Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

Kedd, 1976. január 13. 5 Emberek és fák Jólesően figyelték a buszmegállóban várakozók az enyhe télies időben szorgoskodó kertészeket, ahogy gondos szakértelemmel ültették a fákat, bokrokat. Ap­ró kis gallyak, nagyobbacska vesszők álltak ki a föld­ből, de a képzelet sűrű bokrokat, terebélyes fáka teremtett helyükbe. Kicsit arrébb egy földkupac fo­gyolt, ahogy a talicskisok csapata hordta széjjel. Egy kistraktor vidáman pöfögött a járdán. Kissé odébb, talán ötven méterre egy másik gép nagyobb jóval az előbbinél, hosszú gémjét ügyeser. mozgatta le és fel. Üj még. Látszik ez a festésén is meg arisztokratikus mozdulatain. A Magyar Posta­embléma is jól láthatóan díszeleg rajta. Földet rákot« egy gépkocsira. Aztán elment a megrakott gépkocsi, t a markoló maradt. A vezető lassú mozdulatokkal ci­garettára gyújtott, aztán hirtelen kiugrott a gépből, fi markolókanalakat mustrálgatta, egy fadarabbal bö­ködte. Talán tisztogatta, aztán visszalépett fülkéjébe Hirtelen indított, a gép hátrahőkölt, a kar erőteljesen meglendült és a közeli fa tövébe csapódott. A kéreg csattanva repedt szét, s elővillant a fehéres, nyirkot fatest. Még néhányszor ismételte a mozdulatot, miko' egy nyugdí as bácsi, feltehetően unokájával sétálgatott arra, s kiáltott egy nagyot: — Ember, - mit csinálsz? —- Semmi köze hozzá! — kiabálta vissza a vezető szemmel láthatóan megsértődve, s aztán durcásan ma­gára csapta az ajtót Két kép. E(fy jó, s egy rossz ugyanott. R. F. Ne tovább! Fura újítás ötlik az utas szemébe a Vágóhíd—Tar­ján között közlekedő egyik csuklós villamoson. A kocsi plafonján, közvetlenül a jegylyukasztó fölött, egy vörös nyil és ez a felírás: „JEGYÉRVÉNYESÍTŐ" éktelenke­dik, bizonyára a „gyengébb" felfogású és szórakozott utasok eligazítására. Aki ezt a torz szót olvassa, bor­sókázik a háta a szörnyűségtől. Először is: a kalauz nélküli villamos közlekedést jól megszokták már Szegeden is az utasok, tudják, hogy a lyukasztómasinák hol vannak felszerelve és milyen célt szolgálnak. Eligazításukra tehát aligha van szükség, ha jeggyel utaznak. De ha mégis fontosnak látszik útbaigazításuk a bonyolultnak vélt jegylyukasz­tásban, akkor a kocsi plafonjára szánt szöveget lehet­ne magyarabbul, egyszerűbben és közérthetőbben is felírni, valahogy így: JEGYLYUKASZTÓI Talán idejében szóltunk, hiszen még nem mind­egyik csuklós villamosra pingálták fel az idézett „újí­tást", amelyet — véleményünk szerint — az áldozati kocsin i% sürgősen le kell kaparni L F. A mézeskalácsos ritka hagyatéka A debreceni Déri Múze- dinasztia volt a Kerékgyár­um szakemberei megkezd- tó család, s Kerékgyártó ték a nemrégiben elhunyt Sándornak már a dédapja is Kerékgyártó Sándor mézes- ezt a mesterséget folytatta kalácsos hagyatékának szám- Több mint kétszáz recept bavételét. Az ezerötszáz da_ alapján készítette fél évszá­-abból álló ritka gyűjte- zadon át a hajdúsági külön­ményt a mézeskalácsos vég- legezségeket a nagyhírű rendeletében a múzeumra mester. Maga faragta a kü­hagyta. Debrecenben a leg- lönböző figurákhoz az úgy­híresebb mézeskalácskészítő nevezett ütőfákat. Önkéntes tűzoltók Tápén Tápén hagyományai van­nak az önkéntes tűzoltók munkájának. Az Idősebbek talán emlékeznek az 1927. évi nagy tűzre, amikor tíz lakóház vált a lángok mar­talékává, s 50 ember ma­radt hajlék nélkül. A kár mintegy ötvenezer pengú volt. Ez az eset és több ki­sebb-nagyobb gyulladás ön. magában ls elegendő volt ahhoz, hogy a lelkes tápéiak megszervezzék a 30-as évek elején az önkéntes tűzoltó testületet. Az első parancs­nok Nagyszűcs József, akko­ri jegyző lett. Az alapítóta­gok közül Széli Illés és Miklós György ma is kap­csolatban áll a testülettel. Az 1958—64 közötti esz­tendőkre tehető az egyesü­let fénykora. Nem a fellob­banó lángok miatt; a társa­dalmi munkások . áldozat­kész, lelkiismeretes tevé­kenysége teszi emlékezetes­sé ezt az Időszakot, össze­sen hat csapat működött Tápén: a felnőtt- és ifjúsági, fiú és lány csoportok szép sikereket arattak a tűzoltó­versenyben. 1980-ban a lá­nyok bejutottak az országos döntőbe ls, ahol harmadik helyezést értek el. Azóta lassan vesztett vonz­erejéből ez az elfoglaltság, nincs vagy alig v^n után­pótlás. Mindössze egy csapat verbuválódott össze, amely a téesztől, az ÁFÉSZ-tői kap támogatást. Megelőző, felvi­lágosító munkája mellett ál­landó készenlétben van, sze. rencsére azonban az utóbbi időben nem volt tűz Tápén. A tanácsháza dísztermé­ben megtartott legutóbb: ülésükön — dr. Bodó Ist­ván testületi elnök megnyi­tója után — Török Antal parancsnok értékelte az elő­ző év munkáját, amelyről Török Imre, a városi pa­rancsnokság századosa ls el­ismeréssel szólt. * s Fejtörő játékok „Európacentrikus iroda- kissé valószínűtlen, addig a vetkező lom. és művészetszemléle- hozzá kapcsolódó mellékszá- formált tünk következménye, hogy lak szorosan a valóságra mexikói író jelentkezése a épülnek. Bepillanthatunk a képernyőn — ritkaság. Ro- látványos politikai akciók, dolfo Usigll azonban nem az áldemokratikus választá­egzotikus, hanem hazája sok kulisszái mögé, megles­problémáira érzékeny, nap- hetjük, hogyan szenved ve­jaink általános kérdéseire reséget az objektív tények­választ kereső író" — kom- kel megtámogatott Igazság, menjálta a tévéújság va- hol kezdődik a, hősiesség és sárnap esti műsorát. A szél- a bátorság. hámos cselekménye valóban A tévéjáték igazságai nem nem egzotikus, az alapszituá- szenzációk. Tudjuk, parányi ció inkább kuriózumból indíték is elég, s a céltalan­ered. nak tűnő élet is meglelheti Cesar Rubio, a sikertelen értelmét. Közismert igazság, életű történész különös bo- már-már közhely: akara­nyodalomba sodródik: visel- tunk ellenére is lehetünk kedésével, jól időzített hall- hősök és szélhámosok. Az gatásával — tehát anélkül, sem titok, hogy nem mindig hogy formálisan hazudna — a szélhámos a legnagyobb elhiteti, ő a rejtélyesen el- képmutató. (Rubio és Na­tűnt forradalmár. Meghök- varró esetében az utóbbi az kentő indítás, s amennyiben igazi szélhámos.) nem feltétlenül szó szerint, Esztergályos Károly ren­hanem képletesen értelmez- dező és Szántó Erika dra­zük, többé-kevésbé hihető is. maturg a sok-sok kimon­Különben sem érdemes so- datlanul Jelenlevő kérdés, kat meditálni rajta, az író etikai és filozófiai utaláséi­számára úgyis csak apropóul lenére is eredeti medrében szolgált. Ürügyként, egy fe- tudta tartani a játékot, mely szült, pontról-pontra izgal- szórakoztató, izgalmas fej­masabb logikai játék kibon- törővé alakult, takoztatására. A játék pl- „Megtornáztatott" agysej­kantériája; míg az alapötht tekkel válthattunk át g )& fejtörőre, a megre­Kicsoda.micsodára. Az újjászületett játék meg­lepetéssel szolgált: láthatat­lanná tette a zsűrit. A né­zők ezután legfeljebb az el­més gépet szidhatják, hogy kicsoda-micsoda húzódik meg zsinórtekervényei mö­gött, nem tudni. A zsűri he­lyett viszont láthattunk egy fülkét, ahová felváltva vo­nulnak önkéntes száműzetés­be a versenyzők. Párosával kell azonos feladványt meg­fejteniük: az ötlet érdekes, de félő, hogy néhány adás után beleunnak a rejtvény­kedvelők. Az első adás iz­galmát — hála Hufnágel Pistinek — mindenesetre si­került biztosítani. L. Zs. Gazfickók és Iiárányok Oldríeh Danák darabja a szegedi színházban Pokolba kívánná bárki, ha Heródes különltménye­ját úgy vetette föl, hogy az Korábbi rendezéseit vissza­ember végletes helyzetek- idézve szembeötlő a rokon­seihez hasonló kutyaszorító- ben ls mindig választhat két ság, messzire ne menjünk, ba kerül. Vagyis parancsot lehetőség, a vállalás és az akár A lobositzi csatával. önpusztítás között. Nem a Melyről ha annak idején ' " — emlegették, hogy a brechti vélte akkor —, illetve nem színházhoz kötődő Hacks hivatkozhatunk a körűimé- Kurázsi marná ja — eljátszva nyekre: az ember mindig a gondolattal, a Negyven maga felelős tetteiért, hiszen gazfickó éppúgy lehet Danek mindig van — bárha erősen Lobositzi csatája. Ami fel­korlitozottan — választisi tétlenül közös: a háborútól szabadsága. Ennek a külön- és minden esztelen véron­kap csecsemők lemészárlásé ra. Mert a tét mindenképpen társadalom felelős tehát siralmas: önpusztító pa­rancsmegtagadás, vagy a végrehajtás lélekölő kata­klizmája. A bibliai történet tanulságainak nehéz kereszt­je alól nem szökhet el a ma embere sem, aki tegnap még elhűlten hallgatta a viet­nami háború rémségeit, teg­napelőtt meg az atombom­bái félte. Vezető napilapunk kará­csonyi publicisztikájában ta­lálóan írta Aczél György: „az eszmék nem a tevé­kenység fölött lebegnek, ha­nem beleszövődnek". Nézzük leges helyzetekre lécsonto­zott (és a most mellőzött összefüggéseivel erősen le­egyszerűsített) filozófiának kései lenyomata Danek da­rabja, nem nehéz ráismerni a rendkívüli körülményekre, ahol is elemzi végsősoron a cselekvés felelősségének kérdését. És hasonló ered­ményre jut: nincs általános tástól megcsömörlött ember pokoljárása a józan ész, a felelősság, a szükségszerűség és a tisztesség stációinál. tehát hogyan a cseh Oldrich felelősség az nem hárítható Danek szombaton bemuta­tott darabjában, a Negyven gazfickó meg egy maszüle­tett bárányban. A cselek­mény nagyjából ismert: a másra, mindenkinek vállal­nia kell a magiét. Szemlél­tetésül csak egyetlen dialó­gust. Vakarcs: Be kell bizonyí­Róma elleni hazafias önvé- tanunk, hogy nem lehetett delemre készülő Heródes ellenkezni 1 Hogy nem lehe­csillagjósoknak elhiszi, hogy új király született, s trón­lát féltve parancsot ad a betlehemi újszülöttek legyil­kolására. A királyi gárda második kohorszának hár­mas számú különítménye először ellenáll, majd vala­miféle jó ügy sejtetésének (a cél szentesíti az eszközt), és szolgálati kötelezettségének fölmentő bizonyságával vál­lalja. A következmény Jú­dea népének haragja, mely a királyt halálba kergeti, s új helyzet áll elő: az em­bertelen parancsot „átlagon fölüli kegyetlenséggel és lelkesedéssel" végrehajtó kü­lönítménynek is bűnhődnie kell. Danek olyan megoldást ad, ami az igazságot meg a józanságot is megrövidíti, csak a parancsot végig meg- lomba, csak a vért látják, tagadó altisztet végzik ki. Ki ítélhet el bennünket igaz­Az új királynő, megbocsát az ságosan, ha nem mi ma­előző király hű katonáinak, gunk?" — és hozzáfűzi: „Én viszont az önvád alól sen- nem tudom, én kérdezem." kit sem menthet föl, a Pap Ebből a dilemmából sem ne­bűnösnek érzi magát, a héz annak mai érvényessé­vértől „begőzölt" harcos ki- gét meghallani. A Pap pál­megy a tömegbe, ahol föl- cát tör önmaga fölött: ne a koncolják, a cinikus Tiszt végrehajtókat, a rábeszélő­ket büntessék. Ugyanakkor A Negyven gazfickó har­monikus szerkezetét (a mé­szárlást megelőző és követő szituációd időegységében a cselekmény elrendezése is olyan, hogy a nagyszínpadi és kamarajelenetek szim­metrikusan tagolódnak) Gyarmathy Ágnes ritmiku3 díszletképe valósággal sugá­rozza. A rideg páncélburko­latú őrhely keszonlevegőjé­be, a kivezető vaslépcsők átlós meghosszabbításában visszafelé helyezi le a tiszti manzard oldottabb szobabel­sőjét. Praktikusak, célsze­rűségükben kifejezőek Gyar­mathy jelmezei is, szúrósra kiképezve a marcona külö­nítményeseket, kiket Danek nem annyira jellemzési fel­adatokkal lát el, inkább képleteket képviselnek — jellemjegyekkel. Szokásához híven Girlcz Mátyás ismét „totális színházat" rende­zett, a bejárati ajtótól képe­ken, hangszórókon él a da­rab, melynek gondolatiságá­hoz emelkedett hőfokú szín­padot tud teremteni. S ha színészei nem mindig képe­sek elszakadni korábbi sze­a-„í. L, . repmaradványaiktól, a szö­- odak'nt' veg diktálta groteszk, fanyar akik beleőrültek a fájda- stílug (Balogh Cé2á fordí. tása) végig ott vibrált az tett II Főúr: Hát, ami azt Illeti, éppenséggel lehetett, hiszen meg ls tettük. Vörös: Csakhogy egy ki­csit nem sikerült nekünk. 4. Végül — nem kevésbé súlyosan — fölkérdezi Da­nek: ki ítélhet? Itt érzem a darab egyet­len problematikusságát. A szerző valamiféle éteri meg­oldást keresve egyfelől ki­zárja a kárvallottak jogos indulatait, vagyis a főbűnö­sök hivatali utódai ítélkez­nek — másfelől viszont nem biztos benne. Azt mondja a pedig öngyilkos lesz. A hírhedt bibliai történet­ből Danek általános és ak­tuális erkölcsi kérdésszála­kat csomóz ki. 1. A végre­hajtó Ismerje-e a parancsot, az egyén tettét mennyiben motiválja, ha hitt benne, vagy annak embertelenségét fölismerve mégis végrehaj­totta? (Ezen belül, a közvet­len végrehajtók és a paran a királynői végzés csupán a parancsmegtagadót küldi a halálba, az indok józan, mégis vitatható. Józansága: nem akar több vért, a bosz­szú további bosszút szül, te­hát értelmetlen. Problema­tikussága pedig: „nem ma­radhat életben egy altiszt, akt megtette azt, amit nem lehetett megtenni". Addig előadásban. Elsősorban ifj. Üjlaky László jóvoltából, aki a Tiszt kulcsszerepéhez mél­tóan átgondolt és kidolgo­zott, színesen nagyvonalú, remek alakítást nyújtott Közvetlenül mellé kell so­rolnunk Martin Márta két arcát, a hetérahajlamú her­cegnőjét, meg a^trón maga­sába emberileg is följutó ki­rálynőjét, de a Pap pózai­ban savonarolai fanatizmust is fantáziával eljátszó Nagy Zoltánt, és a kisebb szerepé­ben Mentes Józsefet (Bíró). Aki akasztófahumorral tud­ja leleplezni egy hivatás ve­szélyeit, ha az kiszolgálta­tottabb a hatalomnak, mint az igazságnak. A negyven csot továbbító „tisztakezűek" rendjén, hogy az igazságos gazfickónak emiegetett cse­felelőssége azonos vagy nem? A Tiszt úgy véli: „nem hinni kell a paran­csokban, hanem végrehajta­ni azokat".) 2. Fölmentő ér­vényű mentség-e, hogy vala­kinek úgyis meg kell tenni? Meddig lehet a bűnt meg­SS* to vállain, kell a csemőknek persze csak sfrá­keJffiím ba,T\y sát hallani, a „maszületett íe*1,S, bárányok" (Garai József, hogy minden júdeai kicsi Bagó Líszló cyürki István, (mert Jachinek Rudoylf< Horvát£ hitt Heródesben), követke- Istvárly Kováes Jánojs, Királjj Levente, Kátay Endre) vi­1976. évi JUGOSZLÁV egyéni turistautazáshoz valutaigénylő nyomtatvány irodánkban vásárolható COOPTOURIST, Szeged, Kelemen u. 2. Telefon: 12-374. zésképpen „bűnösök között , • z, „ , iz re nemreélhtl jetién ártatlan" szont kellő alázattal _ bár ideologizálni? 3. Miután Da- — Danek logikai uton erői- . . . . , . , , nek fölvillantja, a prostltu- teti a megoldást, „bűnösnek oiyko.r kissé tempótlanul — áltnak sem volt muszáj az kell lennie, különben a töb- indulatoskodnak a színen, utcára menni, bár ezzel csak biek azok". Kérdéses. Az Közülük Kátay Tengerésze magának ártott, megkérde- egy-mindenki szembeállítás telitalálat, a legnehezebb zi, vajon a közösség egészet ott Is laza, hogy a törvényt . , . , „, ,, érintő sorsügyekben van-e (az erkölcsöt) éppen azok a dolga vlszont Király Leven­szabad választása az ember- bizonyos többiek csinálják, tének van, mert termetével nek. Ügy hiszem, ez a leg- akik önmaguk megítélése- szűk neki a Vakarcs így fi­izgalmasabb kérdése. A da- kor fölismerhetik az ártat- guráját annak emb;ri kls„ rab mottoja aligha véletle- lanon kegyelmet kell gyako­nül idézi J. P. Sartre-ot: „a rolniok. Ráadásul pedig el­hősök csapdába esett szabad fogadhatatlan az az igazság, emberek — mint mi ma- mely igazságtalan ítéleten gunk, mindannyian. Az nyugszik. A darab valóság­egyén csak a kiutat keres- gyökerekből kihajtó erkölcsi heti... az egyetlent... a sa- tanulságai közé logikai úton játját. A kiutat meglelve te- elvermelt szofisztikus tanul­remti meg önmagát". Mint ságok paramétereit telepíti ismeretes, a 40-es években, a a szerző ,legalábbis nem el­fasizmus és a francia ellen- lenőrzi következetesen, hogy állási mozgalom ütközőpont- elméleteit a gyakorlat, az ján Sartre az emberi cselek- erkölcstartalmakat a való­vés, a döntés szabadságának ságtartalmak visszaigazolják, és felelősségének problémá- Vagyis az eszmék hellyel­közzel a tevékenység fölé szűknek, lebegnek, ahelyett, hogy belészovődnének. A Tiszt öngyilkossága lényegé­ben annak beismerése, hogy maga Danek is vívódik: ab­szolút igazság nincs, ahol erőtlen a törvény, erős az önvád, a bűntudat. Talán a fentiekből kltet- . , , , „„ , szik, gondolatgazdag darabot Január 16"án lesz 49 éves­választott Gtricz Mátyás. szerűségével, elesettségével kell pótolnia. A katonabun­kert örömtanyává fölverő cicuskák közül Fogarassy Mária az Anya múltját, Fa­luhelyi Magda a Lány kilá­tástalan jövőjét érzékelteti egyszerre finom és naturáli­san földhözragadt eszközök­kel. Az őrtálló katona: Sza­bó István, megfelelt. * A néhány darabjával (az Itt oroszlánok vannak cím 5 filmjével) hazánkban eled­dig sem ismeretlen Oldrich Daneknek izgalmas születés­napi ajándékot rendezett a szegedi színház. A szerző Nikolényi István

Next

/
Thumbnails
Contents