Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

2 Szerda, 1976. február 4." Nagyobb területen több kendert kell megyénkben termelni CSaknem kétszáz éve már, hogy Csongrád és Békés megye egyik legjelentősebb ipari növénye a kender. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb kenderfeldolgozó üzemet annak idején ebben a körzetben létesítették. Az utóbbi' években azonban jelentősen lecsökkent ennek a növénynek termelése megyénkben: amíg 1966-ban még 2803 hektáron, az elmúlt évben már csak 932-őn termeltek kendert. Hasonló volt a csökkenés más kendertermelő megyében is. A csökkenésnek számos oka volt. Egy időben az iparban úgy vélték, hogy a szintetikus szál teljesen kiszorítja a természetest. E hibás szemlélet miatt éveken át elégtelen volt az anyagi ösztönzés, míg más növényféleségek gépesítettsége ugrásszerűen előrehaladt, a kenderé elmaradt. Pedig a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat által 1976ban gyártandó termékek 63 százalékának kender az alapanyaga, s úgy tűnik, hogy a kendergyártmányoknak — a jelenleg 52 országba irányuló exportnak — tartós a piaca. Érthető tehát, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság szükségesnek tartotta áttekinteni a kendertermelés helyzetét, s intézkedéseket foganatosítani a lassan az ipari termelést veszélyeztető mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. Szakemberek állítják, hogy a magyar kender minősége — a jó irányú nemesítés eredményeként — a világ legjobb fajtái közé tartozik, csak ez a minőség alkalmas szövetgyártásra. A KSZV gyárainak berendezései egy részén nem is lehet mást, mint kenderárut gyártani, hiszen ezek speciálisan kendert feldolgozó gépek. A tőkés importból származó kendert helyettesítő alapanyag behozatala — rosszabb minőségben — 25 millió dollárba kerülne. Ráadásul kenderpozdorjából készült bútorlapgyártásra is berendezkedtünk. Ez indokolja a kendertermelés közeli és távoli céljainak elérését. Mind a termesztés, mind a feldolgozás az utóbbi két évtizedben koncentrálódott. Ma a kikészítés 3 megyében elhelyezkedő 11 kikészítő üzemben, a termesztés 7 megye mezőgazdasági üzemeiben történik. A termelés azonban 1975-ben a kívánt 10 ezer hektárról 5936 hektárra esett vissza. A szükséges nyersanyag megtermeltetése érdekében — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyével — a KSZV létrehozta a Szegedi Kendertermesztési Rendszert, hogy 1976-ban 6500, a jövő évtől kezdődően pedig évente 10 ezer hektár kendert megtermeljenek a rendszerben részt vevő gazdaságok. A rendszerben előirányzott vetésterület szerződtetését most teljesítették, de ez nem elegendő, ráadásul Csongrád megye részvétele eléggé alacsony. Még alacsonyabb a rendszeren kívül termelendő kendervetésterületét illetően. Holott népgazdasági érdek, hogy viszonylag közel legyen a nyersanyagforrás a feldolgozó iparhoz. Ezért intézkedett a megyei párt-végrehajtóbizottság abban a vonatkozásban is, hogy a megyében is bázisgazdaságok alakuljanak ki, amelyeket korszerű gépekkel látnak el. Lépések történnek a vetőmagtermelés hazai megoldására is. Fontos azonban, hogy az érintett gazdaságok felismerjék a fontos nyersanyag termelésének népgazdasági jelentőségét. A kender termesztése egyébként az új árak következtében igen jövedelmező, tehát az anyagi ösztönzés elégtelensége ma már nem lehet akadálya a megyében sem a kender növekvő termelésének. A feldolgozó vállalat a termelési rendszer keretében közreadta a termesztés technológiáját, az öt évre szóló termelési rendszer feltételeit. A kóró felvásárlási árát 17 százalékkal megemelte, s a rendszerbe lépő gazdaságok számára 15 forintos mázsánkénti nagyüzemi felárat is ad. Ez az áremelés a KSZV számára 37 millió forint többletkiadást jelent. Lépések történtek — elsősorban szovjet forrásokból — a rostkendertermelés műszaki fejlesztése elmaradásának felszámolására: különféle betakarító, célgépeket szereznek be. Az országos erőfeszítés azonban csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a Csongrád megyei nagyüzemek vezetői megértik a kendertermelés jelentőségét. Amint erre a megyei pártvégrehajtóbizottság rámutatott, ezért elengedhetetlen a Csongrád megyei kendertermeltetési tervek teljesítése is, a vetésterület 3100 hektárra történő emelése. Hiszen a megyében van a kenderfeldolgozás — fonodák, szövödék — országos bázisa, ahol az utóbbi tíz évben rekonstrukciót hajtottak végre, a legmodernebb szovjet és nyugati gépek beszerzésével, mintegy 500 millió forint értékben. A technikai és műszaki feltételek kialakulása, a tapasztalt műszaki és termelői apparátus, a jó minőségű slapanyag, a magyar kenderfej'dolgozást Európában vezető helyre Állította. Most az a feladat, hogy e nagy termelői bázis részére megyénkben is minél nagyobb területről megtermeljük évről évre az alapanyagot. A beruházás indítása: 1976 Polipropiléiiígfar LeEmiiiifarosIsaii Az idén induló három nagy, egyedi beruházás egyike a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyára. Leninvárosban. Ezzel újabb, fontos fejezet nyílik a hazai petrolkémiai programban. Emlékeztetőül : az alapot az olefinmfl adja, amely szovjet— magyar együttműködésben épült. Ismerjük a Leninvárosban előállított etilén útját. Ez a fontos vegyipari nyersanyag csővezetéken a szovjet Kalusba érkezik, ahonnan a polimerizációs folyamat után mint polietilén visszaérkezik az országba és Kazincbarcikára „vándorol", ahol PVC-t gyártanak belőle, az ott épülő hatalmas létesítményben. A propilént, amelyet szintén a TVK olefinművében termelnek, itthon hasznosítják, dolgozzák fel az új polipropilén gyárban. Az 1976os kezdést még 1975-ben jóváhagyta a kormány, sőt engedélyezte, hogy külkereskedelmi szerződést kössenek a gépek szállítására. Majdnem 4 milliárd forintba kerül a nagyberuházás, amelynek évi kapacitása 40 ezer tonna. A polipropilén granulátum, illetve por alakjában képződik, és ezt kell majd továbbfeldolgozni. A nagyfokú automatizáltságra jellemző' — miként a vegyipar számos ágában —, hogv a létszámszükséglet mindössze 280 fő. A dolgozók részére 60 lakás is épül. A termclóberendezfrctatt a kormányhatározat szerint 1978 végén üzembe kell helyezni, míg a beruházás teljes befejezésének határideje 1979 nyara. Az összes körülmény megvizsgálása után a kormányzati szervek arra a megállapodásra jutottak, hogy törekedni kell a megvalósítási idő fél évvel való csökkentésére. Ennek alapját bizonyára az jelenti, hogy az olefinművet a magyar beruházási pvakorlathoz mértfn boszorkányos gyorsasággal építették, szerelték. A beruházások kivitelezésével foglalkozó szakemberek számára példaszerű volt a leninvárosi építkezés, hiszen széles körben mód nyílott a külföldi szervezési tapasztalatok átvételére, a hazai gyakorlatnak a külföldivel való összevetésére. Űjfent. kiderült, ha egy beruházás megfelelően előkészített, akkor Magyarországon is képesek a vállalatok a gyors, szakszerű munkára. Igaz, kiderült, hogy elsősorban a technológiai szereléseknél — márpedig ez a vegyipari beruházásokra jellemző — nagy a lemaradás, hiányzanak a praktikus kisgépek, amelyek gyorsíthatják a tempót. Az új polipropiléngyár fontos szerepet tölt be az ország műanyaggal való nagyobb mérvű ellátásában. Köztudott, hogy a műanyagok egy főre jutó felhasználásában ma meg jócskán elmaradnak a íeUett ipart országoktól. Az egész petrolkémiai program ennek az elmaradásnak a felszámolására hivatott. Maga a petrolkémia pedig a vegyiparon belül a legdinamikusabban fejlődő ágazat szerte a világon. Az iparág anyaga, alapja a kőolaj. Az olajválság ezen a területen nem hozott alapvető változást, a fejlesztésekkel nem álltak le, a fejlődésben nem mutatkozott törés, visszaesés. Magyarországon sem változott "icg a petrokémiai program, hiszen az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, de maga a lakosság is igényli — márpedig egyre nagyobb mértékben — a műanyagokat. Az új polipropiléngyár a hazai ellátási lehetőségeket jócskán bővíti. Sőt, az új üzem termeléséből — a hazai igények kielégítésén túlmenően — évente körülbelül 10 ezer tonna polipropilén gramulótum, illetve por exportra, tőkés kivitelre kerül. A megvalósuló kapacitás lehetővé teszi a termék széles választékában való gyártást. A termékek fele színezett, negyede töltött áru lehet. A polipropilén továbbfeldolgozását a műanvagés szálfeldolgozó ipar végzi. Ennek keretében fröccsöntött termékek, csövek, lemez, fólia, fóliacsík. elemi szálak készülnek. A felsorolásból is látható: szükséges termékek. B. M. A

címet bővíthettük volna: gépek, termékek, emberek, gyártmányfejlesztés. eladhatóság, árak, minőség, esztétikum, versenyképesség, hatások és viszonthatások, okolt, és okozatok, "hatékonyság, nyereség, termelékenység, takarékosság ... Ne folytassuk tovább, hiszen a gazdálkodással kapcsolatos kérdések köre sohasem zárul össze, mert az állandóan bővíthető, tágítható, s az állandóság ebben az értelemben a mozgást, a fejiődést jelenti. A tudományos-technikai fejlődés hatása elől nem lehet kitérni, nincs pardon, vizsgázni kell. A megyei pártbizottság legutóbbi határozatában fölidézi egy korábbi állásfoglalásának néhány sorát: „A gazdaság minden területén törekedjünk az intenzív fejlesztésre. Állítsuk előtérbe a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatában megjelölt követelményeket; különösen a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását, a takarékosságot, a bármilyen külső piacon értékesíthető és a tőkés importot helyettesítő termékek gyártását." Ez volna tehát a legfontosabb és egyben a legsürgősebb feladatunk. Eleget tudunk-e tenni mindezeknek? Szeretnénk megfelelni a követelményeknek. Értem ezen a szegedi és a környékbeli iparvállalatok törekvéseit, amikor korszerűsítik gépparkjukat, s keresik gyártmányfejlesztésben is az újat. A világgazdaságban bekövetkezett nehézségek: áremelkedések, infláció, eladási gondok még ma is éreztetik hatásukat, nálunk is. Kapkodásra ugyan nincs szükség, de sokáig elmélázni sem szabad. Az információk birtokában előre érdemes nézni. Mi kell, mit keresnek és miért fizetnek jó árat a külföldi piacon, örvendetes, hogy a szegedi kenderfeldolgozó ipar vezetői is időben észrevették; ebben a „műanyaggal beborított" világban az emberek szívesen vásárolnának természetes anyagokból készült cikkeket. A gyapjú és a len után újra fölkapott lett a kender. S gondoljuk csak meg, eza legrégebbi textilipari nyersanyag idehaza is megterem. Az ipar és a mezőgazdaság közösen érdekelt abban, hogy valóban annyit termeljenek hazánkban, ^mennyire a feldolgozó iparnak szüksége van. Ennek érdekében hozták létre az iparszerű termelési eljárást, amely természetesen jelentős anyagi befektetést igényel. A szegedi kendertermesztési rendszer bevezetéséhez szükséges technikai és technológiai háttér megteremtésének költségeit a bank meghitelezte azzal a feltétellel, hogy újat és korszerűt valósítsanak meg a termelésben. A szakember így fogalmazott: — Nálunk nagy hagyományai vannak a kendertermesztésnek és -feldolgozásnak. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy külföldről, drága pénzért vásároljunk kendert, itthon kell megtermelni az összes, feldolgozásra kerülő alapanyagot. S fordítani a korábbi helyzeten, a hazai kenderből készített termékeket adjuk el jó pénzért külföldön. Bízunk benne, hogy gyorsan megtörténik a váltás, gazdaságaink termelnek anynyi kendert, hogy az késztermékké átalakítva jelentős devizabevételt biztosít a magyar népgazdaságnak. Persze, most kanyarodjunk vissza a gépekhez, a technikai korszerűsítéshez. Érdemes arra is fölfigyelni, hogy amikor kicserélik a vállalatok elavult gépeiket, akkor nem csupán az a törekvés hajtja őket, hogy a régi termékből többet gyártó, tehát csupán termelékenységet javító masinákat szerezzenek be, hanem, amennyiben az lehetséges, olyan nagyobb produktumra képes technikát vásároljanak, amelyen újabb és korszerűbb áruféleség gyártható. Hiszen nem csupán többre van szükség egy-egy cikkből, de másfélére is. Hírül adtuk már, hogy az újszegedi szövőgyárban nagy x teljesítményű, ragadókaros szövőgépeket próbálgatnak ki. Dicsérendő a gyár vezetőinek elhatározása, hogy nem ugranak fejest még akkor sem ennél a vásárlásnál, ha első ránézésre szembetűnő a különbség a régihez viszonyítva. Két ország legjobb textilgépgyártó cégeitől kérlek kipróbálásra'ilyen szövőgépeket. Több hónapos alapos tanulmányozás után döntik el, melyiket vegyék, melyikből érdemes benépesíteni az üzemet. Ezeken a gépeken nemcsak többet lehet gyártani adott idő alatt, hanem van variálási lehetőség is. A szélesség (a gépen készült szöveteké) 170 centiméter, a hat féle változat. Jelenleg kender- és pamutanyagból ponyvaszövet készül a gépeken. Ez a termék a legkeresettebb a világpiacon, s a szegedi vállalat éppen ponyvaszövetből ad el legtöbbet a szocialista országokban is, csupán a Szovjetunió kereslete eléri az évi 5 millió négyzetmétert. Könnyű belátni, mennyire lényeges kérdés idehaza megtermelni a nyersanyagot és olyan korszerű, nagyteljesítményű és sok változatra képes gépeken földolgozni, amilyenre éppen most aspirálnak az újszegedi szövőgyárban. E

nnek a két gépnek — lehet, hogy sokat foglalkozom vele — még van néhány előnyös oldala. Fordulatszámuk percenként 200, s egy műszak alatt 120—130 négyzetméter ponyvaszövetet lehet gyártani rajtuk, ugyanakkor a jelenlegi belga és csehszlovák gépek produktuma hasonló termékből pontosan a fele. Érdemes még olyan előnyöket is megemlíteni, hogy ezek a ragadókaros konstrukciójú szövőgépek könnyen kezelhetőek, mert mindössze néhány gombot kell megnyomni indításkor és leállításkor. A korábbi gépek indítókarját nehéz mozgatni és bizony a szövőnők nagyon is elfáradnak, mire letelik a nyolc óra munkaidő. S végül, ezeken a gépeken 1000 négyzetméter ponyvaszövet előállítási költsége körülbelül 6 ezer forinttal kevesebbe kerül mint a régebbi típusú gépeken. A technikai korszerűsítés hasonlóan jó példáját lehet tapasztalni a szegedi kábelgyárban is. A nemrégiben elkészült csarnokbővítés után 100 millió forintért vásároltak modern gyártógépeket Svájcból és Franciaországból. A körültekintés itt is alapos volt. A behozott gépeknél jobb és korszerűbb jelenleg nem található ebben az iparágban. Ezen a berendezés-soron percenként 2000 méter vezetéket lehet szigetelni műanyaggal, míg a régebbi gépen maximum 100—120 méter volt a végeredmény. Majdnem húszszoros a termelékenység növekedése. De nemis csupán ennyi a lényeg, ennél sokkal többről is szó van a kábelgyártó gépeknél. Olyan finom vezetékeket képesek ezen előállítani, amelyeket csak külföldről tudtunk eddig megvásárolni, mivel ezidáig ilyen finom telefonvezetéket Európában csak három országban készítettek: Angliában, Svájcban és Svédországban. Gondolom sokan úgy vélekednek epéidák után, hogy jó, jó, mások is szívesen vásárolnának igen korszerű technikát, ha volna rá elegendő pénzük. Ilyen megoldásokra van pénz, mert mind a két esetnél pontosan a népgazdaság egyensúlyi helyzetének helyreállítását segítik. A párthatározat is erre hívja föl a gazdaságvezetők figyelmét, s az említett két szegedi gyárban jó úton haladnak, amikor a technikai fejlesztésnél ily körültekintőek. GAZDAGH ISTVÁN A Textilipari Múzeumba kerül Decsről a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet előkészítőinű helyéből egy öreg felvetőgép. A gépmatuzsálemet 1887-ben gyártotta a zürichi RUti cég, mint ennek a típusnak a második példányát. Örsein József előadása Szegeden Kedden délután Szegeden a Technika Háza nagytermében tartott előadást a népgazdaság ötödik ötével tervéről, a tervkészítéssel kapcsolatos főbb kérdésekről Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Elmondta, hogy a tervezők számára a szokásosnál is komolyabb feladatot jelentett az V. ötéves terv kidolgozása. Az előadáson jelen volt Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára Kovács fmrv, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizottság titkára is. » Drecin József — aki az MTESZ alelnöke is — az előadás után a megye gazdasági vezetőivel folytatott eszmecserét az ötéves tervvel kapcsolatos konkrét témálrhflrk