Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Péntek, 1976. január 16. A közelmúltban úgy íratták alá a leltárjegyzéket nem egy helyütt: „használatra és megőrzésre átvettem". Az íróasztalt is, például. Vicefaragók erőltessék magukat, én „prózában" írom: lehet is kapaszkodni az asztalokba, őrizni kell. Mert a másik asztalhoz vezető út előtt stoptábla van. 7. Ha van rendelet, amely a levegőben is érződött már, akkor ez az adminisztratív létszámgazdálkodás szabályozása volt Szóbeszéd tárgya ez már régóta üzemben, téeszben, mindenütt, ahol íróasztalt szült De távolodjunk el a kabarétréfák mezejétől, mert bár a humorral vitriolt lehet fröccsenteni, az igazság mérlegére tegyük most a közgazdászok érveit Nyugtathatnánk magunkat, hogy az adminisztráció felduzzadása világjelenség, van, aki azt állítja, hogy tenni sem lehet ellene. Nem is olyan régen gazdaságpolitikai hetilapunk széles körű vitában foglalkozott azzal a kérdéskörrel, hogy a termékstruktúra-változások nem hagyják érintetlenül az adminisztrációt sem, hiszen egy-egy új termék sok művelet útján születik, s egyre többhöz kell több kooperáló vállalat — vagyis az együttműködés szervezése dagasztja a termelés adminisztrációját is. De szükségszerű-e, hogy az alkalmazotti létszám növekedjék? Kesk/enyvá gányú észjárással egyszerű lenne a felelet: több munkához, több munkaerő kell. Ez a kérdés nem ilyen egyszerű pedig. A termelés gazdaságossága az a követelmény, amely alapvető — ezt mindenki tudja. Ha pedig elefnezni kezdik, kiderül, hogy éppen azoknál a vállalatoknál nőtt meg indokolatlan méretekre az ügyvitel, ahol szervezetlenség van, ahol a raktározási és értékesítési gondok hajazzák a gazdaságtalan termelést. Ahol nem tudják megoldani a szervezést, meghíznak az adminisztrációs terhek is. S ez tovább terheli természetesen a termelési költségeket is. Hiba lenne persze azt állítani, hogy a gazdaságosan termelő" vállalatoknál ezzel szemben semmi teendő nincs, már ami az igazgatási és adminisztratív létszám csökkentését illeti. Egyszerűsíteni, az ügyintézési folyamatokat rövidebb útra terelni — minden gyárnak, üzemnek törekvése. Közös recept nincs, de pillanatnyi pánik után — ami most bizony tapasztalható: kiskapukat keresnek sokan — valószínűleg mindenütt a munkaszervezésben találják meg az orvosságot. Ebbe pedig nemcsak az tartozik bele, hogy már a vállalati, gyári termelési döntéseknél gondoljanak az adminisztratív következményekre is, de — senkire ne öltsünk nyelvet, csak aki érdemli — az is kell, hogy a munkaidőt jobban használják ki az irodákban is, amit persze meg is kell tudni szervezni. (El tudom képzelni, van, aki erre azt felelné: de most nem vehetek fel munkaszervezőt!...) de az már biztos, hogy csak részfeladatokat végeztethetünk velük. Olyan ez, mint a régi fajta mosógép: könynyít a munkán, de nem végzi el önmaga, mint például az automata géptestvére. Az irodában is dolgozik néhány gép, de mellettük nem csökkent például a gépírónők feladata, mert nincsenek a gépi adatfeldolgozáshoz szabványosított számlák vagy megrendelőlapok s egyebek Ezen is változtatni kell persze, mielőbb. 1 2. \ A munkaerővel takarékoskodni kell — persze, nem olyan értelemben, ahogy sokan ezt nyomtatásban is szeretnék olvasni. Más az, hogy néhányan takarékoskodnak munkaerejükkel, meg más, hogy vállalatok — furcsa közgazdasági fogalommal szólva — élőmunkával takarékoskodjanak. Fejlett ipari országokban az ügyvitelt gépek könnyítik, s amiatt nem panaszkodhatunk, hogy nincsenek hasznos, szellemes, okos irodagépeink, Nincs az a vállalat, gyár. ahol azt vallanák, nincs munkaerőhiány. Hol van hát a munkaerő? Lehet, hogy éppen az úton, két munkahely között? Valószínűbb, hogy mégiscsak kapun belül, irodán beiül van. Még csak azt sem állítjuk, mindenki csak az íróasztalt őrizte, s annyira kapaszkodott bele hogy nem tudta emiatt a munkát is kézbe venni. Valószínűleg most mindenki kezébe munka jut az irodákban is, mivel nem számíthatnak rá, hogy új emberrel' oszthatják meg az új feladatokat. Sz. M. Rába-futoművek Megkétszerezik a termelést Több mint 48 ezer futómű került le a szerelőszalagokról az elmúlt évben a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. A futómúgyár éves termelési értéke jóúal a 3 milliárd forint fölött van. Az idei évben tovább növekszik a gyártás, a tervidőszak végére pedig megkétszereződik. 1980-ban már 100 ezer — autóbuszokba, tehergénkocsikba és mezőgazdasági erőgépekbe beépíthető — futóművet gyártanak Győrött. Gyárépítések Kilencmilliárd forintná1 nagyobb értékű építési munkát tervez a 3l-es Állami Építőipari Vállalat az ötödik ötéves tervidőszakra, 45—50 százalékkal többet az 1971— 75-ös években elértnél. A legjelentősebb munkák: a népgazdaság számára különösen fontos állami nagyberuházások kivitelezése. Az idén és a következő években hat ilyen gyár vagy nagyobb üzemrész feléoftésében vesznek részt. (MTI) Bővítették az üllési óvodát Ahhoz, hogy minden gyermek járhasson óvodába UlIésen, a meglevő óvoda kicsinek bizonyult. Hónapokkal, évekkel előretekintve még több gyermekre számíthatunk, kézenfekvő feladattá lépett tehát elő az óvoda bővítése. Az ÁFÉSZ szakembere társadalmi munkában elkészítette a bővítés terveit, a megvalósításban csatlakozott hozzá szinte az egész falu: szocialista brigádok tagjai, úttörők, kisiparosok, a kisüzemek és hivatalok dolgozói összesen 87 ezer 500 forint értékű társadalmi munkát végeztek, a DÉMÁSZ kisteleki szocialista brigádja 10 ezer forint értékű villanyszerelési munkával segítette, az építőket. A szükséges anyagok megvásárlására a | Haladás Termelőszövetkezet, | az ÁFÉSZ és a tanács adott < jelentős összegeket. A jól szervezett társadalmi munkának köszönhető, hogy az eddig 50 személyes óvoda 75 személyire bővült, ízléses, szép Berendezésével a jelenlegi igényeket kielégíti. A gyermekgondozási segélyrendszerről Tapaszlalatok — További intézkedések A Minisztertanács határozatot hozott a gyermekgondozási segélyrendszer tapasztalatairól és a további intézkedésekről. A kormány megállapította, jjogy a gyermekgondozási segély rendszere társadalompolitikai szempontból a gyakorlatban kedvezően bevált. Így a rendszer lényeges változtatására nincs szükség. Indokolt azoniyewfe szé&i Csaknem egymilliárd forintot fordított fejlesztésre a negyedik ötéves tervben a Borsodi Szénbánya Vállalat. Ebnek eredményeként a géppel fejtett szén aránya — az országos átlagot meghaladó mértékben — hatvan százalékra emelkedett. A termelés mintegy negyven százalékát komplexen gépesített frontfejtésekről szállították a felszínre — állapították meg a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön, Miskolcon tartott ülésén, ahol a borsodi szénbányáknál folytatott vizsgálat tapasztalatait vitatták meg. A kedvező jelenségek mellett azt is megállapították, hogy a gépi berendezések nagy része elavult. Azt is megállapították, hogy a nagyobbrészt külföldi gépek tartalékalkatrészekkel történő ellátása akadozik. A boriodi szénbányáknál sz ötödik ötéves tervben évente átlagosan ötmillió tonna szenet termelnek. Ennek mintegy felét a két borsodi hőerőmű használja fel, míg a többit a lakosság ellátására fordítják. Az elkövetkező években három bánya szénvagyona kimerül. Ezt a kiesést más bányák termelésének fokozásával egyenlítik ki. Ez viszont fokozott gépesítést tesz szükségessé. A népi ellenőrzési bizottság megállapította, hogy a bányászok letelepítéséhez kilencszáz lakás szükséges, A Borsod megyei és a helyi tanácsok messzemenő megértést tanúsítanak a bányászok lakásigényeinek kielégítésére. A borsodi szénbányák a bányászok családi ház építésére két év alatt háromszáztíz dolgozónak adott építés' kölcsönt. A népi ellenőrzési bízott ság a vizsgálat tapasztalata alapján több javaslatot tett az illetékes szerveknek. Ja vasolta többek között, hogy gyorsítsák meg az elavult gépek csaréjét, valamint a külföldi gépekhez szükséges alkatrészek beszerzését _ ban — figyelemmel egyes ágazatok tényleges munkaerőhiányára — olyan kisebb módosításokat bevezetni, amelyek elősegítik ezeken a területeken a munkaerőhiány enyhítését. A Minisztertanács ennek érdekében felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit 1976-ban módosítsa. A módosítás értelmében a gyermekgondozási segély időtartamát — az érvényes rendelkezésekben edd g szabályozott eseteken kívül — a dolgozó nő munkába állás céljából naptári évenként egy ízben megszakíthatja. Ebben az esetben a megszakítás lejártát követően a gyermekgondozási segély a hátralevő időtartamra továbbra is megilleti. Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya megfelelő díjazás ellenében vállalhassa! további, legfeljebb két-há- j rom éven aluli, de 1 évnél • idősebb — gyermek gondozását. Az ilyen tevékenység nem minősül olyan kereső foglalkozásnak, amely kizárná a gyermeket gondozó anya számára a gyermekgondozási segély folyósítását. A gondozással járó költségeket és díjazást a gondozásba adó szülő viseli. • A kisgyermekes anyák egészségügyi körülményeinek vizsgálatát a jelenleg rendszeresített keretek és formák között el kell végezni a gondozásba adott gyermek tekintetében is. A gyermekgondozás vállalását nyugdijasok részére is lehetővé kell tenni. A gyermek gondozásáért fizetett díjazás a nyugdíj folyósítását nem korlátozhatja, és ennek öíszegét nem lehet figyelembe venni a házastársi pótlék folyósításánál megbatározott kereseti összeghatár tekintetében. Itjúsági agitációs és propagamtatanícskozás A KISZ Központi Bizottsága január 14—15-én kétnapos országos agitációs és pronagandaértekezletet rendezett ludapesten. Az ifjúsági szövetség vetető propagandistáinak Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese népgazdaságunk helyzetéről, az V. ötéves tervről és az 1976. évi népgazdasági feladatokról, Gyári Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda időszerű feladatairól, Barabás János, a ICISZ KB titkára pedig az ifjúsági szövetség agitációs és propagandamunkáiénak 1976 első félévében elvégzendő feladatairól tartott előadást A résztvevők az előadások témáiról konzultációt folytattak. _ Az V. ötéves terv adataiból IPAR Évi átlag : 6% Az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez Évi átlag: 7Y. j . Szénhidrogének /artnyiJHO/ 100 % Földgáz /(cikMtaiUf, 1*10/ 10 milliárd üt Hazai termeiéi 6 milliárd m Kőolaj /tcraeléf,IM0/ Évi 3 midid tonna Széntermelét 23,5-34,5 millió tonna Villámot energia • 1500 MW-ul ndvckrtik ai tranOvck telj«ltdk*peu<|« TEWU-KS NEMZETI JÖVEDELEM IJO-H3V. A nemzeti jövedelem felhasználási toov. Föfyatztii: 71-75 V. Fcihahaezte37-S V. ÉLETSZÍNVONAL 11-30*/. így fdre jutó fogyasztás 76-7< lg H i BERUHÁZÁS 870 MOCFLUM ' ./ f'+v+Sfe+'f;.;: ' ' :f • Ipar: 340-350 Mezőgazdaság: 105-107 ^Szállítás és hírközlés: 105-107 ^Közúthálózat: 43-45 Belkereskedelem: 33-34 Egyéb: 227-244 i !