Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

8 Péntek, 1976. február 6. fl Francia Kommunista Fart kongresszusa Saint-Quen-ben. Párizs elő- lyt tapasztalataikkal tSmaff^fflfffiffle^n "í&uvárosában folytatta munká- tották alá azokat. * rent, a Politikai Bizottság ját a Francia Kommunista E tömegharc jelentőségére tagja, a Központi Bizottság Part XXII. Kongresszusa. A mutatott rá André Lejoine, a titkára üdvözölte a kongküldöttek megvitatják Központi Bizottság tagja, aki resszuson jelenlevő külföldi Georges Marchnis főtitkár hangsúlyosa, hogy a koramu- küldöttségeket a Központi kongresszusi beszámolóját, nistáknak mindenütt vezető Bizottság nevében. ,.3agy valamint a Központi Bízott- szerepet kell játszaniok a megtiszteltetésnek érezzük, ság dokumentum-tervezetét tömegek mozgósításában, hogy eljöttek közénk — monarról, hogy „mit akarnak a Erre nemcsak addig van dotta — üdvözöljük mindazokommunisták Franciaország szükség, amíg kivívják a kat a népeket, amelyek veszámára". szocializmus építése megkez- lünk együtt harcolnak a A kongresszus résztvevői désének lehetőségét, hanem munkásosztály elnyomása elfclszólalásaikban rámutat- a szocialista rendszer meg- len". Paul Laurent hangsúnak annak a mély válságnak szilárdítása során is döntő lyozta: — az FKP minden a megnyilvánulásaira, amely jelentősége lesz a tömegek erejével a nemzetközi szolikiterjed immár Franciaor- harcának, amelyben a mun- daritás megerősítésére töszág életének különböző vo- kásosztály és élcsapata, a rekszik abban a harcban, natkozásaira. A kommunis- kommunista párt fogja be- amelyet a közös ellenség, az ták — hangsúlyozzák a dele- tölteni a vezető szerepet. imperializmus ellen vívnak, gátusok — állást foglalnak Gustave Ansart, a Politikai A francia kommunisták — az olyan demokratikus át- Bizottság tagja, a Nord-me- mondotta — azzal tesznek alakítások mellett, amelyek gyei pártbizottság titkára, legjobban bizonyságot igazi hivatottak kivezetni Francia- felszólalásában -hangsúlyoz- internacionalizmusukról, hogy országot ebből a válságból, ta, hogy a kommunistáknak minden erejüket latba vetik feltárni a francia nép előtt széles körű népi tömörülést a szocializmus ügyének győa szocializmushoz vezető utat kell kialakítaniok a munkás- zelméért Franciaországban. A felszólaló delegátusok °sztály körül, egyesíteniük A kongresszusi delegátusok egyöntetűen helyeselték a kell mindszent, akik a nép lelkes tapssal köszöntötték a párt stratégiájának a kong- érdekeit szolgáló változást' 'S^IJSSSn^^képresszusi okmánytervezetben kívánnak. viselőit, s elénekelték az rögrfthtt Irányvonalát és he- A kongresszus csütörtök fntemacionálét. MOSZKVAI PARTÉRTEKEZLET Csütörtökön befejezte mun-' káját a moszkvai pártértekezlet, melyen Leonyid Brezsn.yev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij is jelen volt. A konferencián összehívták a moszkvai városi pártszervek vezetőségét, valamint a szovjet főváros közel egymillió tagot számláló pártszervezetének küldötteit az SZKP húsz nap múlva összeülő 25. kongresszusára. TAVIRATVALTAS Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot Intézett U Ne Winhez, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnökéhez az ország nemzeti ünnepe, a függetleaség kikiáltásának 28. évfordulója alkalmából. HADEKOCSÜKKENTÉS • Csütörtökön Bécsben folytatódott a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére vonatkozó tárgyalások nyolcadik fordulója. A Hofburg nemzetközi konferenciatermében zárt ajtók mögött tartott plenáris ülésen George K. Grandé nagykövet, a kanadai delegáció vezetője elnökölt. SZTRÁJK FRANCIAORSZÁGBAN A közalkalmazottak több kategóriája egynapos sztrájkot tartott csütörtökön Franciaországban. Sztrájkoltak a postások, a községi alkalmazottak, az egészségügyi és közoktatási dolgozók nagy része. A sztrájkolok Párizsban és a nagyobb városokban felvonulásokat rendeztek. Elsősorban bérük és fizetésük vásárlóerejének védelmét követelték. Az áremelkedések az elmúlt évben ugyanis jóval meghaladták a bér- és fizetésemelések ütemét A kisfizetésű közalkalmazottak ezenkívül nagyobb arányú bér-, illetve fizetésemelést is követeltek, mert jelenleg mintegy félmillióra tehető azoknak a közalkalmazottaknak a száma, akik havi 2000 franknál Lockheed-botrány Tokióban a szenzáció ere- ként működött a másodila jév'el hatott egV amerikai világháború alatt'Kínában szenátusi albizottság lelep- tartózkodó Japán fegyveres lezése, amely szerint Lock- erők számára. 1945-ben az heed Aircraft Corporation amerikai megszálló hatósá1958 és 1975 között több gok háborús bűnösként lemint tizenkét és fél millió tartóztatták, 1948-ban azondollárt osztott szét vez=l5 ban szabadon bocsátották, japán politikusok és üzlet- Az elmúlt közel három évemberek között annak, biz- tizedben jelénjtős szerepet tosítása érdekében,, hogy a játszott a konzervatív,,pplitj-; japán hadsereg és a légi tár- ka alakításában, és sók'rriilsaságok a Lockheed által liárd jérit fordított a libérágyártott repülőgépeket vásá- lis demokrata párt vetető roljak meg. politikusainak támogatására. Megfigyelők az amerikai Tokióban bizonyosra ve. monopóliumok jutalmazási szik, hogy a „Lockheed-bottaktikájénak sikerével ma- rány" alaposan felkavarja a gy a rázzák, hogy a Japán japán belpolitika állóvizét, konzervatív kormány annak- Sajtókörökben feltételezik, Idején egyik napról a má- hogy a megvesztegetési ak_ síkra megváltoztatta elhatá- cióhoz köze lehet az Egyerozását és a Grumman F— sült Államok jelenlegi tokiói 11—F harcigépek helyett a nagykövetének is, aki JapánLockheed által gyártott F— ba helyezése előtt a Lock104-es gépekkel szerelte fel heed alelnöke volt. a japán légierőt. Hasonló A japán kormány szóvivőfolyamat játszódott le a Ja- je újságírók előtt kijelentetpán polgári légitársaságok- te, hogy „alapos vizsgálatot" nál is. indítanak a megvesztegetési Kodama Joslo, az ameri- botránv ügyében A japán kai Lockheed első számú szocialista ár1 ' biz0ttsag0t japan ügynöke annakidején , " ., azzal alapozta meg szeren- alakított az úgy Kivizsgálására. (MTI) Az SZKP XXV. kongresszusa előtt II mágneses hegy * elfogyott cséjél, hogy anyagbeszerzőA hírlapíró, ha mostanság növekedést produkált. Noha olajiparnak modernebb fúróalkalma nyílik az uráli ipar- az utóbbi tíz évben — in- berendezésekre, a textiliparvidéken fekvő Magnyito- dulásként az SZKP Központi nak nagy teljesítményű gorszkba utazni, esetleg né- Bizottságának 1965. márciusi automata gépsorokra, az mi nosztalgiát érezhet. A „mezőgazdasági" plénumát iparirányításnak kifejezetten Magnyitogorszki Kohászati szokták uemlegetni — a me- korszerű, „harmadik nemzeKombinát — a harmincas zőgazdaságban is megkezdő- dékbeli" számítógépekre években „Magnyítka" néven dött a nagy fordulat kor- van szükségük, az egész világon emlegették szaka, az ország gazdaságá- A szovjet gazdaságot — az első szovjet ötéves nak ez a két fő ágazata, az egyéb, méltó hasonlítási alap terv legendás építkezése, a ipar és a mezőgazdaság, híján az amerikaival szokás szovjet nehézipar első óriása egyelőre nem sorolható azo- egybevetni. Éppen ezért érvolt. nos súlycsoportba. dekes, hogy jóllehet e verMagnyitogorszkban ma seny állását szakmai körökalig találni nyomát az iparo- Mostanában, amikor az ben számontartják, az utóbbi sítás hőskorának. A kombi- ^^ szovjet lakossag a ti- években hivatalos részről nátot annak idején a mágne- zedlk ötéves terv fo ira- aUg hallani felhívásokat a ses hegy kifogyhatatlannak nyairol kiadott partdoku- legfejlettebb tőkés gazdaság vélt érctartalékaira telepítet- mentumot tanulmanyozza es ipari teljesítményének túlték. Csakhogy negyven év vitatja, minden íorumon so- szárnyalására, alatt a mágneses hegv elfő- kat beszelnek erről. Az ot- a két gazdaság! teljesítgvott. És jóllehet „Magnyit- eves terv egyik tanulsága, mény közötti különbség ka" ma is a világ legna- ho«V a „sulvcsoportkulonb- ugyanis annyira leszűkült, gyobb teljesítményű kohá- sé»' megszuntetesenek fo hogy a mennyiségi „utolszati üzemeinek egyike, az feltétele a hatékonyabb ter- érés» feladata már aligha ércet most már több száz, meles. meghozza nemcsak a nyújt megfelelő távlatot a több ezer kilométeres távol- mezogazdasagban, hanem az KZOVjet gazdaság fejlődéséságokból kell ideszállitani, építőiparban, gépgyártásban, hez Az ipar össztermelése a hogy a hatalmas kohók ét- vegyiparban is. A tervek Szovjetunióban 1974-ben az vágyát csillapítsák. pontosan kimutatják ugyan- amerikai termelés 80 százaMaguk a kohók sem >s- mennyi öntözött foldteru- léka volt igvs.ben pedig már ugyanazok. Helyükben új, lctre- traktorra, műtrágyára 93 százalék Ébbe az aránysokszorosan nagyobb térfo- van szükség ahhoz, hogy az szémba bele kell érteni a gatú vasolvasztók tornyosul- a nagyságrendi változás, tökés gazdasági válság könak az Ural folyó mentén, amelyet a gazdasagi elet sok vetkeztében bekövetkezett Hasonló ...csalódások" érik ^tnek'thtt Stenf^a ^SSJST^vtÍTart az utazó riportert, ha az el- mezógazdaságban is eljusson « „Mt so ötéves tervek másik hi- lezárásáig. Hektárok- -SjfJÍ*14f?Títva res rekvízitumát, az ukrajnai b8 tonnákbane gépekben • ^?bséf le"Pg/,s.en f mérve, mindenképpen milli- a^UÜ T ós számok ezek mok javára" A lényeg megos szamok ezek. fa a2> hogy m(g gz eJső ftt_ A hetvenes években a éves tervek időszakában, de szovjet ipar már sokkal még a második világháború könnyebben birkózott ezek- után is Dávid és Góliát küzkel a milliós számokkal, delme volt a szovjet—amelyón. A két Dnyeprogresz mint korábban, s több ipar- rikai gazdasági verseny, ma azonban -együttesen sem ad ágban végképp levették a gyakorlatilag két, A azonos majd annyi villamosenergiát, napirendről a mennyiségi méretű és erejű gazdaság mint., az utóbbi i tíz évben problémát, amennyiben a között folytatódik a vetélíelépüll szibériai vízi erő- meglevő vagy épülő kapaci- kedés. müvek bármelyike. Bratszk, tások mellett a számszerű Egy sor termelési ágban Krasznojarszk, Uszty-Ilim — eredmény elérése csak idő — aZ acélgyártásban, a cce részben már működő, rész- kérdése. Híres, alma-atni mentíparban, a kőolajterben épülőfélben levő erőmű- beszédében Leonyid Brezs- melésben, a traktorgyártásvek mindegyike nyolc-tízszer nyev. az SZKP Központi Bi- ban és a műtrágyagyártásakkora teljesítményre képes, zottságának főtitkára 1975 ban a Szovjetunió a kimint a Dnyeprogresz, melyet tavaszán már nem egyszerű- lencedik ötéves tervben a világ nyolcadik csodája- en több traktort követelt a megelőzte az Egyesült Allaként emlegettek, amelyről mezőgazdasági gépgyártástól, mokat. A versengés azonban verseket írtak. hanem a K—701-es korszerű, még ezekben az iparágakban Ez a tízszeres növekedési nagy teljesítményű mezőgaz- is folytatódik. Mostantól az arany a szovjet ipar egészét dasági erőgépek gyártásának orsZág, ha úgy tetszik, öntekintve 1950 és 1975 között mielőbbi beindítását, s az magavai a szovjet emberei, következett be, vagyis éppen új, korszerűbb, kevesebb hatalmasan ' megnövekedei t hegyedszázad alatt. Érdekes veszteséggel dolgozó kom- ^ p^^ nem tgi^ mér_ módon ugyanebben az idő- bájntípusok futószalagra ál- tékben kielégített igényeivel szakban a magasabb alap- lítását tűzte kl célul. HaDnyeprogresz vízi erőművet látogatja meg. A Dnyeprogresz is működik. A kilencedik ötéves tervben kezdték meg második, az elsőnél lényegesen nagyobb részlegének építését a Dnyeper foverseng. Bokor Pál szintről indult, de kétségkí- sonló hangsúlyeltolódás fivül kevésbé intenziven fej- gyelhető meg a gazdaság, a lődő szovjet mezőgazdaság tudományos-műszaki fejlő- (Következik: Még tovább, csak kétszeres teljesítmény- dés minden területén. Az Keletre) MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL kevaaebbet keresnek, vagyis koresetült alig haladja meg » k^iMBMimot. 1. Az Űrnapján — Istennek nevenapján — lezajlott szágvenletes csata után pontosan egy hónappal, 1703. július hetedikén különös hadi népség indult a hegyek közt délnek, az irányt nem tartva pontosan, mert a Beszkidek völgyében fürgén sietó, ravaszul kanyargó patak partján haladt, csörtetett a különös menet. A fürge patakhoz jobb felől is, az idetorkolló völgyekből bal felől is újabb, meg újabb csörgedezések csatlakoztak. így gyarapodott a patak, yize, hogy aztán még délebben már neve is Tegyen: Latorca. Ennek völgyében haladt a menet, lassan, komótosan, olykor a völgy rétjein szétterülve, ám ahol a hegyek a lábaikat egymásnak vetették. kénytelenségből szinte szikiéról sziklára szökellve. A vonuló menetben voltak hosszú bptú, lengedező hajú-szakállú rutén hegyilakók, akik igen jól ismerték a Beszkidek hegy-völgyeit, az ö szavukra hallgatva fordult el olykor a menet a pataktól, hogy rejtettebb utakom haladhassanak. Vörös ruhás lovasok szidták — lengyelül — az útikalauzokat: lovaik csődjét féltették, amiket véresre hasigattak a sziklák. Gyalogosok, hitvány vászonzacskóikat oldalukhoz szorítva — ki ne boruljon belőle az agyonszáradt .^jftbVTfltf — kPrnrT>kodva kúsztak-másztak. kar paszkodlak a hegyoldalon, megremegő Inaikat megpihentetve, hegyes kucsmájukat tarkóra tolva nézlek az eget, — ha karjukat felnyújtanák, (alán el is érhetnék, olyan közelinek érezték. Alföldiek, Tisza-mellékiek voltak ezek a remegő inúak, gyűlölték a nekik idegen hegyeket, ott szerettek volna már lenni, lent, a maguk vidékén, ahol az utak, tájak, ligetek, vizek, erdők oly ismerősek, ott nem kell majd kecskék módján sziklákon ugrándozni. Az a megkönnyebbülés, amikor majd kibújnak a hegyek közül! Ahol a Latorca völgye a maga természetes lejtésével kényelmesebb gyaloglást kinél, s ahol a széttúvolodó hegyek közt a tekintet is messzebb szökkenhet! Itt már, ha valaki magasabb pontról szemlélné a hadi vonulást, akár meg is számolhatná őket. Lehettek összesen — talán — háromezren. A számolás eredménye azonban sosem pontos: attól függ, a menetelés melyik napján, melyik pontján kerülnek a figyelő tekintet elé. Amikor — július hetedikén — egy félig lengyel, félig rutén faluból, Zavadkáról elindultak — nyomorúságos ez a falu, apró faházai a hegy lejtőjén, meg a völgyben szanaszét széledezve álldogállak — még csak két és fél ezer volt a létszám, vagy annyi sem: kétezer gyalogos, meg valami négyszáz lpvas. De amikor egyheti menetelés után kibúj tak a hegyek közül, többen voltak háromezernél. Periig a sereg — ha annak lehet nevezni — külső képe, ruházatának, fegyverzetének állapota azt a képzetet kelthetné, hogy ennek a népségnek nem szaporodnia, hanem fogynia kellene. hiszen teljesen és tökéletesen úgy hatotlak, mintha egy csúfosan vesztett hadjárat szétvert. Innen-onnan összetorlódott maradék törmelékei vetődtek volna össze, márpedig a bukott hadjárat után a sereg nem szaporodni, hanem szétszéledni szokott. Valóban erre vallott a sereg állapoté — kívülről nézve. A. lovasok isi Voltak köztük német egyenruhások is, rendes Iovas-regimentbeliek, de nyűtt ruhájuk, hiányos fegyverzetük arra vallott, rég elcsapódhattak csapattestüktől, ami pontosan fedi a valóságot: megszöktek onnan. Lehettek talán nyolcvanan. Ezek délről szivárogtak fel a zavadkai gyülekezőhelyre. Jöttek azonban lovasok északról is: vörös ruhás, csúcsos csákós lengyelek, sőt, jöttek ide keletről is, románok, lovon is, gyalogosan is, akik, bármily erősen tűzött a nap, bárhogy megszorult a hőség a hegyoldalakban, szőrös-bundás kucsmájukat soha le nem tették volna. Mégis azonban a lovasok legtöbbjén nem lehetett semmiféle katonai jelleget — egyenruhafélét, szabályos fegyverzetet — felfedezni: nem sarkantyús csizmát dugtak a kengyelbe, hanem beregi-szatmári módon varrott hegyes orrú bocskort — ha egyáltalán volt kengyel azon a nyergen, amit lovuk girhes hátára löktek. Puskájuk, pisztolyuk — ha volt — afféle falusi kovács által összekalapált mordály, vagy pedig olyan öreg szerszám, amely kihullott már török, német kézből is, s amely bizonyára végigszolgált sok-sok hadjáratot, Bocskaytól Thökölyn, Tokaji Ferkóék hegyaljai kalandján át mostanáig. Ha ilyen került — hát ilyen volt: csak durranjon. S akik gyalogosan meneteltek, csörtettek úttalan utakon, bozótosokon, fenyveserdőkön, bükkösökön át! Talpasoknak nevezték őket, s ezt meg is érdemelték. Széttaposott bocskorukból retkes, mocskos bokák feketedtek elő, csak a patak vize mosta meg, amikor bele kellett gázolni. Lábbelijük szerint legtöbbjét lehetett volna akár szőrös talpúnak is nevezni, minthogy bocskoruk kikészítetten, nyers bőrből törődöttformálódott-füződött a lábukra, szőrével kifelé, de szőröst alpúaknak csak a románokat nevezték — kevesen voltak, de bocskoruk talpa mindnek szőrös volt. Csúfnévnek szánták, de a románok nem haragudtak érte: nem értették. (Folytatjuk*)