Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
8 Péntek, 1976. február 20. ötéves tanácsi tervét (Folytatás az 1. oldalról.) kónegyedekben fejlődött: 12 és fél ezer négyzetméterrel. A szolgáltatások fejlesztésére öt év alatt majdnem 72 milliót költöttek a tanácsok, de az árváltozások miatt ez az összeg kevésnek bizonyult a tervek teljesítéséhez. Ennek ellenére jelentősen javult a járművek, az elektromos háztartási gépek javítása és a textiltisztítás. öt év alatt a tanácsok 330 millió forintot fordítottak az intézmények, 585 milliót a lakóházak és 421 milliót az utak és hidak felújítására, karbantartására. Bár kezdetben a felújítások előkészítése nem volt kielégítő, a végrehajtó bizottság határozott szervező és ellenőrző munkájának eredményeképpen az első három év lemaradásait a tervidőszak végére zömmel sikerült felszámolni. Mindent összevetve, egyértelműen megállapítható, hogy a IV. ötéves tervidőszak a tanácsi munkában az eddigi legeredményesebb, legdinamikusabb időszak volt, hiszen a különböző fejlesztésekre több mint kétszer annyi pénz állt rendelkezésre, mint a harmadik ötéves tervben. Növekedett a tanácsok szerepe, felelőssége, s ezzel jól is tudtak gazdálkodni a lakosság érdekében, pedig meg kellett küzdeni az 1970-es árvíz, s az évenként visszatérő belvíz okozta nehézségekkel. Az elért eredmények biztosítják a zökkenőmentes átmenetet az V. ötéves tervidőszakra, s jó alapul szolgálnak az új feladatok megoldásához — állapította meg a tanács. Bővülő lehetőségek a költségvetésben Az új középtávú pénzügyi, költségvetési terv minden eddiginél nagyobb összeggel számol. Az V. ötéves terv bevételi előirányzata 9 milliárd 759 millió forint, szemben a IV. ötéves terv 7 milliárd forintjával. E tervezett bevételből 3 milliárd 613 millió forinttal Szeged város tanácsa gazdálkodik majd. A bevételeknek több mint 36 százaléka helyi forrásokból. származik, s a tervben ezek szerint 1,3 milliárd forint állami támogatás szerepel, amelyből Szeged 693 millió forinttal részesül. A tanácsok egyik legfontosabb feladata 1976—1980 között a párt és a kormány által meghatározott feladatok megvalósítása, a megyei pártbizottság V. ötéves tervidőszakra szóló területfejlesztési irányelvei alapján. Ahhoz, hogy e célokat elérhessük, a rendelkezésre álló eszközöket hatékonyan és takarékosan kell felhasználni. A megyei tanács ötéves költségvetési tervének biztosítania kell a meglevő intézmények zavartalan működését. s az űi létesítmények mfl'-ödési költségeit. Különös gondot leli fordítani Szeged és a többi város kommunális ellátásának javítására, s a tantián lakók életkörülményeinek további javítására. Mindezt szem előtt tartotta a költségvetés, mikor a gazdasági ágazatra 1 milliárd 356 millió forintot tervezett. Ebből az összegből kell mindenekelőtt biztosítani a lakáséoítkezésekhez szükséges kommunális ellátást, a belvízelvezetést és a vízkárelhárítást. amelyre öt év alatt 190 millió forintot irányoz elő a terv. Az utak és hidak fenntartására és felújítására 480 millió forint áll rendelkezésre. Ez azonban feltehetően kevés lesz, hiszen a megyében közel 6 ezer kilométer út és 150 híd van tanácsi kezelésben. Ezek fenntartása és korszerűsítése fontos forgalombiztonsági és népgazdasági érdek. A szociális és egészségügyi ágazatra 2 milliárd 457 millió forint szerepel a költségvetésben. A legfontosabb feladat továbbra is a fekvőbetegek ellátásának javítása, a gyermekegészségügyi ellátás, a körzeti és üzemorvosi ellátás továbbfejlesztése, s az idős emberekről való fokozottabb gondoskodás biztosítása. A tervnek számolnia kell a közel ezer új bölcsődei férőhely fenntartásával kapcsolatos költségekkel is. Emelkednek a szociális segélyek, a tervek szerint 120-szal több hely lesz a szociális otthonokban, újabb 30 gondozónőt vesznek föl, hogy az arra rászoruló idős, egyedülálló embereket lakásukon gondozzák. Mindehhez a szükséges összegeket a költségvetésnek kell biztosítania. Jelentős összegeket biztosított a költségvetés a kulturális ágazat számára is: 3 milliárd 631 millió forintot. Ebből az összegből elsősorban az oktatás és a közművelődés tárgyi feltételeit kívánják javítani, az iskolai oktatást és a szakmunkásképzést fejleszteni, valamint a munkásművelődéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. A tervek szerint 1980-ra immár 15 ezer gyermek óvodai napközi otthonos ellátásáról kell gondoskodni a megyében, s jelentősen emelkedni fog az iskolai napközi otthonos csoportok száma is. A tervidőszak második felében a művelődési központok a korábbinál nagyobb anyagi támogatást kapnak a munkásművelődés elősegítésére. Valamelyest növekszik a rend- és jogbiztonsági ágazatra, az igazgatási munkára és a pénzügyi feladatokra szánt összeg is, s emellett 253 millió forint a költségvetés tartalékául szolgál. építkezés számára biztosítja a terv. Ezt még más források is kiegészítik, s így majdnem 6 milliárd forint áll rendelkezésre a célcsoportos lakások építésére. Ebből az összegből a terv szerint öt év alatt összesen 9 ezer 070 célcsoportos lakás épül majd, ebből 8860 a megye városaiban, 6780 pedig Szegeden. A megyében öt esztendő alatt — beszámítva a magánépítkezéseket, s a lakásépítkezés más formáit is — összesen 23—25 ezer lakás épül. Ennek eredményeként öt év alatt jelentősen javulnak majd a lakásviszonyok, s amíg jelenleg száz lakásra 280 lakos jut, 1980-ban 265 ember jut majd száz lakásra. A célcsoportos lakásépítkezésekhez kapcsolódva 720 bölcsődei, 1100 óvodai hely épül, ezenkívül 118 általános iskolai tanterem, 900 négyzetméter alapterületű orvosi rendelő, 13 ezer pégyzetméterrel nő a kereskedelem és a vendéglátás helyiségeinek területe, és 4100 négyzetméterrel a szolgáltató egységeké. Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésére 278 millió forintot szán a terv. Ez a fejlesztési alap 3 százaléka. Kiemelt feladat a deszki gyógyintézet és a szegedi I. kórház átalakítása. A járóbetegek ellátását javítandó Szegeden három. Szentesen és Kisteleken pedig egy-egy körzeti rendelő épül majd, Tömörkénven, Apátfalván, Zákányszéken, Naeymágocson és Röszkén pedig új egészségházak nyílnak. A fejlesztések eredményeként tovább csökken az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma. Mindenkénpen Javítani kell a szociális otthoni ellátást. Ennek érdekében egy 120 ágyas otthon épül ópusztaszeren, s átalakításokkal Szegeden, és a kútvölgyi gyógyintézet helyén 460 idős embernek biztosítanak jobb körülményeket. A fejlesztési alap 6,1 százalékát, 582 millió forintot szán a terv a kulturális ágazat fejlesztésére. Ebből új iskolák, diákotthonok és óvodák épülnek. A tervek szerint öt év alatt 3 ezer—3 ezer 500-zal bővül a megyében az óvodai helyek száma. Ebből 2600 hely létesítésére van eddig fedezet, a többihez — csakúgy mint az elmúlt ötéves tervben — társadalmi összefogásra van szükség. Fontos feladat az általános iskolák építése is, annál inkább, mivel az elmúlt ötéves tervben elmaradtunk a tervezettől. Öt év alatt 170 osztályterem építésére van lehetőség, ennek 52 százaléka Szegeden épül fel. Tovább javul a szakmunkásképzés helyzete is, a szegedi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola építésének befejezésével, s ebben az ötéves tervben kezdődik a 624. számú Szakmunkásképző Intézet új, 14 tantermes iskolájának építése. Ugyancsak hozzálátnak Szegeden a tervidőszak második felében egy szakmunkástanuló otthon építéséhez, amely 300 fiatalnak ad otthont. A terv szerint a tervidőszakban Szegeden hozzálátnak a megyei könyvtár és levéltár, Hódmezővásárhelyen pedig az Alföldi Galéria építéséhez. A fejlesztési alap több mint 8 százalékát, 765 millió forintot fordít a terv a közműágazat fejlesztésére. Ebből az összegből 247 milliót költenek a vízellátás javítására, 234 milliót a csatornázásra, 213 milliót pedig a szennyvíztisztításra. E ráfordítások eredményeként öt év múlva naponta 52 ezer köbméterrel több vizet adhatnak a megye vízművei. 43 kilométer vízvezeték és 29 kilométer csatornahálózat épül. Ha a terv megvalósul, a lakások közműves vízellátása a jelenlegi 31 százalékról 43-ra, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 19 százalékról 26 százalékra nő. Tekintélyes összegeket szán a terv a helyi közlekedés fejlesztésére: összesen 722 millió forintot. Igaz, ennek az összegnek nagy részét, 94 százalékát két jelentős szegedi beruházás, az új Tisza-híd és a villamosremiz építése viszi el, tehát más feladatokra nagyon kevés jut. A szolgáltatások fejlesztésére 90 millió forint szerepel a tervben. Dr. Komócsin Mihály felszólalásában helyeselte azt a tervben körvonalazott elképzelést, amely szerint a városok fejlesztésével kiemelten kell foglalkozni, hiszen ellátási mutatóik (például a gyermekintézményeket vagy a kereskedelmet nézve) sok szemnontból rosszabbak a községekénél. Emellett hangsúlyozta, hogy mindenképpen javítani kell az idős emberekről való gondoskodást, s a tanyán élők helyzetére is megfelelő figyelmet kell fordítani. Felszólalásában azt is javasolta, hogy — mivel az egészségügyi fejlesztésekre csak a fejlesztési alap 3 százaléka jut — ezt az ágazatot a tartalékból kiemelten támogassa a végrehajtó bizottság. A vita után felmerült kérdésekre Kovács Imre tanácselnök-helyettes válaszolt, majd dr. Perjési László foglalta össze az elhangzottakat. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló 19 milliárd forinttal gazdálkodni — amekkora összeggel soha nem rendelkezett a megye — óriási feladat, nagyon fontos, hogy ezt az összeget jól használjuk fel. Ezt követően a megyei tanács egyhangúlag elfogadta a megye V. ötéves tanácsi fejlesztési és pénzügyi tervét, s az ennek végrehajtására kidolgozott gazdálkodási irányelveket. Elfogadta a tanács az idei költségvetési és fejlesztési alap előirányzatait is. Felmsníés — megbízatás Végezetül személyi ügyekben döntött a tanács. Dr. Perjési László bejelentette, hogy Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese — mivel két esztendeje betöltötte a nyugdíjkorhatárt — kérte nyugdíjazását és felmentését elnökhelyettesi tisztéből. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára a népfrontbizottság nevében, a megyei párt-végrehajtóbizottság és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben javasolta, hogy Hantos Mihályt, érdemei elismerése mellett, a tanács április 1-től mentse fel elnökhelyettesi tisztségéből. A tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Hantos Mihály felszólalásában elmondotta, hogy munkájától, közéleti tevékenységétől a jövőben sem kíván elszakadni, s tanácstagként dolgozik majd tovább. Munkácsy György esperes, szegedi tanácstag felszólalásában a megye egyházainak és hitfelekezeteinek nevében mondott köszönetet Hantos Mihálynak az általa nyújtott segítőkész támogatásért. A tanács nevében dr. Perjési László mondott köszönetet Hantos Mihálynak sok éves eredményes munkájáért, további jó egészséget és alkotó munkát kívánva. Molnár Sándor, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatal elnökének egyetértésével, a népfrontbizottság nevében javasolta a tanácsnak, hogy 1976. április 1-től Szabó G. Lászlót, a városi pártbizottság jelenlegi osztályvezetőiét bízzák meg a tanács elnökhelyettesi teendőinek ellátásával. A megyei tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Szabó G. László felszólalásában köszönetet mondott a bizalomért, s egyúttal munkájához kérte a párt- és tömegszervezetek, a tanács és a tanácsi apparátus segítségét. Dr. Perjési László a tanács nevében megbízatása alkalmából köszöntötte Szabó G. Lászlót, aki ezután a tanács előtt letette a hivatali esküt. Takarékosan és átgondoltan kell gazdálkodni fi középpontban: a lakásépítkezés Az V. ötéves tervre készült tanácsi fejlesztési terv — csakúgy mint az előző öteves terv — elsősorban a városok, mindenekelőtt Szeged fejlesztésére koncentrál. Emellett hangsúlyozottabban fejlesztik a központi szerepkört betöltő nagyközségeket, elsősorban Kisteleket. A fejlesztési előirányzatok között továbbra is kiemelt helyen áll a lakásviszonyok fokozatos javítása, amely alapvetően befolyásolja a lakosság életkörülményeit. A tervek szerint mindenekelőtt a munkások, a fiatal házasok és a nagycsaládok lakásigényeinek kell eleget tenni. A fejlesztési tervek kiemelten foglalkoznak a gyermekintézmények há'ózatának további bővítésével, az egészségügyi beruházásokkal, s új iskolák építésével. A közlekedés' ágazatban a legnagyobb öszszeggel a szegedi, északi Tisza-híd szerepel. A terv arra is komoly figyelmet fordít, hogy a kisebb községek esetében is csökkentse a színvonalbeli különbségeket, ezzel közvetett úton segítse a tanyán élők körülményeinek javítását, elérhetőbbé téve számukra az alapvető kereskedelmi, egészségügyi stb. ellátást. Az V. ötéves tervidőszakban Csongrád megye tanácsai számára 8 milliárd 477 millió forint áll rendelkezésre fejlesztési célokra, ebből 5 milliárd 877 millió forinttal Szeged város tanácsa rendelkezik. Az előző ötéves tervről megmaradt összegekkel együtt valamivel több mint 9 milliárd forinttal gazdálkodhatnak a megye tanácsai. A legnagyobb összegeket — 5 milliárd 13 millió forintot — a célcsoportos lakásCsongrád megye tanácsai még soha nem gazdálkodhattak akkora összegekkel, mint amennyi az V. ötéves tervben rendelkezésükre áll. Természetesen mindez csak lehetőség, amelyet átgondolt, céltudatos és ésszerű munkával lehet megfelelően kiaknázni. Erre mutattak rá a vitában felszólalók is. Dr. Komócsin Mihály például hangsúlyozta, hogy eredményes tervidőszakot zárt a megye, s az ország gazdasági nehézségei ellenére is a korábbinál többet fordítottunk az életkörülmények javítására. Az országban a IV ötéves tervben 41 százalékkal nőttek a termelést, 88 százalékkal pedig az életkörülmények javítását szolgáló beruházások összegei. A megye dinamikus fejlődése meghaladja az országos átlagot, az óvodai helyek vagy a közműves vízellátás tekintetében is felülmúltuk azt. Amíg országosan a nem termelő beruházásokra fordított összegek 88 százalékkal nőttek, a megyében a központi szervek, s a megye lakosságának erőfeszítései eredményeként több mint 100 százalékkal emelkedtek. Jelentős eredmé~>veket mutathatunk fel például a lakásépítkezésben : ezer lakosra számítva országosan 84. nálunk, Csona-ád megyében 94 új lakás épült. A nagy előrelépés ellenére is jó néhány gonddal küszködik a megve — mondotta dr. Komócsin Mteálv. — Hiszen például a megye lakásállománya rosszabb állapotban van, mint az országos átlag, tehát ebben az ötéves tervben is az országos átlagnál nagyobb tempót kell diktálni a lakásépítkezésekben. S mivel Budapest után nálunk a legmagasabb a nők foglalkoztatottsága, ugyancsak feszített programra van szükség a gyermekintézmények építésében is. Ahhoz, hogy a terv célkitűzéseit maradéktalanul megvalósítsuk, a rendelkezésre álló pénzt időben fel kell használni, amely alapos szervezést és nagy körültekintést igényel. Hiszen a tapasztalatok szerint a legtöbb gondunk, ami a beruházások hosszú átfutási idejét illeti, a szervezés és a körültekintés hiányosságaiból adódott. Mindenképpen jobban össze kell tehát hangolni a beruházó, a tervező és a kivitelező munkáját, emellett takarékosságra, ésszerűségre és mértéktartásra van szükségünk. A tekintélyes összegek felhasználása nehéz feladat, lelkesítő, de feszített program. Hiszen sokkal több pénz áll rendelkezésünkre. mint az elmúlt ötéves tervben, de sokkal többet is keH dolgozni, hogv a pénzt eredményesen tudiuk felhasználni. Annál is inkább, mivel a nagyobb ö"=sze°ek a tervidőszak második felében várhatóak, s ez igen sok munkát ad az utolsó két-három évre, amit az első két évben kell nagyon alaposan előkészíteni. Zárszámadás a szegedi Felszabadulás Isz-ben A szegedi Felszabadulás Termelős-övetkezet tegnap, csütörtökön a Hungáriában tartotta meg zárszámadó közgyűlését. Árendás György, a téesz elnöke ismertette az elmúlt ötéves terv eredményei tükrében az 1975-ös árbevételeket, termésátlagokat, amelyek jóval alatta maradtak korábbi évek atlagainak. Bár a pusztító belvíz 16 millió forint bevételtől fosztotta meg a kollektívát, mégis sikerült összefogással, ésszerű szervezéssel megfeszített munkával úrrá lenni a nehézségeken. így a gazdaság másfél millió forintos nvereséggel zárta az esztendőt. A közgyűlésen megtárgvalták az 1976-os évre vonatkozó tervjavaslatot is. Az 5200 hektáron gazdálkodó 1100 tagot számláló közösség — az egyre több pénzt hozó állattenyésztést kíván, ja fejleszteni ebben az öt. éves tervben is. Korszerűsítik a növényter. mesztést is, amelyre a IV. ötéves tervben beruházás, ként 140 millió forintot költöttek. Kukoricából 60 mázsás átlaggal jól kijönnének. Ehhez a nádudvari iparszerű rendszer, a KITE lehető, séget is ad. Az összes körülmények figyelembevételével a jövőben a korábbi évek 11 millió forintos nyereségére számítanak. A zárszámadó közgyűlésen részt vett Berta István, a szegedi pártbizottság osztályvezetője és Bányainé dr. Birkás Mária, a s'egedi városi tanács elnökhelyettese is. II szakszervezeti munka időszerű kérdései Tegnap, csütörtökön a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről tanácskoztak Szegeden a Szakszervezetek Országos Tanácsának Csongrád megyei tagjai. A megbeszélésen részt vett és félsz'lalt dr Siklós János, a SZOT elnökségének tagja a Népszava főszerkesztőie, ott volt a megbeszélésen dr. Bíró Györgyné, a SZOT elnökségének tagja, a textiles szakszervezet főtitkára és Oláh Miklós, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, nak munkatársa is. A tisztségviselőknek dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára tartott tájékoztatót a megvében folyó szakszervezeti munkáról, a szervezett dolgozók előtt álló legfontosabb tennivalókról. A szakszervezetek szakmai ágazatainak vezetői és a SZOT megyei tagjai több hasznos javaslatot mondtak el az idei és a7 ötödik ötéves népgazdasági tervvel kapcsolatos feladatokróL