Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

2 Szerda, 1976. február 18: KIÁLLÍTÁSI NAPLÓ Fotó élet mű r Ujszüiöttkori szövődmények kezelése Túl a hetedik X-en ren­dezte illeg első önálló fotó­kiállítását dr. Lajos Sándor, a közművelődési palota ku­polájában. Bár ez az első önálló kiállítása, de a sze­gedi fotózás története szinte egyidős dr. Lajos Sándor munkásságával. Aki ma Szegeden fotósnak számít — elsősorban a Kör '08 tagjai — tanítványuknak tudják magukat. E mostani kiállítás egy életmű Sokféleségét tárja közénség elé. A ritka-szép hangulatok megragadásától az expresszív emberábrázo­láson át az absztrakt játé­kokig ível a tematikai gaz­dagság, s ugyanilyen sokszí­nű a technikai megoldások sora Is. Egyik legmélyebb művészi üzenete a Kohászok című, öt képből álló sorozat. A fotografikai eljárással megoldott képeken a tűz és az ember kemény ellentétét, drámai küzdelmét fogalmaz­za meg. Nem szépít, kemény és kegyetlen, s ugyanakkor igaz és szép, mint maga a munka, az élet. Ehhez kap­csolható az Útépítők és az Olajfúrók című képe. Más világot reprezentál a Mozaik című alkotás, mely a fekete-fehér ritmusváltá­sokból építkezik. Gyakran technikai bravúrjai indítják el az asszociatív gondolato­kat (Absztrakció, LSD-vizió, Kompozíció). intellektuális vénáját olyan alkotások jel­lemzik magas művészi szin­ten mint. a Miíá XXX. szá­zad, a. Nfrntk és két montá­zsa. A termesze*, lírái han­gulatait megkat "> képekben örökíti meg — Köd a Tí­síán, Naplementé, Tét, Fény is árnyék. Dr. Lajos Sándor ma ls kísérletező, kereső-kutató, nyughatrvan mft vészalltat.. A téma íeltérítésétől a le­fotózáron-, a laboratóriumi munkán £.i & képkivágásig, a kész műig mindent egy-. forma s ttmg&ioínmal, alapos­sággal és nyughatatlan szen­vedéllyel véges. Kiállítása példa az ifjabb futósgenérá­ció előtt BaitíHfifeÉily A Bartók Béla Grafikai Kör ezúttal StúSióműhely felség jelvénnyel állit ki a József Attlia Tudomány­egyetem KÍSÉ-klubjában. Jogos a váltás, hiszen a ki­állításon nemcsak grafikák­kal találkozik a látogató. Nyolc fiatal alkotó sorakoz­tatja fel legjobban sikerült alkotásait Ők nyolcan — Módis Eva, Paldsthy Klára, Zelmann Katalin, Czakó Já­nos, Mráz János, Székeres Ferenc, Tóth János és Tjjebó Miklós — méltán reprezert­társai a Bartók Béla Műve­lődési Központ már az el­múlt években is sok elisme­rést kivívott képzőművésze­ti körének. Módis Éva munkái közül elsősorban llnólllusztráclói érdekesek. Zelmann Katalin nyomatokkal, monotípiákkal kísérletezik, Palásthy Klára Extázisa néhány részletében még naturális marad, de Bubó című nyomatkompozí­ciója izgalmas faktúrajáték. Czakó János önmagukért szép faktúrakísérletéi Lett­nardo-lapjári nyernek méltó tartalmat. MráS János fest­ményeinek témáját az alföl­di tájból meríti, grafikái fi­nom és érzékeny jelentések gondolatairól. Talán Szeke­res Ferenc az, akit legnagy­szerűbb formában talált a kiállítás Időpontja. Legszebb lapja a Gulácsy emlékére készített, Az első vándorlá­sok című linómetszet. Réz­karcai részletezők, plakát­lervei között a szecesszió és a geometrizálás küzdelme még nem dőlt el. Tóth János rézkarcai groteszk-szürreális világba vezetnek, egyszerre idézik Chagall szellemét és Szabó Viadlmtr figuráit Tyebó Miklós három plakát­terve profimunka, ötlet, szel­lemesség, betű, üzenet komp­lex egysége. Tátid! Lajos Ember és természet Február elejétől látható! Vásárhelyen, a Tornyal mú­zeumban a 70 éves, Kolozs­várott élő festő- es famet­szömövész, Gy. Szabó Béta kiállítása. A bemutatásra kerüli anyag csak töredékét vil­lantja fel a mester gazdag munkásságának. Az elsősor­ban fametszőként Ismert művész mindössze ízelítőt ad ebből a műfajból Kiállí­tott alkotáséinak zöme pasz­tell- és szénrajz, amelyek nagyrészt a 30-as években k.'.iaíkeztek, amikor is bejár­ve •» fél világot a praktikus, mindig használható pasztellt választotta útitársul. Famet­szeteinek fékete-fehér, hol nagyvonalú, hol az arany­metszők alaposságával ké­szült vallomásai — mint pasztell- és szénrajzai — a természetet teszi vizsgálódá­sának középpontjába (Szik­la és folyó, Fecskék a fo­lyó felett). Munkásságának kezdeti szakaszában már Rousseau panteisztlkus programját fogalmazza meg; nem csak érzi, de érti is a természet rendjét, amely sok koZös tu­lajdonságot mutat az em­berrel. Gy. Szabó minden műve felkiáltójelként vibrál sze­münkben: a természet tör­vényeit megsértő civilizáció sokszor felelőtlen alkalma­zása ellen pöröl, amikor er­dők, mezők, patakok, he­gyek, völgyek. falvacskék tiszta, harmonikus őaállapo­tát dicséri. Pogány 0. Gábor a grafi­ka Ánteuszának nevezi, ta­lálóan Gy. Szabó Bélát. A görög Istenhez hasonlóan a természet ad számára új érőt, a megújulás pedig újabb szép müveket minden müvészetszerető örömére. A mindenütt otthonlevés biz­tosítja — nagy tudása mel­lett — a különböző tájainak hitelességét, akár a Dionü­szosz színház romjainak csontvárys hangulatát, akár az erdélyi tájak lírai szépsé­gét, vagy a Tabán ódon há­zainak hangulatos Világát választja témáuL Nem reprodukálja a ter­mészetet, hanem érzékenyen reagálva környezetünk vál­tozásaira sokkal többet mond el az egyszerű lát­ványnál, s így méltán nyer­hetik el alkotásai a térlatlá­togatók tetszését is, Tarcíy Péter központ Szegeden Néhány napja beszámol­tunk olvasóinknak az egész­ségügyi miniszter jelentésé­ről, melyet a népesedés múlt évi alakulásáról tett a Mi­nisztertanácsnak. Dr. Scliui­theisz Emil kiemelte, hogy az egészségügyi kormányzat az ötödik ötéves tervbeh hang­súlyos feladatként tart la szá­mon országszerte a szülészeti osztályok, a koraszülöttrész­legek bővítését, korszerű esz­közökkel történő ellátását. „Lehetőség nyílt úgynevezett intenzív újszülötícentrumok szervezésére. Budapesten, Szegeden és Pécsett máris dolgosnak ezek a központok, a debreceni, a miskolci és a szombathelyi állomás hama­rosan munkába áll." Ml tehát a pettnatolöglal k.'iwzív centrum, melyet or­vos; körökben röviden csak úgy emlegetnek: PIC? Erre kértünk választ dr. Boda Do­mokos professzortól, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem gyermekklinikájának igazgatójától. A kérdés nem­csuk a miniszter nyilvános­ságra hozott jelentésének sze­gedi érdekeltsége miatt ak­tuális, hanem azért ts, mert a kifejezésben megfogalmaz­ható kezelési eljárások ko­rábbi keletűek a szegedi gyermekklinikán. — A perinatológiai Inten­zív centrum feladata a szü­lést közvetlenül kővető, új­szülöttkori szövődmények speciális ellátása. Leszűkítve, főleg a koraszülöttek légzés­zavarainak gyógyítása. Maga a szó, perinatológia, á szülés körüli időszakot jelenti. — Ml Indokolta, hogy az egészségügyi kormányzat lei­emelten foglalkozik vele? — Köztudomású, népesedé­sünk kedvező alakulása elle­nére hazánkban nz újszülöt­tek között még mindig sok a koraszülött, az általánosan elfogadott hatszázalékos arányhoz képest a tízet is meghaladja. Miután a kora­szülöttek esendőbbek, magas a csecsemőhalálozás arány­száma is. A korasztilötti ha­lál túlnyomó többségéért bi­zonyos légzési zavar a fele­lős, ami a tüdő, éreti enségé­Vel függ össze. A légzőzava­rok kezelése az újabb kor­szerű módszerekkel hovato­vább sikeres, legalábbis az esetek többségében, ám eh­hez a körülmények és adott­ságok sokaságának összhang­ját kell megteremteni. Mér a szülést megelőzően, de a szü­lés, főleg a koraszülés pilla­natától számolhatunk légzési komplikációkkal, ennek tu­datában a szülést is máskép­pen kell levezetnie az orvos­nak. A légzési zavarokkal vi­lágra jött koraszülöttet igen gyorsan, hat órán belül, kü­lönleges körülmények közé kell helyezni, speciális mfl­szerezettségű Osztályra, ahol speciálisan kiképzett szak­emberek dolgoznak. — Ilyen lehetőség pillanat­NAPIRENDEN A napraforgó-termesztés Mi teszi lehetővé a nap­raforgó-termesztés tertiiétl növelését s a termésátlagok emelkedését? Az V. ötéves terv miért Irányozza elő a napraforgó-termesztés fej­lesztését? Ezekre a kérdé­sekre kaptak választ a me­zőgazdasági szakemberek a tegnap délelőtti előadáson a bácsalmási napraforgó-ter­melési rendsze* vezető szak­emberéitől Szegeden, a Tecnnlka Házában. Sajnálatos ténv, hogy míg 1974-ben Csongrád megyé­ben 2500 hektáron termeltek napraforgót, addig 1970-ban a beérkezett térvek szerint már csak 1300 hektár térü­letet szándékoznak a gaz­Együtt a lakossággal A szocialista versenymor­galom eszköz a cél elérésé­hez: tudják ezt a gyálarétl határőrök is. Az őrs szemé­lyi állománya minden év­ben benevez a Versenybe, Hajdú Lásziő főtiszt pedig szakszerűen szervezi, irá­nyítja a katonák munkáját. A közös munka, egymás se­gítése a múlt. évben is ered­ményt hozott: az alegység elnyerte. az egység élenjáró őrse cfipet. A rajok 7.3 szá* zaléka is élenjáró lett. A határőrök közül a verseny­ben résztvevők 20 százaléka a határőrség kiváló katoná­ja, fele pedig egység élen­járó katonája címet nyert. A gyálaféti őrsön a Csong­rád megyei fiatalok közül is többen jeleskedtek. Cslitós László határőr katonaideje alatt kétszer lett. élenjáró. A szegedi fiú az őrsön gép­kocsivezető Volt, s példás szolgálata mellett eredmé­nyesen felvételizett az olaj­ipari technikumba. Bevonu­lása előtt a szegedi olajo­soknál, a mélyfúrókkal dol­gozott. Tölcséres István határőr a szegedi gépjármű Ipari szö­vetkezetnél karosszéria laka­tos volt. Tavaly az egység élenjáró katonája lett. Nyá­ron visszamegy a vállalata* hoz. Cseh György tizedes, a FOKA matróza. az őrsöh rajpal-ahcsnok. Egyénileg is, meg nz általa irányított raj is élenjáró. Bárkányi István határőr bevonulása előtt a szatyroazl Homokgyöngye Termelőszövetkezetben autó­szerelő volt, kétszer flyerte el az egység élenjáró kato­nája címet. A gyálaréti katonák né­hány év alatt félszázhál több bűnözőt csíptek el. Az őrs határszakaszát senkinek sem sikerült illegálisan át­lépni. A határörök persze nem csak a szolgálatban je­leskednek. Minden lőgya­korlatot kiválóan hajtanak végre, felszerelésüket is pél­dásan gondozzák. Szabad időben barkácsolnak, gazda­sági munkát végeznek, mű­velődnek. Tizenötféle lap és folyóirat jár az őrsre, és többsége minden katonához eljut: A határőrök 25 száza* léka rendszeres véradó. Leg­utóbb február 12-én adtak vért, Röszkén. A katonáknak élő és ele­ven a kapcsolatuk a telepü­lés dolgozóival is. Rehdsze­resen részt veszhek a ter­melőszövetkezet gyűlésein, a brigádértekezleteken, a lako­sok körébeh szervezett po­litikai röhdezvényeken. Ok képviselik a fegyvereseket áz úttörők, kisdobosok ava­tásán is Nem véletlen te­hát, hogy a lákosok segítik a ' határőrök szolgálatát. — Tíz éve Öyálaréten nem jutott keresztül határsértő — jelentette jogos büszkeséggel Hajdú László főtiszt. — Al­mási Ferenc ' téesz-dölgozó két bflrtöző leleplezésében segített. A belügyminiszter a Közbiztonsági Erem eZüst fokozatával tüntette ki. Csorba Mihályné több ha­társértő elfogásához nyújtott segítséget, szintén Közbiz­tonsági Eremmel tüntették ki. Engi Antal csatornnőr feleségével együtt a Holt­Tisza partján három szöke­vénynek állj parancsolt. Barna János gátbiztos — aki kétszer részesült belügy­miniszteri kitüntetésben — amióta Gyálaréten dolgozik, számtalan bűnöző elfogásé* ban vett részt. Gazsó Bcla daságotr bevetni. Pedig a vetésterületet 20 százalék­kal, a termésmennyiséget 40 százalékkal kellene növelni. Megyénkben vezető szerepét a szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet tölt be. Ez a termelőszövetkezet, tagja is a napraforgó-termelési rendszernek. A napraforgó a növényi olajok alapanyaga. A növé­nyi olajok szerepe az étke­zésben évről évre emelke­dik, s korlátlan exportlehe­tősége is van. A visszama­radó olajpogácsa pedig igen nagy fehérjetartalmú takar­mány. Ezért építik Martfűn az új növényolajgyárat, melynek kapacitása megha­ladja majd az összes jelen­leg üzemelő olajüzemét. A termelési kedvet és a gaz­daságosságot az átvételi árak módosításával is növelni kí* vánja a népgazdaság 1976­han 100 forinttal emelkedett at átvételi ár. A napraforgó csak azok­ban a gazdaságokban java­solható, ahol jelentős a bú­za, kukorica vetésterülete. A termelésben e két, kultúrnö­vény gépei felhasználhatók. A napraforgó termesztése, rendszerben javasolt, ha az átlagtermés 9—11 mázsa kö­zött alakul hektáronként. A bácsalmási napraforgó­termelési rendszer termésát­laga 17—2o mázsa. A kor­szerű agrotechnika mellett lényeges a jó fajta elterje­dése is. Jelenleg két szovjet és egy magyar fajtát java­solnak a bácsalmási szak­emberek. A Gk—70-es nap­raforgó a Szegedi Gabona­termesztési Kutató Intézet bevált fajtája. R- F. Társadalmi munka a Belvároséban is A megyei pártbizottságnak az 1970, évi gazdaságpoliti­kai irányelvekkel kapcsola­tos állásfoglalása a többi között arra hivja fel a fl* gyeimet, hogy a népfront­mozgalom mozgósítsa job­ban megyénk lakosságát a Város és községpotltlkai Cél­kitűzések megvalósításában való részvételre. Az állásfoglalás alapján összegezték a tavalyi ilyen jellegű munkájukat Szege­deh a Belváros 111. pártalap. szervezet Vezetősége, a terü­let népfront- és nőbikottsá­ga. A tegrtap, kedden dél­után tartott ülésen a kerü­leti pártszervezet titkára, Molhár Imre tartott vitain­dító előadást, Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben jeleh­tős összegeket, fordított a városi tanács a kerület la­kóházainak felújítására, par­kosítására és szociális léte­sítmények építésére. Az ak_ tlvaülésen résztvevők felszó­lalásaikban hangsúlyozták, hogy a jövőben Jobban mess keli becsülni és védeni a közös munka gyümölcsét. Sokan vannak, akik segíte­nek csinosítani, szépíteni, tisztán tartani a lakóháza­kat, a tereket és Utcákat, de sajnos olyanok is akadnak, akik semmibe veszik a kö­zösség érdekeit, Igényeit és megrongálják azt, ami szép, ami új. Nemcsak a rendre, a tisz­taságra ügyelnek jobban a jövőben a párt és a nép­front aktivistái, hanem kez­deményezik a lakóházakban is a fokozottabb takarékos­ságot. Vállalták. hogy ha kerületükben valahol esőre­pedést észlelnek. Vagv gáz­szivárgást. azonnal jelentik, hogy elejét vegyék a kár­nak. a baleselnek. Részt kérnek a parkosításból és kérik a kerületben levő üze­mek, intézménvek szocialista brigádjainak támogatását ls e munkához. nyilag, a főváros és Pécs mellett, a szegedi klinikán adott. — Ráadásul abban a ked­vező helyzetben vagyunk, hogy évek óta végzünk ilyen kezelési műveleteket, s míg másutt hiányoznak még a speciálisan fölkészített szak­emberek, előfordul, hogy egy sifics, a Skegedi klinikán va­lamennyi orvos elsajátította már a szükséges módszere­ket, tudja használni a spe­ciális készülékeket. Lehető­ségeink még az egész Csong­rád megye ellátására sem igen terjedtek ki. Most vi­szont már idénre, de legké­sőbb jövőre három rrtegye, Csongrád mellett Bács és Bé­kés, tartozik hatókörünkbe, ami jelentős többletmunka lesz, szívesen vállaljuk. Amig erőnkből futotta, eddig is megtettük a tőlünk telhetőt, klinikánkon a koraszülöttek életben maradási esélyei jók, az országos halálozási arány­Számnak csupán a fele érvé­nyes a szegedi klinikára. — A minisztérium crtszágos méretekre terjeszti ki az ilyen kezeléseket. Hogyan Jognak hozzá? — Fölmerült és elfogadottá vált, hogy első lépésként ne minden klinikát, kórházat szereljenek föl szükségsze­rűen részlegesen, tehát hiá­nyosan, hanem előzetesen csak néhány központot hoz­zanak létre, ahol viszont komplett műszerezettség! és személyi föltételeket lehet biztosítani. A térvek szerint tlz köípont lesz, jelenleg há­rom működik. Központi ke­retből többmilliós értékű műszereket kaptunk, így Öt darab respirátórt, lélegezte­tők közülük legértékesebb az a speciális berendezés, amj maga egymillió forint. Ezzel a készülékkel eddig négy új­szülöttet, gm várhatóan már az idén százát, kezelünk: a berendezés úgy hasonlítható társaihoz, mint mondjuk a vitorlázó repülőgép a szuper­szónlkushoz. Világszínvonal, Hogy megértsük kormányza­tunk erőfeszítéseit, anyagiak­ban átszámítva: ha száz gye­reket kezelünk ezzel a ké­szülékkel, akkor egy Ilyen eset tízezer forintot ér. A be­tegség gyógyítása perszenem mérhető forintáldozattal, A perinatológiai intenzív cent­rumoktól gyors, átütő sikert várunk, hogy alapvetően kedvezően befolyásoljuk a koraszülötti és általában a csecsemőkori halandóságot. A készülékek — hazaiak, szo­cialista és nyugati országok­ból — zöme már megérke­zett, s a közeljövőben bőví­teni tudjuk az orvosi, ápoló­női, asszisztensi, technikusi gárdánkat. Ránk az a feladat is vár, hogy tapasztalatainkat átadjuk a többi központnak. — Hogy a kormány milyen fontos kérdésnek tekinti az intenzív újszüldttközpontok létrehozását, mutatja, ilyen feszttett gazdasági évben is több stáz milliót áldoz rá. — Valóban kienfelt, soron kívüli feladat. Azt szeret­nénk, hogy minden rászoruló kezelést kapjon. Már koráb­ban igényeltük klinikánkon a helybővítést, a most megnö­vekedő feladataink, úgy hi­szem, feltétlenül indokolttá teszik. Egyetemünk ötéves tervében is szerepel az eme­letráépítés, s az elmúlt na­pokban nálunk járt minisz­tériumi főosztályvezető párt­fogását ígérte, soron kívül 6 millió forintot a szükséges munkákhoz. Csak építők, ki­vitelező kellenének. Szeret­ném fölhasználni az alkal­mat, ezúton is kérni azokat a vállalatokat, ahol lehetőség nyílik rd, segítsenek épület­gondjainkon. Szép szándék­kal kérjük, hiszen a tét nem kisebb, mint a társadalom legifjabb állampolgárainak élete. Most azon igyekszünk, hogy minden kritikus ei.etet kezelve, három megj e cse­csemőhalandóságának arány­számán javítsunk. Xikolenyi István •f

Next

/
Thumbnails
Contents