Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

6 Kedd, 1976. február 17. 6 Befejeződött a téli olimpia T1 i •• n I * Tisztújító közgyűlés a SZEOL SC-nél n^mmimm i NNSBRUCK 1976 Tenisz EK Magyar­ország—Svéd­ország 2:1 Vasárnap este Svédország­ban nyolcadik EK mérkő­zését játszotta a magyar te­niszválogatott. Taróczyék folytatták nagyszerű szerep­lésüket az új rendszerű Eu­rópa Kupában. Ezúttal már az egyéni találkozók után eldőlt a mérkőzés sorsa, a mieink javára. Eredmények: Szőke—Bengtson 6:7, 6:3, 6:4. Taróczy—Andersson 6:2, 7:6. A párosmérkőzés a ven­déglátók sikerét hozta. Magyar válogatott— Atletico Nációnál 6:5 (2:1) A tengerentúli portya újabb állomásán, a kolumbiai Me­dellinben e. helyt Atletico Ná­ciónál ellen lépett pályára a magyar' labdarúgó-válogatott, és gólzáporos mérkőzésen győzelmet aratott A magyar gólokat Nyilasi (14. és 76. p), Váradi (48. és 75. p), Izsó <9. p) és Tóth A. (78. p) rúgták. Az AFP francia hírügynök­ség rövid tudósítása arról is beszámol, hogy ezúttal mi­lyen összeállításban és kik szerepeltek a kolumbiai klub­csapat ellen: Rothermel (Guj. dár) — Nagy III. (Paróczai), Bálint Rab, Lukács — Nyi­lasi, Ebedli (Tóth A.), Pin­tér — Pusztai, Izsó (Váradi), Nagy L. Nagy várakozás előzte meg a XII. téli olimpia zá­róversenyét, a nagysáncú ugrást. A mintegy 60 ezer néző feszült figyelemmel kí­sérte az osztrák és az NDK­s ugrók párharcát. A hazai szurkolók nagyon bíztak a második aranyérem meg­szerzésében. Nos, nem csa­latkoztak, mert az osztrák fiúk jó formában verse­nyeztek, s megszerezték az arany- és az ezüstérmet. Nagysáncú síugrás: olimpiai bajnok Kari Schnabl (Auszt­ria) 234,8 pont (97,5, 97 m). 2. Innauer (Ausztria) 232,9 (102,5, 91), 3. Glass (NDK) 221,7 (91,97). A versenyprog­ram ezzel befejeződött. Az olimpiai érmeken 16 ország versenyzői osztoztak. A leg­jobban ezúttal is a szovjet versenyzők szerepeltek, akik óriási fölénnyel végeztek az első helyen. Éremtáblázat: 1. Szovjetunió 13 arany, 6 ezüst, 8 bronz. 2. NDK 7 arany, 5 ezüst, 7 bronz. 3. Egyesült Államok 3 arany, 3 ezüst, 4 bronz. Birkózás Szegedi sikerek a szőnyegen Szegeden, a Vasútforgalmi Szakközépiskola tornatermé­ben renzedte a megyei szak­szövetség az ifjúsági kötött­és szabadfogású egyéni baj­nokságot a II. korcsoportú birkózók részére. A színvo­nalas. jó küzdelmeket hozó versenyre eredetileg 79-en neveztek, de sajnálotos mó­don csak 56-an jelentek meg. Igen jó szerepeltek a SZEOL ifjú birkózói, kötöttfogásban öt, szabadfogásban két első helyet szereztek, az SZVSE hat bajnokságot nyert. Eredmények. Kötöttfogás. 56 kg: J. Kakuszi (SZEOL). 69 kg: 1. Bán (SZVSE), 2. Tatár (SZEOL), 3. Bús (SZEOL). 65 kg: 1. Tóth í. (SZEOL), 2 Czimbercsik (SZEOL) 3. Balogh (SZEOL). 70 kg: 1. Tóth J. (SZEOL). 75 kg: 1. Bán Z. (SZVSE), 2. Tombácz (SZEOL). 3. Tá­borosi (SZEOL). 81 kg: 1. Balogh (SZEOL). 87 kg: 1. Szekeres (SZEOL). +87 kg: 1. Szőke (SZVSE), 2. Kovács (SZEOL). Szabadfogás. 48 kg: 1. Ka­lapács (SZVSE), 2. Szűcs (SZVSE) 52 kg: 1. Németh (601. cz DSK. Makó), 2. Ko­togánv (SZEOI-), 3. Antal (Szentesi VSC). 56 kg: 1. Orbán (Szentesi VSC), 2. Pocsai G. (SZEOL), 3. Simon (SZVSE). 60 kg: 1. Seres (SZVSE), 2 Börcsök SZVSE). 3. Vörös (SZEOL). 65 kg: 1. Baksa (SZVSE), 2. Bartók (Csongrádi SC), 3. Briber (SZVSE). 70 kg: 1. Zsura (601. sz DSK, Makó). 2. Tóth J. (SZEOL), 3. Orbán (Szentesi VSC). 75 kg: 1. Deák (SZEOL!, 2. Moldován (Makói SVSE). 81 kg: 1 Lé­vai (SZEOL), 2 Fóliák (601. sz. DSK Makó). 87 kg: 1. Kovács (601. sz. DSK, Makó), 2. Szabó (Szentesi VSC), 3. Börcsök (SZEOL). +87 kg: 1. Józsa (Szentesi VSC), 2 Nagy (SZVSE). MNK SZEOL­SZHTE A SZEOL NB l-es labda­rúgócsapata holnap, szerdán délután a Tisza-parti stadi­onban 2 órakor MNK-mér­kőzést játszik. Ellenfele az NB II-es Szolnoki MTE együttese lesz. A visszavágót másnap, csütörtökön Szolno­kon rendezik. SZEOL-Szabadka 2:0 (1:0) A SZEOL füves edzőpá­lyáján, 300 néző előtt, Pádár játékvezető sípjelére a kö­vetkező összetételben kezd­tek a csapatok. SZEOL: Nagy I. — Lancsa, Kozma III., Nagy II., Szalai — Han­gai, Ho szák, Vass dr. — Antal, Szeghalmi, Wenner. Szabadka: Budimcsevics (Széli) — Terzics, Perduv, Jovicsevics — Jovanovics, Gligor — Bosnyák (Szipcse­vics), Kifsztudics, Márton, Vujacsics (Huhn), Nagy A. A sáros mély talajú pályán nem alakulhatott ld jó já­ték. A II. liga 9- helyén álló jugoszláv vendégek jobbára csak védekeztek. A SZEOL játékosai a szombati, vásár­helyi mérkőzés után is jó Közületek, Magánosok. ügyelem! A Szegedi Építőipari Szövetkezet takarltórészlege (Szeged. Szt. István tér 4.) szabad kapacitással rendelkezik erőben voltak, bár az igaz­sághoz tartozik, hogy a má­sodik félidőben egy teljesen új összeállítású tizenegy folytatta a küzdelmet. A vendégek az elmúlt hét pén­tekjén fejezték be tenger­parti alapozásukat, így nem­csak a talaj, hanem az idő­járás is szokatlan volt szá­mukra. Az első félidő 3. percében született az első gól. Antal kapu elé ívelt labdáját a jó ütemben érke­ző Hojszák fejjel továbbí­totta a kapuba, 1:0. E játék­rész krónikájához három említésre méltó esemény tartozik még: Nagy I. bra­vúros védése, valamint An­tal két alakítása. Egy eset­ben a kapufát találta el, egy ízben pedig nagy hely­zetben hibázott a jobbszél­ső. Szünet után a Bencze — Kádár, Kolozsvári, Aradi, V. Tóth — Pipicz, Zámbori, Biriny i — Hágelmann, He­gedűs, Jernei együttes lépett pályára. A többet támadó kék-feketék csak a 80. perc­ben tudták gólra váltani fö­lényüket. Egv élesen a kapu elé lőtt labdát a jugoszláv kapus csak kitenyerelni tu­dott és a jókor érkező Jer­nei éles szögből lőtt a háló­ba. Biztató, hogy a jó erő­ben levő NB- l-es játékosok sokat lőttek kapura. Remél­hetően a tavaszi rajtig az irányzékon is javítanak An­taléit. • Az országos Ifjúsági Kupa labdarúgótorna mérkőzés­sorozatában két szegedi csa­pat volt érdekelve. A va­sárnap lejátszott fordulóban, sajnos, a Kiskundorozsma és a SZEOL együttese is elbú­csúzott a további küzdel­mektől. Kiskundorozsma—Duna­újváros 0:0. Kiskundorozs­ma, 300 néző. Vezette: Jár­mai dr. Kiskundorozsma: Hajnal — Farkas I., Bernáth, Kószó I., Nagy, Farkas II., Kószó H., Miklós, Balogh (Bálint), Takács, Gyuris (Csongrádi). Mivel a rendes játékidő döntetlennel ért véget, ti­zenegyes rúgásokra került sor. Ebben a dunaújvárosiak 5:4 arányban bizonyultak jobbnak a hazaiaknál, így ők jutottak tovább. Kalocsai VTSK—SZEOL 2:1 (1:0). Kalocsa, 200 néző. A SZEOL Zlatniczki — Horváth, Széli, (Tulkán), Palotás, Ábrahám — Hege­dűs, Hágelmann T., Kiss — Bódog, Nemes (Sólyom), Rácz összeállítású tartalékos együttese megérezte kulcsjá­tékosainak hiányát. A sáros, mélytalajú pályán lejátszott mérkőzésen a szerencsésebb hazaiak győzelmükkel to­vábbjutottak. Tegnap a József Attila Tu­dományegyetem aulájában tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a SZEOL SC. A közgyűlésen többek között megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, dr. Ko­vács Lajos, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának osztályvezetője. Kovács Im­re, a Csongrád megyei tanács általános elnökhelyettese, Prágai Tibor, Szeged megyei város tanácsának elnökhe­lyettese, Mari Kálmán, az MTSH elnöke és Borbély András, a Szeged városi Sportfelügyelőség vezetője. Kovács Imrének, a köz­gyűlés elnökének megnyitó szavai után dr. Nagy Lajos, a SZEOL SC elnöke ismer­tette az elmúlt négy év munkáját Bevezetőjében a sport társadalmi jelentőségé­ről beszélt, az MSZMP XI. kongresszusa határozatának megfelelően. „A párt és tár­sadalmi szervek határozatai a sportra irányították a fi­gyelmet, nagyobb mérvű lett a társadalmi aktivitás; egy­re inkább nőtt a testedzés iránti igény .. — Egyesületünk közvetle­nül is tapasztalta a párt- és tanácsi szervek érdeklődését, segítőkészségét. A megye sportéletében a SZEOL SC-t kiemelten kezelik, külön bi­zottságok foglalkoznak ká­der-, sportszakmai, s létesít­ményhelyzetükkel. Most már rajtunk a sor, hogy bebizo­nyítsuk: méltók vagyunk a bizalomra, eleget tudunk tenni a várospolitikai célok megvalósításában elénk tű­zött feladatoknak — mond­ta, majd kitért az elmúlt négy év szakmai munkájá­nak értékelésére. Huszadik he'yről a tizenhatodikra A SZEOL SC elmúlt ötéves tervének célkitűzései között szerepelt, hogy az egyesület az országos ranglista első 20 egyesülete között szerepel, jen. Meg kellett teremteni a fel­tételeit annak, hogy a követ­kező tervidőszakban a SZEOL SC „országosan ki­emelt" egyesület legyen, sportolói vegyenek részt és érjenek el jó eredményeket a nemzetközi és a világver­senyeken. Központi feladat­ként kell kezelni az után­pótlás-nevelést, külön figyel­met fordítani a sportisko­lákra. A célkitűzések realitását és az eredményes munkát bizo­nyítja, hogy a SZEOL telje­sítette tervét. Az egyesületi rangsorban az elmúlt öt évben folyama­tos fejlődés tapasztalható. 1971-ben 65 olimpiai ponttal a SZEOL még csak a 42. he­lyet foglalta el. Egy év múl­va már 103 ponttal a 26., 1973-ban 158 ponttal 19., 1974-ben 165 ponttal huszadi­kok, tavaly pedig 224,5 pont­tal a 16. helyen végeztek. A szakosztályok közül a kajak­kenusok 79,5, az atléták 60, a cselgáncsozók 33, az eve­zősök 27, a súlyemelők 15, a kosárlabdások 6, és a vízipó­lósok 4 olimpiai pontot sze­reztek 1975-ben. A SZEOL SC 720 sporto­lója főleg az olimpiai sport­ágakban tevékenykedik, 39 edző „felügyelete" mellett. A következő öt év sportszak­mai fejlesztési tervében visz­szatérő célkitűzésként jelent­kezik a „kiemelt" sportegye­sületek közé kerülés. Ennek az OTSH által támasztott fel­tételei a következők: — biz­tos anyagi bázis — megfe­lelő számú és minőségű lé­tesítmény — négy, öt „A" kategóriás szakosztály — nemzetközi szinten is érté­kelhető eredmények. A nemzetközi „porondon" A SZEOL SC több ver­senyzője már az 1973-as esz­tendőben figyelemre méltó eredményeket ért el a nem­zetközi élvonalban is. A ka­jakos Csapó Géza, a kenus Darvas Miklós, a vízilabdás Csapó Gábor személyében világbajnok versenyzői vol­tak a SZEOL-nak. Horváth Erzsébet és Haraszti Gábor pedig világbajnoki helyezet­tek. Rajtuk kívül az atléta Pav­lovics László, Laluska György, Fodor Zoltán, Almási László ifjúsági EB-n vettek részt, a labdarúgó Virágh Ernő és Gujdár Sándor pedig az utánpótlás-válogatottságig jutottak el. Az említett ver­senyzők többsége azonban már nincs az egyesületnél! Az 1975-ös év legsikeresebb sportolói, Csapó Géza és Svidró József világbajnokok voltak. Az atléták közül Tö­rök János felnőtt válogatott, a cselgáncsozók közül Szabó Miklós, mint juniorválogatott részt vett a tamperei EB-n, a kajakosok közül Lábdy Ág­nes és Gál Ferenc tagjai vol­tak a római ifjúsági EB-n szerepelt magyar válogatott­nak. A szakosztályok értékelése Atlétika: Az 1972-es ered­mén vekhez viszonyítva a fejlődés nem kielégítő. Kü­lönösen nagy elmaradás mu­tatkozik a nőknél. A központi állásfoglalásban és a követel­ményrendszerben foglaltakat maradéktalanul végrehajtot­ták, de mivel a szakmai mun­ka nem minden téren volt kielégítő, az eredmények mérsékelten realizálódtak. Cselgáncs: Négyéves fejlő­désük dicséretes, hiszen 1975­ben 25 ponttal szereztek töb­bet, mint 1972-ben. Jelenleg két országos válogatottjuk van: Szabics Imre és Szabó Miklós. Evezés: A legkisebb ver­senyzői létszámmal (40) te­vékenykedő szakosztály mun­kája egyenletes fejlődést mu­tat. Az 1972. évi 7 ponttal szemben 1975-ben 27 pontot gyűjtöttek... A szakosztály vezetői és versenyzői példás és fegyelmezett magatartá­sukkal is kitűnnek. Kajak-kenu: Az egyesület legdínamiksabban fejlődő szakosztálya. Az olimpiai pontok és a minősített ver­senyzők számát tekintve is elsők. A világbajnokok nyo­mában sok tehetséges fiatal bontogatja szárnyát, kiváló edzők irányításával. Kosárlabda: Négy év alatt a férficsapat két évet az NB l-ben, kettőt az NB Il-ben szerepelt. Az őszi visszaesés következtében most sem si­került a bennmaradás. A női csapat évek óta az NB II él­vonalához tartozik. Mindkét csapatnál, sajnos, nem kielé­gítő az utánpótlás nevelése. Labdarúgás: Kétéves élvo­nalbeli szereplés után egy évet töltöttek az NB II-ben, majd bajnokságot nyerve, is­mét bekerültek az első osz­tályba. A most folyó bajnok­ságban nyújtott őszi szerep­lés nem kielégítő, de a csa­pat helyzete nem reményte­len. Erélyesebb és egysége­sebb szakosztályi vezetéssel, nagyobb edzői szigorral és a játékosok kedvezőbb hozzá­állásával még minden hely­rehozható. Súlyemelés: Az egy éve működő szakosztály minden várakozást felülmúlt. A 32 versenyzőből 12 minősült és 15 olimpiai ponttal jártultak hozzá az egyesület eredmé­nyeihez. A serdülők közül Balázs Mihály országos baj­noki címet szerzett. Tenisz: Az utóbbi négy év­ben a férfi- és a női csapat az országos bajnokság II. és III. osztályában szerepelt. Egyénileg Tóth Éva és Ka­nalas József megyei bajnok­ságot nyertek, csakúgy, mint a Kanalas—Lehoczky páros. Torna: A szakosztályon be­lül — főleg szakmai — el­lentétek 1973 végén átszer­vezéshez vezettek, melynek következtében a szakmai fel­készítést jóformán elölről kellett kezdeni. Sok tehetsé­ges versenyzővel rendelkez­nek, közülük Halász Andrea és Devosa Emőke serdülő versenyzők, a magyar ifjúsá­gi válogatott keret tagjai let­tek. Úszás, vízilabda: Az úszók mostoha körülményeik elle­nére is 13 minősített ver­senyzőt neveltek, de országos viszonylatban eredményeik nem jelentősek. Amíg az új uszoda el nem készül, szín­vonal-emelkedés nem vár­ható. A vízilabdacsapat stabili­zálta helyét az OB I-ben, és a tehetséges, jó szellemű fia­tal együttestől további fejlő­dés várható. Vívás: A szakosztály ered­ményei négy év alatt visz­szaestek. 1975-ben mlndösz­sze egy I. osztályú aranyjel­vényes sportolóval rendelkez­tek. Tömegsport A tömegsportmunkát fő­foglalkozású munkatárs irá­nyítja. 1975. május 13-án megalakult az egyesületi tö­megsport bizottság is. Az üzemek társadalmi és álla­mi vezetői támogatják'a moz­galmat. A DÉGÁZ patroná­lásával ez év tavaszán fel­épül a SZEOL-pályán egy barakköltözőt, amely elsősor­ban a tömegsport igényeit hivatott kielégíteni. Az NKFV versenyzői kilenc sportágban 16 első, 8 második és 7 har­madik helyet szerertek. A három olajipari vállalat dolgozói közül 600 fő vett részt a különböző szintű tö­megsport-rendezvényeken. A két egyetemen jóval megha­ladja az ezer főt a tömeg­sportban részt vevők száma. A A SZEOL SC elnökségének határozata értelmében a vá­rosi sportiskola 1973. január 1-től működik az egyesület keretében. Az átvételkor há­rom szakosztályban (atléti­ka, kajak-kenu, női torna) 200 gyerek sportolt. 1974-tól kosárlabda- és labdarúgó­szakosztállyal bővültek. Ez évben a birkózószakosztály is megkezdte munkáját. A sportiskolások 1973-ban 29, egy év múlva 42, tavaly pe­dig már 74,5 olimpiai pontot gyűjtöttek. Az elnöki beszámoló után a számvizsgáló bizottság el­nökének jelentése követke­zett, majd a hozzászólások. Sorrendben: Soós István, Varga Béla, Fábián Tibor, Dunai Pál, dr. Kovács Lajos és Mari Kálmán. A közgyű­lés az elnökség beszámolóját és a számvizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag elfo­godla. Ezután , dr. Nagy La­jos jutalmakat adott át a ki­emelkedő munkát végző sportvezetőknek, edzőknek, sportolóknak. A közgyűlés záróakkordja a SZEOL SC 27 tagú elnök­ségének és 3 tagú számvizs­gáló bizottságának a megvá­lasztása volt. A SZEOL SC elnöke: dr. Nagy Lajos. El­nökhelyettesek: dr. Kemenes Béla és Juratovics Aladár Intéző bizottsági tagok: Ko­vács János és dr. Bánáthy János. A számvizsgáló bi­zottság elnöke: dr. Csiszár Imre. A SZEOL SC vezető­ségválasztó közgyűlém Ko­vács Imre zárszavával ért véget. Bagaméry László

Next

/
Thumbnails
Contents