Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LA P J A 66* évfolyam 33. szám 1976. február 8., vasárnap Ára: 1 forint Ismét vétó a BT-ben Péntek este Franciaország vétóval akadályozta még, hogy a Biztonsági Tanács el­fogadja a Mayotte-szigeten vasárnapra tervezett francia népszavazást letiltó határo­zatot A Bénin, Guayana, Líbia; Panama és Tanzánia által beterjesztett határozati ja­vaslat leszögezte, hogy a Mayotte-sziget a független­né vált Comore-szigetcsoport szerves része és hogy a francia népszavazás e füg­getlen állam szuverenitását és " területi integritását sérti. Franciaország ugyan elisme­ri a Comore-szigetek függet­enségát, de abban bízik, hogy a legnagyobb és leg­gazdagabb szget lakossága a népszavazáson úgy dönt: Franciaországhoz kíván tar­tozni: a péntek esti iszavazás során 11 ország a határozat­ervezetre szavazott: az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Olaszország tartózkodott a szavazástól. Kenderszőnyegek Somogyi Károlyné felvétele Valamennyi lakásfexftlboltban kaphatók a szép, színes kenderszőnyegek, amelyeket a szegedi jutaárugyárban ké­szítenek. Évente 260 ezer négyzetméter futó- és ósszekdtő­szönyeget szőnek a gépek. Képünkön: a gyár raktárában szállításra várnak a kenderszőnyegek. AZ FKP KONGRESSZUSA Fejlődés — gondokhal Kevesebb kenyér fogy, de több péksütemény Az FKP kongresszusán — mint Claude Poperen, a Po­litikai Bizottság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság jelentésének előterjesztése­kor közölte — 1522 delegátus vesz részt. A delegátusok 46.5 százaléka munkás, és az alkalmazottakkal együtt a delegátusok 68,2 százalékát képviselik. A kongresszusi küldöttek átlagos életkora 32 és fél év. „Fiatal és dina­mikus kongresszus tehát ez — mondotta Poperen —, de iem tapasztalatlan fiatalok­ról van szó, hiszen 1411 de­legátus különböző pártfunk­ciókat tölt be." A kongresszuson Henri Krasucki, a Politikai Bizott­ság tagja, a CGT titkára, a párt- és a szakszervezett mozgalom kapcsolatairól szólt, s rámutatott az üzemi pártszervezetek munkájának nagy jelentőségére. Hangsú­yozta, hogy az üzemekben a kommunisták magyarázó, agitatív tevékenységükkel aagyban elősegíthetik a dol­-ozók mozgósítását az érde­keik védelméért folytatandó harcra. A L'Humanité szombati vezércikkében rámutat arra, hogy a kongresszuson nagy szerepet játszik a nemzeti függetlenség védelmének kérdése. A kommunistáknak az a véleménye, hogy széles körű tömegmozgalmat kell kibontakoztatni minden francia hazafi részvételével annak megakadályozására, hogy Franciaország az integ­rált Közös Piacon belül az NSZK függőségébe kerüljön, es egy gyalogos szerepét •atssza csak az atlanti sakk­táblán. A L'Humanité továbbá hangsúlyozza, hogy az ország különböző részein péntek es*e tartott nemzetközi szo­lidaritási találkozók, ame­lyeken a kongresszuson részt vért külföldi de'egációk ve­zetői szólalták fel, megmu­tatták, milyen eleven az in­ternacionalizmusnak az az érzése, amely áthatotta a pártot egész tortenelme so­rán. i A kongresszuson szomba­ton este fejeződött be az ók­mánytervezet feletti vita, és ma, vasárnap kerül sor az új Központi Bizottság meg­választására. Pénteken este nemzetközi szolidaritási nagygyűlést tar­tották a franciaországi Nan­terre-ben, Hauts • de Seine megye közigazgatási köz­pont iában. A nagygyűlésen megjelent az FKP XXII. kongresszusán részt vevő több kommunista és mun­káspárt küldöttsége. Beszé­det mondott Andrej Kirilen­ko, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, az SZKP küldöttségének veze­tője. Kirilenko biztosította a francia kommunistákat: „A szovjet kommunisták a to­vábbiakban is mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy az SZKP és az FKP között a marxizmus—leni­nizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló szolidaritás és együttműkö­dés erősödjék és elmélyül­jön." Kirilenko kijelentette, hogy a szovjet békeprogram megvalósításának legfonto- ] sabb eredménye az új világr | háború fenyegetésének hát­térbe szorítása. Az FKP kongresszusának' munkáját érintve, az SZKP küldöttségének vezetője meg­állapította, hogy a tanács­kozáson nagy figyelmet for­dítanak a szocializmusért ví­vott harc problémáira. „Eb­ben az idők jelét látjuk. A szocializmus számos ország népeinek napirendjére ke­rült. S nemcsak úgy, mint a dolgozók álma, hanem mint időszerű politikai feladat" — mondotta Kirilenko. Az FKP kongresszusa szombaton este egyhangúan elfogadta a Központi Bizott­ságnak Georges Marohais fő­titkár által előterjesztett beszámolóját, majd Jéan Ka­nápa, a Politikái Bizottság tagja a határozatszövegező bizottság nevében javasolta a párt stratégiáját meghatá­rozó kongresszusi okmány­tervezet elfogadását. Kanapa beszámolójában rámutatott afrá, hogy ezt az okmánytervezetet a párt szervezetei rendkívül beha­tóan és részletesen megvitat­ták, s megyei pártkonferen­ciák 821 módosító javaslatot terjesztettek a kongresszus elé a dokumentummal kap­csolatban. E módosító javas­latok közül azonban egy sem érinti az okmánytervezet politikai vonalát, s annak alapelveit. A határozatszöve­gező bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy e mó­dosító javaslatok közül 76-ot fögadjon el. A bizottság ja­vasolta a kongresszusnak, hogy bízza meg a vasárnap megválasztandó Központi Bi­zottságot: terjesszen a párt következő kongresszusa elé javaslatot a pártok szerve­zeti szabályzatának a kong­resszusi okmány szellemében való módosítására. A delegátusok egyhangúlag elfogadták mindkét javasla­tot, majd a Kommunista If­júsági Szövetség küldöttsége üdvözölte a kongresszust. A kongresszus vasárnap dél­előtt megválasztja az új Központi Bizottságot Étkezési szokásainkban alighanem igényesebbek va­gyunk, mint bárki, bárhói $ világoh; Igaz, a kenyér sok évén át nagyon is sok pa­naszra adott okot Aztán az utóbbi évekbén egyre fogyat­kozott a panaszok száma, s még jól emlékszem egy ré­gen Pestre szakadt szegedi­nek a nyáron a városi ta­nács elnökéhez írt levelére, amelyben — több dicséret között — azt is kifejti, hogy milyen jó kenyeret lehet kapni manapság Szegeden. Szóval, ilyen jól állnánk ke­nyér-ügyben? Támogatás a rekonstrukcióhoz A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága számára — amint arról már beszámol­tunk — nemrégiben állított össze jelentést a megye sü­tőiparának helyzetéről a ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A je­lentés mindenekelőtt az 1968-ban kezdődött sütőipa­ri rekonstrukcióval foglalko­zik. amelynek eredménye­ként többek között új ke­nyérgyár épült Szegeden, új sütőüzem Hódmezővásárhe­lyen. A fejlesztés — amely még korántsem fejeződött be — eredményeként azon­ban nemcsak új üzemek születtek, hanem a régieket is új gépekkel, berendezé­sekkel szerelték fel, s még a kisiparosok is gépesítettek számos munkafolyamatot. Tekintélyes támogatást nyúj­tottak a fejlesztéshez a ta­nácsok is, s ma már a me­gyében mindenütt kiegyen­súlyozott az ellátás, leszá­mítva Csongrád és Nagymá­gocs környékét. De az ötö­dik ötéves tervben Csongrá­don is új sütőüzem épül, s az év végéig a hódmezővá­sárhelyi új üzemhez is min­den bizonnyal elkészülnek a szükséges silók, hogy teljes kapacitással munkához lát­hasson. Sőt, a rekonstrukci­ót 1980 után is folytatni fogják: sütőüzem épül majd Nagymágocson, felújítják a szentesi üzemet, s gépesítik azokat, amelyek ebben az ötéves tervben még nem ke­rülnek sorra. Nyilván e beruházásoknak köszönhető elsősorban, hogy az utóbbi években sokat ja­vult a kenyér minősége — általában. Olykor azonban — mintha mi sem törtéjit volna a sütőiparban — ok­kal lehet rossz véleményünk a kenyérről és készítőiről. A szállításon is múlik Az okokat — szerencsére nem mentegetőzésként, ha­nem megváltoztatandó tény­ként — bőven sorolja a sü­tőipar. Az utóbbi évek vál­tozékony időjárása miatt változékony a liszt minősé­ge is, méghozzá, nemcsak évjáratonként, hanem a ma­lomtól kapott egyes szállít­mányok minősége is jelen­tősen eltér. Ám nem ez okozza a legtöbb gondot, hi­szen adalékanyagokkal több­nyire kiegyenlíthetik a liszt minőségének változásait. A legtöbbször szállítás közben, s a zsúfolt bolti tárolás so­rán romlik a kenyér minő­sége. Az ok: gyakran még meleg a kenyér, amikor ko­csira rakják, s emiatt meg­nyomódik a rekeszekben, hé­ja megpuhul, s minősége a boltokban tovább romlik. Még több gépkocsira van tehát szükség a szállításhoz, hogy naponta kétszer-há­romszor, s jobb körülmé­nyek között szállíthassák ki a kenyeret a kereskedelem­nek. Gondokat okoz a sütő­iparnak a szakmunkás-hi­ány is. Szerencse, ha beta­nított munkásaik közül akad vállalkozó a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzésére, mert egyre kevesebb ipari tanulót kapnak. Pedig jók, sőt, meglepően jók a kere­seti lehetőségek — lévén szó könnyűiparról —, ám az éjszakai beosztás és a nehéz PedroPires látogatása a hernádi tsz-ben Pedro Pires, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnö­ke, Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes társaságá­ban szombaton a hernádi Március 15. Termelőszövet­kezetbe látogatott. A hús­csirke teirnelésérol és ba­romfifeldolgozó üzeméről or­szágszerte hírés tsz-be dr. Soós Gáborj mezőgazdasági és élelmezésügyi államtit­kár üdvözölte a vendéget és kíséretét, majd Cserháti Pál, a termelőszövetkezet elnöke tájékóztatta őket a mezőgaz­dasági üzem tevékenységéről, a tagság szöciáüs helyzeté­ről. Pedro Pires ezután meg­tekintette Szládik József tsz­tag háztáji gazdaságát, ahol 4000 baromfit nevelnek. A lakosság életkörülményeivel ismerkedve betértek Répási József tsz-tag otthonába is. A vendégek elbeszélgettek a házigazdával s nagy tetszés­sel szemlélték a kétszintes, korszerűen berendezett ott­hónt. Visszafelé jövet Ócsán megtekintettek egy keltető­üzemet és egy baromfi törzs­telepet is. A zöld-foki mi­niszterelnök és a delegáci t tagjai a látogatás során el­beszélgettek az egyes üzem­réstlegek vezetőivel, dolgo­zóival, s nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Púja Frigyes Indiában A hivatalos látogatáson Indiában tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter feb­ruár 6-án vacsorát adott J. B. Csavan indiai külügymi­niszter tiszteletére. Púja Frigyes és kísérete február 7-én Delhiből Bom­baybe utazott Búcsúztatásán jelen volt J. B. Csavan kül­ügyminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa, valamint a szocialista Országok Delhibe akkreditált misszióvezetői ls A delegációt Bombay be el­kísérte dr. Tuíi Ferenc, ha­zánk delhi nagykövete is. fizikai munka nemigen al­kalmas arra, hogy a fiata­lok érdeklődését fölkeltse. Igaz, a gépesítés legalább részben — ami a nehéz fizi­kai munkát illeti — lassan­ként változtat ezen. a hely­zeten. . A keras'et váüozúsai Egyre kevesebb kenyér fogy és egyre több péksü­temény. Amíg 1971-ben 52 ezer tonna kenyeret sütöt­tek a megyében, tavaly már csak 48 ezer tonnát, viszont 65 ezer képsütemény helyett több mint 90 ezer darab kelt el. Változtak tehát szo­kásaink, s éppen ezért a sü­tőipar arra törekszik, hogy minél jobb ellátást biztosít- , hasson péksüteményből, s a kenyér választékát is bőví­teni kívánja, például burgo­nyás kenyérrel. Mivel a kenyérfogyasztás évek óta folyamatosan csök­ken, a sütőipar egyre töb­bet törődhet a minőséggel. Törődnie is kell vele, hiszen a kenyérpazarlás egyik oka is éppen a gyengébb minő­ség, az, hogy a tegnapi ke­nyeret már nemigen eszi meg senki. Az igazán jó kenyérnek azonban nem kell feltétlenül egészen frissnek lennie, akkor sem veszít so­kat értékéből. A megye üzleteiben éven­te vagy 6—7 ezer mázsa szá­raz kenyér marad vissza, amelyet mát csak takarmá­nyozásra lehet felhasználni. Az is elképesztő, hogy az or­szágban — becslések szerint — a háztartások évente mintegy 800—1000 vagon száraz kenyeret dobnak ki. S mivel a gabona világpiaci ára egyre magasabb, egyál­talán nem mindegy, hogv ki­dobjuk, vagy netán jó áron exportáljuk. A megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lya éppen ezért intézkedési tervet készített a takarékos­ságra. S mivel a takarékos­ságot leginkább a jobb mi­nőség, a megfelelő választék segítheti elő, a terv is első­sorban az ezzel kapcsolatos feladatokkal foglalkozik, no meg azzal is, hogy úgy kell megszervezni az ellátást és a tartalékokat, hogy a lehe­tő legkevesebb kenyér ma­radjon meg a boltokban. Ez természetesen nem me­het az ellátás rovására. A kereskedőknek úgy kell ren­delniük, hogy este se ma­radjon kenyér nélkül a bolt. Csakhát furcsa dolog ez a kereslet, mert olykor előfor­dul, hogy fegyelmiket kell adni ellátási problémák mi­att Miért? Nehéz válaszol­ni olyan példák hallatán, hogy egy községben évek óta naponta 12 mázsa ke­nyér fogy, s egy csütörtökön kevés a 18 mázsa is, aztán ismét bőven elég hónapok­ig a korábbi mennyiség. Szóval néha nehéz gazda­ságosan és pontosan meg­szervezni az ellátást Pédig mégis meg kell tenni — a takarékosság és a vásárlók érdekében is. Sz. L

Next

/
Thumbnails
Contents