Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Szerda, 1976. február 18. / 3 Adat­feldolgozó központ épül Algyői A Nagyalföldi Kőolaj- és Iiildgázteriíielő Vállalat sze­gedi üzemében, Algyón, adat­feldolgozó központ épül. Ben­ne számítógépes rendszerrel dolgozzák fel majd az egész szegedi szénhidrogénmezőt tükröző adatokat, támogatva a termelésirányítási. Képün­kön a 3). számú Állami Épí­tőipari Vállalat brigádja, Kó­ródi Antal vezetésével, a köz. pont épülete vasvázának sze­relésén dolgozik. Somogyi Károlyné felvétele' Minden MB€EÍf Eredmények, feladatok a szegedi Új Élet, a Tiszatáj és a Rákóczi Tsz-ben Zárszámadó, tervtárgyaló kos szavazással az ellenőrző amiből bőven kijutott az al­és ellenőrző bizottságot vá- bizottság elnökévé Koza Jó- győi téeszgazdáknak is. lasztó közgyűlést tartott zsefet. tagjává Pip'icz Antal- — A mostoha időjárás el­(egnap délelőtt a fzegedi Új nél. Fodor Dezsőnét, Kovács lenére a tagság összefogásá­Elet Termelőszövetkezet, öt Ferencet, Csendes Mihályt, val, önfeláldozó munkájával ev eredményeit is elemezve Szekeres Józsefet és Börcsök eredményes évet tudtunk be­számolt be a tavalyi erőfe- Józsefet választotta meg. fejezni. Igaz a növényter­szítésekről Nagy István, a ^ mesztésben visszaesés mu­zövetkezet elnöke. Atlaga- w tatkozott, az óüattenyésztés­san évi 40 százalékos gyara- „Negyvennégy vagon hús- ben azonban mennyiségi és •.xtdást hozott az elmúlt öt készítményt szállítottunk minőségi javulás tapasztal­ov, nagyszerű alapról indul- 1975-ben a szegedi üzletek- ható. Az algyői Rákóczi Tsz hat tehát Mihályteleken az be" mondta beszámolójában a kis termelőszövetkezetek új ötéves terv. A tavalyi dr. Bodó István, a tápéi Ti- közé tartozik. 525 hektáron esztendő az ismert nehézsé- szatáj Termelőszövetkezet 103 téesztaggal dolgozik. Az gek ellenére jobb eredmé- elnöke a tegnap megtartott elmúlt évben az egy dolga­nyékkel zárult, mint várni zárszámadási részközgyűié- zera jutó részesedés 25 ezer lehetett. A tagok és alkal- sen. A közös gazdaság 12 739 forint volt, mely napi mazottak szorgalma, a ve- millió forint veszteséggel 117 forintos jövedelemnek tetők felelősségteljes dőnté- zárt, de a 195 millió anyag- felel meg. A téesz közös va­séi úrrá lettek a nehézsége- és forgóeszköz vagyon bíz- gyona 10 millió 564 ezer fo­kén. Lényegesen több fű- tató a jövőre nézve. Az rint, az 1975-ös bruttó jőve­szerpaprika termett, mint utóbbi öt esztendőben két- delem pedig 3 millió forint az előző években, a kerté- szer okozott jelentős terme- — jegyezte meg a téeszel­szet árbevétele 10 százalék- léskiesést a víz. Az összes nök, majd az idei feladato­kai több, mint amennyit területük 4,3 ezer hektár, de kat ismertette. terveztek; az állattenyésztés ebből csalc 1,8 ezer hektár A xi. pártkongresszus 8 millió helyett 10 milliót területen dolgozhattak za- határozatai,' a mezőgazda­hozott, a tésztaüzem 25 va- vartalanuL Itt jó termését- ságra vonatkozó fóbb adatai, gon tarhonyát, illetve szá- lagokat értek eL A gabona az uj gazcjasági szabályzók raztésztát adott el, a háztá- 35, a kukorica 51, a fűszer- nagy feladat elé állítják a ii gazdaságok pedig 17 mii- paprika 72 mázsát termett termelőszövetkezet tagsá­lió forint értékű zöldséget, hektáronként A víz 19 mii- g^t vezetőségét Mindenki­:"> millió forint értékű ser- Hó forint terméskiesést ered- tői'több és jobb'munkát vár •ést, és 7 millió forint érté- ményezett, s közel egymillió az j97B_0S előirányzott terv. kű fűszerpaprikát adtak át forintot költöttek a's elön- Minden területen érvényre értékesítésre a szövetkezet- tött területek vizének elszi- kell jutnia az ésszerű taka­nek. Szerves része a háztáji vatására. rékos gazdálkodásnak, a a nagyüzemnek, szögezte le A kedvezőtlen időjáráséi- munkaidő jobb kihasználá­az elnöki beszámoló. Ez ter- lenére a közös gazdaság be- sának, jobb munkaszervezés. mészetesen azt jelenti, hogy fejezte a szárítóüzem építé- Be] a gépek hatékonyságá­nemcsak az árut veszi át a sét. A próbaüzem során „ , . közös gazdaság, hanem je- már 250 vagon száritmányt nak" Az- állattenyésztésben lentős segítséget ad előállf- átadtak exportszállításra. növelni kell az egy tehénre tasához is. Tervezik, hogy Emellett • millió forintért jutó tejtermelést, csökken­iakarmánnyal, anyagokkal, új gépeket is vásároltak. teni a kilogrammonkénti hús munkaeszközökkel, szerve- A szövetkezet tagjainak ,„na, . wölteéaét zéssel és érdekképviselettel átlagjövedelme tízórás mun- eloaI1"'iS1 KOUbese ' az eddiginél is nagyobb t se- kanapra vetítve 137 forint. Végezetül a tagsag meg­gitséget adnak ennek az Ez a szakmunkák megnőve- vitatta az ellenőrző bizott­K özéleti személyiség, társaság, s amikor az ellen­aki főállásban foglal- őrt megfaggatták ennek oka­kőzik közügyekkel, felől, az magabiztosan a ta­rezignáltan jegyezte meg az karékosságra hivatkozott, emberekről, hogy néha ne- Meghőkölt erre a nép, mert héz velük boldogulni. Ami — ugye — a takarékosság az egyiket föllelkesíti, az a komoly dolog, a rádió is be­másikat hidegen hagyja. Né- széli, az újság is írja, a gyű­melyek úgy vélik, a kárnak léseken is emlegetik. Illik-e, mindig van gazdája, mások szabad-e több meleget igé­tagad ják ezt, mondván, soha nyelni ilyen helyzetben? sem lehet azt megtalálni. Csak tétován, bizonytalan­Hajdú elvtárs szerint uká- kodva kockáztatta meg a zokkal kellene rendet te- többiek szószólója: jó, jó, remteni a fejekben és a de akkor hogyan érvényesít­gazdálkodásban, Horváth hetjük azt a jelszavunkat, elvtárs ellenben a perma- hogy az ember a legfőbb ér­nens politikai munkát tartja ték? A szónoki kérdésre célravezetőnek. alighanem a Volánnál ad­Ki az, aki vállalja itt a hatnak kielégítő választ, bölcs kádi szerepét? Nyűg- Aztán jön egy másik űj­tató, csillapító igazságosz- ságolvasó, tévénéző stb., sze­tásra vállalkozik-e valaki? gedi lakos, aki szintén a ta­Csak az jelentkezhet persze, karékosságra apellálva kifo­aki az embert emberként gásolja a túlfűtött műhelye­fogja föl, és számára tabu ket, irodákat, hivatalokat — az a fogalom, hogy türel- jogosan, ö nem kérdez bi­metlenség. Lehet valaki — zonytalankodva, hanem kije­bizpnyos ismeretek megszer- lenti meggyőződéssel: a drá­zése révén — talajjavító, gán előállított hőenergiát baromfinevelő, műszerfel- sok helyen úgy eresztik ha­ügyelő vagy aktaszakértő, de szontalanságba, hogy egész élő, sok bajú, más-más be- nap nyitva tartják az abla­állítottságú emberekkel csak kokat. Megpróbált kérdezós­az törődhet, akinek véré- ködni, illetve magyarázatot ben terem a jó szándék és találni, mire meglepő (vagy a megértő segíteni akarás. talán Ismerős?) választ ka­Es főleg kész válaszolni a pott: „Amíg anyagilag nem legkényesebb kérdésekre is. tesznek érdekeltté a takaré­Amiatt kevesen kilincsel- Hosságban számomra kő­nek a pártbizottságokon, mert zombos a dolog, az igazgató megtagadta a fi- Régóta kisért, nyomaszt a zetésemelést Az újságírót kérdés, hogyan lehet az sem azért szokták megállíta- egyes embert átformálni-né­ni az ismerősök, hogy jár- mesíteni, hogy a közösség jon kl számukra könnyebb, gondjait is magáénak vall­pénzesebb beosztást az ja, oly természetesen, mint üzemben. Inkább a bántó saját családja gondjait. Mert hangra, a lekezelő, a fölé- a puszta szónoklat, a köte­nyeskedő gesztusra reagál- lező hegyjbeszéd, a íélekte­nak érzékenyebben mindé- len rutinprédikáció önmagá­nütt, legújabban pedig — ban nem elég, az biztos, igen örvendetes jelenség - Kisfl Imre> Tarján." a közérdeket sértő visszássá­Ugye, elfogadható ez sla­gokra Az már nem téma a frásként. szabályos forma, £r2Sg^rda, vagY a EZOCiabB- rendes levél, legalábbis an­ta brigád tagjai koreben k látgzik. 'Csa| az a g a gazdasági főnokok nÚB. L közelebbi eím többet részelhetnek a nagy- tóval sem található rajta; 2. kalapból" mert nyilvánvaxó- a szö hemzseg a helyes­vá lett, többet ts tesznek írósi hlgáktól; farról szól, be e, s ez a gyakorlat csép- h gok habot adnak a pet sem ellenkezik a szocta- És a feladó nem ke. lizmus „kmek-kmek munká- vesebbet "nfit, mint azt, IA™1]! hogy „csalás folyik minde­larmat nütr> Tessék! Azért, mert egy szegedi bisztróban ja szerint" elveivel, ben egyre nagyobb kavar (kavarjon is), ha fele­a pénztárosnő lopja az üzle­tet és a vendégeket", a név­telen panaszos rögtön általá­lős vezető rá se hederít párt- és a kormányhatároza­tokra, s többnyire csak a szűk csoportérdeket nézi, „oTít. n^^gl vagy meg rosszabb esetben = ieazsáaoL Vaion mi kivagyok-mivagyok önfitog- ^va^ra? Nem^ga" ho^ A ^l^M"hkalitkában él, és nincs füle­A minőség? Kihirdettek ev szeme az él t hisz. a elejen, hogv kell, hogy anél- bisztrókönyöklők és a kocs­kül nem lehet boldogulni, a többi az öntők, a szabászok, a szerelők dolga. Meg a pártszervezeté. Aki így tesz, megfeledkezik arról, hogy a gazdasági vezetők politikai­lag ls felelősek a tervek megvalósításáért. A takaré­kosság? Szintén természe­tes... mapultok — tetszik, vagy nem tetszik — mindennapi vitafórumok immár. Akkor meg szellemi sötétség, meg­kövesedett bizalmatlanság, vagy rossz tapasztalat táp­lálja benne a végletes elfo­gultságot? Az a régi szem­léletű örökség, amely' szerint „mindenki ott lop, ahol dől­jön a panasz, hogy a Sze- gozik", vajon csak az úgy­ged—Gyula viszonylatú nevezett lumpenelemek ma­autóbuszt nem fűtötték feb- gatartását befolyásolja már? ruár 12-én reggel, a két- Sajnos, tudjuk, gyakran még Népfronfértekezlet Szegeden és a Járásban agazatnak. kedésenek s a segédmunkák ság, a nőbizottság, és a dön- ruar reBf,eíj B OHJ„,ra, IUUJUB, Bylmlan mBB A szövetkezet a gayiája csoktíeneseneK ereamenye. t6bizottság beSzámolóját is. órás úton végig cidrizett a azokét is, akik csak „jobb az iparszerű fűszerpaprika- A nagy teljesítmenyű gé­termesztési rendszernek, Pekre csak megfelelő kep­mostanáig tíz gazdaság ke- zettségű emberek ülhetnek, resi vele a kapcsolatot. Pél- A kozos gazdaság szociális dás az együttműködés a tár- ellátottsága is jó. Saját üze­sulás és a paprikafeldolgozó mi konyhája van, s minden vállalat között. Egy idevo- üzemrészbe kiszállítják az natkozó mondat a beszámo- ebédet. lóból: „Felülről sok biztatást Az elnöki beszámoló utan és kevés segítséget kapunk". az ellenőrző bizottság a A szövetkezet tiszta va- döntőbizottság és a nőbi­gyona 115 millió forintra zottság számolt be a tagság­emelkedett, egy Ugra jutó "ak elmúlt évi munkájuk­átlagos évi jövedelem 27 rok ezer 128, egy tízórás mun- ^ kanap bére 115 forint. w Az 1976-os esztendő ter- Megtartotta zárszámadó vei között figyelemre méltó közgyűlését az algyői Rá­a vágóhíd rekonstrukciója, a kóczi Termelőszövetkezet, szárító üzem befejezése, ba_ melyen az MSZMP Csongrád romíinevelő építése és szere- megyei Bizottságának kép­pel a tervben egy újabb ter- viseletében dr. Kakuszi inálkút fúrása is. A háztáji László, a Szeged városi párt­gazdaságok támogatására egy bizottság képviseletében pe­tehergépkocsit és egy lánc- dig Vincze János is részt talpas kerti traktort vásá- vett. Paronai János elnök rolnak. 1 Ismertette az elmúlt eszten­A szövetkezet tagsága üt- dő eredményeit, küzdelmeit, Tegnap délután ülést tar­tott Szegeden a Hazafias Népfront városi elnöksége. A tanácskozáson részt vett Dubecz György, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa is. Dr. Diós József, a nép­front városi bizottsága el­nökhelyettesének megnyitó szavai után Kiss Piroska, a népfront . városi bizottságá­nak titkára tájékoztatta az elnökséget a népfront VI. kongresszusára való előké­születekről. Szólt a népfront­bizottságok újjáválasztásá­val kapcsolatos, valamint a városi küldöttértekezlet po­litikai, szervezési feladatai­ról. A városi népfronttitkár a kongresszus előkészítése mellett ismertette az idei politikai évfordulók, nemze­ti, internacionalista ünnep­ségek programját. A testü­let mindkét napirendi pontot egyhangúlag elfogadta. összefoglaló képet kap­tunk a járás 23 községének népírontjellegű munkájáról tegnap a népfront szegedi járási bizottságának ülésén, amelyet Szegeden, a járási hivatalban tartottak meg. Kálló Antal, a népfront já­rási bizottságának titkára számolt be az elmúlt négy év eredményeit, fejlődését elősegítő tényezőkről, a 82 millió forint értékű tarsar dalmi munkáról, amelytől szebbek, csinosabbak lettek községeink parkjai, játszóte­rei, az óvodák udváral. Tá­jékoztatták a megjelenteket a községi népfrontbizottsá­gok újraválasztásával kap­csolatos feladatokról is. térsaságba" járnak, és a munkájuk ellen sincs külö­nösebb kifogás. Csak éppen a múltból hordoznak ma­gukban egy darabot. A", ilyenek mu is bölcsességnek tartják a közügyektől való elhúzódást, távol áll tőlük a nyílt állásfoglalás még a szűkebb munkahelyi kérdé­sekkel kapcsolatban is, mert, úgymond, abból nem szár­mazhat semmilyen baj. Többen kérdezték már — főként tevékeny kommunis­táktói —, hogy miért nem hagyják magukra az értetle­neket, akiken úgysem lehet segíteni. De hát belenyugocj­hatunk-e a tunyaságba, a közömbösségbe, a kapitalista tudati örökség lehúzó, nyug­talanító hatásába valaha is? A körnezetére örökké fújó, a társadalommal mindig ha­ragban álló ember másokat sem hagy békén, elvonja so­kak figyelmét a közösségi tevékenységtől. A „minden ­ki lop" ostoba vádját azért kell erélyesen visszautasíta­ni, mert késlelteti, nehezíti a tisztakezű milliók összefogá­sát a haszontalan ingyenélők ellen. Nyilván akadnak csaló pénztárosok, mint ahogy csellengő, munkát agyonütő útépítőkkel is találkozni még, az ilyeneket azonban nevezzük nevükön, hogy le­hetővé váljék a feleiősségre­\ vonás. Gyávaságból vagy ké­nyelemből homályba húzód­ni, és hagyni a bajokat gar­madába gyűlni, s aztán or­dibálni, hogy rajtunk kívül mindenki gazember — nos, ez a viselkedés tarthatatlan, és szünet»nélküli bírálatra szorul. És a mi szocialista társadalmunk már vállalja ezt a bírálatot, képes rá, hogy a fehéret még ma is feketének látó tagjait,.foko­zatosan saját képére formál­ja. Harminc éve hangoztat­juk, és ezután sem szándé­kozunk abbahagyni: közös­ségi gondolkodásmód csakis iskolázott, művelt emberek­től várható eL D ivat mostanában szid­ni a bürokráciát. Ko­rábban is szidtuk, csak nem ilyen hangosan, mert akkor nem volt napi­renden. A bürokrácia ugyan­is minden értelmes dolgot lassító, ezreket idegesítő, sokba kerülő fölösleges pa­pírmunkát jelent, s az ép­eszűek tudják, hogy semmi­képpen sem azonosítható a nélkülözhetetlen ügyintéző adminisztrációval. Mégis, aki irodában dolgozik, érzéke­nyen és gyanakodva fogadja az aktatologatást kifogásoló észrevételeket. <5, úgymond, nem tehet semmiről, őt fe­lülről halmozzák el minden­féle értelmes és értelmetlen munkával. Ebből az is kiér­ződik, hogy a bírálatot In­kább oda kellene címezni, ahol a bürokráciát táplálják, sőt kövérre hizlalják. És e2 igaz is. Az újságok és a té­vé jóvoltából az egész or­szág derül azon a több ol­dalas paksamétán, amely­nek kitöltése gyakorlott em­bereknek is gondot okoz, s 70—80 esztendős honpolgá­roktól a többi között azt tu­dakolja, hogy kivel alsós­nak egy ágyban, és szok­tak-e sportolni stb. De a lakosság mihelyt jól kika­cagta magát, rögtön azt kérdezte, nem lehetne-e az inkriminált kérdőív kitaláló­iától legalább azt megkér­dezni, hogy miért méltózta­tik packázni az állam pénzé­vel. Azt ugyanis sem a be­avatottak, sem a laikusok nem hiszik el, hogy az efféle kárnak nincs gazdája. Csak akkor lehet minden józan embert meggyőzni a jó munka és a takarékosság fontosságáról, ha látják és tudják, hogy annak eredmé­nyét senki nem herdálhat­ja eL F. NAGY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents