Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

Vasárnap, 1976. január 11. 3 Közéleti napló CZXNEGE LAJOS FOGADTA KRIVDA ALTÁBORNAGYOT Czinege Lajos vezérezre- Filipovics Krivda altábornades, honvédelmi miniszter a gyot, az ideiglenesen MaHonvédelmi Minisztérium gyarországon állomásozó katonai tanácsának tagjai szovjet déli hadseregcsoport jelenlétében fogadta Fedőt új parancsnokát. MAGYAR—JAMAIKAI TÁRGYALÁSOK A Magyar Népköztársaság ter. A magyar—jamaikai és Jamaika között a gazda- diplomáciai kapcsolatok felsági együttműködés kiépíté- vétele óta ez az első minisz. ten szintű hivatalos énntkesérol az év eleje óta szakér- zés a két ország között. Matői tárgyalások folynak Bu- gyarországi tartózkodása sodapesten. A tárgyalások ve- rán Thompson eszmecserét zetésére vasárnap Budapest- f°!ytat ,?f ™agyar k°rmány , , „ __ képviselőivel az országaim; re érkezik Dudley Thomp- közötti kapcsolatok fejlesztéson, jamaikai külügyminisz- sének lehetőségeiről. Százezer méter kutatófúrás A zalai szénhidrogánkutatók ebben az évben 27 területen végeznek kutatómunkát. Az eddiginél intenzívebb munkát végeznek Pórszombat, Szilvágy és Zebecke, a már termelő Ortaháza környékén és Pusztaederic«®n Zala megyén kívül ? Dráva völgye és a Kisalfö.J kutatása kerül előtérbe. A délnyugati határvidé-' ken, a legrégebbi hazai olaj- { lelőhelyen, Bázakereltye és Csesztreg térségében folytatják a nagymelységű, a 4 ezer méte nél mélyebb földtani szerkezetek kutatását. A zalai szénhidrogánku'atók 1976-ban néhány méter híján 109 ezer méter kutató fúrást végeznek. Csomagolta: a Kállai Éva Brigád Gondoskodók Látszólag egyszerű az egész: a fiatalok etetik, ruházzák az idős embert, aki ezért átengedi egyik szobáját. így mindketten jól járnak. A fiatalok lakáshoz jutnak, s az öreg magatehetetiensége, magánya, elviselhetőbb lesz. De a társadalomnak sem közömbös, hogy a nyugdíjasok milyen körülmények között élnek. A Belváros I—IL pártalapszervezet titkára, Nyilasi Péter a közelmúlt egyik eseményét néhány szóval elintézi: „Emberi dolog az egész." Először a hírt egy tanácsülésen hallottam, ahol nem győzték köszönni az L kerület vezetői a párt- és népírontaktivistáknak, a tanárképző főiskola diákjainak, amit tettek. Valóban sokat tettek. Nyilasi Péter szerint senkinek sem kellett különösképpen megmagyarázni, hogy mit kell csinálni. Nem is azért vállalták a munkát, mert pártmegbízatás. Szívesen mentek, járták esténként a házakat, mert tudták, lelkiismeretük szerint cse.ekednek. — Már régóta jó a kapcsolatunk az I. kerületi hivatallal — mondja a párttitkár, miközben az íróasztalában keresgél. Egy papírlapot tesz elém. Rajta névsor. Nyilasi Péter mutatja a neveket, és magyarázatot is ad mellé. — Az aktivisták társadalmi munkában felülvizsgálták az eltartási szerződéseket, s azt is nézték, hol élnek veszélyeztetett helyzetben gyerekek. Olyan környezettanulmány-félét végeztek, és tapasztalataikat írásban elküldték a tanácsnak. Ha a jövőben ilyen segítséget kérnek tőlünk, azt bármikor megadjuk. Valaki mondta, hogy a társadalmi ellenőrök nem szívesen látott vendégek voltak. Sőt, még olyan esetet is hallottam, miszerint elküldték őket. Beck Sándor körzeti népfronttitkárhoz fordultam Esténként ő is többször felkereste az eltartókat. — Sehol nem zárták be előttem az ajtót, s mindenhová beengedtek. Igaz, egykét nehezebb esettel is találkoztam. Például az egyik helyen az eltartó fiatalok azzal fogadtak, miért akarok beszélni az öregasszonnyal, hiszen az úgyis bolond. Azért panaszkodik, mert nem normális. Mondani sem kell, egy szó sem volt igaz belőle Az eltartott idős aszszony valóban panaszkodott, de jogosan. A fiatalok a fürdőszobába nem engedték be, és durván bántak vele. Mindezt megírtam a tanácsnak, ahová behívták a fiatalokat. Ügy tudom, azóta viszonyuk megjavult, legalábbis én ilyen információt kapum az I. kerületi hivataltól • — Milyen gondokkal találkozott mág? — Általában az eltartók teljesítik kötelezettségeiket. Ahol nem volt valami rendben, oda többször is kimentem. De nagyon sok hslyen mondták az öregek: „Üljön le, beszélgessünk, ágyhoz vagyok kötve, nem szól hozzám senki." Sorsok elevenednek meg a nyomtatványokon. Nem tudom feltételezni — olvasva a kézzel írt mondatokat —, hogy az együttlakók úgy szeretik egymást, mint a Rómeók és Júliák. A városi tanács I. kerületi hivatalában mégis biztatnak. A szerződések 90 százalékával nincs baj. Nem kell behívni, vagy bíróságra küldeni a feleket „Felek" — sérti a fülemet De mégis az együttlakók felekké válnak gyakran, s a pereskedő, egymásra támadó, kibírhatatlan természetű emberek kegyetlenül megkeserítik saját életüket is. A társadalmi ellenőrök szinte a pszichológusok módszerével fürkészték a lelkeket, és arra is, feleletet találtak, ami a hivatali szobából, vagy a bírói emelvényről nehezen áttekinthető. Nem mindig angyali természetűek az eltartottak sem. Sokszor ők kezdik a vitát, mert olyat kérnek, amit képtelenség teljesíteni. Z. esete bármelyik komédiába bekerülhetne. Hat évvel ezelőtt 40 ezer forintot adott egy fiatal házaspárnak. Ezért őt magukhoz vették, lakásukba költöztették, gondozzák és eltartják. Az idős ember a pénzt kocsira ad la. azzal a kikötéssel, őt is viszik majd az orvoshoz, meg kirándulni, Budapestre a rokonokhoz.. Az öregúr azonban mindennap akar furikázni, és sofőrjének tekinti az eltartót Gondolom, nem könnyű Z. kedvtelését benzinnel és idővel bími. Utólag derült ki, már a tanácsnál, hogy K. fölöslegesen panaszkodott a társadalmi ellenőrnek. Eltartója kórházi ápolása miatt nem tudta rövid ideig gondozni. „A szomszédok csittítgatják, ha dühöng. Az eltartó azt mondja, nem mindig tiszták a gondolatat." A jelentés hosszú, kimerítő, szabályos környezettanulmány. Épp ezért tovább nem idézem, csak annyit: N. nem engedi eltartójának, hogy takarítson, mosson utána. Hogy miért, az nem dérült ki. Végül is a tanács megkereste az idős asszonyt, s próbálta jobb belátásra bírni. Külön öröm, hogy az ügy nem került a bíróságra Az aktivisták lelkiismeretes munkát végeztek. És egy dolgot nemcsak felfedeztek hanem az együttlakók tudo mására is adták: csak türelemmel, megértéssel, gondossággal lehet együtt élni. Halász Miklós Hatalma.) csarnok a Szegedi Konzervgyárban. Bejáratának közelében ízlésesen berendezett sarok, ' asztalkákkal, székekkel, itt töltik az étkezési szüneteket a csomagolók.. A falon nagyméretű tábla, színes dekorációval, plakátokkal, amelyek közül egyik a legújabban megjelent szépirodalmi kiadványokra hívja fel a figyelmet. A csomagoló üzemben vagyunk, ahol már csak készárut láthatunk. Üvegek, dobozok futnak a szalagon, miután gondos asszonykezek letörülték róluk az utolsó porszemeket is, olajjal eltüntették az itt-ott felbukkanó rozsdafoltokat. 16 étvágyat, Európa! * Ebből a csarnokból utaznak a konzervgyár termékei határainkon túlra. Magukon viszik a szorgos asszonyok utolsó simítását a befőttek, savanyúságok, húskonzervek. A magyaros ízek mellé a magyar háziasszonyok lelkéből, rendszeretetéből is kerül egy adag a csomagokba: az exportáru kívül-belül kifogástalan. Ahogy a háziasszony kritikus szeme végigpásztázza otthon az éléskamra polcait, úgy nézik a csomago'.ók is a kezükbe került konzerveket. Nem adnak akármit Európa asztaEgyüttműködés a Dunán Á KGST is részt vesz az európai vízi út tervezésében A Duna az európai kontinens legfontosabb vízi útja. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 1950-től 1972-ig a dunai teherforgalom 5,7-szeresére nőtt Ma a folyón mintegy 25 ország hajói közlekednek. A 24 nagy dunai kikötőben évente több mint százmillió tonna terhet raknak át. Hatvanhat híd ível át a folyón, összekapcsolva partokat és népeket. A csaknem háromezer kilométeres vízi úton a legkülönfélébb árut továbbítják. Így például krivojrogi vasércet a magyar kohókhoz és szovjet berendezéseket a bulgáriai építkezésekhez. A folyón szállítják az osztrax, a csehszlovák, a magyar, a jugoszláv, a román, a bolgár exportcikkek jelentős részét :.s. Románia és Jugoszlávia a Szovjetunió segítségével felépítette a vaskapui vízlépcsőt, amely jelentősen megkönnyítette a hajózást a Dunának ezen a veszélyes szakaszán is. Korábban a Vaskapu évi áteresztő képessége nem haladta meg a 12 millió tonnát, ez ma már 50— 60 millió, és lényegesen csökkent a hajók áthaladási ideje is. A Dunának — mint összeurópai vízi szállító útvonalnak — a jelentősége tovább növekszik az NSZK és "Ausztria területén épülő Rajna—Majna—Duna-csatornával. Forgalomba helyezésével a korszerű folyami-tengeri hajók az Északi-tengertől a Fekete-tengerig közlekedhetnek majd. Jelentősen javulnak a dunai hajózás feltételei is, miután Bulgária és Románia, valamint Csehszlovákia ,és Magyarország megvalósítja nagyszabású építkezéseit A dunai hajózás nemzetközi szabályozásának alapja az 1918-ban Belgrádban aláírt megállapodás. Ennek betartásáért a Duna Bizottság a felelős. A bizottság működésének több mint negyedszázada alatt fontos szerepet játszott és játszik ma is az össz-európái gazdasági együttműködés fejlesztésében, és a jó szomszédi kapcsolatok erősítésében. A KGST öt Duna menti országa, Bulgária, Magyarország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió természetesen nagy figyelmet fordít a Dunával kapcsolatos problémákra. A KGST szervezetei javaslatokat dolgoznak ki a külkereskedelmi jellegű áruk dunai szállításának növelésére, illetve a szállítások lebonyolításában részt vevő kikötők, folyami flották stb. munkájának javítására. A KGST részvételével folynak a Duna—Odera —Elba vízi út tervezési munkái. A KGST és a Duna Bizottság közötti munkakapcsolat 1957-ben jött létre, és nemrég lépett életbe a két szervezet közötti együttműködési megállapodás. Ennek értelmében a KGST, vagy a Duna Bizottság ülésein megfigyelőként vesz részt a másik szervezet képviselője. Tájékoztatják egymást saját szervezetük tervezett munkáiról, és kijelölik a közös feladatokat. 6APN) laira. Munkából iiaiasieió szovjet . nők rakják kompótos tálkákba a szegedi vegyesbe ő. let, német tűzhelyen sült hús mellé adja a csemegeuborkát Hildegard, Trudi és Grfitchen, a dzsemeket francia nebulóknak kenik kenyérre, s lehet, ho«v Hollandiában tálalja valá'.i jövő héten a marhagulyást. Anglia, Ausztria, Svájc, Belgium és Luxemburg, Csehszlovákia és Lengyelország bevásárló kosaraiban cipelik a zöldborsót és a lecsót, zöldbabot ós paradicsomot, körtebefőttet, sárga vagy őszibarackot Jó étvágyat, Európa! Ez az őszinte gondolat kísér minden csomagot meg egy cédula, amit aláír az az asszony, aki csomagolta. Nem frázis tehát csupán a házias gondosság, hanem felelősség. Ha valami hiba van a csomagban, annak a nevére jön vissza, aki ,Jeladta". És ez súlyos felelősság. A konzervgyár termékeinek háromnegyed része exportáru. Az pedig nem mindegy, hogy a világpiac milyén véleményt alkot azokról, akiktől vásárol. Mi kerül a csomagba? A csomagolóüzem igen aktív részese az exportnak. Nemcsak arra kell ügyelni, hogy a csomagolás hibamentes, Időtálló legyen, hanem arra is, mi kerül a csomagba. A készárukat a termelő üzemek rakodólapokon szállítják a csomagolóba. Ott ezeken tárolják addig, míg sorra nem kerülnek. Megtörténhet, hogy egy-egy üveg menet közben eltörik. A várakozásban rozsdásodni kezd a konzervdoboz. A zárógép hibájából rom'.ik a zöldborsó, mintha otthon kipukkanna a celofánpapír. A csomagolók egyúttal minőségi ellenőrök is, még egyszer, utoljára A csomagba csak kívül-belül kifogástalan áru kerülhet. Gyakorlott szemmel meg is lehet ítélni a szalagon futó termékről, van-e hibája? S ha van, itthon marad. Természetesen a csomagolóba szállított árukat előzetesen is ellenőrzik. A gyümölcskonyha vagy a főzeléküzem nem ad ki selejtes terméket. Vonatkozik ugyanez a hús- és halkészítményekre is. Csak a tárolás alatt keletkezett — illetve ez idő után észlelt — hibákról lehet szó. Mégis, a csomagolás nem nevezhető egyhangú, „szolgai" munkának. A Kál'aí Éva Brigád Kilenc éve döntöttek úgy, hogy indulnak a szocialista címért. A csomagoló üzemben dolgoznak, Vitcrsi Mztcs, hoer * legjobb kollektíva, *s viszont teny, nem a legrosz szább. Jelenleg. A brigádmozgalomban éppen az : szép, hogy • versenyenek egymással a. csapatok, mindíg többet akarnak elárn. A Kákái Éva brigádnak i sikerült: tavaiy április 4-ér, aranykoszorút érdemelt Apró Erzsébet, Elekes Jenőné, Csúri Gyuláné, Daka Istvánné, Heintz Gyuláné, Mezei János, Kovács Ernőne brigádvezető és a többiek normateljes itménye a múlt évben 106 százalék. Volt jobb is, ez az átlag. Összesen húszan vannak a brigádban, közülük tizenegyen még nem érték el harmincadik életévüket Nyolc kismamájuk van, akik most gyermeküket gondozzák, de visszajönnek a közösségbe. Mindent szívesen csinálnak. Reklamáció nélkül csomagolnak, hozzájuk nem érkezett tavaly egyetlen csomag sem, nem kaptak ilyet: „vissza a feladónak". ' — Talán el se hiszi, milyen jol magvagyunk együtt Első szóra ugrunk, bármiről legyen szó, pedig zömmel családanyák vagyunk, sokan vidékről járunk be. Társada'mi munkában ott a helyünk, a szegedi kiállításokra „delegálunk" magunk közül tago..at, akik elmondját, mit láttak. A brigádvezető büszke kis csapatára, sokan járnak szakmunkásképzőbe, marxizmus középiskolába, és sem vonakodnak a , társadalmi megbízatásoktól sem. Van köztük szakszervezeti bizalmi, párt- és KiSZ vezetőségi tag. Ügyes-bajos közös dolgaikat az étkezési szünetekben beszélik meg, a kedves kis sarokban. Szokványos értekezleteket nemig* 1 tartanak, munkaidő letel tvel mindenki siet haza, ti zteletben kell tartani a vidékiek érdekeit is. — A vidék ek problémája néha súlyosan érint bennünket — szól közbe Apró Erzsébet. A vál'alat autóbuszain utaznak. Munkaidő után indul a járat, s mi gyakran maradnánk egy-egy rendezvényen. Rendszerint maradunk is. Ilyenkor például Kelebiára nehezen jutnak haza a társaink, mégse lógnak ki a sorból, megoldják, ahogyan tudják. Apró Erzsébet lelkesen szól a színházlátogatásokról is, rae'yekre a szakszervezettől kapnak jegyet Az egészben a közös élmény a lényeg. Ugyanúgy, mint a kirándulásokban. Az idén Miskolc—Liila'üred táján néznek szét három napra — vagy csak kettőre —, attól függően, hogy adja ki a szabad idő. Kovács Ernőné nyolc napot tölthet jutalomként Moszkvában és Leningrádban. Erezzék jól magukét valamennyien, munkájukkal megérdemelték a pi~ heséet isw^vf-irí gibeüsa.