Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

10 Kedd, 1976. február 10. Baráti beszélgetés « Moszkva (MTI) A XXV, szovjet pártkong­resszus előkészületeinek me. nétérál folytatott baráti be­szélgetést hétfőn Moszkvá­ban Mihail Zimjanyin, a l'ravda főszerkesztője a szo­cialista országok és a nyu­gati kommunista sajtó tudó­sítóival, Zimjanyin, aki tag­ja az SZKP Központi Bi­zottságának, elmondotta, hogy a kongresszust megelő­ző országos tanácsokzás-so­rozat folyamán, mely ezen a héten az Ukrán Kommu­nista Párt kongresszusával ér véget, a kommunisták rengeteg javaslattal, ötlettel, bíráló megjegyzéssel járul­tak hoz2á a legmagasabb pártfőrumon megvitatásra kerülő anyagok végleges for­mába Öntéséhez. Közéleti napló HAVASI FERENC ÉS SZEKÉR GYULA MOSZKVÁBA UTAZOTT Havasi Ferenc, a Minlsz- tertanács, elnökhelyettese az j tertanács elnökhelyettese Via- orenburgi gázvezeték építé- ; gyimir Novikovnak, a Szov- gében együttműködő KGST­jetunió Minisztertanácsa el- „ , . . „, u nökhelyettesének meghívása- orszagok kormányközi bízott­ra hétfőn Moszkvába utazott, ságának ülesere hetfon Dr. Szekér Gyula, a Minisz. Moszkvába utazott. PÚJA FRIGYES HAZAÉRKEZETT Púja Frigyes külügymi- és tárgyalásokat folytatott niszter vasárnap hazaérke- Iránban, a Vietnami Demok­zett ázsiai útjáról, amelynek ratikus Köztársaságban, Szin­sorón hivatalos látogatást tett gapúrban és Indiában. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN LONDONBAN Szépvölgyi Zoltán, a fővá- Denington, London főpolgár­rasl tanács elnöke küldöttség mestere, Nagy-London taná­élén hétfőn Londonba uta- csának elnöke meghívására zott A delegáció az angol egy hetet tölt az angol fő­koríhány, valamint Évelyn városban. Az SZKP XXV. kongresszusa előtt Az aszkéták Innokentyij Szmoktunovsz- zedik ötéves terv kidolgozá­kij, a népszerű színész egyik sánál. híres filmszerepében a hat­vanas évek elején egy ma­kulátlanul beesületes autó­tolvajt játszott, aki a tisz­tességtelen úton szerzett sze­kező szovjetállam a megnö­vekedett terheket eddig tel­Befejeződött az FXP kongresszusa A párt főtitkára isméi Georges Marchais Záróbeszéd . y # Párizs (MTI) Franciaországot Most az a merülésnek a tengelye, és feladat vár rájuk, hogy meg- „igazi harci s2övetséggé kell Vasárnap a párt vezető nyerjék a dolgozók millióit, változtatni. Ezzel készítjük szerveinek újraválasztásé- Ezt elsősorban azzal érhetik elő annak feltételeit, hogy val és Georges Marchais , eh ha élére állnak minden- holnap — amikor majd részt zárószavaival véget ért az napi küzdelmeiknek, a nyo- veszünk az ország ügyeinek FKP XXII. kongresszusa. A mor és az igazságtalanság irányításában — azért mun­küldöttek megválasztották a elleni harcuknak. Ki kell kálkodhassunk, hogy to­121 tagú úi Kötponti Bizott- bontakoztatni a széles körű vábbfejleszthessük a demok­ságot, majd az ülést feLfüg- népi tömörülést, s meg kell ráciát, amíg az ki nem tel­gesztették, s közben nz erősíteni a baloldali pártok jesedik a szocializmusban" — újonnan megválasztott Köz- egységét, amely ennek a tö- fejezte be beszédét Marchais ponti Bizottság tanácskozott. Az ülés Után Gaaton Plisso­vier bejelentette, hogy a Központi Bizottság ismét Georges Marchais-1 válasz­totta meg a párt főtitkárá­vá. Ezután Georges Marchais mondott - záróbestédet. Mindenekelőtt ' megkö­szönte a külföldi testvérpár­tok és felszabadító mozgal­mak képviselőinek kong­resszusi részvételét. Kijelen­tette: itt-tartózkodásuk alatt meggyőződhettek arról, hogy a francia kommunistákat az internacionalizmus forró ér­zelmei fűtik. „Biztosítjuk pártjaikat és mozgalmaikat — mondotta Marchais a kül­földi küldöttségek felé for­dulva —, hogy e szolidari­tásunkat semmi sem fogja megcáfolni. Pártunk mindig határozottan vállalni fogja nemzetközi kötelezettsége­it." Marchais ezután hangsú­lyozta: Az egész közvéle­mény azért kísérte olyan | | nagy figyelemmel a kong- nyok a katasztrófa sújtotta resseus munkáját, mert a Mindebbőt aá tűnik ki, .les mértékben magára vállal­hogy a fogyasztó ugyan soha ta. Ügy tűnik, ez az árpoli­riem volt a szovjet társada- tika a következő ötéves ido­lom elhanyagolt, másodren- szakban is változatlan ma­dü tagja, mint azt a „fo- rad. Részben ezzel magya­mélygépkocsikat lopja el, az gyasztói társadalom" hívei rázható, hogy a munkások ós értük kapott összeget pedig állítják, hiszen a szovjet alkalmazottak jelenlegi 150 gyermekotthonoknak utalja ember az egészségéről, mü- rubeles átlagbére mellett a át. E komédia abban az vetődéséről, létbiztonságáról, tartós fogyasztási cikkek ára időszakban született, amikor munkalehetőségéről való gyakorlatilag minden család a Szovjetunióban a drágább gondoskodás tekintetében ko- számára elérhető. Egy nagy­tartós fogyasztási cikkek bir- rabban is többet „fogyasz- képernyős televízió nem egé­toklása a közszemléletben lőtt", mint a tőkés or'fizá- háromhavi, egjr színes elég könnyen gyanút keltett gok lakossága. És elérkezett televízió négy és fél havi, a tulajdonos jóhiszeműségé az idő, amikor egyre na- egy kétszáz literes hűtőszek­iránt. Ezt a közszemléletet gyoBB mértékben részesedhet rény kéthavi fizetésből vá­egyébként is egyfajta aszké- a köznapi értelemben vett gárolhátó meg A személy­tizmus jellemezte. A szovjet fogyasztási javakból is. gépkocsik ára három-négy­emberek nagy része nem A fontosabb élelmiszerek- évi munkabér — meglehető­igénytelenségből szokott bői az egy főre jutó fogyasz- sen magas. Mégis -r a csalá­h°^,.bl?°ryos ?nyagl tevak {ás 1974-ben húsból 55 kiló dok többségében nemcsak nélkülözéséhez, hanam ezek- volt (az 1960. évi 40 kilóval egv kereső van — ielenleg nek az anyagi javaknak a szemben), tejből 31 !> liter (a hétsvhUllió személvséDkocsi hiánya folytán - az ország korábbi 240 literrel szem-. "a^Tz oraíáStal is tovább magasabb gazdasági és vé- ben), cukorból 41 kiló (az bat * té?Sót Lártena delmi érdekeinek előnyt biz- i960-as 28 kilóval szemben). Í€l m"10t O*"*"* tosítva — tudatosan korié- Kenyérből viszont a szovjet A , ,, , , tozta igényeit. átlagpolgár 1974-ben 142 A lakásépítkezések rtemzet­Ez a korszak elmúlt. Ma is küót fogyasztott az 1900. éyi SwiJíSSff előfordul nersze hoev a 164 kilóval szemben. A ke- anszoiut meretei Közismerteit. Váfosi házak Sta tíőtt is nyérfogyasztás csökkenése A lakóterület összessége az gyakran megtalálható kispa- azonban a táplálkozási kul- utóbbi tizenöt évben több dokon ü^^élő nvugdfjas túra emelkedésének biztos mint kétszeresére nőtt, míg nénikék megszólják a fiatal í^le. Hasonló okból csökkent a népiség csak ötven száza­lányokat, mert divatos hol- az utóbbi években a burgo- lekkal gyarapodott. Egy va­mikban járnak, de ez már nyafogyasztés is. rau lakosra például ma 1 semmiképpen sem közszem- Ugyancsak 1974-es adatok négyzetmetemyi lakóterület lélet. alapján száz szovjet család 3ut 32 1958- évi 8 negyzetme­A - XI i. közül rádiókészüléke 77-nek, tprrel szemben. Ez nem a A„StPo hetének javftasára teievízlója 71.„ek< hűtőgépe végállomás, hiszen a fejlelt az bZKP mindig, a szovjet 58.nak voIt A tarlf-,s ío_ ipari országokban ennél ma­Riasztási cikkekből való el- Rasabb az egy főre jutó>­ŰJABB FÖLDRENGÉSEK GUATEMALÁBAN Guatemalában a szerdai pusztító földrengés után, szombaton és vasárnap újabb földlökéseket észleltek, me­lyek újabb halálos áldozato­kat követeltek. Szerda reg­geltől, vasárnap estig 422 földmozgást észleltek a mű­városba. Közép-Amerikában sorra alakulnak az önkéntes brigádok, melyeknek tagjai a mentési munkálatokban, a romok eltakarításában se­gédkeznek. A NÉPI HADSEREG SIKEREI ANGOLÁBAN Az Angolai Népi Köztár­saság hadseregének alakula­szerek. Guatemala városban tai vasárnap elfoglalták An­megkezdödött a romok elta­karítása. De rendkívül las­san halad, mert újabb föld­rengésektől tartanak, s a 700 ezres fővárosban jár­ványveszély is fenyeget. fegvmás után érkeznek a nemzetközi segélyszállítmá­gola második legnagyobb vá rosát, Huambot. — jelentet­te be a luandai rádióban beolvasott katonai közle­mény. A luandától 600 ki­lométerre délre levő Huam­bóban volt a szakadár UNiTAésaz FNLA közigaz­gatási székhelye. minden szakaszában töreke­dett. De a lehetőségek — Leonyid Brezsnyev beszélt erről a XXIV. pártkongresz­szuson — „az ismert törté­látottség számszerű növeke- kóterület. A tizedik ötéves déséhél nem kevésbé lénye- terv lakásépítkezési előirány­ges a hiánycikkek, számának zatai nem csökkennek a kí­föközatos csökkenése. Az Iericedikhez képest' , . . , , „ Utóbbi két évben jutottak él A legelfogultabb nyugati hogy - a személygép- megfigyelők is észrevették, „S^mÍf1ut kocsik kivételével - minden hogy a szovjet emberek ÖL vü tek ezek a 'íehe ő égek s al?py!tö tartos fogyasztási tözködése az elmúlt években ez fdapot ad a párt számára cikkb61 széles választék áll választékosabbá vált Más, ahho£ hoCT a eazdasági ép™ rendelkezésre, s nemcsak a részt fanyalogva szokták fel­fet°^ég>fkábbgaa nép8ié^L ^rosokbaT " 2E&. ^ 8 FT*** színvonalának emelésére irá- naposokban. kétségkívül olajozásra szo­nyítsa". Az új lehetőségek— Az Inflációs hullám, ámely ruló elosztási mechanizmus egy ismert szovjet közgaz- részben a tőkés vllággazda- hibái miatt olykor ml min­dász szerint a fejlett szo- sáRi válság nyomán, részben deht nem lehet kannl a cialista társadalom felépülér pRVéb gazdasági okokból az moszkvai üzletekben Manap­sével jelentek meg a Szov- elmúlt években ilyen vagy ság azonban „a külföldi meg­jetunióban. Ezt a társadal- olyan mértékben szirtté egész figyelők" — beismerésül-t mat a termelés sokszorosan Európára kiterjedt, a szovjet szerint — erre vonatkozó megnövekedett méfetei, a határokon mindeddig nem adataikat nem saját élme­társadalmi-gazdasági víszo- jutott túl. Nem mintha avi- nyeik, háneni a központi nyök érettsége és a tudomá- lágplacl árak emelkedése' szovjet lapok méltatlankodó, nyos-műszaki haladás fel- nem érintené a szovjet gaz- feddő hangú cikkel alapján gyorsulása jellemzi. Az. így daságöt. Tény azonban, hogy gyűjtik egybe, megnövekedett lehetőségeket óriási anyagi áldozatok árán, Bokor Pál vették alapul már a kilen- a mérhetetlen anyagi és (Következik: cedik, és napjainkban, a ti- pénzügyi poteheiállal rendéi- A scsoklnói Miérlét) tanácskozás középpontjá ban az egész francia társa­dalmat foglalkoztató nagy kérdések álltak. A tőkés rendszer egyre inkább a bomlás jeléit mutatja, s a nagyburzsoázia már csak a nélkülözés és az Igazságta­lanság perspektíváit tárhat­ja a nép elé. A kommunis­ták nem hisznek a nyomor végzetszerűségében, hanem azt mondják a népnek: meg van a lehetőség arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Ehhez azonban a tár­sadalom megváltoztatására vari szükség, köztulajdohba kell venni a gazdaság döntő elemeit, s a politikai hatal­mát a dolgozó népnek — amelynek lüktető szíve a munkásosztály — kell a kézbe vennie. A francia kommunisták e kongresszu­son az ország sajátosságai­nak megfelelő, demokrati­kus utat Javasolnak a szo­cializmus felé a francia népnek, olyan utat, amely megfelel a francia realitá­soknak — mondotta a főtit­kár. A továbbiakban rámuta­tott: a francia kommunisták — hagyómányaikhoz hfven — most is az első sorokban küzdenek a nemzeti függet­lenség és Szuverenitás védel­méért, a leghatározottabban szembehelyezkednek azzal, hogy egy új, atlantista Jel­legű „Német-római Szent Birodalomba" olvaiMák bt MOCSÁR GÁBOR : A FEJEDELEM ELINDUL 4. — Mint kegyelmetek jól tudják, hűséges em bérünkét, Barvinszky Gált néhány héttel ezelőtt nek be puskájukkal, holott a fegyver nem efféle gatott már az üvöltözőkkel, de ő azt kiabálta, hogy szilent, szllent, de hát ezek a latin szót nem értették, akkor fordította magyarra: Gsend ... Csend... hallgassatok, héjjjl rflhallgattak. — Még van szóm hozzátok. Nem elégséges az elhatározás, a resolitió. Rend kell a hadakozás­hoz, nem pedig rendetlenség. Némelyek, ahogy láttam, részeg fővel bukdácsoltak le a hegyről elibém. Hfreket hallók, hogy magokat kurucok­nak nevező cekászók, megindulnak, szabadjában járnak, kamorákat törnek fel, marhákat hajta­nak eí, mind a szegénységet, mind a nemesi ud­varházakat zaklatja, háborítja, prédálja, vermeket ás meg — aminél nagyobb szégyen nem eshet a kuruc nevezetre. Részegeskednek, hordókat lő­beküldöttük Magyarországra, hogy hozzon híre­ket a nép állapotáról. Azt tapasztalta, hogy őt, mint nekem hites emberemet, a nép mindenütt örömkönnyekkel fogadta, meg azt, hogy a nép már képtelen elviselni terheit, csapatokba szer­vezkedik, zászlókat vár, meg parancsokat, és akkor a fej nélküli tömeg hadsereggé változik, és az én személyemben várja szabadítóját. Lás­sátok, tapasztaljátok, íme, én, fejedelmi szemé­lyemben itt vagyok, életemet és minden vagyo­nomat rászánva... Megint a kivehetetlen, üvöltő hahgzavar, a szemek most már dülledten és könnyben úszva, mintha szent őrjöngés lázában lobognának: kis­urunk... Istenünk ... fejedelem ... fejede­lem ... hálá ... hálá intennek .., És a panasz­kodó jajgatás, amiből a fejedelem hol a só árát, hol a porclót hallotta ki, meg azt, hogy reá .. . reá ... reá ... Megint el-eldörrent. egy-egy pus­ka, a kaszák megint a levegőt döfködték, egy öreg ruszin kezdte, aztán ahány hozzáfért, a lá­bát ölelgették, térdre hullva ruháját csókolgat­ták: a fejedelém beleszédült ebbé a vad mámor­"V j'uonujui\uai, nuiuii a icgjíci 1ICI11 Clir víté/kedésre való. En ilyen garázdaságot sem a táborban, sem a táboron kívül nem tűrök, ha­nem mindezek megtorlására kemély szigorúság­gal eljárok. Hadibirákat állítok még ezen a na­pon, akik akár kemény pálcáztatásra, akár fel­akasztatásra is ítélhetik a tobzódókat, útonálló gonoszokat, de még azokat ls, akik tudva ré­szesülnek a lopott jókból — körülpillantott, s azt találta, hogy szavait kissé meghűvösödött hangulat fogadja. Némelyek arcára kiült a merő döbbenet, de legfőképpen Kiss Albert arcának rángatózása ragadta meg a figyelmét, meg az, ahogy a szemeivel állandpan kacsintgat a tö­megben hol egyikre, hol másikra, azok meg visszakacsintgatnak — miért, kacsintgatnak ezek egymásra? A fejedelem némi szorongással azt gyanította, hogy szigorú fenyegetőzésének nem­igen les2 foganatja — legalábbis egyelőre. Lel­kiismeretén nzonban könnyítente kellett. Délután lepihent, azián Vizsgálódókat, hírvi­vőket, hírhozókat küldött fi hegyen túlra: vi­gyék meg a hírét, hogy a nép sok nagy könyör­gésére a fejedelem táborba szállt, elindult a sza­badság kivívására. A hírvivőkét; Esze Tamás vá­ba. nevetett Is, dühöngött ls. öklével fenyegette lógatta ki hegyi emberekből, meg a maga leghí­meg a puskadurrogtatókat. ó is együtt kurjon- vebb embereiből, ellátta őket tanácsokkal, tüze?: tesén elfnagyáráztá nekik — hn nérti éftétték volna a fejedelem beszédét —, megértette Vélük, hogyan kell a nevezetes szavakat értelmezni. A fejedelem — magyarázta Esze — pontósart azt mondotta kl, amire a szegénység, aZ elnyomott és mindenfelől adóztátdtt, prédáltatott, foszto­gatott jobbégysorsú nép reménykedve óhajt. Mindenkit, aki a fejedelem oldalán fegyvert fog, felszabadit. És azt is hireljék el, mindenütt, ahol megfordulnak, hogy senki olyan úrnak szolgálni, fővesztés terhe alatt ne merjen, aki nem áll Rákóczi urunk oldalára. — Ezeket mind mondjátok el — utasította embereit Esze, akik, habár a nap már lebukni készült a hegyek csúcsai mögött, lelkendező kedvvel indultak útnak, ki lovon, ki gyalog át Magyarországra. Híreket vinni, híreket hozni. Egy hegyes kucsmás, kivételképpen rogyós szá­rú csizmát viselő — ugyan melyik udvarházból szerezhette? — leszólt a ló hátáról. — Fejedelem urunk beszélt valami svécusok­ról, bavárlusokról meg klfeniékriil. Ezekrül mi legyen a mondandó? — Szatmáriasan, édeskés hajlítással ejtette az é hangokat. — Ezekrül mi­ket mondjunk, iédes egy Esze Tamás komám? Esze összehúzta a szemöldökét. — Mondjátok azt... azt kell mondani, hogy ezerig... nemt Tízezerig való svécus, még min­denféle külhoni segélycsapat jön fejedelem urunkkal, be Magyarországra. — Tatárok! — kiáltotta a hfrvivő, miközben bedugta lábát a fűzfavesszőből összefont ken­gyelbe. — Azokról is kéne Valamit mondani. — Mond'atok! Mondjatok! Kijevi tatárokról. Lengyelekről is. Amit akartok. Amitől megszo­rul a szlvök nagyságos nemes uralméknak! — s nevetett az elgondoláshoz. — Mindegy, mit mondtuk, csakhogy jöjjenek ... ne ls jöjjenek... özönöljenek a népek fejedelem urunk táborá­ba. — Még utánuk kiáltotta: — Élelmet hozza­nak. Még mindent! Várjanak minket odaát tö­megesen,^ _ ÍFolytatjukJ ,

Next

/
Thumbnails
Contents