Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VVyN 1 DELMA6YAR0RSZAG AHA G Y A R SZO CIALISTA M U N K Á SPÁKT LAPj A 66. évfolyam 29. szám 1976. február 4., szerda Ára: 80 fillér Határidő előtt: Elkészült a „Testvériség" gázvezeték második szakasza Kedden Gyöngyösön ünnepélyesen aláírták a „Testvériség" magyar—szovjet gázvezeték 2. szakaszának átvételéről szóló jegyzőkönyvet A nagyjelentőségű dokumentumot E. V. Scsepkin, a Szojuzzagrangaz magyarországi építkezésének vezérigazgatója, valamint Hangyái János az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati igazgatója, a magyar átvevő bizottság elnöke látta el kézjegyével. Ebből az alkalomból mindkét részről hangsúlyozták, hogy a „Testvériség" — 2. gázvezeték a magyar és a szovjet szakemberek példás összefogása és helytállása eredményeként kifogástalan minőségben elkészült Hangyái János Igazgató elmondotta, hogy a „Testvériség" gázvezeték építését 1973-ban kezdték meg, egy évvel később került sor az első szakasz üzembe helyezésére, ezúttal pedig a vezetékrendszer 112 kilométer hosszú második szakasza is elkészült. A szovjet—magyar határtól Zsámbokig összesen 239 kilométer hosszban fektették le a gáz útját képező csővezetékeket Hangsúlyozta, hogy a szovjet építők a 2. szakasz csőfektetési munkáit 102 nappal a határidő előtt fejezték be, kiváló minőságben. A szovjet szakemberek segítésének eredményeként ily módon mintegy 3 hónappal korábban léphet üzembe a „Testvériség" gázvezeték-rendszer és ez különösen nagy jelentőségű hazánk energiaszükségletének kielégítése szempontjából. A beruházásnál elért megtakarítás, valamint a határidő'előtti befejezés ezentúl mintegy 200 millió forint megtakarítást jelent a magyar népgazdaság számára. Szólt arról, hogy a „Testvériség" gázvezetéken 1975-ben mór 600 millió köbméter gáz érkezett hazánkba, a most elkészült 2. szakasz üzembe helyezésével az idén egymilliárd köbméter szovjet földgáz átvételére nyílik lehetőség. A vezetékrendszer ezentúl a hazai termelésű földgáz szállítására is alkalmas. A „Testvériság" gázvezeték-rendszer már 1976-ban jelentősen hozzájárul hazánk zavartalan energia-ellátásához. (MTI) IfjúságrAz Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának rendezésében kedden négynapos tanácskozás kezdődött a MÉMOSZ-székházban. Elsőként Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára tartott előadást az ^llamí szervek és intézmények ifjúságpolitikai tevékenységéről. Fejlesztések a járműiparban Növekvő export A következő öt évben a ~ A gazdaságos, piacképes közlekedési eszközök, rész- gyártmányok termelésének egységek és alkatrészek bővítéséért az V. ötéves tervgvártása továbbra is a gép- időszakban újabb jelentős ipari termelés átlagos növe- fejlesztéseket valósítanak kertesénél gyorsabb ütemben meg. Bővítik többek között fejlődik. Újító kohászok Több mint százmillió forint megtakarítást értek el a múlt évben az Özdi Kohászati Üzemekben az „egy brigád — egy újítás" mozgalom keretében. A kohászati üzemekben dolgozó hatszázötven szoriallsta brigád, több mint kétezerötszáz újítást adott be. Púja Frigyes tárgyalásai Szingapúrban Benjámin Henry Sheares, a Szingapúri Köztársaság elnöke kedden fogadta Púja Frigyes külügyminisztert. A magyar külügyminiszter látogatást tett Li Kuang Ju miniszterelnöknél. Kedden került sor Púja Frigyes és S. Radzsaa'nom külügyminiszter hiva'alos tárgyalásaira is. A szingapúri külügyminiszter vacsorát adott magvar partnere tiszteletére. (MTI) n nagyüzemi állattartás eredményei és gondjai A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Több növényvédő szer Tóth Béla felvétele A tavalyinál 20 százalékkal több 670 tonna növényvédő rovarirtó szert ad a mezőgazdaságnak az idén a szeged' Universal Ipari Szövetkezet. Képünkön: Az aerosolos növényvédő szereket géppel töltik flakonokba. a Magyar Vagon- és Gépgyár középsorozatú futóműős motorgyártását, a termékszerkezetet korszerűsítő programmal összhangban szovjet segítséggel modernizálják a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a GanzMAVAG üzemeit A gyártmány- és gyártásfejlesztés lehetővé teszi, hogy a tőkés exportot az V. ötéves tervidőszakban több mint 140 százalékkal növeljék — az egész gépipar tőkés kivitelének növekedése 100 százalék —, de a korábbinál jóval több járműipari terméket szállítanak majd a szocialista partnereknek is. (MTI) Tegnap, kedden dr Perjési László tanácselnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. A végrehajtó bizottság számos témát vitatott meg, köztük a megye sütőiparának helyzetéről, a kenyér- és péksütemény-ellátásról szóló jelentést, amelyet a tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya állított össze. A végrehajtó bizottság a vita eredményeként elismerését fejezte ki a sütőipar dolgozóinak munkájukért, egyúttal úgy foglalt állást határozatában, hogy a sütőipari vállalatokat a termelés fejlesztésére kell ösztönözni, arra, hogy javítsák termékeik minőségét és választékit. A tegnapi ülésen a legélénkebb vitát az az elemzés váltotta ki, amely arról szólt, hogy a szakosított állattenyésztési telepek hogyán töltötték be az elmúlt, években a nekik szánt szerepet, s hogyan feleltek meg a sertés- és szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére hozott határozatoknak. Érthető, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály által készített jelentés élénk érdeklődést váltott ki, hiszen a nagyüzemi állattenyésztés jelenleg is, s a jövőben méginkább alapja a húsprogramr.ak. A kérdés fontosságát érzékelteti a megyei nSrtbíz.ottsáenak a m~gye terü'effei,e3zt,lsi irányelveire hozott határozata is, amely megállapítja, hogy: „A nagyüzemekben végrehajtott állattenyésztési beruházások, valamint a kialakított komplex géprendszerek, új technológiák, és az ezzel együttjáró szakosodás képezte a fejlődés alapját." A szakosodott nagyüzemi állattartásnak, az iparszerű állattenyésztésnek egyelőre még nem túl nagy a múltja. A nagyüzemi szarvasmarhaés sertéstelepek építése a megyében 1968-ban, a húsprogram és a kiemelt támogatások meghirdetésekor kezdődött: ennek eredményeképpen a IV. ötéves tervben jelentősen fejlődött a megye állatállománya. Az állami gazdaságok például 1975-ben kétszer annyi sertést tartottak, mint öt esztendővel korábban, a termelőszövetkezetek pedig 50 százalékkal növelték a tervidőszakban az állományt. Jelenleg a megyében 29 szakosított tehenészeti telepet tartanak nyilván, amelyekben majdnem 12 ezer szarvasmarhát lehet elhelyezni, a 19 szakosított sertéstelep pedig majdnem 10 ezer anyakocának és több mint 100 ezer hízónak adhat he'yet, vagyis évente több mint 200 ezer sertést adhatnak a húsiparnak. Az adatokhoz azt is érdemes hozzátenni, hogy a tehenészeti telepek 525 millió forintba, a sertéstelepek pedig valamivel több mint egymilliárdba kerültek. Természetesen nem az eddig ismer'etett adafok változók ki a vitát a tegnapi ülésen, hanem az, hogy e Textiltpari tsrmeiés belföldre és külföldre Az V. ötéves terv főbb feladatairól, a termelést segítő tennivalókról tárgyalt keddi ülésén a Textilipari Brigozók Szakszervezetének központi vezetősége. Dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes tájékoztatójában elmondotta, hogy öt év alatt a ruházatiipar termelése 30—32 százalékkal nő. Ugyanakkor a munkáslétszám várhatóan tovább csökken, hozzávetőlegesen mintegy négy százalékkal. Éppen ezért folytatják a termalőberendezések korszerűsítését, a munkaerőnek gépekkel történő pótlását, tovább javítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Az elhatározott 'ejlesztések mértéke hason-' 'ó a megelőző tervidőszakéhoz: erre a rubázatiparban az elkövetkező öt év alatt körülbelül 16 milliárdot fordíthatnak, amiből csaknem tíz százalék, több mint egymilliárd forint szociális, kommunális fejlesztéseket szolgál, egyebek mellett a gyermekintézmények fejlesztését is. A textiliparon belül a pamut-, a len-, kenderipar mérsékelten, a gyapjúipar az átlag körül, a selyem-, a rövidáru- és a kötszövőipar az átlagot meghaladó ütemben fejlődik majd. Tovább dolgoznak a termékszerkezet átalakításán, elsősorban a gazdaságosabb gyártmányok javára. 1980-ig a kész gyapjúszövetek termelése 22, a kötöttáruké 37 százalékkal nő. igazodva a tzrvezett exportnöveléshez is. A tervek szerint a legnagyobb növe. kedés a kötöttáruk exportjában várható; ez tonnában kétszeresére, értékben pedig még ennél is nagyobb mértékben növekszik. A ruházatipar szocialista exportját összességében 34—36, a tőkés szállításokat pedig 100 százalékkal kívánják növelni. Az Idei terv sikeres megvalósításához a kiemelt termékek köréből például 43 millió négyzetméter gyapjúszövetet és 56 millió négyzetméter selyemszövetet kell előállítani. A tervek végrehajtása feltételezi a rendelkezésre álló termelőeszközök és anyagok magasabb fokú hasznosítását, és az eddigieknél hatékonyabb, fegyelmezettebb munkát kíván az iparban dolgozók egész kollektívájától. számok jelenleg többnyire inkább a lehetőségeket jelzik. Vagyis azt, hogyha a gazdaságok valóban kihasználnák a meglevő adottságokat, mennyit profitálhatnának abból ők maguk, és természetesen a népgazdaság is. Ám jó néhány gazdaság csak arra törekedett, hogy eleget tegyen a rendeletnek, amely előírja az állami támogatás fejében, hogy a telepeket legalább 80 százalékig ki kell használni. Így aztán kevés gondot fordítottak az állatállomány minőségére, amelynek eredményeként többek között általában alacsony a tejhozam. A szakosított telepeken az átlag 2150 liter. Tnkarmánygondokkal is küszködnek a gazdaságok, s nyilván ez is akadá'ya, hogy kihasználják a szakosított telepek teljes kapacitását. Kevés ugyanis a betakarító gépsor, és a korszerű takarmánytartósító módszerek is csak lassan terjednek. Ezekkel a gondokkal természetesen meg kell és meg is lehet birkózni. A nagyüzemi állattartás már jelenleg is gerince a megye állattenyésztésének, hús- és tejtermelésének, s a jövőben méginkább azzá válik, hiszen a kisgazdaságokban tartott állatok száma csökken. A gondok egy részének felszámolására már születtek központi intézkedések: például tekintélyes mennyiségű takarmánybetakarító gépsort importálunk. Ez természetesen csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha a gazdaságok is jól felfogott érdekeik szerint dolgoznak. és elegendő takarmányról gondoskodnak. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, és nem is csak ehhez. A gazdaságoknak ugyanis több gondot kell fordítaniuk telepeikre, olyan programot kell kidolgozniuk, amelyek alapján a telepek valamennyi adottságát és lehetőségét kihasználhatják, a saját érdekükben is. Hiszen ha biztosítják a szakosított telepek működéséhez szükséges feltételeket, azok jelentős bevételt hoznak a gazdaságok számára is. Ennek érdekében a végrejható bizottság határozatában utasította a mezőgazdasági osztályt, hogy készítsen intézkedési tervet, amely rövidebb és hosszabb távon egyaránt hatékonyan képes javítani a helyzeten. A nagy üzemi állattenyésztés eddig is jelentős eredményeket mutatott fel a megyében, ám az is tény, hogy korántsem használták ki a szakosított telepekben rejlő lehetőségeket. Ezt pedig mindenképpen meg kell tenni a gazdaságok és a népgazdaság érdekében is.