Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

CsIWVffll, TST76. )hw6r 29. 5 Hús, paprika, gyapjú Kiemelt kutatási feladatok az élelmiszer­ipari főiskolán lyozása is. Természetesen új laboratóriumi vizsgálati eljá­rásokat és új vizsgálati mű­szereket is alkottak, s széles körben alkalmazzák is a ter­melő iiaemek. A főbb kutatásaikat to­vábbra is a modern táplálko­zástudomány elvei szerint végzik; a készítmények, élel­miszerek a szervezet számá­ra legfontosabb anyagokat tartalmazzák. Eredmények Vásárhelyen A főiskola állattenyésztési kara Hódmezővásárhelyen működik. Itt az általános mezőgazdasági, állattenyész­tési, takarmányozási és vad­gazdálkodási ismeretekre ok­tatják a hallgatókat. Dr. Gá­bor Miklósné főigazgató-he­lyettes a kiemelt kutatások­ról tájékoztatott: — Az oktatást szolgáló ku­tatások -mellett a hódmező­vásárhelyi karon a húster­melés fejlesztése, a gyapjú­és juhhústermelés fokozása terén végzünk kutatómunkát. A nagyüzemi gyapjú- és juh­hústermelés hatékonyságának növelését tenyésztési, szapo­rodásbiológiai, állategészség­ügyi. takarmánytartósítási, tartástechnológiai vizsgála­tokkal segítjük. Dr. Gaál Mi­hály kandidátus, a juhkutató állomás vezetője a gyorsí­tott pecsenyebárány-nevelés lehetőségeit vizsgálja. Ered­ményei szerint a korai bó­rányelválasztással és a bárá­nyok mesterséges táplálásá­val gyakoribbá tehető az ikerszületések száma. Mivel a pecsenyebárány igen ke­resett exportcikkünk, nem közömbös a húshozam inten­zív növelése. A másik fő ku­tatás a jobb gyapjúminőség és nagyobb mennyiség eléré­sére irányul. Kutatások Szegeden Az élelmiszer-gazdaságok­nál a feldolgozó tevékenység növekedése szembetűnő. Ezért a kutatások többsége is a fel­dolgozásra szorítkozik'. Külö­nösen jelentős az állati és növényi melléktermékek fel­dolgozása, felhasználása. — Az élelmiszeripari hul­ződik. De megemlíthető a ladékokból és melléktermé­kombájnkukorica ülepítő- kékből emberi táplálkozásra, szétválaszt ó-tisztító tárolás- étkezésre felhasználható ké­technológiája, vagy a vörös- szítményeket állítunk1 elő. Ed­hagyma minőségének szabá- dig a hulladékanyagokat és Ülésezett a megyei li&T elnöksége Ak élelmiszeriparnak a jö­vőben is fő feladata a lakos­ság élelmiszer-szükségletének kielégítése, a kivitel gazda­ságos növelése. Ebből követ­kezik a termékek összetéte­lének, minőségének és vá­lasztékának bővítése is. Kü­lönösen vonatkozik1 ez a húst és állati termékeket feldol­gozó iparág termelésére. A szegedi szalámigyár bővíté­se, rekonstrukciója összhang­ban van Csongrád megye várható vágóállat-termelésé­nek alakulásával. így hose­szabb időre biztosított a megye hús- és húskészít­mény-ellátása. sőt javítani fogja elkészülése után a sza­lámiexportot is. Szegeden a környék növénytermelési, kertészeti és állattenyésztési termékeinek feldolgozása hosszabb távon biztosítottá válik tehát. Szükséges eaért az üzemeket munkájukban segíteni, újabb eredményes­séget növelő kutatási ered­ményeket bevezetni a gya­korlatba. Bevált módszerek A Mezőgazdasági 06 Élel­mezésügyi Minisztérium a szegedi főiskolát az élelmi­szeripari kutatások egyik bá­zisintézményének Jelölte ki. A főiskola oktatói munkájá­hoz a tudományos és szakmai kutatótevékenység is hozzá­tartozik. Erre lehetőséget ad a tanszékek és laboratóri­umok korszerű felszereltsége, a rendelkezésre álló szakmai anyagok és eszközök és a technológiai műhelyek. A főiskola oktatói ez Ideig is jelentős kutatásokkal já­rultak az élelmiszeripar fej­lődéséhez. Itt kísérletezték ki a bőr vágáS utáni szőrtelení­tését, mely nemcsak a fel­dolgozás menetét gyorsítja meg, hanem a bőripar ré­szére is jobb minőségű nyers­anyagot biztosít. A fűszer­paprika-őrlemények minősí­tésére az egyöntetű minőség kialakítása érdekében dol­goztak ki eljárásokat. Az új mikrobiológiai tartósító eljá­rások egyes tejtermékek tar­tósságát növelték. Jelentős eredmény a C-vitaminnal dúsított konzervkészítmények előállítása, amely szintén a főiskolai oktatók nevéhez fű­a melléktermékehet áriatok­kal etették fei, a vért egy­szerűen kiöntötték. Pedig ezeknek az anyagoknak igen nagy a táplálkozási értékük. A kiemelt kutatási kormány­program ezek felhasználásá­nak megoldását irányozza elő. A melléktermékek és hulla­dékok lebontásával, tartósí­tásával, megfelelő higiénia mellett 92 százalékos fehér­jetartalmú porított sűrítmé­nyeket hozunk létre, melye­ket különböző húskészítmé­nyek tápértékének növelésé­re lehet félhasználni. A vá­góhídi vér teljes körű hasz­nosításával is foglalkozunk. E témánál az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt is segítsé­get nyújt, kutatásunhat szor­galmazza — mondta dr. Husz­ka Tibor, az Élelmiszeripari Kar igazgatója. » Forgószínpad A főiskola oktatógárdája, a szakemberek többsége évtize­des szakmai, ipari gyakorlat­tal rendelkezik, eddigi mun­kásságuk alatt összeforrt az élelmiszeriparral, a mezőgaz­dasággal. — A tudományos szakután­pótlás érdekében külföldi és belföldi tanulmányutakat szervezünk, vagy ösztöndí­jasnak küldjük oktatóinkat az élelmiszeripar minden te­rületére — tájékoztat dr. Horváth Károly főigazgató. — Az élelmiszer-feldolgozás gondos körültekintést és hoz­záértő szakembereket igé­nyel. A kutatás szűkös terü­leti adottságaink miatt :,for­gószínpadszerűen" folyik. Munkánk további eredmé­nyessége miatt nagy ségítsé­get jelentene, ha az Illetékes főhatóságok mielőbb állást foglalnának a főiskola fej­lesztése mellett úgy, hogy már az V. ötéves terv máso­dik felében engedélyeznék a VI. ötéves tervre szóló beru­házás előkészítését. Szeret­nénk a jövőben is kutatási eredményeinkkel az élelmi­szer-gazdaság dinamikus fej­lődéséhez hozzájárulni. Népgazdaságunk V. ötéves terve a növényi és állati ere­detű fehérjék termelésének növelését a lehetőségek na­gyobb kihasználását irányoz­za elő az élelmiszeripari üze­meknek. A Szegedi Élelmi­szeripari Főiskola ennek szel­lemében végzi munkáját, s eddig is jelentős eredmé­nyekkel járult a célkitűzések eléréséhez. Radícs Ferenc s Segítés, felvilágosítás A Vörösleereszt munkája Csongrád megyében A Vöröskereszt munkája világszerte, nagyréswt a ré­gi hagyományokon nyugseik. Célja a háborús áldozatok hozzátartozóinak és a ter­mészeti katasztrófa sújtotta területek lakóinak megsegí­tése. A szocialista országok új tartalmat igyekeznek ad­ni a szervezet tevékenységé­nek, úgy, hogy békés körül­mények között is tömegeket aktivizáljanak az életvéde­lem érdekében. Amíg azon­ban a nemzetközi Vöröske­reszt-mozgalom feladatait újraértékelnék a 122 tagor­szág képviselői, az egyes szervezetek — a tapasztala­tokat felhalmozva — végzik eddigi munkájukat. Tegnap, szerdán détolőtt ülést tartott a Magyar Vö­röskereszt Csongrád megyei vezetősége, melyen megje­lent Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Bag­di Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Stiba Lajosné, az SZMT képviselője is. Az ülésen dr. Vetró János, a Vöröskereszt országos és megyei szerveze­tének vezetőségi tagja elnö­költ. Az 1975-ben végzett munkáról Vecsernyés Bélá­né, a megyei vezetőség tit­kára számolt be. A Vöröskereszt tevékeny­sége nálunk nem szűk ré­tegeket mozgat meg, felada­ta az egész társadalom köz­reműködését feltételezi. Ezt tükrözi az a segítség is, amelyet a megyei szervezet kapott a megyei pártbizott­ságtól. a KISZ-bizottságtól, az SZMT-tői és a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályától. Az egészségügyi felvilágo­sítás, a propaganda sokat tehet annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a be­teg ember. Tavaly a terve­zettnél 226-tal több tanfo­lyamot és 147-tel több elő­adást rendeztek a megyében, mint amennyit terveztek. Természetesen a hallgatók száma is növekedett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyre eljutot­tak a legfontosabb tudniva­lók: a tanyai lakosság köré­ben van még mit tenni áz elkövetkező években. A megyének nem kell szégyenkeznie a véradás miatt: a tavalyi tervet csak­nem 140 százalékkal teljesí­tettük túl, s ez jóval maga­sabb az országos átlagnál. Tény azonban az ls, hogy — mivel a szegedi klinikák más megyék betegeit is el­látják — ez a mennyiség sem elégíti ki a szükséglete­ket. A jövőben fel kell ven­ni a kapcsolatot — a gon­dok enyhítése érdekében — a környező megyék Vöröske­reszt-szervezeteivel. Szó esett még a mozgalmi, szerveeeti éiet egyéb kérdéseiről, majd a vezetőaég elfogadta az 1976. évi munkatervet. Hantos János főtitkár el­ismerő szavakkal méltatta a Vőröskereaat megyei szerve­zetének tavalyi tevékenysé­gét, majd a megye szolidari­tási segélybélyeg-akcióban tanúsított segítőkészsége el­ismeréseként oklevelet nyúj­tott át a vezetőség képvise­lőjének. Az ülés hozzászólásokkal, javaslatokkal ért véget. Februári folyóiratok Tisza táj Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a TIT megyei szervezetének klubtermé­ben tartotta Idei első ülését a Csongrád megyei Közle. kedésbizlonsági Tanács el­nöksége. Az eseményen részt vett dr. Vlncze Zoltán ezredes, a megyei rendőrfő­kapitányság helyettes veze­tője és Boros József, az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács képviseletében. Dr. Csiszár Károly megyei KBT elnök megnyitója után dr. Pásztor Jalcab, az elem­ző és értékelő szakbizottság elnöke ismertette a megye baleseti helyzetenek tavalyi alakulását. Elmondta, hogy az elmúlt öt évben a gép­járműállomány rohamos nö­vekedése ellenére is csök­kent a közlekedési balese­tek száma. Ugyanakkor nö­vekszik a balesetek súlyos­sága, .több a halálos baleset. Csáki László rendőr őr­nagy, a KBT titkára ismer­tette a Közlekedésbiztonsági Tanács, illetve szakbizott­ságai tavaly végzett munká­ját. A vitában a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya nevében Dovalovszki Mihály, az OKBT nevében Boros József szólalt fel, majd dr. Muszka Dániel, a JATE kibernetikai laborató­riumának vezetője ismertet­te a megyei közlekedési sta­tisztikai adatbank működé­sét. Dr. Vincze Zoltán, a megyei főkapitányság he­lyettes vezetője, a közleke­dési fegyelemről, a Szeged parkolási problémáiról be­szélt. Szabó Tibor, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi szakbizottság elnöke a peda­gógus jelöltek gépjárműve­zetői engedély szerzésének 'lehetővétételét kérte, majd Varga András, szakbizottsá­gi elnök a propaganda lehe­tőségek jobb kihasználására hívta lel a figyelmet. Esti fényben Üttörőparlamenten vetették föl a bordányi gye­rekek, hogy szeretnének korcsolyázni. Az iskola mel­letti ifjúsági sporttelep alkalmas helyet kínál erre, csak hideg idő kellene hozzá — és világítás, mert télen sötét van már. mire a leckével végeznek. A DÉMASZ-t is megkérték az úttörők, segítsen. Az üzemigazgatóság öt kandelábert ajándékozott erre a célra a bordányiaknak, a kisteleki kirendeltség szo­cialista brigádja pedig elvállalta társadalmi munká­ban üzembe helyezésüket, és teljesítette is a válla­lást. Korcsolyázáshoz most már csak hideg kellene tehát, de így is örül a falu fiatalsága, hiszen a sport­telep tavasztól őszig a hagyományos sportágakban az esti órákban is rendelkezésükre áll majd. A magyar irodalom legki­magaslóbb élő alkotójáról, Illyés Gyuláról kétrészes portréfilmet készített a Ma­gyar Televízió. Az íróval Domokos Mátyás irodalom­történész, az életmű jó is­merője beszélgetett. Ennek a televíziós beszélgetésnek közlésre alkalmazott válto­zata olvasható most a Tisza­táj februári számában. — Illyés Gyulát a „rejtekező" költők közé szokták sorolni. Verseiben viszonylag keve­set beszél önmagáról, mégis többet tudunk meg róla, mint a forma fegyelmét le­rázó, kitárulkozó költői sze­mélyiségekről. Csak magá­ról most se szívesen bészél Illyés Gyula. Inkább az em­beri, az irodalmi kapcsola­tokról szól. Ifjúságának pusztai vagy városi élmé­nyeit, barátait ugyanolyan személyes hitellel Idézi meg, mint a későbbi nagy irodalmi barátságokat. Amit Babitsról, József Attiláról, Szabó Lőrincről vagy Né­meth Lászlóról mond, az irodalomtörténeti érvényű, miniatűr portré s a legsze­mélyesebb vallomás egyben. Nem itt fejti ki először Uy­lyés Gyula a nemzetről, a nemzeti öntudatról vallott nézeteit. A televízióban föl­olvasott, s most a Tiszatáj­ban olvasható „eszmei vég­rendelet" minden korábbi megfogalmazásnál világo­sabban mondja ki, hogy na­cionalista az, aki jogot sért. A jogot védő, a maga kö­zösségének igazságát szem előtt tartó nemzeti magatar­tás semmiképpen nem na­cionalizmus, hanem patrio­tizmus. A nemzeti öntudat tehát nem nacionalizmus, a nemzeti bűntudat pedig nem internacionalizmus. A veszprémi Petőfi Szín­ház ezekben a napokban mutatja be Száraz György A megoldás című művét. A Tiszatáj legújabb számában olvasható dráma Tolsztoj utolsó napjairól szól. A 82 éves aggastyán elmenekül családja fojtogató légköré­ből: jelképesen és valóságo­san is szakít földesúri múltjával. Mi magyarázza ezt a menekülést? — A lát­szólagos idill mögött for­tyogó családi pokol. Az utó­korra készülő családtagok és tanítványok harca. A világ­gal és önmagával való meg­hasonlás. Az ellentmondá­sokkal teli szeretet-vallás, a tolsztojanizmus gyakorlati megvalósíthatatlanságára va­ló rádöbbenés. A kétely, hogy helyesen élt-e egyál­talán? Igaz, Tolsztoj"- még halála előtt is szerepet ját­szik. De ez — miként Szá­raz György írja (Film, Szín­ház, Muzsika, 1976. 3. sz.) — „Utolsó alakítása annak az embernek, aki egész életé­ben nekünk, értünk ját­szott, s aki tudta a meg­oldást: -Küzdeni kell, té­vedni, verekedni és hibázni, elkezdeni és abbahagyni... S a halál küszöbén is úgy cselekedni, mintha az egész élet előttünk volna .. A versrovat a mai ma­gyar költészetnek mintegy a keresztmetszetét adja. Ágh István, Szécsi Margit, Ke­resztury Dezső, Simái Mi­hály, Takáts Gyula, Kiss Dénes, Raffai Sarolta, Do­bai Péter, Utassy József, Aczél Géza, Szöllősi Zoltán, Géczi János és Zalán Tibor új versei olvashatók a Ti­szatáj februári számában. A Kelet-európai Nézőben Jaroslava PaHakova frása (Magyar irodalom cseh nyelven) található. A szerző fontos adatokkal gazdagítja a két világháború közötti cseh—magyar kapcsolatok­ra vonatkozó ismereteinket, tanulságos statisztikát közöl az újabban cseh nyelvre le­fordított magyar művekről. A romániai magyar iroda­lom egyik legjelentősebb al­kotójának művét, Sütő And­rás Csillag a máglyán című drámáját nagy sikerrel mu­tatta be a Madách Színház. A magyar színházi életnek erről a kiemelkedő esemé­nyéről Annus József írt kri­tikát. Ugyancsak a Művé­szet rovatban olvasható Horváth Mihály tanulmá­nya, mely a Szegedi Szabad­téri Játékok történetének el­ső szakaszát, a 30-as éveket mutatja be. — A folyóirat új számát Fodor József raj­zai illusztrálják. Kincskereső Megkoszorúzták Doák Ferenc síremlékét Deák Ferenc halájának 100. évfordulója alkalmából szer­dán a Magyar Történelmi Társulat nevében Sinkovics István alelnök, egyetemi ta­nár megkoszorúzta Deák Fe­renc síremlékét, a Mező Im­re úti temetőben. Beszédet mondott Szabad György egyetemi tanár. A Zala me­gyei tanács képviseletében Degré Alajos helyezett ko­szorút a síremlékre. Deák Ferenc halálának 100. évfordulójára ünnepséget rendeztek szülőfalujában Söj­tordn is. A Kincskereső című ifjú. sági irodalmi folyóirat feb­ruári száma színvonalas és gazdag anyaggal jelent meg. E szám szerzői között ott találjuk Ratkó Józsefet, Kiss Benedeket, Bella Ist­vánt, Orbán Ottót, Farkas Árpádot és Vidor Miklóst, a kortárs magyar irodalom nagyszerű költőit. Radnóti Miklós és Áprily Lajos ver­sei képviselik az immár klasszikus költészetet. A lap közli Illyés Gyula verses meséjét a csodafurulyás ju­hászról. A Kincskereső feb­ruári számának prózaanya­gában Sütő András Egy csu­por zsír című elbeszélése a tegnapok nehézsorsú gyer­mekvilágát eleveníti fel, Stanislaw Lem A három kóbor űrlovag című novel­lája a tudományos-fantasz­tikus irodalom világába ka­lauzolja el a fiatal olvasó­kat. Kántor Zsuzsa Kösz, cZtárlfjlfÓftí amit b^tflftléíátfl mai fiatalok élményvilágá­ból táplálkozik, Lázár Ervin Bemutatkozunk című frása pedig a közelesen megjele­nő Bikfi-Bukfi-Bukferenc című könyv bevezetője. Rafael Alberti versével emlékezik a Kincskereső az 1936-os spanyolországi ese­ményekre, a nemzetközi brigádok hqsies antifasiszta harcára. A budai vár Iro­dalmi emlékei között kalau­zol . az Irodalmi Séták ro­vatban Lengyel Dénes. A Testvérmúzsák rovat ezúttal a zene és a költészet kap­csolatait keresi. Tóth Judit verse Bach zenéjét, Áprily Lajos költeménye Beethoven nagyságát jeleníti még. Nagy László Bartókról és Weöres Sándor Kodály Zol­tánról írt verse hozza em­berközelbe a két nagy zene­költöt. A Kincskereső februári szama Csohány Kálmán szép illusztrációival jelent ami.

Next

/
Thumbnails
Contents