Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Vasárnap, 1976. fclbruár 29. 3 Miről álmodnak Csattognak a szövőgépek. Hajladoznak, pipiskednek, futkosnak közöttük az asszo­nyok. Elszakadt szálat cso­móznak össze, mérgelődnek, mosolyognak, és kiáltva oly­kor szót váltanak szomszéd­jukkal. Vajon mire gondol­nak és miről álmodozhat­nak? Ahogyan József Attila írta: a kuncogó krajcárra, vagy a cukros ételekre? Járjunk utána. Kérem az üzemvezetőt, hogy ne a leg­jobb csoportot kérdezzük. Huszonöt olyan brigád kö­zül választottuk ki, találom­ra, Gera Istvánné kis kollek­tíváját. Még az első lépcső­foknál tartanak, zőldkoszo­rús jelvényt kaptak a ver­senyben. Fodrászat, büfé Az a megjegyzés, hogy az újszegedi szövőüzemben fod­rász, büfé várja a dolgozó­kat, aligha mond valamit. Ez az új üzem igazán kor­szerű. A tágas és klímabe­rendezéssel ellátott üzem­ben 270 darab automatikus szövőgépen dolgozhatnak. Porolhatjuk: van fürdő, öl­töző, hajszárító, klub, társal­gó ... s tessék figyelni! A személygépkocsiknak parkí­rozóhely a szövöde előtt. — Hogyan dolgozik a Gera Istvánné brigádja? A művezető csak felsőfo­kon értékeli a kis kollektí­vát — Kitűnő szövőnők. A legkényesebb kelmét is meg­szövfk. Bármit is kérhetünk tőlük, megteszik, az üzem érdekében. — S ha ők kérnek valamit öz üremtől? Teljesítik? — Kölcsönös a viszonvunk. Amit itt az üzemben teljesí­teni tudunk, rendben van. Ha nem. tovább adjuk a gyárvezetósnek kérelmeiket, A szövődében 300-an dol­a nők léniám" meg­haladja a ké'százat. Ebben a nv-nkás kollektívában a „kő-teen" elhelyezkedő. Sal­lal Tmre nevét viselő bri"ád az éita'énos áilaootekqt tük­rözi. Dolgoznak és éteek. Dik»éHík a neveket is: Ge­ra Istvánné, Pósa Jéeos"A Vö-ekj Fp-er,„né. Morá*1" K'k'k Szakács Károlvné. Hf'tvt Mária és Tézsla Margit. Régi szövőnők Ge"áné 12 éve, Pósáné 11 éve dolgozik az üzemben. A szőke hajú Pósáné fodrász szeretett volna lenni, végű1 szov "nő lett. — Megbánta? — Nem. Bár az is igaz, ha rossz-I mennek a gének, ak­kor bánom a pályaválasztást So'-at törtem a fejem, m1 tartja, mi vonzza ezeket az asszo-yo'-ot és lányokat eb­be a zajos üzembe. A kere­set? A három műszak, amelv igen fárasztó? Vagy önmaga a sza'-rna érdekessége? Ez is. az is. VaManak a szövőnők: A leg'o-to-vabb. hogv érten '--'l a munkához, sze­retni kelf a gyárat és a szö­vőszéket. Csak az tud boldo' Gera Istvánné brigádja gulni, aki kedvvel végzi a munkáját. Ha úgy jön be, hogy kedvetlen, levert, ak­kor az egész napja olyan lesz. Panaszkodni is lehet. Pó­sáné mondja: — Ma borzasztó volt a munka. — Miért? — Iszonyúan szakadt a szál. Vágott poliamid szála­kat szövök, de állandóan gombocosodott. Ahogy a szaknyelven mi mondjuk, mopposodott. Ez senkinek sem jó, se nekem, az üzem­nek se. Geráné szűrőszövetekét gyártott ezen a napon. Rend­ben mentek a dolgok. — Nehéz ez a munka? Nem szépítik a véleményt.. — Nehéz, mire véget ér a műszak, a kezünk is, a lá­bunk is elfárad. Sokat kell futkosni, remeg a beton a talpunk alatt, s persze a zaj. Tervezgetések Nem álmodozások, tervez­getések. A krajcár nem kun­cog, aki szépen és egyenle­tesen dolgozik, az jól keres az újszegedi szövőgyárban. Az átlagos havi fizetések 2S00—2700 forint között in­gadoznak. Van, aki 4000 fö­lött visz haza, de akadnak ?000 alattlak is. Pósáné azt mondja, hogy havi átlagke­resete 3500 forint — Miről álmodnak a szö­vőnők? Hagyjuk a múltat! Mában élnek mindannyian. Geráné mondja: — Lakást szeretnék. Anya­gi gondjaim nincsenek. Pósáné mondja: — Lakásgondunk nincs. Autót akarunk venni. A brigádvezetőnek talán segítséget ad a vállalat, s ha igen. Innen szándékozik nyugdíjba menni. Pósáné is szereti a szövödét, bár Kis­zomborról jár be mindennap. Három műszakot, vállalnak. A gépek ebben az üzemben 80 százalékosan kihasznál­tak. Ritkaság a hazái textil­iparban. Van-e egyenjogúság? Ki tudja, hogy van-e? Ilyen helyen nehéz a viszo­nyítás. Be kell tartani bizo­nyos „ranglétrát" is. Szö­vőnő, segédművezető, műve­zető, főművezető, üzemveze­tő ég így tovább. De a se­gédművezetőnek a nehéz hengereket kell emelgetnie, javítani. Egy törékeny asz­szonyka ezt a munkát kép­teleji elvégezni. — Van-e egyenjogúság? íirtatotm az asszonyoktól. — Itt kevés a férfidolgozó, tehát nehéz lenne megítélni a dolgot. Mondjak valamit? — néz rám Geráné. — Egy jó szövőnő többet keres, mint a művezető, aki általá­ban férfi. Búcsúzóul kérdem: — Jól érzik magukat a szövőgépek között,? Örömmel nyugtázzák: — Természetesen. Külön­ben is mindenütt dolgozni kell. Itt viszont megtaláljuk a számításunkat. Csak a dél­utános műszak ne lenne. Oda van az egész napja az em­bernek. Ezek az asszonyok nem zöldkoszorús jelvényt, ha­nem aranyat érdemelnének. Gazdagh István Kooperáció a szocialista országokkal Gyakr?- visznált gazdasági fogalom a kooperác' . Miért törekszenek az országok kooperációs megállapodások megkötésére? Miért előnyös ez az együttműködési for­ma? A kooperációs tevékenység szélesiti az árukapcsolatokat, bővíti a választékot, segítségével növekszik a kereskedelemi forgalom, de sorolhatnánk még a koope­rációból fakadó előnyöket Ezek az előnyök számunkraelsősorban a szocialista országokkal való együttműkö­désben érvényesülnek. Magyarország és a KGST-országok évi áruforgalmának mint­egy 40 százaléka alapozódik különböző kooperációs formákra. A szocialista orszá­gokkal kialakított kooperációs együttmű­ködés legkézenfekvőbb előnye a termelési biztonság. A kooperációs tevékenység ál­talában hosszabb időtartamra szól, és ezért szervesen illeszkedik a szocialista orszá­gok tervezési struktúrájába, népgazdasági terveibe. A kooperáció segíti, gyorsítja a műszaki­tudományos fejlődést. A Szovjetunióval létrehozott szövőgép-koooeráció nem csak jobb gépet jelent. Az SZTB-szövőgépek li­cencét a szovjet partner, az alkatrészeket a magyar partner szállítja — s ezáltal Magyarország is a legmodernebb technika kialakításában vesz részt. Ugyanakkor a kooperáció nemcsak a műszaki-tudomá­nyos fejlődésben játszik szerepet, hanem abban is, hogy a fejlesztés nem áll meg egy adott színvonalon. Ilyen esetekben a kooperáció a legfejlettebb technika „szét­sugárzását" jelenti, a fejlesztés minden együttműködő ország számára nagy jelen­tőségű. , Az elmúlt években tovább szélesedett a sokoldalú és kétoldalú, gazdasági, tudomá­nyos együttműködést szolgáló egyezményt, szerződéses rendszer a szocialista országok között, a komplex program végrehajtása keretében számos új együttműködési for­ma is eredményesen működni kezdett. Az utóbbi időben rendre-sorra alakuló nem­zetközi gazdálkodó egyesülések is újabb és újabb szakosítási és kooperációs egyezmé­nyeket készítenek elő. Például az Inter­eiektro keretében 1975-ben 7 sokoldalú egyezményt írtak alá. Ezek a szervezetek a termelés nemzetközivé válásának szo­cialista keretei. Az Interatomenergo nem­zetközi egyesülésnek hazánk atomerőmű­vekkel való ellátásában, valamint az eh­hez szükséges hasadóanyagok- biztosításá­ban van nélkülözhetetlen' szerepe, ugyan­akkor az egyesülés a gyártmányszakosítás révén lehetőséget, biztosít a magyar gép­iparnak új exporttermékek értékesítésére. Kiemelkedő jelentőségű az Intertextilmas tevékenysége, amely megszervezte a már említett SZTB-típusú szövőgépek termelési kooperációját. Számos beruházási együttműködési egyezményt írtunk alá az elmúlt tervidő­szakban nyersanyag- és energiaellátá­sunk biztosítására. Részt veszünk az Uszty-Ilimszk-i cellulózkombinát építésé­ben, ferroötvözet- és azbesztgyártó üzemek létesítésében a Szovjetunió területén. Az azbeszt ki termetesében való együttműkö­dés tette lehetővé a nyergesúi falui az­besztcementlemez-gyártó üzem létrehozá­sát, amely 1975. november 1-től üzemel. A kooperációt a modern külkereskede­lem formájának tekinthetjük, különösen a szocialista országok gazdasági integráció­jában. A mintegy 300 megkötött és előké­szítés alatt, álló szocialista kooperáció, a nemzetközi gazdálkodó szervezetek (műkö­dése és eredményei azt bizonyítják: olyan eszközzel rendelkezünk, amely a gazda­sági, keres,'«vte,mi együttműködés haté­konyságát növeli. K. S. Holnaptól: Dz első osztályosok beíratása Hétfőn, március elsején kezdődik meg az általános iskolák leendő első osztályo­sainak beíratása. A jövő tan­évben várhatóan több mint másfél százezer első osztá­lyos lépi át az iskolák kü­szöbét Az érvényes rendelkezések szerint az általános iskolák első osztályába azokat a gyermekeket kell felvenni, akik hatodik életévüket szeptember l-ig betöltik. A beíratásokat március 1—15-e között, a tanácsok által meg­határozott napokon bonyo­lítják le. A fővárosban már­cius 11-én és 12-en lesznek a beíratások. A beíratások pontos ide­jéről a szülőket a k alakult Tervezők társadalmi segítsége a város szépítéséhez KI ne gyönyörködne a szé­pülő, csinosodó városban. An­nál is inkább, mert. ennek a folyamatnak részesei, tanúi vagyunk, és mindenki örül, hogy a Belváros új köntöst kapott. A felújítási program azonban ezzel nem fejeződött bé. Az, épületek csinosítása kiterjed a magánházakra is. Szegeden azt szeretnék el­érni, hogy a tulajdonosok a kopott, városképet, rontó csa­ládi házuk homlokzatát re­noválták. Megkönnyíti a la­kók dolgát az a nemrégi kel­tezésű együttműködési szo­cialista szerződés, amelyet a Szeged megyei városi tanács T. kerületi hivatala a Szegedi Tervező Szövetkezettel kö­tött. Az együttműködés egy­szerűsíti és megkönnyíti a felújítási programot. A Sze­gedi Tervező Szövetkezet rö­vid műleírást ad, és egysze­rűsített homlokzati felújítási tervet (amelyben még a szí­neket is megjelöli) bocsát, a tanács, s így a lakosság ren­delkezésére. A tervezet a szö­vetkezet 7 szocialista brigád­ja társadalmi munkában ké­szíti el. Ez azt jelenti, hogy az I. kerületi hivatal a ter­vezésre szánt összeget más fontos várospolitikai célra fordíthatja. így a szocialista brigádok a tanácsi gazdálko­dást segítik, és ugyanakkor a felújítási programot is meggyorsítják. Az I. kerület területén három évre szóló homlokzatfelüütási terv ké­szül, és nem kis dologról van sz.5) hiszen 121 épülethez ad­ják1 meg a szükséges útmu­tatást, leírást. Megnyugtatásul el kell mondani, hogy nem tervezik azon házak homlokzati re­konstrukcióját, amelyeket majd szanálni fognak, így a háztulajdonosok nyugodtan hozzáláthatnak a munkához. A hivatal azt, szeretné elér­ni, hogy a főútvonalak mel­letti épületeknél fejezzék be leghamarabb a renoválást. A tervező szövetkezet nem az első alkfflommal támo­gatja társadalmi munkájával a városépítést. (Például ko­rábban elkészítették az al­győi óvoda és a Radnóti gimnázium tornatermének bővítési tervét.) Az idén még egy dologban segítenek. A Bérkert utcai óvoda egy 7X18 méteres úszómedencét szeretne épít­tetni. Ennek tervét a szövet­kezet készíti el társadalmi munkában. (Egyébként a vá­ros különböző intézményei­nek, vállalatainak szocialista brigádjai társadalmi összefo­gással épít'-k meg az uszo­dát.) Végül is a szövetkeze­tiek 200—300 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geznek. helyi szokásoknak megfele­lően tájékoztatják, a fővá­rosban már megjelentek az utcai plakátok. Országosan elterjedt gyakorlat, hogy a tudnivalókat az igazgatók az iskolák kapuin, hirdető­tábláin elhelyezett közlemé­nyekben ismertetik, helyen­ként az iskola írásban érte­síti a szülőket. A szeptemberben első osz­tályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálaton kell résztvenniök. Erre az óvodába járó gyermekeknél a beíratások előtt kerül sor, a nem óvodások orvosi vizs­gálatának helyéről és idejé­ről az iskolák Igazgatói írás­ban értesítik a gondviselő­ket. A tanköteles korba lépő gyermekeket — az orvosi vizsgálat eredményétől füg­getlenül— a körzetileg ille­tékes általános iskolába be kell íratni. A körzetek be­osztásáról az iskolák igaz­gatói készséggel tájékoztat­ják a szülőket. A fővárosban és a megfelelő feltételekkel rendelkező egyes nagyobb városokban az iskolaérettség megállapításáról az orvosi vizsgálatot kiegészítik peda­gógiai és pszichológiai vizs­gálattal is. A beíratáskor az iskolák igazgatói számbaveszik, hogy a beiratkozok közül kik jár­nak óvodába, illetve az egy­éves iskolaelőkészítőre. Azoknak a leendő elsősök­nek, akik az előkészítés egyik formájában sem vesz­nek részt, negyedéves isko­elókészítő foglalkozásokat szerveznek. Ezek részletei­ről a szülők az igazgatótól kér jenek tájékoztatást. Az el­múlt évek tapasztalatai iga­zolják, hogy az előkészítőn részt vett gyerekek köny­nvebben birkóznak meg az iskola követelményeivel Távlati cél, hogy minden gyermek úgy lépjen be az iskolába, hogy előtte már valamilyen formában része­sült a közösségi neveles ha­tásai ban. Érkeznek a metrókocsik a Szovjetunióból A Szovjetunióból folyama­tosan érkeznek Budapestra az észak—déli metró üzembe helyezéséhez szükséges met­rókocsik. Amint dr. Várszegi Gyula, a Metró Beruházási Vállalat igazgatója elmond­ta: a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti I. szakasz­hoz összesen 345 millió fo­rint értékű metróberendezést szállítanak a szovjet gyárak. Az esztendő közepéig még 41 motorkocsi érkezik a Mitis­csi Vagon- és Gépgyárból, amelynek egy többtagú szak­értő brigádja tartózkodik ha­zánkban. Az UK metrósze­relvények nagyobb teljesít­ményű motorjukkal hama. rabb felgyorsulnak, és si­mábban közlekednek. A vo. natokban az utasok és a met­rószemélyzet kényelmét szol­gáló több apró korszerűsítést hajtanak végre. A mozgólépcsők ugyancsak a Szovjetunióból érkeznek. A Leningrádi Gépgyár 27 kü­lönböző hosszúságú — össze­sen 375 méternyi — mozgó­lépcsőt szállít. Ebből néhá­nyat már beépítettek. A Deák téri állomáson március elején fognak hozzá a lép­-sősorok szereléséhez. Az épülő metró északi szárnyához — amely a Nagy­várad tér—Kispest között lesz —, a dél szárnyhoz — amely a Deák. tér és az Él­munkás tér kőzött húzódik majd — 1980-ig összességé­ben 560 millió forint értékű szovjet berendezést használ­nak, íeL

Next

/
Thumbnails
Contents