Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

Péntek, 1976. január 9. 3 Zárszámadások előtt Császár István hivatása, fog'a'kozása rendőrtiszt, őrnagyi rendfokozatban a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság központi ügye'etének egyik vezelője. Amikor szolgálatban van — reggeltől másnap reggelig —, mondhatni, hogy az ezerszemű és -fülű múszaki berendezéssel a megye, a városok és a falvak ülőerén tartja a kezét. Hozzáfut minden — a közrendet és a közbiztonságot sériő — telefonhívás, szóbeli bejelentés. Tőle kapnak gyors intézkedésre eligazítást az URH-s kocsik járőrei. Másfél évtizede van ebben a beosztásban. Az itt töltött nappalok, éjszakák és hajnalok eseményei anynyira változatosak, hogy a szolgálatot nem lehet megunni, mert soha nincs ket egyforma ügy, eset. Civilként is megtisztelő társadalmi tisztHAROMEZER LAKÓ SZÓSZÓLÓJA sége van: tanácstag a 126-os számú szegedi választókerületben, amely területileg azonos a körtöltésen kívül eső, munkáslakta Ságvárite'eppel. Az első világháború után mintegy nyolcszáz hadirokkant és hadiözvegy hat utcányi, nagyon szegényes települése volt ez — villany, magasnyomású víz, szociális és kulturális lehetőségek nélkül. A telep mai arculatát jellemzően elégséges számba venni néhány tényt- Az egyéni építkezéseket nem számolva, csak társasházat építettek, közel kétszáza:, két-három szobával. Villany, magasnyomású vízhálózat, csatornázás, nyolctantermes modern általános iskola, óvoda, felnőtt- és gyermekorvosi rendelő, szolgáltatóház, két bolt, férfi- és női fodrászat, és mintegy háromezer lakos bizonyítja, hogy ez a te'.ep is a szocialista rendszerben vált igazán Szeged szerves részévé. A tanácstag Császár István — mint a te'ep egyik lakója is — mindezt már készen kapta, azok nyomdokain át, akik előtte voltak Itt kezdeményezők, társadalmi munkások és tisztságviselők, szószólói közös ügyüknek. Neki akkor már nem is maradt mára semmi teniiivaló? belvízzel küszködünk, noha két és fél millió forintból nemrégen készült el egy csatorna. A további csatornázáshoz megvan már a tanulmányterv. Megvalósításához pénz kell. Szeretnénk, ha aföldgázvezeték hozzánkig érne már. Ez egyelőre függő kérdés. Kellene hozzá egy nagyfogyasztó vállalat, intézmény vagy gazdaság, hogy a gerincvezetékre csak rá kelljen kötnünk. Régi, sok éves ügy volt, hogy az iskolához vivő út járható legyen. Az úttest alapja kész, a telepi lakosok mun-> kája is benne van. Tavaszszal csak beton kell rá. Mindezek hallatán gondolom, hogy Császár István sikeres tanácstag. Tudom róla azt, hogy nem ma tanulta meg a társadalmi gondolkozással párosuló cselekvést, hanem korábban, amikor mtnt őrsparancsnok, Kisteleken volt tanácstag, és a községi végrehajtó bizottság tagja, ö, a mórahalmi születésű egykori napszámos és béres már akkor tevőlegesen beleszólhatott egy nagyközség életébe. havi keretét, hogy megszűnjön a lótás-futás, bosszankodás. A KÖZ ÉRDEKÉBEN A tanácstagi doszsziéból EGYÜTT V KÉPVISELŐVEL maradt! — hárítja el a feltételezést, és arról beszélgetünk .hogy amikor szabadnapos, hányan és milyen problémákkal keresik fel odahaza. A főbb gondokat igy summázza: — Tófenék, mély fekvésű ez a telep, és nemrégiben még kubik, pocsolyás nádas is csúfította, amit már feltöltöttek. Több járhatatlan utcánk melleit legtöbbször a ' Azt viszont csak most . tudtam meg tőle, ' hogy a Ságváritelepet érintő nagyobb tennivalókat először megbeszéli a választókerület képviselőjével, hogy egy nyomon haladjanak a lehetőségek megteremtésében. Nem tudom, más tanácstagok így cselekszenek-e, de hogy Császár István munkamódszerében a dolgok közös mérlegelése eddig eredményes volt, az bizonyos. A kisebb, de ugyancsak fontos ügyekben maga jár el. Tévedés ne essék: nem kőzve tít a lakosság és a hivatalok között, hanem a közügy rangját megilletően érvel. Lapozgatok egy vastag dossziéban, amelyben minden elintézett és függő ügynek írásos, a viszontválasznak pecsétes nyoma van. Kivizsgálást kért, hogy miért hézagos a Szabadkai út 7. szám alatt levő önkiszo'gáló bolt áruellátása. Kicsi is a bolt, bővíteni kell. Jelezte, hogy úttestjavítást. padkanyesést, rosszul végzett el náluk egy vállalat. Több a kár belőle, mint a haszon. A munkát így nem lehet átvenni. írta, hogy az Eő-ös út átépítésekor a lakosságot kötelezték átereszek építésére a bejárókhoz. A KPM-hez tartozó csatornát azonban „elfelejtették" kitisztítani, s a víz megáll benne. Kézi gyógyszertár eddig is volt, amit a telep körzeti orvosa kezelt, azon ban sok fontos gyógyszerár mégis a város közepéig kellett menni. Nem volt szükség befekte'ésre, elég meg duplázni a kézi gyógy szériái kitűnik, hogy egyazon hivatalból egy napon különböző témában két válaszlevelet is címeztek Császár Istvánnak, aki — igaza van — a köz érdekében kér, sürget intézkedést. Sajnos van rá példa, hogy olyan levelet is kapott, amelyben hivatalból megdicsérik egy utca lakóit olyan társadalmi munkáért, amit nem tudtak elvégezni, mert a kőtörmeléket, amelyet az utcába kértek, mindaddig ki sem szállították. A hivatali leve'ek egyike-másika pongyola, bükkfanye'.vezetű ami — félő —, elrontja a tanácstag egyszerű, de közérthető stílusát. Az ő legutóbbi leve'e is egyszerű és világos. Érdemes belőle idézni: „Felterjesztem a 126os számú tanácsi választókerület lakói közül azokat, akik 1975-ben kitűntek társadalmi munkájukkal: Hévízi János, Horváth Lajos Ördögh László, Biczó Sándor, ördögh József." Rájuk és a telep számos lakójára épít, amikor az új év első napján már előter jesztette kérését újabb telepi utcák gyalogjárdáinál megépítésére. Csak homoko' és járdalapokat kér, a töb bit elvégzik ők, társadalm munkában. Lődi Ferenc A

termelőszövetkezeti gépparkban 1 katonás rendben sorakoznak az őszi munkákban elfáradt gépek. Elült a határban a nyüzsgés, a lóerők hol erőlködő, hol felsőhajtó zúgása ás a munkagépek , akaratos nyikorgása. Az ekék megtisztítva, bezsírozva várják a taj vaszi ébredést, hogy ismét munkába szólítsák őket. Az emberek, akik eddig velük dolgoztak, most az állattartásban, a hajtatótelepeken vagy a gépműhelyekben segítkeznek. Itt van szükség rájuk, s nem válogatnak. Zsibong bezzeg az iroda. Kattognak az írógépek, zörögnek az elektromos összead ők, zakatolnak a kéziszorzók. A gazdaközösságeknél nagy a sürgés-forgás. Nincs egy percnyi pihenés. A füstös termekben most soványabb illatot áraszt a feketekávé is. Az elmúlt év gazdálkodása kerül a „boncasztalra", s újra idézik a nehézségeket, a legyőzött vagy megoldatlan problémákat. Ilyenkor a hibás határozatok és a haszIOS változások is" előkerüllek, s bizonyítványt kap mindenki. Mint a fotolabor előhívójában lassan megjelelő kép, kirajzolódik, melyik Igazat végezte ügyesebben, gazdaságosabban a rábízott "eladatokat, a vezetőság döntései pedig mennyire voltak eredményesek. A várakozás lapjai ezek. Azé a várakozásé, amelynek elteltével az egész elmúlt gazdasági évről kell őszinte képet felmutatni a termelőszövetkezetek vezetőségeinek. A hiunkahelyeken az emberek az irodából kiszűrődő újabb híreket tárgyaüák. Ilyenkor a saját véleményüket is hozzáteszik, s iózanul mérlegelik a hallottakat. Mert ismerik ők, hol a hiba, hol kellene tenni valamit, vagy hol várható a zlker és a jó eredmény. Évközben látják meg, és ilyenkor tudatosul bennük, s érzik, hogy ezt tanulságul kell elraktározni, ha majd a jövőről esik szó. Szeged és a szegedi járás termelőszövetkezeteiben bizakodó a hangulat, noha tavaly az időjárás kedvezőtlen volt, s ez nagyban befolyásolta az eredményességet. A tenyészdőszak alatt lehullott bőséges csapadék jelentős károkat okozott a környék közös gazdaságaiban. Különösen nagy belvízkára — 15 millió forint — valt a szegedi FelHíd—Pozsonynak ötvennyolc méter hosszú, felsőpályás, rácsos szerkezető vasúti híd összeszerelését kezdték meg csütörtökön a Ganz-MÁVAG mítranováki híd- és darugyáregységében. A Pozsonynak készülő hídon kívül az idén még egy vasúti hidat készítenek Mátranovákon csehszlovák megrendelésre s a gyár fo'ytatja közreműködését a prágai metró építésében is, különböző acél tartószerkezetek előállításával. Az idén több üzemi futódarut gyártanak, s szerelnek r mátranovákiak a Dunai Vasműnek, a Lenin Kohászati Müveknek és az ózdi Kohászati Műveknek. Automata gyárkapuk Távirányítású, teleszkópos ipari kapuk sorozatgyártását kezdték meg svéd licenc alapján, a Hódmezővásárhelyi Vegyesipari Vállalatnál. Ezek gombnyomással nyithatók és csukhatok, például a poríásfü'kéből. Az áramkör zárása megindítja a vilanymotoros készüléket, amely a kapu elemeit — a eleszkópos szerkezetekhez hasonlóan — felfelé egymásba to'ja. Nincsenek tehát a sarkukon elforduló kapuszárnyak, ame'vek nagy he'yet foglalnak. Előnyös ez h-'ysz"kében levő üzemeknek. További előny a gyors, kényelmes működtetési lehetőség, valamint, hogy az anyaga alumínium: s így a kapu felényi súlyú, mint a hagyományos nyílászáró-szerkezetek. A vállalat külön üzem részt létesí'ett a hazánkban új cikk gyártásira. A terv szerint évente 40 millió fo rint értékben készítene! automata kapukat, különféle méretben, kilenctől 45 négy zetmáteres nagyságig. Egyelőre a hazai igényeket elé gítik ki, emellett várhatóan jelentős exportra is nyílik majd lehetőség. szabadulás Tsz-nek, de a Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezet termelését is súlyos belvízkárok nehezítették, a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet pedig a Tisza nyári magas vízállása miatt 300 hektár bevetett területét vesztette el. Gondok tehát voltak bőven, hiszen a kedvezőtlen időjárás hatására az eredmények elmaradtak a tavalyelőttitől. A nagymértékű belvízkárok okozta kiesés megyénkben 15—20 százalékos volt a legfontosabb szántóföldi kultúráknál. A búza termésátlaga egyötöddel maradt alatta a tavalyelőttinek, s legalacsonyabb volt az országban — a megyei átlag 28;3 mázsa, az országos 32 mázsa volt hektáronként —, emellett megyénkben lényegesen gyengébb — exportra alkalmatlan — minőségű volt a kenyérgabona. Az időjárás kártételeit megpróbálták a gazdaközösségek ellensúlyozni, s a bizakodó hangulatból arra lehet következtetni, hogy ez legtöbb helyen sikerült is. Az elmúlt évről mindennek ellenére elmondható, hogy mezőgazdaságunk előrelépett. Nagyobb szigorúsággal igyekeztek betartani a helyes agrotechnikai utasításokat; több helyen már iparszerű termelési rendszereket is bevezettek, sikerrel. Jobb összhang alakult ki az értékesítésnél is, noha voltak súrlódások. Termesztésbe kerültek az új, nagy hozamú, gépi rendszerekben is termelhető fajták, melyeknek hozama tovább növelhető az agrotechnika csiszolásával, korszerűsítésével, helyes bevezetésével, jó időrendiségével. Nem csökkent azonban a hagyományos kétkezi munka jelentősége, ami különösen a zöldség- és gyümölcstermelésben volt tapasztalható. Ezzel szemben mégis megállapítható, hogy több termelőszövetkezetben gyors ütemben növekedtek és korszerűsödtek a mezőgazdaságban felhasznált eszközök, anyagok és gépek. A szakember-ellátottságban is volt javulás, ami az irányítás színvonalát növelte. T

ermészetesen más évekhez hasonlóan sor kerül majd olyan zárszámadásokra is, ahol nem jó eredményekről számolhatnak be a vezetők. Ilyen esetekben célszerű megelőzni a szanáló bizottságot, és alapos részletességgel érdemes felkutatni s megvitatni a hibaforrásokat. Ha a labilis gazdasági helyzet úgy mutatja, hogy az új esztendő termelését valamely elmaradt munka befolyásolhatja, a ta:ácsi segítséget, az óvadékos hitelt mielőbb el kell fogadni. A jövő év eredményessége sohasem a termásbetakarításnál dől el, mert az első jól szántott barázdától a jól lebonyolított értékesítésig minden munkafolyamat meghatározó lehet. A közeljövőben egymás után és egyre gyorsabban röppennek majd fel a hírek, mely termelőszövetkezet mikor tartja zárszámadását. Az időpont megjelölését azonban íem szabad elhamarkodni, mert ha a mérlegkészítés :em eléggé előrehaladott, akkor többet ártanak önmaguk-ak a közös gazdaságok. El kell tekinteni ilyenkor a rivalizálástól, s a türelmetlen tagok is megértik az indokolt k*s*st. Ha siettetjük a 1 munkát, könnyebben téved az amúgy is túlzottan igénybe vett emberi szellem. Elmúlt újra egy év, de ezzel együtt most elmúlt egy ötéves terv is. A zárszámadásoknál érdemes kitérni az ötéves tervben elért eredményekre, kudarcokra. Arra is, hogyan valósultak meg az elmúlt öt év alatt a tagság és a vezetőség elgondolásai. A téves és gazdaságtalan lépéseket sem szabad eltitkolni. A becsületes, mindenkor helytálló, s kitartó tagságról is illendő a megemlékezés, hiszen az ő segítségükkel érték el a jelent. De máris a jövőre kell gondolni, a következő ötéves tervre, s az 1976-os gazdasági év várható tevékenységére. Az V. ötéves tervben magasabb lesz a mérce, ezért a hozamok további javítása, a kapacitások maradéktalan kihasználása mellett a ráfordítások gazdaságos növelését is reflektorfénybe kell helyezni, hogy a termelési cél megvalósulhasson, mely szerint a mezőgazdasági termelés évi 3,2 —3,4 százalékos növekedése szükséges. A tervtárgyalásokra többnyire a zárszámadásokkal egyidőben kerül sor. Ez a párosítás mindenképpen előnyös, hisz a múlt év hibái míg elevenebbek, s így elkerülhetőbb a hibás tervezés. A prospektusok, szakkönyvek, stencilezett szakmai leírások az asztalokon hevernek. Ezek a tervkészítés segítségnyújtói, de nem szabad megfeledkezni a régi, rutinos, helvbeli téesztagokról sem, velük is szót kell váltani, tanácsukat kérni. Ezzel is javul a tagság és a szakvezetés összhangba. Az egyszerű ember pedig, mint a termelőszövetkezet földjének jó ismerője, szívesen nyújt segítséget, örül, ha véleményt kérnek tőle. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a következő években szerénvebb keretek között tevékenykednek. Tudomásul kell venni, hogy az állami erőforrások végesek. A termelés: eredményt, vagyis a hozamot elsősorban jobb fajtákkal és alaoosabb felkészítéssel. megfelelő technológia alkalmazásával kell növelni. Keresni kell a kutatóintézetek munkatársait, szaktanácsadóit, hogy az általuk elméletben kidolgozott eredmények gyakorlattá válhassanak. A jövőben a szoros kapcsolatkiépítés mindenképpen előnyös lehet. Űj szellemet jelez a különböző termelési rendszerek elterjedése, várható továbbfejlődése is. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt megvan a lehetősége a növelésnek. Igyekezni kell elkerülni a korábbi években tapasztalt értékesítési nehézségeket is. Időben és megfelelő átgondolás mellett kötött szerződések biztosíthatják az értékesítés zavartalanságát. Szükséges azonban, hogy nagyobb figyelemmel kísérjük a termelőszövetkezetek értékesítési tevékenységét. Meg kell szüntetni az elmúlt években gyakran előforduló állapotot, hogy a megtermelt áru és termék veszendőbe menjen, ne jusson el a fogyasztókhoz. A

tervek csak akkor válnak valósággá, s ezáltal hasznosakká, ha teljesítésükre sor kerül. A kollektív tehervállalás, a jó összhang és kedvező kapcsolatkiépítés eredményességet hozhat. A tervek teljesítése nagymértékben a termelőszövetkezeti tagságra hárul. A tervet teljesíteni jó érzés, vagyis siker, s a sikeres termelőszövetkezeti zárszámadás együttes öröm. - Radks Ferenc v