Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

I Csütörtök, 1976. február 26. Megkezdődött a vita az SZKP Központi Bizottságának beszámolója felett (Folytatás az 1. oldalról.) cedik ötévés terv (1971— 1975) idején 1,3-szeresére nőtt, az ipari termelés pedig 42 százalékkal emelkedett. 124 millió tonnával több kőolajat termeltek, 14 millió tonnával növekedett a hen­gerelt áruk termelése. Az ipari termelés növekedésé­nek 87 százalékát a munka termelékenység emelése biz­tosította. A szárazság ellenére mező­gazdaság összes termelése 15 százalékkal emelkedett­Mihail Szolomencev kifej­tette, hogy a tizedik ötéves tervben az Orosz SZSZSZK új sillerekre törekszik gaz­daságának fejlesztésében. Egyebek közt az ipari ter­melés előirányzott növeke­dese 35—39 százalék. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP XXV. kong­resszusának szerdai ülésén elhangzott üdvözlő beszédé­ben hangsúlyozta: teljes egé­szében támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelye­ket Leonyid Breisnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak fótitkára a béke és a békés együtt élés kiemelkedő harcosa terjesztett elő, a ka­tonai enyhülésről és más idő­szerű nemzetközi kérdések­ről". — Örömmel töltenek el bennünket a Szovjetuniónak a legutóbbi ötéves terv tel­jesítésében elért sikerei. Az SZKP mostani, XXV. kong­resszusa gazdagítja az eddig elért eredményeket és újabb hozzájárulást jelent ,a szocializmus elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez — mondotta Gierek. Edward Gierek rámutatott: a szocialista országok sokat tettek azért, hogy Európában és a világon létrejöjjenek a béke megszilárdításának fel­tételei. „Mindez — folytatta — a szocialista közösség tör­ténelmi érdeme, mindenek előtt pedig a Szovjetunióé, amely hatalmas gazdasági potenciálját és külpolitikáját a béke szolgálatába állítot­ta". A kommunista és munkás­mozgalom erőinek diadala Le Duan, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottságának elsó titkára, az SZKP XXV. kongresszusát üdvözölve a többi között hangoztatta: — A haladó emberiség örökre hálás marad az Ok­tóberi Forradalomnak, amely megnyitotta a szocializmus világmeretú gyözelmenek korszakát. Örökké emlékezni fog a Szovjetuniónak a má­sodik világháborúban elért dicső győzelmeire, amelyek megmentették az emberisé­get a fasizmus szörnyűségei­től, megteremtették a kedve­ző feltételeket a szocialista világrendszer megalakulásá­hoz és ahhoz, hogy számos gyarmati rabságban sínylő­dő ország megszabaduljon az elnyomástól, s kivívja azt a jogát, hogy maga vehesse kezébe sorsa irányítását. A Szovjetunió rendkívül nagy szerepet töltött és tölt be korunk forradalmi erői megszilárdításában. Támo­gatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a demokrá­ciáért és a társadalmi fejlő­désért folytatott harcot. Meg­hiúsítja az imperializmus bújtogató cselszövéseit, vé­delmezi a békét Európában és világszerte. A Vietnami Dolgozók Párt­ja és a vietnami nép úgy te­kinti a Szovjetunió győzel­meit, mint a sajátjait. A vietnami nép teljes győ­zelmet aratott az amerikai Imperializmus elleni harc­ban, és teljesen felszabadí­totta Dél-Vietnamot. Győzel­münk a helyes forradalmi irányvonal diadala. A párt, miután a vietnami körül­ményeknek megfelelően al­kotóan alkalmazta a marxis­ta—leninista tanítást, magas­ra emelt két lobogót: a nemzeti demokratikus forra­dalom és a szocialista forra­dalom lobogóját. A nemzeti függetlenségi mozgalom len­dületét a szocializmus erejé­vel párosította, hogy az egész országot, az egész népet harcra mozgósítsa. Ez a győzelem szocialista országok, a kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalmak, va­lamint a világbéke és ha­ladás erőinek diadala. A jelenlegi új szakaszban pártunk harcba vezeti a vietnami népet a nehéz, de dicső feladatok megvalósítá­sáért. A célt a háborús se­bek mielőbbi b egyógyítása, az ország egyesítésének befe­jezése és a további előreha­ladás a szocializmus útján. A párt, a kormány és a vietnami nép nevében őszinte és mély halónkat fejezzük ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kor­mánynak, a szovjet népnek — szeretett testvéreinknek — azért, hogy a vietnami nép támogatásának és segítésé­nek ügyét szívük parancsá­nak, lelkiismereti kötelessé­güknek tartják — mondotta végül Le Duan. Megvalósult békeprogram Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára az SZKP­kongresszuson szerdán el­hangzott felszólalásában tol­mácsolta a küldötteknek az NDK kommunistáinak, egész népének üdvözletét. Honecker hangoztatta, hogy az SZKP Központi Bizottsá­ga beszámolójában megvont mérleg a világot megváltoz­tató marxista—leninista esz­mék mindent legyőző erejé­ről tanúskodik. Erich Honecker kijelentet­te, hogy az SZKP békeprog­ramjának megvalósítása so­rán gyökeres fordulat jött létre a hidegháborútól a fe­szültség enyhülése, a szocia­lista és a kapitalista orszá­gok közötti békés egymás mellett élés elveinek megszi­lárdítása felé. A helsinki ér­tekezleten létrejöttek a leg­főbb feltételek ahhoz, hogy Európa a szilárd béke kon­tinensévé váljon. Az SZKP XXIV. kongresszusa óta el­telt időszak egybeesett az NDK világméretű nemzetkö­zi jogi elismerésével. Es ez nem véletlen egybeesés. En­nek elérését elősegítette a Szovjetunió lenini külpoliti­kája, a szocialista közösség összes országainak egybehan­golt cselekvése. Az NSZFP és az NDK maradéktalanul támogatja a békéért és a nemzetközi együttműködé­sért, a szabadságért és a né­pek függetlenségéért vívott további harc programját, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett az SZKP XXV. kongresszusa elé. Honecker élesen elítélte az imperialista körök enyhülés elleni aknamunkáját csak­úgy, mint a pekingi vezetők nagyhatalmi, soviniszta, a szocializmussal és a békével ellenséges politikáját. Az SZKP XXV. kongresz­szusa újból tanúsítja, hogy az SZKP a nemzetközi kom­munista mozgalom legedzet­tebb is legtapasztaltabb csa­pata. Ezért az NSZEP a pro­letár internacionalizmus fő kritériumának tartja a Lenin pártjával való szoros harci szövetség állandó elmélyíté­sét — hangoztatta befejezé­sül Erich Honecker. A tapasztalafok gazdag tárházai Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára felszóla­lásában üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusának kül­dötteit, és méltatta a szovjet nép által a szocialista építés­ben elért " eredményeket. Többek között hangsúlyozta: a szovjet kommunisták an­nakidején a nemzetközi mun­kásosztály első győztes oszta­gává váltak, az emberiség történelmében először hoztak létre szocialista államot. Az SZKP kongresszusai Lenin­től napjainkig a tapasztala­tok gazdag tárházai, s belő­lük a világ valamennyi for­radalmára tanulhat. „A leg­nagyobb figyelemmel kísér­tük az SZKP Központi Bi­zottságának Leonyid Brezs­nyev által előterjesztett érté­kes beszámolóját. Tartalma óriási hatást gyakorolt pár­tunk küldöttségére" — mon­dotta Fidel Castro. — Az októberi forradalom óta — folytatta Castro — a forradalmárok valamennyi nemzedéke az októbert esz­méken és elveken nevelke­dett. Semmiféle más esemény nem gyakorolt ekkora befo­lyást az emberi értelemre, a népek sorsára és a nemzet­közi életre. Az emberiség az Októberi Forradalommal a forradalmi átalakulások ed­digi legtermékenyebb kor­szakába lépett — Ma már létezik a szo­cialista közösség. Az Októ­beri Forradalom által létre­jött változások hatásaként a világ valamennyi kontinen­sén a gyarmati és félgyar­mati országok egész sora vív­ta ki függetlenségüket. — A Szovjetunió fennállá­sa során minden tekintetben hatalmas erejű országgá vált. Az emberiség történelmében elsó ízben alakult ki egy nagy hatalom olyan katonai ereje, amely nem más or­szágok elnyomását a népek kizsákmányolását, nem a hó­dítást és nem a háborút szolgálja — mondotta többek között Fidel Castro. A csehszlovák kommunis­ták nevében Gustáv Husak, a CSKP KB főtitkára üdvö­zölte az SZKP XXV. kong­resszusát. Husák nagyra értékelte a Leonyid Brezsnyev által elő­terjesztett Központi Bizott­sági beszámolót. Hangoztat­ta, hogy a lenini elemző módszerrel elkészített beszá­moló valóban időszerű fel­adatokat tűz ki az elkövet­kező időszakra. Felszólalásában a CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy az SZKP elsőként ül­tette át a gyakorlatba a marxista—leninista forradal­mi tanítást, hatalmas tapasz­talatot gyűjtött össze a mun­kásosztály és az összes dol­gozók társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harc­ban. Az SZKP méltó bizal­mat, tiszteletet és tekintélyt élvez a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom, az összes békeszerető erők részéről. A CSKP küszöbönálló XV. kongresszusáról szólva Husák kijelentette; a kongresszus megvonja majd annak az öt­éves időszaknak a mérlegét, amely a párt- és a társada­lom súlyos válságának leküz­dését követte, s meghatároz­za a fejlett szocialista társa­dalom további építésének fel­adatait. Koszorúzás a Lenin-mauzóleumban A Lenin-mauzóleumban szerdán koszorút helyezettel Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára; Jurij Andropov, Andrej Grecsko, Viktor Gri­sin, Andrej Gromiko. Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Fjodor Kulakov, Dmitrij PoljanszldJ, Mihail Szuszlov, Vlagyimir Scserbtckij, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagjai^ Pjotr Gyemicsev, PJotr Masérov, Borisz Po­nomarjov, Saraf Rasidov, Grigorij Romanov, Mihail Szolomencev és Dmitrij Usztyinov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagjai; Vlagyimir Dolglh, Ivan Ka­pitonov és Konsztantyin Ka­tusev, az SZKP Központi Bizottságának titkárai. A koszorú vörös szalagján a következő felirat olvasha­tó: „Vlagyimir Iljics Lenin­nek. Az SZKP XXV. kong­resszusának küldöttei." Vllúgvisszhang Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszá- Valamennyi kommentár aláhúzza a kortff­mólóját a vezető nyugati világlapok első „„„,. „ R., oldalaikon kommentálják. Ezekből köz- re°82U* va™ i^tőségét, a főtitkári be­lünk az alábbiakban rövid összeállítást. számoló átfogó jellegét. WASHINGTON Moszkvának a nemzetkőzi és a belpolitikával kapcsola­tos autentikus állásfoglalását tartalmazta Leonyid Brezs­nyev beszámolója — írja a Washington Post. A New York Times a be­számolóval kapcsolatban hangoztatta: Leonyid Brezs­nyev kijelentette, a Szovjet­unió továbbra is keresi a Nyugattal való kompromisz­szum lehetőségét, de nem mond le az ideológiai harc­ról, beleértve a nemzeti fel­szabadító mozgalmak támo­gatását. PÁRIZS Francia illetékes körökben szerdán hangsúlyozták: az Elysée-palotában nagy ér­deklődéssel fogadták Leonyid Brezsnyev kongresszusi elő­adói beszédét, és ezzel kap­csolatban kiemelik: Párizs­ban éppúgy itéllk meg a francia—szovjet együttműkö­dést, mint az SZKP KB fó­titkára. A francia Figaro úgy véli, hogy a XXV. kongresszuson elhangzott beszámolónak két fö gondolata volt: „az oppor­tunizmusnak engedményeket tevő testvérpártok" elítélése, és „Kína címére intézett éles bírálat". Moszkvai tudósítá­sában a Figaro megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev be­számolója „a szovjet rezsim politikai szilárdságának mu­tatója" volt. A főtitkár — írja a Figaro — több mint öt óra hosszat beszélt. Kiemelkedő szónoki képességei, határozott, biztos gesztusai és járása fontos politikai eseményt jelente­nek az egészségi állapotával kapcsolatban Nyugaton el­terjesztett híresztelések után. Magáért beszél az a vastaps is, amellyel a teremben ülők üdvözölték Brezsnyevet be­számolója elején és végén. ROMA Leonyid Brezsnyev kong­resszusi előadói beszéde szer­dán — hosszabb-rövidebb ki­vonatokban — első oldalra került valamennyi olasz lap­ban. A LTJnitá hangsúlyozza! Brezsnyev megerősítette ez enyhülési politika érvényét és mélyrehatóan elemezte a Szovjetunió gazdasági ered­ményeit, problémáit. Brezsnyev beszéde után Moszkvai telefontudósítás Ezekben a napodban innen, a szovjet fővárosból, a Kreml Kongresszusi Palotá­jából, a tanácskozás sajtóközpontjából in­dulnak útnak azok a jelentések, amelyek néhány óra múltán a világlapok első ol­dalán öles címek alatt jelennek meg. A világ Moszkvára figyel. Leonyid Brezsnyev több mint ötórás elő­adói beszédét kedden a szovjet országos rádió- és televízióhálózat egyenes adás­ban közvetítette. A mikroláncok, koaxiális kábelek, műholdak segítségével az Inter­vízió és az Eurovízló közvetítésével ez az esemény öt világrész televízióinak képer­nyőire jutott el. A figyelem érthető: a Központi Bizottság beszámolója tömör, marxista elemzését adja a nemzetközi helyzetnek, a XXIV. kongresszus óta vég­bement folyamatoknak úgy. ahogyan azt a Szovjetunió Kommunista Pártja értékelt; a beszámoló egyben kijelöli a Szovjetunió feladatait a kül- és a belpolitikában. Már­pedig a Szovjetunió világhatalom, és szö­vetségeseivel, a többi szocialista országgal, a világ haladó erőivel együtt meghatározó hatással van az egész világpolitikára. A megnyitó napján elhangzott beszá­moló első része a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósulását méri fel, es a további nemzetközi felada­tokat Jelöli ki A Leonyid Brezsnyev elő­adói beszédéből kialakuló kép is meggyő­zően mutatja: az 1971-ben kitűzött világ­politikai célok nagy része megvalósult, vagy megvalósulóban van. Helsinkiben a békés egymás mellett élés normáit magá­ban foglaló záró okmány elfogadásával si­keresen fejeződött be az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet; tért nyert az enyhülés légköre. Javult és egészében véve kielégítően fejlődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint a többi vezető tőkés hatalmak kapcsolatai. Lénye­ges lépések történtek a gyarmati uralom teljes fölszámolása felé vezető úton, fontos leszerelési határozatok születtek. Azok a konkrét külpolitikai feladatok, amelyeket a Központi Bizottság beszámo­lója megfogalmaz, egyenesen következnek a XXIV. kongresszuson jóváhagyott béke­programból, és azoknak mintegy szerves folytatását képezik. Közülük is kiemelkedik az az elgondo­lás, hogy a világ országai kössenek egye­temes megállapodást, amelyben kötelezik magukat, hogy lemondanak az erőszak al­kalmazásáról a nemzetközi gyakorlatban. Az európai biztonsági értekezlet záró ok­mánya tartalmazza ezt a gondolatot, de csak a földrész vonatkozásában. A most Indítványozott szerződés világméretű len­ne, és kötelező nemzetközi-jogi erővel bír­na. Új. fontos részleteket tudott meg a világ Leonyid Brezsnyev beszámolójából a szov­jet—amerikai fegyverkorlátozási, továbbá a közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról. Eszerint a Szovjetunió javasolta az Egyesült Államoknak, hogy ne csak a már meglevő hadászati fegyverrendszerek szá­mát korlátozzák, hanem állapodjanak meg az új, az eddigieknél is puszWtóbb fegy­verfajták kifejlesztésének és gyártásának eltiltásában is. Ilyen például a B—1 típusú, amerikai szuperszónikus távolsági bombá­zó és a nukleáris töltettel ellátott, ballisz­tikus rakétákat hordozó Trident atom­tengeralattjáró, illetve ezek szovjet megfe­lelői. Bár amerikai részről a javaslat el­utasításra talált, szovjet részről továbbra ts fenntartják azt. A Varsói Szerződés tagállamainak a bé­csi tárgyalásokon előterjesztett javaslata — mint a beszámolóból kitűnik — figye­lembe veszi a nyugati elképzeléseket, és — anélkül, hogy elvi engedményt tenne — még egy lépéssel megy elébük. Eszerint a közép-európai hadászati térségben a had­erő- és fegyverzetcsökkentés az idén csak az amerikai és a szovjet erőkre terjedne ki, míg a többi érdekelt egyelőre a jelen­legi létszámot fagyasztaná be, hogy azután 1977—78-ban ők is csökkentsék csapataik létszámát és fegyverzetét. A XXV. kongresszus az első olyan nagy horderejű tanácskozás, amely megfelelő időbeli rálátással és megfelelő szinten ér­tékelheti a szocialista országok gazdasági együttműködését, a komplex Integrációs program 1971-es elfogadása óta. A Köz­ponti Bizottság beszámolójának fontos megállapítása: a komplex program reali­zálása céljából folyó munka eredménye­képpen jelentősen megnőtt a szocialista országok gazdasági együttműködése, nép­gazdaságuk egyre nagyobb mértékben ké­pes kiegészíteni egymást. A szovjet külgazdasági kapcsolatok ter­mészetesen nem kis mértékben függnek össze a szovjet népgazdaság hazai felada­taival, amelyek ugyancsak nagy helyet kaptak a beszámolóban. Mivel az 1976— 80. évi népgazdaság-fejlesztési terv fő irá­nyait a kongresszus külön napirendi pont­ként fogja tárgyalni, a Központi Bizottság nyugodt alaphangú, ez eredményeket jog­gal kidomborító, de egyben önkritikus hangvételű beszámolója a sarkalatos kér­désekre helyezte a hangsúlyt, a párt gaz­dasági stratégiáját határozta meg. A kulcs­szavak: a termelés hatékonyságának növe­lése, a minőség javítása, a tudományos­műszaki haladás meggyorsítása, a gazda­ságirányítás további tökéletesítése. A szociális-gazdasági feladatok közép­pontjában — s a XXV. kongresszus ebben is a XXIV. kongresszus vonalát folytatja — továbbra is a szovjet emberek életszín­vonalának emelése, munka- és életkörül­ményeik további javítása, az egészségügy, az oktatás fejlesztése, az új ember formá­lása áll. Kulcsár István t

Next

/
Thumbnails
Contents