalmi és ke- vaautasesaládokban megho- ment annak jS) hogy ag js_ reskedelmi tagozat De „test- nosodott hivatásszerezetat, kola diákságának több mint vérei" 3 vasútgépészet! W, talán a szülők foglalkozását felét kollégiumokban tudja zés, 3 vasűtj távközlésteehni- továbbvivő hagyomány okoz­kai és biztosító berendezési te, mindenesetre tény, hogy e, a ^uurália, művelődési oktatás sem éppen „űjszülöt, az elsősök túlnyomó töbhsó- igények kielégítését sem. tek". Ősztől négyre saaporo- Hó' esztendőről esztendőre a # dik az ágazatok azáma: szép- vasutasszülők gyerekei ad­ták. Amikor a MÁV hatás- Jogosan reménykednek, köréből az iskola a megyei, hogy az ősszel induló új ta. majd a városi tanács hatás- H^rajsem kell majd^lep körébe került, kissé aggódott, tembertől a postai, vezeté' kes távközlés-technikai osz­tály kapui is kitárulnak, vár­ják' a diákokat. A továbbiakban tehát csak az egyszerűség, a kényelem iskola jó hírnevének köszön kehálóval fogni" a diákokat A postai, vezetés távközlés­beiskolázáai gondoktól tar- technikai osztályt nem vakí­tott a vezetőség. Hamarosan miféle kísérletező kedvből igazolódott, fölöslegesen: az hirdetik meg. Ahogyan asze, gedl postaigazgatóság aze­Bélyegek Szegedről A közelmúltban ajándéko- 1900-ben született, de mln­zott egy sok ezer forint érté- den ötlet akkor sem valósult kű bélyeggyújteményt a vá- meg azonnal. Pethő Ferenc rosi tanácsnak Somogyi Ala- még 1914-ben kiegészítés­dár, A gyűjteményt a So- képpen javasolja, hogy az mogyi-könyvtárban helyezték úgynevezett házbérfilléreket, el, hogy a későbbi évek ér- vízvezetéki járulékot és esa­deklödői számára is hozzá- tornázási illetéket is bélyeg­ferhetó legyen. Minden da- gel lehessen leróni — aztké­rabja okmánybélyeg, azért rí cgeréhen az ötletért, vele terveztessék meg a bélyege­ket. 1919 áprilisában még valamennyit Szeged varosa adta ki 1009 és 1949 között. A 40 qgztendő szegedi bélye­geit hiánytalanul Őrzi, tar­talmazza a tévnj'omatokat, eltéréseket és külonlegessé­csak jelentést írtak, miért aludt éppen tíz esztendeig az ötlet, Igaz, az első javaslat­tevő. SeuJtéty Sándor fő­geket is. Filatelisták bizo- könyvi vőből időközben íö­nyára külön mérlegelik égy számvevővé avanzsált, így ilyen gyűjtemény értékét — j0ga volt saját ötletét Újra a legutóbbi országos klállí- előterjeszteni. Bár franeia táson ezüstéremmel is ju- megszállás alatt állt a vá­talmazták, hiszen a maga ne- ros, a törvényhatósági köz­mében egyedülálló —-, az al- gyűlés felfüggesztve szüne­bum lapjairój a város gaz- telt, ezt a felmelegített ötle­dálkodásába is bele lehet tet a városkormányzó fran­látni, ha csak kis résen is. Cia tábornok is jóváhagyta. A Somogyi-könyvtár csatla- Akkoriban — külön kikö­koztatia hozzá dr. Havas tötték — csak a város alkal­Zoltán 1947-ben írott és mazottaitói lehetett bélyeget 1953-ban kiegészített alapos tanulmányát, a kettő együtt vénytelen volt. Azt is jó sok érdekességet kínál az ér- megfigyelni, hogyan áll rá a deklődőknek. hivatali gépezet az új lehe­tősegekre: ha mar van be­Anyakönyvi kivonatokra iyegj keresték, mire lehet ragasztandó bélyegek nyit- még ráragasztani- Sorba ki­ják a sort 1909-ben, l, 2 és találták, hogy ezt sem, a?t 4 koronás érté.kben- Külön sem szabad illetékbélyeg érdekesség, hogy az elsőpél- nélkül kiadni. A 20-as évek dánytól kezdve téves föl- inflációja olyan gyorsan lé­irattal jelentek meg: egy pegetett előre, hogy a haj­i-betűt elspórolt róluk a fJam 50 filléres bélyegeket nypmda. Érdemes megfigyel- 50 koronásra nyomattak át. ni a városatyák indoklá- Az lá23-i közgyűlés tovább sait. Ezek a bélyegek azért emelte a fizetendő dijakat, kellettek, hogv a tisztelt az 5 koronásokat 5 ezerre, a ügyféltől nyugta cseréjekent jo koronasokat 10 ezerre ellennyugtát ne kelljen kér- nyomatták át. Egy évvel ke­ni. Időt és munkát takarí- Pöbb már 20 ezer koronás tunk meg vele, és meg- js van. Fülérrel kezdett a könnyitjük az elszámolást — pengős világ, de a második ez szerepelt a bélyegalkotó világháború éveiben elindult előterjesztésben. Később már as, inflációs lavina úgy, hogy a város bevételeinek a növe- Európa nem győzte csodálni, lese szerepel elsődleges in- Alig van olyan bélyeg az dokként ós az anyakönyvi albumban, amelyik4 eredeti kivonati díj bélyegeit föl- értekével szerepelne. 194« Váltja az anyakönyvekre és áprilisában már egy házasság marhapasszusra egyaránt re- kihirdetése alóli felmentési saszthaté illetékbélyeg- A kérelemre 5 millió pengőt hajdani 1, 2 és 4 koronás fölragasztani, egy hónappal hályett 10, 20, 40 koronása- kellett bélyeg formájában kat kellene ragasztani 1020­ban, ballagtak tehát fölfelé az árak. Először tízesével ra­gasztották a régit, hiszen amíg van, kár újat nyom­tatni, de amikar 1023-ban már 500 koronát kell adni egy anyakönyvi kivonatért, külön pótlapok kellettek vol­na csak a bélyeg falragasz­tására. Érdekes, hagy a minden­re jó ii&tékbéiyeg ötlete is későbbről már száz millpen­gős bélyeg is maradt ránk. Van jó néhány olyan is az albumban, amit a felülnyo­mások teljesen eltakarnak, míg a sokezer pengőből vé­gül forint le" 1946-ban. Az adományozó várossze­pgtétére hivatkozva adta át értékes gyűjteményét, 30 év kutató- és gyűjtőmunkájának eredményét. H. D. mélyzeti és oktatási osztá­lyán is elmondták: az új kép­zési forma kialakítását az igények ismeretében hatá­rozták meg. A diákokat —ag igazgatóság működési terüle­tének, munkaerő-szükségleté­nek' megfelelően — három megyéből: Csongrád, Bács­Kiskun és Békés megyéből várják. Garantálják, hogy a végzősöknek nem lesznek el­helyezkedési gondjaik. A pos­tánál alkalmazott híradás­technikai berendezések és összeköttetések üzembe he­lyezése, működtetése tartozik majd feladataik közé. A ke­reseti lehetőségek már kez­detben jók, s akik kedvet éreznek a továbbtanuláshoz, azok előtt is nyitott az út. A Győrben nemrég alakított közlekedési Ás távközlési fő­iskolán gyarapíthatják tudá­sukat, üzemmérnökként tér­hetnek vissza a postára. Nem kell hozzá sok Idő, s az új tagozat megszokott, el­ismert képzési formaként szerepelhet a köztudatban. S ha kényelemből ezután is vasútforgalmira egyszerűsít­jük a Bebrits Lajos szakkö­zépiskola nevét, azért tudjuk, jól felszerelt tantermeiben vasútgépészeket, vezetékes távközlés-technikai szakem­bereket is képeznek', L, Zs. 33 Házi Statisztika biztosan úem mars az agyba. Ott lapul a tudná megmondani, mennyi- könyv meliett szeptember­vei több most a házitanítók tői júniusig, hétről-hétre, — és „házi tanulók" — szá- napról-napra. Csoda, ha nem ma, mint 1Q—15 évvel ez- bírja? Nem csoda, tennünk előtt, de a tanárok tudják, kell ellene valamit, de mire jóval több. Megállapodott megyünk vele, ha még rá­óradíjak is vannak, igázod- fejelünk egy külön tanárt? va az iskolai túlórák díjai- Ha eddig nem gyűlölte meg hoz. teljes szívből az iskolát, Akár örülhetnénk is neki. majd most hozzásegítjük kü­Akiket azelőtt a munka lön Pénzért, vagy a nemtörődömség szó- Nem kerülgetem a témát, lítoít el hamar a lecke mel- én haragszom a „házi ta­101, azok most mindent elkö- nulók" többségére. Akkor is vetnek, hogy gyermekük tá- haragudtam, amikor aimna­nuljon. Kikopófélben van az zistaként magam is tanítot­a régi átok, mely apáról tam, mert hihetetlenül lusta fiúra szállt, és hetediziglen gyerek mellé szegődtem megszomorította a pedagó- kényszerűségből, és akkor gysqkat: én se tanultam, is, amikor tanárként akar­mégis megélek. Az eke tak megkérni rá. Alikor is szarvához vagy a főzőkanál- haragszom, ha azért kell a hoz nem kelt világraszóló házitanító, mert rosszul ta­tudomány. Minek rontsa a nít a tanár az iskolában, szemét? Ne szépítsük a dolgot, egy­szer-egyszer ilyen is akad. ... . Gondoljunk vissza felnőtt fejjel és felnőtt felelősséggel saját tanárainkra. Hivatá­sának élt a legtöbb, de kö­Azelőtt egy-egy szülői ér- zéjük keveredett olyan is, tekezlet fájdalmas volt, mert aki más pályán főbbre vitte alig-alig jött el valaki, most volna. Akárhogy van is, er­inkább fárasztó. Mindenki re orvosságot ne a házipati­kérdez, mindenki tanácsot ka adjon, ezt a gondot az vár. Ezt ig akartuk, örülhe- iskolának kell megoldania, tünk neki. Bátran mondhatom, n taná­Azt mondja valaki, nem rok többsége sok egyéni íz­megy újabban a fizika a zel. nagyon jól tanít, gyereknek, pedig eddig „ „ ,. , „ T , ... ment, fogad mellé házitaní- "JV/18^1? .rá£k* ,lPk?bb tót. Ha figyelne a gyerek, s«Jnálom őket. És szu eiket, fogna az esze, de agyon mer' úton jarnak. Ha nem ütheti. A napköziben • gyereknek .10 feje van, megkérdezhetné, amit nem c*ak ^sta, esak eljátssza az ért, de nem kérdezi. Most ldot- csak "SS1?1 ^r az puskázza el a jövőjét? És eszeV, "kk^o*1^®* kiad" jön a házitanító, leckét ta- f1 albérletbe. Ra kell szok­nftani tatni, ne legyen lusta, hogy _ ,. , _ többet is játszhat, iobban is Száz aga van ennek. T<v Mil( a játék h készen van felnőttek mond- a leckéje 1. vábbtanuló ják, bánják nagyon, hogy annak idején nem tanulhat, tak. Mert közbejött valami, Vannak szülők, akik évek óta azért gyötrődnek, mert vagy éppen nem jött közbe ?gyütt„,tapulnak H gycrpk­sertvrii, ami rászarttotta vol. na őket. Ha ügy gondolko­dik a szülő, hogy jobb ma egy házitanító, aki átsegíti a kel. Megtanulják újra a földrajzot," hogy kikérdez­hessék. Nagy strapa és sok a vakvágány, A szülő nem gyereket a rázós egy-két í.lidj«' mit mondott meg esztendőn, mint később a J»!»» a tanár, kónyvhozko­felnőtt fejjel való újratanu- tettoegevel akar art hat ts. lés, akkor igaza van, jöjjön ^ # pelda mutatja, hogy a különóra korrepetálással. « .h.6 Z, »meozas" fölösleges. .. Kerjuk számon gyerme­Segitenek én, mondja a künktől a munka elvégzését másik, de hiaba erettsegiz- mál, kic6i koriiban. ^ csak tem. vagy hiaba van egye- ott segítsünk, ahol egyedül temi diplomám, nem értem azt a matematikát, amit most tanítanak. Mit szóljon akkor az a munkás, aki ennyit se tanult, de ugyan­úgy szeretné, ha vinné vala­mire a fia? Jöjjön tehát a házitanító, Még mindig túlterhelt a gyerek valója. nem boldogul. 2. Matematikatanár mond­ta, hagy ő is fölöslegesnek tartja a külön tanítgatást. rengeteg a tanulni- Eleve nem figye] órán úgy Elmegy az iskolába a gyerek, mert délután nyolcra, ott- van kettőig, ha­zajön, tanul estig, aztán majd elmondják még egy­szer. Kimondottan zavarja, Módosították a kistermelői sertésértékesítés rendlét Cél a gyorsabb, zavartalanabb átvétel A Magyar Kóslöny 9. szá- értékesítésnél mában kormányrendelet és állatok nagy száma miatt — határozat jelent meg a kis- helyenként zavarok mutat­termelői sertésértékesítés koztak, s bebizonyosodott, a módosításáról- kistermelök áruértékesítésé­Az eddigi szabályozas a nek szervezéséért és baté­feldojgozo és felvásárló ál- konyságáért felelős vállala­lami vállalatok részére kizá- tok önmagukban ezt a fel­rélagos jogot biztosított, . " „ hogy az úgynevezett korláto- " " zott forgalmú mezőgazdasági tudják ellátni. főként az retében részt vállalnak a la­kosság hússal és húsipari termékekkel való ellátásá­ban, A kormányrendelet most lehetővé teszi, hogy az emlí­tett nagyüzemek és az AFÉS2-ek a mezőgazdasági nehezebben kistermelők sertéseit a ki­jelölt állami felvásárló és termekeket, igy a kisterme- A mezőgazdasági nagyuze- feldolgozó vállalatqk részére löktől származó vágóserté- mekfeen viszont időközben _ felvásárolhassák if« mó seket továbbeiadás, illetőleg megteremtődtek azok a félté- T totvasai Q nassaa. ily mo­f el dolgozás céljára felvásá- telek, amelyek lehetővé te- dotl zavartalanabba válik a colja- Az érvényben levő szik a területükön levő me- kistermelők állattartó tevé­rendelet módosítására lénye- zűgazdasági kistermelök te- kenysége és az értékesítés gében azért volt szükség, Vékenységéneb szervezését. A rendelet iehetösécei art mert az elmúlt hat évben a Az ehhez szükséges feltété- n renoeiei lenetoseget aq mezőgazdasági kistermelők- lekkel az egyéb termékek arra ,s« nogy a husfeldolgo­től felvásárolt sertések szá- felvásárlásával foglalkozó zássai is foglalkozó szervek, m» megnégyszereződött; a fogyasztási, értékesítő és be- külön engedély alapján — a kistermelők I075:ben mint- szerző szövetkezetek Js ren- kÖ0pQnti gazdálkodás keyeté­egy ötmillió serlest hizlaltak, delkeznek, azon tul, hogy . „ . . ., ' . \ , ebből 24 milliót az áltetfor- sok helyen húsfeldolgozással ben ~ vágósertést vasarol­galmi és húsipari vállalatok- is foglalkoznak, s ily módon hassanak ég ezeket közfo­nak adtak át. Az átvételnél, a központi gazdálkodás ke- gyasztásra levághassák. hogy délután másképpen mondják el, hiszen minden jó tanárnak egyéni módsze­rei is vannak. És legfőkép­pen azért, mert a délutáni különórák általában nem az anyagot értelik meg jobban, hanem a házi feladatot se­gítik megoldani. Betanítják, amit megérteni kellene. Visszafelé sül el itt is a jó szándék. Kicsit fellegekben járunk. Nem vesszük figyelembe, hogy vannak nehezebben tanulok is? őket hagyjuk kipotyogni a rostán? Semmi pénzért se. A magam idejé­ből is emlékszem rá, gyer­mekeim példájából is tu­dom, hogy egyik tanuló bo­szorkányos ügyességgel meg tudja magyarázni osztály­társának, ha nem ért vala­mit. Jót tesz ez a különpró­ba a megmagyarázónak is, szinte kitörölhetetlenül vé­sődik 3 fejébe, mire a má­sik megérti, de legalább ennyire fontos, hogy alkal­mat kap a másik iránti fe­lelősség táplálására. Régen a tízórait is megosztottuk egymás között, a mostani gyerek még a tudományát se adná tovább? Adná, hogyne adná, mert öröm adni, de akadályai, vannak. Ű is tele van külön órákkal, nem ér rá. Nem mehet föl a lakásba idegen, mert nincs otthon a szülő. Ha otthon van, ezer a dolog, miért éppen a más gyerekét kerülgesse ? Ne várja senki, hogy most az újságból kiolvashatja, ho­gyan kell nehezen tanuló gyermekét rendes munkára fogni. Felszínen úszó, bubo­rékötletet adhatnánk csak. Amiről az egyik gyermeket le kell beszélni, arra a má­sikat rá kell bírni. Menjen el a szú'ő a tanárjához, be­szélje meg vele, Azt írnám inkább, miért haragszom legjobban a huzUaTútugok többségére. " Orvost akar nevelni a szülő gyermekéből. Felelnie kell majd emborek százai­nak az egészségéért, néha életéért és fölmentjük az alól, hogy a felelősséget sa­ját magán tanulja meg. Vagy: lesz egyáltalán orvos abból, akit külön tanári se­gédlettel kanalaznak át egyik osztályból a másikba? Vagy: lesz belőle egyáltalán olyan valaki, aki iskolában szerzett tudományával je­lenthet valamit? Sokszdr a szülő is tudja, hogy nem lesz. De legalább valamilyen kis íróasztalt hadd ragasz­szon magának a szentem' Kedve, képessége szerint nagyszerű szakember lehet­ne belőle jó fizetéssel, meg­becsüleseel, egész életében megelégedéssel. Lesz belőle kishivatalnok, aki mindig sanda szemmel néz arra, aki többre vjtte nóta. Éa lenézi nagymelléflhyel, aki még íróasztalhoz sem jut. Szá­molja mes mindenki, hány ilyen embert Ismer' Mondom, nagyon jő, ha gyermekünk jövőjéért min­den tőlünk telhetőt megte­szünk. Megtesz az állam is, természetes, hogy a magunk Igyekezetét is mellé kell tennünk. Amit mást megta­níthatunk, úgyis töredéke csupán annak, amire ké­sőbb szüksége lesz. És ahhoz ts nagyon sokat kell tudni, hogy jó munkás legyen va­lakibőL Jól teszi a sztijő, ha szá­montartja gyermeke iskolai dolgait és beavatkozik, ha kell. De ne tanulógépet csi­náljon balöle, inkább gon­dolkodni tudó emberré ne­velje, alíi azt is belátja, hogy tanulniij kell. És sem­miképpen no nagyzoljunk azzal, hogy az én gyerme­kemhez is házitanító jár. nemcsak a Szomszédéhoz, mert én is megengedhetem magamnak. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents