Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

vonal tervszerű alakítására a hely! lehetőségekel — főleg zöldség, gyümölcs. állati termékek termelése stb. — szervezettebben felhasználni; — a kereskedelmi és ipari szolgáltatás fejlesztése főleg a dolgozó nők helyzetének könnyítését szolgálja; — a javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésénél kiemelten kezelendő a lakáskarbantartás fejlesztése. d) A lakóhelyi körülmények alakítása: — a lakásellátás további javítására öt év alatt 23—25 ezer (ezen belül 9070 célcsoportos. 2000 „munkás"-lakást megépíteni); — a vezetékes vízellátás biztonságát növelni (újabb kutak fúrásával. víztárolók építésével); a közműves vízellátást és szennyvízelvezetést újabb területekre kiterjeszteni , — a közületek és a lakosság számára a villamosenergia-felhasználás 40—45 százalékos növelését a hálózat fejlesztésével is lehetővé tenni: — a gázellátás további bővítése: a kiépített vezetékekre a lakóhazak és intézmények' rákapcsolását "gyorsabb ütemben folytatni, a vezetékes gázhálózatot tovább építeni a városokban. Kisteleket bekapcsolni a vezetékes gázellátásba, a propán-bután palackellátást és -cserét folyamatossá tenni. e) Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése: — a bölcsődei férőhelyek számát 800—1000-rel növelni; — az idős korúakról történő fokozott gondoskodás érdekében a napközi otthonok hálózatát tovább bővíteni. A meglevő szociális otthonok felújítását, korszerűsítését — a társadalmi segítség igénybevételével — gyorsítani. Megépíteni a IV. ötéves terv időszakában elmaradt szegedi, és az újonnan tervezett 120 égyas ópusztaszeri szociális otthont. Jelentősen növelni a gondozónők számát; — a járóbeteg-ellátást az általános és a gyermekorvosi körzetek számának, növelésévei, körzeti rendelők és községi egészségházak építésével bővíteni; — a fekvőbeteg-ellátás színvonalának emelését a műszerbeszerzés növelése, a makói kórház rekonstrukciójának befejezése; a szegedi kórház rekonstrukciójának elkezdése, körülbelül 300 új kórházi ágy létesítése szolgálja; — az egészségügyi ellátás teljesebbé tételére, a területünkön nagyobb arányban jelentkező betegségek hatékonyabb gyógykezelésére új gyógyintézetek létrehozásának, illetve egyes részlegek jelentős bővítésének feltételeit kell a tervidőszakban megteremteni (ezek között az első helyen szerepel a mozgásszervi betegek gyógykezeléséhez a feltételek javítása, egy uj klinikai tömb beruházásának elkezdése, a vérellátó alközpont megépítése, a klinikák központi fűtésének korszerű- sítése); — a közegészség- és járványügyi ellátás javítására új KÖJÁL-laboratóriumot, a gyógyszerellátás biztonságának növelésére új gyógyszertári decentrumot építeni; — egészségügyi célból és a szabad idő kulturált eltöltésének segítésére termálvizeinket a fürdők hálózatának jelentős bővítésére jobban felhasználni. (Kiemelten kezelendő a szegedi fürdőkomplexumprogram terv szerinti megvalósítása.) f) A közoktatás tárgyi feltételeinek javítása: — az óvodai férőhelyek számát — jelentős társadalmi segítség igénybevételével — 3000—3500-zal növelni; — az általános iskolai képzés feltételeinek Javítására 170 tantermet, 350—400 diákotthoni férőhelyet megépíteni; — a szakmai műveltség megszerzésének elősegítésére 26 szakmunkásképző iskolai tantermet, 310 kollégiumi férőhelyet, 20 tanműhelyt munkahelyet építeni; — a középiskolai fejlesztést a IV. ötéves terv időszakáról áthúzódó létesítmények befejezésével biztosítani; — a felsőfokú oktatási intézmények munkájának tárgyi feltételeit javítani kell az orvostudományi egyetem és az élelmiszeripari főiskola új oktatási épületeinek építésével; a József Attila Tudományegyetemen a más célra használt épületek és épületrészek oktatási célra történő átalakításával; a pedagógiai lőiskola épületének bővítésével, új kiszolgáló létesítményei: megépítésével, és 3 új kollégium létesítésével. g) A művelődésügy szolgálatára: — több új intézmény létrehozása (Szegeden könyvtár, levéltár, Hódmezővásárhelyen Alföldi Galéria, a Televízió Dél-alföldi Stúdiója, három ifjúsági művelődési és sportház építése); — egyes intézmények továbbfejlesztése (a makói múzeum új épületének létrehozása, a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark továbbépítése, a mártélyi ifjúsági képzőművészeti tábor építésének befejezése, a Szegedi Nemzeti Színház épületének rekonstrukciója stb.). • A megyei pártbizottság kéri a pártszervek, a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, a többi társadalmi szervezet., választott testület aktivistáit és tagjait, illetve az állami és gazdasági vezetőket, megyénk valamennyi fizikai és szellemi dolgozóját, segítsék e célkitűzések megvalósítását, méltóképpen vegyék ki részüket az V. ötéves terv megyénkre háruló feladatainak megvalósításából. AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA A Dilma*/arország 19/6. február l-i számának melléklete AZ MSZMP » CSONGRÁD NEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK m megye területfejlesztési irányelveire az V„ ttféves terv időszakára I. A IV. öléwes ierw fSbb eredményei A X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet iránymutatásaira épülő IV. ötéves terv megyei fő célkitűzései (a termelés dinamikus emelkedése, a hatékonyság, a gazdasági szerkezet változtatása, az exporttermelés növelése, a lakosság életkörülményeinek javítása stb.) döntő többségében megvalósultak. Ezzel megalapoztuk számos társadalompolitikai cél elérését is. A fejlődés üteme 1974-ig viszonylag töretlen — az országos átlagot meghaladó volt —, ezután több területen (pl. az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben) mérséklődött a növekedés. Más területen a fejlődés (pl. az építőipar, az életkörülmények) egyenletesebb. A tervidőszak közepétőU megyénkben is hatottak az előrehaladást fékező jelenségek: a tőkés piacon az áremelkedések és alapanyag-ellátási gondok, értékesítési nehézségek. E hatásokat az MSZMP KB 1974. december 5-i határozata végrehajtására tett erőfeszítések nem tudták teljesen ellensúlyozni. A nehézségek ellenére elért jó eredmények megfelelő feltételeket biztosítanak a következő tervidőszak feladatainak megvalósításához. A IV. ötéves terv főbb megyei eredményei : Az ipar a célkitűzések többségét teljesítette. Termelése öt ev alatt az országos fejlődést megközelítően — 36 százalékkal — bővült Ezen belül a tervezettnek megfelelően a nehézipar gyorsabban, az élelmiszerés a könnyűipar lassabban fejlődött. Az exportra gyártás céljainkkal összhangban, a termelést meghaladóan — évi 13 százalékkal — emelkedett. Kiemelkedő eredmény, hogy a termelés növekedésének a tervezett 75 —80 százaléknál is nagyobb hányadban, 02 százalékban volt forrása a termelékenység emelkedése. A vártnál gyorsabban bővült az ipar eszközállománya. Bár a szocialista szektor beruházásainak mintegy 40 százaléka (szemben az előirányzott 30 százalékkal) az iparban valósult meg, az egy foglalkoztatottra jutó ipari állóeszközérték továbbra is — mintegy 15 százalékkal — alacsonyabb az országos átlagnál. Jelentősen fejlődött a szénhidrogén-bányászat, az építő- és építőanyag-, a textil- és textilruházati, a bútor- és az élelmiszeripar. Az ipar szerkezetében csökkent a könnyűipar és nőtt a nehéz-, valamint az élelmiszeripar részaránya. A szerkezetváltozás összhangban van a megye adottságaival, és a népgazdaság szükségleteivel. A könnyűipari termelőkapacitások egy része kihasználatlan volt, részben munkaerő- és alapanyaghiány, másrészt értékesítési nehézségek miatt. Az országosnál gyorsabban — 60 százalékkal — nőtt a villamosenergiafelhasználás, ezen belül is a legdinamikusabban a termelő ágazatokban és a lakosságnál. Jelentős eredmény, hogy villamosenergia-ellátásunk biztonságos. Az ipar szektorális összetétele a minisztériumi ipar javára tolódott el. A tanácsi iparban eredményes profiltisztítást hajtottunk végre. A termelés jobban szolgálja a helyi igények kielégítését és az exportra gyártást. A szövetkezeti szektorban is korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A termelőerők hatékonyságát csökkenti, hogy még mindig magas a gépesítetlen munkahelyek aránya (50 százalék). Alacsony az átlagos műszakszám (1,3). Az indokoltnál nagyobb számban foglalkoztatnak dolgozókat a nem alaptevékenységben (anyagmozgatásban, egyéb kiegészítő folyamatokban), illetve az adminisztratív munkakörökben. A gépek, berendezések állományában a rekonstrukció ellenére nem javult kielégítően a korszerűek aránya. A kívánatosnál lassúbb volt a gyártmányszerkezet, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. ©

A megyében az építési-szerelési munkák volumene — a tervvei összhangban — öt év alatt mintegy 60 százalékkal nőtt, s ez döntően (84 százalékban) a termelékenyseg emelkedéséből származott. A fejlődés gyorsabb volt az országosnál. Megkezdte a termelést — majd a tervidőszak második felében már teljes kapacitással üzemelt a Szegedi Házgyár, jelentősen segítve a kiemelt lakásépítési feladatok teljesítését. Ez, es egyéb műszaki fejlesztések az építési technológia nagymértékű korszerűsítését eredményezték. Kialakult a lakásépítés Ipari háttere, bővült a mélyépítő kapacitás is. Egyéb területen (például a szakipari és más befejező munkák, váz- és könnyűszerkezetes építési mód) a tervezett technológiai korszerűsítés és a kívánatos kapacitásnövekedés csak részben valósult meg. Nem fejlődött kielégítően a műszaki előkészítés, szervezés és a munkák koordinációja. Ezért az építőipar a lakásépítésen kívül nem tudta maradéktalanul teljesíteni a vele szemben támasztott követelményeket, O

Megyénk m^.őgazdasága mind az előirányzatnál (18—20%), mind az országosnál (18—19 százalék) gyorsabb ütemben (25—26 százalékkal) növelte termelését. A két fő ágazat közül az állattenyésztés a tervnek megfelelően gyorsabbanTejlődött. A nagyüzemekben végrehajtott állattenyésztési beruházások, valam« t a kialakított komplex géprendszerek, új technológiák, és az ezzel együttjáró szakosodás képezte a fejlődés alapját.