Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

MA GYAR SÍOX I A L I S T A M U N K A S P Á R T :L A P J A 66. évfolyam 26. szám 1976. lanuár 31 szombat Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Rendelet az állami kitüntetésekről A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta- életi tevékenység elismerésére. Felhatal­nácsa pénteken ü'ést tartott. Az E'nöki Tanács törvényerejű rende­letet alkotott az állami kitüntetésekről. A jogszabály egységes rendszerbe foglalja az állami kitüntetések körét, alakításuk és adományozásuk általános szabályait. Hatályon kivül helyezve a korábbi tör­vényt, újra szabályozza a Magyar Nép­köztársaság rendjeleit és kitüntető címe­it, amelyek alapítása és adományozása az Elnöki Tanács alkotmányos jogköre. Az E'nöki Tanács Szocialista Magyar­országért Érdemrend elnevezéssel, új ki­tüntetést alaoított polgári és katonai sze­mélyek részére, a szocia'izmus építésében és védelmében hosszú időn át végzett ki­váló munka, kiemelkedő társadalmi, köz­mazta a Minisztertanácsot, hogy szabá­lyozza a miniszterek és a tanácsok által a'aoi ható, illetve adományozható kitün­tetésekkel kapcsolatos kérdéseket. Az E'nöki Tanács újólag meghatározta kitüntetéseinek alapszabályát é3 adomá­nyozási szabályait, többek között a kitün­tetések leírását, viselési sorrendjét és az adományozás feltételeit. Az E'nöki Tanács megtárgyalta az el­múlt évi állampolgársági és kegyelmi ügyek tapaszta'atait, megállapította, hogy az illetékes állami szervek a szocialista törvényesség és humánum követelményei­nek rregVe'ően végezték munkájukat. Az Elnöki Tanács végül bírákat men­tett fel és választott meg. (MTI) Nincs hóakadály * Csongrád megyében A havazás csütörtökön is folytatódott, de péntek haj­nalra elállt. A nagy meny­nyiségü hó csütörtökön fenn­akadást okozott a közleke­désben, a vonatok Szolnok felől Szentesre 100—120 per­ces késéssel érkeztek, Vá­sárhely és Szentes között a 45-ös úton, valamint a Vá­sárhely és Orosháza közötti 47-es úton a hóakadályok miatt néhány óráig szünetelt a forgalom. A KPM útügyelete péntek késő délutáni jelentése sze­rint, sem Szeged térségében, sem Csongrád megye egyet­len főútvonalán már nem volt hóakadály, és az alsó­rendű útvonalakat is egy nyomon járhatóvá tették. Tegnap, pénteken még a De­rekegyház—Mindszent, Föl­deák—Marosle'.e, Gyula— Tótkomlós—Makó, Rákos— Apátfalva közötti útvonala­kon egy nyomon haladhat­tak a járművek, de a KPM útügyelet arról is tájékozta­tott, hogy ma, szombat reg­gelre ezeket az utakat is teljes szélességben járhatóvá teszik. Diesel-mozdonyra szerelt hóekével tisztítják a pályát, hogy biztonságosan közlekedjenek a vonatok kell ctoSeeinunk Győri Imrének, az MSZMP KB titkárának előadása a METRIPOND pártnapján Egyébként tegnap teljes erővel 49 hóekés autó dolgo­zott és a mellékutakat is egy nyomon megtisztították a hótól. Ugyanakkor felhívja az út­ügyelet a gépkocsivezetők fi­gyelmét arra, hogy sokfelé az utakon a hó kásás, és ha megfagy, akkor a síkosság miatt még nagyobb figye­lemmel, óvatossággal kell közlekedni. • Nagy mennyiségű téli csa­padék halmozódott fel a bel­vízi csatornákban. A várha­tó olvadás után a vizek elve zetésére már most megtet'e az intézkedéseket az Alsóti­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság. Utasította a szegedi, a szentesi, a csongrádi és a hődmezővásárhe'yi szakasz­mérnökséget, hogy a főcsa­tornák átereszeinek, mű­tárgyainak tisztítását kezd­jék meg. Eltávolítják a jég­torlaszokat, az összetömődöti havat, így biztosítanak sza­bad utat a fe'melegedés utár a csapadékvizek gyors lefo­lyásának. Ugyancsak hótömeg borít­ja a Tisza és a Maros töl­téseit. A mintegy kétszáz ki­lométer hosszúságú gátszaka­szokon a napokban munká­hoz látnak a dózerek és más földmunkagépek. Az igazga­tóság területén elrendelt téli munkák fontos biztonsági in­tézkedések. Az elsődleges cél az, hogy járhatóvá tegyék a gátakat. Az olvadásból szár­mazó hólé rongálhatná, gyen­gíthetné a töltések koroná­ját. Az esetleges árhullám levonulásakor az eredményes védekezés fe'téte'e a véde'm' vonalak járhatósága, a raj­tuk való biztonságos közle­kedés. Tegnap délután pártnapot rendeztek H 'dmez v ls írhe­lyen a METRIPOND Mér­leggyárban. Az előadó Győri Imre, a Közpcn'.i Bizottság titkára volt, aki a rendez­vényt megelőzően felkereste a városi pártbizottságot. Az ott sorra került megbeszé­lésen jelent volt dr. Németh Lajos, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára és dr. Csatordai Antal, a váro­si tanács elnöke. A METRIPOND Mérleg­gyárban a Központi Bizott­ság titkára rövid megbeszé­lést folytatott az üzem ve­zetőivel — Fótos Jézsef igazgatóval. Becsek Imrével, az üzemi pártbizottság titká­rával, Hős Nagy De-ső szb­tiík'r.al és Nagy Sándor KISZ-titkárral —, majd a pártnapon időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről tar­tott előadást, melyet rövid üzemlátogatás követett. A rendezvényt követően a Központi Bizottság titkára a helyi Rákóczi Tsz-t kereste fel és a közös gazdaság ve­zetőivel — köztük Szűcs József tsz-elnökkel. a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagjával és Molnár László­val, a szövetkezet pártszer­vezetének titkárával — foly­tatott megbeszélést. Győri Imre a MFTRIPOND Mérlcggyárban rendezett párt­Dapon. Mellette dr. Németh Lajos és dr. Szalontai József Győri Imre a pártnapi elő­adás bevezetőjében tolmá­csolta a Központi Bizottság köszönetét és elismerését azért az eredményes munká­ért, amelyet a METRIPOND Mérleggyár kollektívája vég­zett a negyedik ötéves terv, s benne a tavalyi éves terv célkitűzéseinek sikeres tel­jesít'se érdekében. A fenn­állásának negyedszázados ju. bileumát idén ünneplő üzem dolgozói valóban jelentós eredményeket mondhatnak magukénak: mind a műszaki fejlesztésben, mind a ter­melékenység, mind pedig a hatékonyság növelésében. Munkájuk — a maga mé­reteiben persze — egyben tükrözője az országos hely­zetnek is. Hiszen a negyedik ötéves terv célkitűzéseit népgazdasági szinten is tel­jesítettük, sőt egyes terüle­tekén túlteljesítettük. „Hatékonyság, takarékos­ság cselekvési egység" — ez a felírás volt olvasható a Somogyi Károlyné felvételei A szegedi Rendező-pályaudvaron gépek és e~>berek együtt üzentek hadat a hónak: a S'nek~ől takarítják cl a rájuk rakódott hóréteget MTESZ-közgyűlés Pénteken tartotta XI. köz­gyűlését, az MTESZ a Ker­tészeti Egyetem nagytermé­ben. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. A közgyűlést — ame'yen mintegy 500 szakember volt je'en — dr. Ajtai Miklós, a szövetség el­nöke nyitotta meg, maid dr. Valkó Endre főtitkár tartott beszámolót, az MTESZ- múlt évi munkájáról és vázolta a fe'adatokat. A 130 ezer tagot számláló. MTESZ a műszaki, a termé­szettudományi, az agrár, és a közgazdasági szakemberek legnagyobb társadalmi szer­vezete, 29 tagegyesülete mun­kájával elősegíti a gazdaság műszaki kultúrájának emelé­sét, a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati a'kalmazását. Az egyesü'etek tapasztala­tainak felhaszná'ásával ké­szült fel a szövetség az V. ötéves tervidőszakra. Külö­nösen fontos a tudományos kutatás eredményességének növelése, s az eredmények a gyakorlati segítése. alkalmazásának gyűlésteremben ' látható ün­nepi dekoráción. S eze'cre a tényezőkre utalt előrdásában a Központi Bi 'ottság titká­ra is, amikor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ötö­dik ötéves terv során továb­bi dinamikus fejlődést kívá­nunk megvalósítani. Célhoz sikerrel azonban csak akkor érhetünk, ha egyeté-tünk, ha egységesek vagyunk ab­ban, hogy mindenkinek a m"ga munkahelyén holnan többet kell tennie annál, mint amennyit tegnap tttt. S nem pusztán, nem is ki­zár 'lag az erőkifejtés növe­léséről van sző, hanem a munka minőségének és ha­tékonyságának javításáról. Ezzel kell feltárnunk azo­kat a ma még csak lehe'ő­ségként jelentkező energia­tartalékokat, ame'yek a fe­gyelmezett munkában, a munkaidő teljes kihasználá­sában, a munkaszervezés jobbításában rejlenek. Az élet által elénk állí­tott feladat komplex cselek­vést kíván tőlünk — utalt rá az előadó. Példaként hoz­ta fel többek között a ter­melési struktúra és a ter­mékszerkezeti korszerűsíté­sének szükségességét. Nem engedhető meg az, hogy elavult géni berende­zések, korszerűtlen techno­lógiák nagy mennyiségű munkaerőt és szellemi ener­giát kössenek le. Az meg különösen nem, hogy ezzel egyidőben tíz-, százmilliókat érő — és gyorsan avuló — gépsorok rendkívül kis ki­használási hatásfokkal ve­gyenek részt a termelésben az alacsony műszaksám miatt. Maximális erőfeszí­téseket kell tennünk a kor­szerű géppark mobilizálásá­ra. tthát a műszakszám nö­velésére. A termékszerkezettől szól­va megemlítette a Körponti Biz.ttság titkára: azt min­denütt korszerűsíteni kell. Azokat a termékeket, ame­lyek iránt társadalmi igény mutatkozik, föltétlenül gyár­tani kell, de — gazdaságo­san. Azokat a gyártmánya. kat 'padig, amelyek iránt sem hazai, sem exportigény nem mutatkozik, törölni kell a terméklistából. A népgazdasági terv sike­res teljesítése az előfeltéte­le, hogy megvalósíthassuk az életünk jobbá kulturál­tabbá tételéhez, kapcsolódó fejlesztési elképzeléseinket. Nálunk minden az emberért történik — és egyben annak, ami történik, szintén az em­ber a mozgatója, meg val sí­tója. Akin tehát nagyon sok múlik. Az aktivitásán, az alkotó kezdem 'nyerésén. Azon, hogy milyen gyorsa­sággal gyümölcsözteti, ka­matoztatja a maga területén az űj módszereket, megoldá­sokat, mennyiben kaocsoló­dik tehát tevékenységének korszerűsége a fejlődést elő­segítő munkához. A ma emberének vállalnia kell a munka során jelent­kező nehézségeket is. S a munkasikerekkel egyidőben kell kialakítania azt a szo­cialista életvitelt, amelyet uralkodó normává kívánunk tenni a fejlett szociali mus építésében résztvevő vala­mennyi dolgozó s'ámára. Meg kell tanulnunk vala­mennyiőnknek jól gazdál­kodni — az eddiginél job­ban gazdálkodni. Kinek-ki­nek a maga munkaterüle­tén, kisebb vagy nagyobb posztján, ott, ahová a társa­dalmi munkamegos'tás állí­totta. S ez mindenkire vo­natkozik. Hiszen ma már nem csupán az itt ieailó fejlődési folyamatokkal való általános egyetértést igényli a fejlődés az e hazában élőktől, hanem az örömök­lcel-gondokkal való cselekvő azonosulást. Az előadó végezetül u'all rá: az elköveUezen ő ben még jobban részt kell ven­nünk a nemzetközi munka­megosztásban — a szocialis­ta gazdasági integrációra alapozva természetesen eköz­ben külgazdasági kapcsola­taink egész rendszerét. Ez a tevékenységünk ts fejlődé­sünket. a népgazdasági terv síkerét szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents