Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

mozgalmat, segítsék a DH-munka­r<* V.u tu'ábty terjedését, a szo­cialista brigádok munkáját, Ösacö­nözzenek az üzemi demokrácia ér­vényesülésében rejlő lehetőségek Jobb kihasználására. Bátran éljenek a szakszervezeti Jogokkal, hatéko­nyabban lépjenek fel az Indokolat­lan túlóráztatás ellen, küzdjenek a jogtalan haszonszerzés, a munkás­érdekek megsértése, az immorális Jelenségek ellen. Tegyék hatéko­nyabbá munkavédelmi és árelienőr­ző tevékenységüket; — a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség vállalton nagyobb szerepet a gazdasági feladatok végrehajtásá­ban. mozgósítsa erre tagjait és a fiatalok minél nagyobb tömegeit. A KISZ-tagok tegyenek javaslatot & takarékosságra, szervezzék a minő­ségi őrjáratokat, az Ifjúsági Radar­mozga'mat. Tartsák állandó fel­adatnak a hulladék és a mellék­termékek összegyűjtését, hasznosí­tását.. A helyi pályázatokon való részvétellel az ifjúmunkások, fiatal műszakia*. közgazdászok tegyenek Javaslatokat és készítsenek újításo­kat az anyag- és energlatakaré­ko-ságra, az üzem. és munkaszer­vezés javítására A KISZ-szerveze­tek mozgósítsák tagjaikat a me­gyénkben levő legnagyobb beruhá­zások klvite'ezésének meggyorsítá­sára, szervezzenek kommunista mű­szakoka', társadalmimunka-akció­kat. építőtáborokat. A gazdasági ve­zetek terem'sék meg a feltételeket a fiatalok kibontakozó aktivitásának érvényesüléséhez; — a népfrontmozgalom mozgósítsa megyénk lakosságát a város- és községpolitikai célkitűzések megva­lósításában való részvételre. Segít­se elő ezzel, hogy a közösségi cé­lokat szolgáló beruházások, a váro­sok és községek arculatának szé­pülése kevesebb anyagi befektetés­sel, gyorsabban valósuljon meg. Agitációs és propagandamunkánk feladata, hogy Ismertesse meg me­gyénk minden dolgozójával az V ötéves terv célkitűzéseit, a megvaló­sítás körülményeit. Küzdjön az ered­mények és a nehézségek eltúlzása vagv lebecsülése ellen. Hangsúlyoz­za, hogy népgazdaságunk szilárd ala­pokon nyugszik, a tervben foglalt célok Hódmezővásárhelyen Is sok üj lakás épült házgyári elemekből elérése biztosítja gazdaságunk töret- nal, a bérek további növekedése csak len fejlődését. A társadalom támoga- a népgazdaság további fejlődésén ala­lásával. aki ív közreműködésével meg pulhat, tudjuk teremteni azokat a teltétele- , kel, amelyek megalapozzák a kl- tfr Jc egyensúlyozotlabb gazdasági fejlődést, az életszínvonal további növelését. A megyei pártbizottság számít a párt­szervezetek, a párttagság felelősség­Tudatosítsúk, hogy a nagyobb fel- teljes munkájára helytállására a adatok kitartó, szorgalmas, öntevé- gazdasági feladatok végrehajtásában, keny fegyelmezett munkát kövelel- Kéri a szakszervezetek a KISZ, a nek, A propagandamunkában és az Hazafias Népfront, a többi társadalmi agitációban adjunk az eddigieknél szervezet választolt testületeit és a <ti­nagyobb teret a közvetlen munkahelyi vistált, az állami és gazdasági vezető­feladatoknak. tapasztalatoknak. Nép- ket, megyénk fizikai és szellemi dol­szerűsíUük Jobban a kiemelkedő gozóit, hogy méltóképpen vegyék kl munkát, a hasznos kezdeményerése- részüket az előttünk álló gazdaságpo­ket Tegyük tudatossá: az életszfnvo- UUkal célkitűzések megvalósításában. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága -i..... ...... . •• . . . 2. r, - * A Délmagyarország 1976. január M-i számának melléklete AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK állásfoglalása a megye gazdaságának 1975. évi fejlődésérőlr valamint az 1976. évi gazdaságpolitikai irányelvekről Megyénk 1975. évi gazdasági fejlő­désének folyamatait az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1974. december 5-i ea az 1975. július 2-i határozatában fog­lalt gazdaságpolitikai célok vezérel­ték. A megyei párt-végrehajtóbizottsag ezek alapján jelölte meg az elmúlt évi gazdaságszervező munka alapvető célkitűzéseként: — a IV. ötéves terv sikeres be­fejezését; — a népgazdasági egyensúlyi helyzet Javításának segítését; — a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, az erőforrásokkal való ésszerű takarékosságot; — a lakosság életkörülményeinek a politikai cétokkal és gazdasági le­hetőségekkel összehangolt további javítását. Gazdaságpolitikai céljaink megvaló­sítása érdekében széles körű társadal­mi összefogás bontakozott ki. A ter­melőmunkát jól segítették a kong­resszusi és felszabadulási munkaver­seny második szakaszában elért ered­mények. Gazdaságszervező tevékeny­ségünket megalapozták a IV. ötéves terv első négy évében elért eredmé­nyek, az üzembe helyezett új terme­lőkapacitások. Célkitűzéseink megva­lósítását szolgáló erőfeszítéseink ered­ményességét azonban több nehézseg ls hátráltatta. Gazdasági fejlődésünk 1975. évi eredményei, a lakosság életkörülményeinek alakulása Ae elmúlt évi gazdasági fejlődés eredményeit az alábbi tendenciák ha­tározták meg: — a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i határozata megyei vég­rehajtásának eredményességét jelzi, hogy a vállalatok és a szövetkeze­tek döntő többsége jövedelmezően gazdálkodott. A tervezett takarékos­sági intézkedések jelentős hányadát megvalósították. A határozat végre­hajtása hiányosságainak megszünte­tésével további tartalékok tárhatók fel; — a megyei építőipar termelése; a kiskereskedelmi forgalom dinami­kusan, az ipari termelés és a szállí­tási ágazat teljesítménye pedig mér­sékeltebben bővült. A mezőgazdaság termelése főként a belvízkárok kö­vetkeztében az előző évhez mérten csökkeni; — a beruházott összeg Jelentősen nőtt. de az eredetileg 1975. évre. sőt korábbi évekre lervrezett létesítmé­nyek mintegy felének befejezése áthúzódik a következő tervidő­szakra; — tovább javultak a lakosság élet­körülményei is. Megyénk gazdasá­gának 1975. évi helyzetét az alábbl­ak jellemzik; O A munkaerő-gazdálkodás hiá­nyosságainak felszámolására hozott párt- és állami határozatok végrehajtásában elért kezdeti ered­mények csökkentették a megyei mun­kaerőhelyzet feszültségeit, g fokozot­tabban lehetővé vált a gazdaság in­tenzív fejlesztése. A megye munkaerőhelyzetét jelle­mezte: * — a népesség száma továbbra ls emelkedett, g elérte a 457 ezer főt; — javult a korösszetétel (nőtt e munkaképes kornál fiatalabbak és a munkaképes korúak aránya); — tovább növekedett a női kere­sők száma; — a nem mezőgazdasági keresők száma mintegy, 2 százalékkal le/óbb növekedett, a közlekedés'/er. 9 a kereskedelembén 5 százalékkal gya­rapodott; — a mezőgazdasági keresők szá­ma 3 százalékkal csökkent; — nőtt & szakképzett dolgozók aránya; — a munkaerőt kevésbé, ha­tékonyan hasznosító területeken (anyagmozgatás, nehéz fizikai mun­kakörök stb.) továbbra sem csök­kent a létszámlekötés; — a munkerő-kereslet ellenére a vállalatok nem a kívánt mértékben alkalmazzák a műszakilag megalapo­zott teljesítménykövetelményeket; — szerény az előrehaladás a tel­jesítménybérezés szélesítésében, a munkafegyelem javításában; — nem csökkent az adminisztra­tív munkakörökben foglalkoztatot­tak aránya; — kedvezőtlenül befolyásolta a munkaidőalap kihasználását a táp­pénzes napok számának indokolat­lan növekedése, a munkaidőben tartott rendezvényekre, illetve veg­zett társadalmi munkára fordított Idő. '

Next

/
Thumbnails
Contents