Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

Csütörtök, 1976. Január 29. Épül a távvezeték | BeffijeZŐdÖtt a cukorrépaszállítás Sajószögednél építik a Munkács—Göd 400 kV-os távvezeték leninvárosi leágazását. A 42 méter magas, 13,5 tonna súlyú tartóoszlopokat a földön szerelik össze, és egy speciális (daru segítségével állítják fel. Ezzel egyidőben a sajószögcdi csomópont közelében áthelyezik néhány kisebb távvezeték nyomvonalát is. Képünkön: Speciális daru segítségével egy darabban állítják helyére a 120 kV-os távvezeték tartóoszlopát. A MÁV Szegedi Igazgatóságának munkaterületén befejeződött a cukorrépa szállítása. Az őszi és a téli idényben mintegy 760 ezer tonna élelmiszeripari nyersanyagot továbbítottak a mezőhegyesi, a szolnoki, a sarkadi és az ercsi feldolgozó üzemekbe. Ez a mennyiség körülbelül húsz százalékkal több, mint a megelőző esztendőben volt. A legnagyobb erőpróbát minden évben a cukorrépa fuvarozása jelenti. Amilyen ütemben jutottak túl a teheráru-szállítás e legnagyobb feladatán, olyan ütemben használták ki fokozatosan a felszabaduló vasúti kocsikat egyéb áruk továbbítására. Elsősorban a cement, a mész, a kavics és egyéb építőanyagok szállítása gyorsulhatott meg. A csúcsforgalmi időszakban példásan álltak helyt a vasút dolgozói. Igyekezetüket, munkájukat nagymértékben segítette az eddig viszonylag kedvező időjárás. • • rr Amit vártak, az eddig ls bekövetkezett, ötven százalékkal sikerült a gyerekek között csökkenteni a fogromlást Az is kiderült, hogy Magyarországon a legjobb 350 milligramm fluort keverSOTOROK Fluórozzák a sót Szegeden, kek fogainak csak egyötöde . szemmel tudják tartani a A hírt a hétköznap embere jó, míg 80 évvel ezelőtt 60 hatást, a következményeket, egykedvűen fogadja. Talán százalékát találták egészsé- Ugyanis tíz év óta rendszeazt gondolja, ezt így illik, gesnek. Sajnos, napjaink resen vizsgálják a fogazatot, Jómagam is a világ legter- helyzetét nehezíti, hogy ke- fejlődést, súlyt, vérnyomást s mésztesebb dolgának tartót- vés a szakorvos. Egy nem- analizálják a vizeletet. Szőtam. a műveletet, amíg nem zetközi összehasonlításból regen, Tápén, Dorozsmán peokosítottak fel a tudós ma- kiderül, el vagyunk maradva dig azt kontrolálják, ha a gyarázatok. Először, amikor a fogorvosképzéssel. Ha- fluórozott sót nem fogyasztbetoppantam a szegedi fog- zánkban egy fogorvosra 4500 ják, akkor milyen arányú a klinika műhelyébe, elcsodál- lakos jut, Bulgáriában 2200, gyerekek fogszuvasodása, koztam, hogy két fiatal em- Dániában 1900, az NSZKber úgy tesz, mintha sóbá- ban 1200, Csehszlovákiában nyában lennének. Nagy fa- 3200. De kedvezőtlenül alakalapáccsal ütötték-vágták kult a fogklinikai helyek az öklömnyi sódarabokat. A száma is. A szegedinek helyiséget megtöltötte a szál- mindössze 15 betegágya van. ló por. Amint nagyobbakat És Dél-Magyarországon mácsaptak a kőkeményre szá- sutt nincsen hasonló intéz- ni egy kilogramm sóhoz. A radt anyagra, fehér felhő ta- mény. Mindent egybevetve kísérlet még nem fejeződött karta el arcukat. A kemény a prevenció, a megelőzés fő- be és a kutatók más terülefizikai munkával naponta szereplője az egészségvéde- tekre is kíváncsisággal fiöt mázsát puhítanak meg és lemnek. Ezért is kell fluóroz- gyeinek, ebből jut a deszki, mihály- ni a sót. De miért a sót? * teleki, röszkei, gyálaréti csa- Tíz évvel ezelőtt Szegeden Még megválaszolatlan a ládok asztalára. Ezenkívül hosszásan töprengtek azon, kérdés, ha fluóros vízzel önsok folyadékot isznak, védő- mit kezdjenek a fluórral. töznek, milyen eredménnyel italt kapnak és úgy érzik Pórbálkoztak ecseteléssel, jár. Azt is szeretnék feldedélután, mintha ólomdarab gondoltak a tablettára és kf- ríteni, hogy a fluorban gazhúzná a kezüket. sérletképpen a tanárképző dag vidékeken milyen aráA felsorolás ezzel be is főiskola gyakorló általánosá- nyú a fogromlás. No persze fejeződne, ha a szoba köze- ban a tejbe keverték. Végülis az annyit emlegetett fluor pén nem állna egy furcsa kiderült, ami nem automati- nem csodaszer. Attól nem gép, ahová a sót beöntik. kus cselekvés, az túl nehéz- lesz egyszerre minden felnö* kes és kevés haszonnal jár. vekvő nemzedéknek kifogásA szerkentyű szabályos Az ecsetelésre szorgalmasan talan fogzománca, teljesen Időközökben fluórt spriccel a kell járni, a tablettát elfelej- egészséges foga. Egymagában fehér porra, amit azután tik bevenni és a tejet se sze- semmiféle varázslatra nem zacskókba csomagolnak és a reti mindenki. képes, és ezzel a vegyülettel papírt különleges jelzéssel * nem győzhetjük le az új látják el. Mindezt nem esi- Gondoltak az ivóvíz fluőr- népbetegséget. Arra ls kell nálnák, ha fogainkra nem dúsítására is, de ezt hamar gondolni, hogy a szájban letörne az a veszedelem, amit elvetették mert rendkívül játszódó bonyolult biokémiai szuvasodásnak neveznek. költséges és a kisközségek- folyamatoknak szánjunk Már a kisgyermekeket is ben nem lehet megcsinálni, szimpatikusabb perspektívámra figyelmeztetik az óvó- Ugyanis nem vezetékes vizet kat. Itt illene 'felsorolni, nénik, hogy ne egyenek sok isznak, tehát központi vízmű- amitől óva intenek bennüncukorkát, mert elromlanak a vek nincsenek. S, ekkor szü- ket az orvosok. Talán a légiósaik. E példabeszédben letett az az ötlet, hogy a fontosabb: a megfelelő tápnagy igazság van, de a hely- sóval kell kísérletezni, mert lálkozás, az olvan étrend, zet sokkal bonyolultabb. az mindennap az asztalra amiben kevés a szénhidrát Amikor a XX. század elején kerül, mindenhová egyfor- cukorka, csokoládé, édesség! egy amerikai hajóorvos kü- mán eljut és nem szükséges (A szuvasodást okozó baktélönleges foltokat észlelt a külön szertartás" hogy a rlumok segítik gyerekek fogazatán, még szervezetbe kerüljön. Éte- .. . , , ... nem sejtette, hogy a világ leink csak sóval ízletesek. eI° a szénhidrátok.) A szomilyen hálás lesz ezért a fel- Tudtak arról, hogy Svájcban morú statisztikát tudva nem fedezéséért. A tökéletes ma- 1955 óta árusítják a fluóro- lehet elégszer erre figyelmezgyarázattal azonban éytize- zott sót, igaz, ott minden tetni magunkat deklg adósak maradtak az előzetes kísérletezés nélkül orvosok, kutatók. került a forgalomba. A dönAmerikában a hamincas tő momentum a vizsgálat elévekben derítették ki: egyes kezdésében az volt, hogy a területeken nem, másutt pe- fogszuvasodás úgy terjed, dig annál inkább jelentkez- mint valami ragályos betegnek a fehér foltok a foga- ség. Így aztán 1966-ban a kon. Sőt arra is rájöttek, ha szegedi klinikán hozzákezdaz ivóvízben megfelelő meny- tek a só fluórozásához. nyiségű a fluor, akkor nem Először Deszkre, majd lesz foltos a fog, nem töre- Röszkére, Mihályteiekre és dezik a fogzománc, jóval ke- Gyáiarétre szállították a vesebb a fogszuvasodás. Egy fluórozott sót. A kezdemészkrptikus lélek rákérdezhet- nyezést mindenütt örömmel ne, miért izgalmasak ezek a támogatták, amikor megtudfelfedezések. ták miről van szó. A kísérKorunk statisztikája eíké- leti helyek közel esnek a pesztő. A 6-513 l^ai&á&fig, igf álktadóan Halász Miklós Hol kezdődik az igazi takarékosság? B ármennyire tiszteletre méltónak tartjuk is, hogy a vegyipari vállalatok az anyag- és energiatakarékosság jegyében hozott intézkedéseikkel tavaly 450 millió forintot tettek bele a népgazdaság pénztárába, meggyőződésünk: a cégek egy részénél csupán az egyensúlyt állították helyre, azaz véget vetettek a pazarlásnak. A takarékosság és a pocsékolás megakadályozása ugyanis, bár öszszetartozó, de kétféle teendő. Ott, ahol nem engedik sárba gyúrni a cementet, az épülétszerelvényeket, ahol inkább bemennek a raktár mélyére, mintsem hogy kiadják a kéznél levő, de a szükséges méretet jóval meghaladó rúdacélt, csupán azt teszik, ami természetes. Ami természetes kellene, hogy legyen; útját állják a fölös felhasználásnak. Mindenütt meglelhetjük ezt? Sajnos/szó sincs erről. Ezért fogadjuk fenntartással azok büszkélkedését, akik nagy buzgalommal részletezik, mi mindent tettek a takarékosságért, ám némi faggatódzás után kiderül, pusztán néhány lyukat tömtek be, ahol eddig a semmibe hullott anyag és energia. Be kell látnunk: hosszú éveken át a termelők — de a nem termelő területek szintén — csekély jelentőséget tulajdonítottak annak, mihez mennyit, s mit használnak fel. Eléggé általános gyakorlat visszaszorítása tehát a cél, azaz nem érhető el könnyen. Elengedhetetlensége viszont vitathatatlan, mivel a termelés növekedése automatikusan gyarapítja az anyag- és energiaszükségletet. Ha ezt tetézi a fölös felhasználás, akkor megoldhatatlan feladat elé kerülünk. Tavaly tizenhárommilliárd forint értékű műtrágyát juttatott a földbe a mezőgazdaság. Álljunk csak meg! Valóban maradéktalanul a földbe került e nagy summa ellenértéke? Ott és úgy, ahogyan a legcélszerűbb? A szakemberek számítása szerint a tárolási és egyéb veszteségek legkevesebb 10—15 százalékkal vámolják meg az évről évre növekvő műtrágyamennyiséget. Ehhez még adjuk hozzá a szakszerűtlen felhasználás, a fölös földbetevés becsült adatait, s akkor igazán meghökkenhetünk: az áru negyedét, forintban 3,2 milliárdot megtakaríthatnának! Amihez először a szállítási, tárolási veszteségek fölszámolása szükséges, ám másodszor, igazi takarékosságként az, hogy átgondolt, az agrokémia legújabb ismereteit és módszereit alkalmazó legyen a hasznosítás. Az elsőhöz elég az ellenőrzés szigorítása, s némely technikai feltétel megváltoztatása. A másodikként említett teendőkhöz viszont új módon gondolkozó szakemberek serege kell. Példatárunk — s ez korántsem öröm — rendkívül gazdag. Bárhová tekintünk ugyanis, föllelhetjük a réseket, nyílásokat, melyeken át veszendőbe megy az, ami mindannyiunk javát szolgálhatná. Jó dolog, hogy tervezők és gyártók napirendre tűzték a szerszámgépek előállításának anyag- és energiaigényét, illetve ezek mérséklését. Igen, akad itt is megtakarítani való. Még több azonban ott, ahol a termékösszetétel életkorát rögzítik a gyártási dokumentumok. Ezekből egyebek mellett kideríthetjük, hogy a hazánkban ma készített ún. egyetemes szerszámgépek teljes termelésén belül ötvennyolc százalékos arányt képviselnek azok a konstrukciók, amelyek életkora — a prototípus elfogadásától számítva — tizenegy és húsz év között van! Vajon a munka társadalmi hatékonyságát tekintve nem itt lehet keresni az igazi megtakarítások forrásait? Hiszen a szerszámgépek nemzetközi árszínvonala a legutóbbi esztendőkben átlagosan évenként nyolc-tíz százalékkal emelkedett. A magyar termékek exportárai ugyanakkor ezen a területen csak öt-hét százalékos növekedést értek el, ami fényt vet a termékszerkezetnek a nemzetközi követelményekhez mért elmaradottságára. Kézenfekvő: a vas- és acél öntvénynek mindegy, korszerű vagy elavult áru készül-e belőle. Nekünk azonban, az eszközöket felhasználó embernek miért közömbös ez?! N

e becsüljük le mindazt, ami a legutóbbi két esztendőben a takarékosság, a meglevő források \ ésszerűbb hasznosítása érdekében történt. Fontosak ezek az eredmények. Ám elismerő értékelésük nem ok arra, hogy bárhol is elégedettek legyenek. Eljutottak egyről kettőre, de háromra még nem. Esetlegesek, bátortalanok azok a kezdeményezések, amelyek az igazi takarékossághoz, s ezzel a dolgok nehezebb részéhez kapcsolódnak. Mert könnyebb áttekinthetővé tenni az anyagelszámoltatás* rendszert — s ez sem csekély lépés —, mint egy új, az anyagot, az energiát, az élőmunkát fajlagosan jobban hasznosító termékkel előrukkolni. Csakhogy a legtökéletesebb anyagelszámoltatási rendszer is keveset ér, ha a műhelyből, az üzemből, olyan áru kerül ki; amilyet a talpraesett kereskedők kínnalkeservvel tudnak eladni. Ahol időben fölfedezi, miként kapcsolódik az egyszerűbb út a bonyolultabbhoz, mi módon követi a pazarlás megakadályozását a tényleges takarékosság, ott már azt sem lesz nehéz meglelni, ami a szűkebb és nagyobb közösségnek hasznos, mert célszerű. Mészáros Ottó Százmilliók — társadalmi munkából A Csongrád megyei tanácsnál összesített adatok szerint a lakosság a negyedik ötéves tervben mintegy 480 millió forint értékű társadalmi munkával járuR hozzá a városok és a falvak fejlesztéséhez. Az összefogás eredményeként a községekben elsősorban vfzvezetékés a járdahálózat bővülhetett a tervezettnél nagyobb mértékben. A városokban — főleg az üzemi munkások áldozatvállalásával — a kommunista szombatokon végzett munka eredményeként — új óvodákat építettek, több gyermekintézményt pedig bővítettek, korszerűsítettek. Emellett erdei tornapályák, új parkok építésével, fásítással csinosították lakóhelyük környékét az emberek. Mezőgazdasági termelési szerződéskötések Országszerte megkezdőd- zött. A tárgyalások jó ütemtek az 1976-ra szóló mező- ben haladnak. Egész sor nögazdasági termelési szerző- vénytermesztési ágazatban déskötési tárgyalások az már nagy értékű szállítmáérintett partnerek: a terme- nyok átadására, illetve átvélők, a felvásárló vállalatok telére jött létre írásos megés a feldolgozó üzemek ko- allapodás, Domaszék és Rúzsa iskolája Egyik februárban, a másik áprilisban készül el A rúzsai és a domaszéki évet az új épületben kezdeúj iskola építéséről többször ni a ruzsaiak is. írtunk már lapunkban. Nem A vállalat igazgatója azt azért kapcsolható össze a mondja most, a sajátos épikettő csupán, mert azonos tőipari szakkifejezések félretervek alapján készül, értéséről van szó. Mást jeugyanaz a vállalat építi, de lent a műszaki átadás, és a azonos problémát is old használatbavétel időpontja. Felesleges lenne most kommentárt fűzni ehhez a „félreértéshez", hiszen Domaszéken azt hallottuk a tanácsnál. olyan állapotban volt az épület, a műszaki átmeg, ha készen lesz: eddig mindkét községben a faluból jártak tanyára tanulni a gyerekek. Rokonvonás az egész falu igyekezetének példás kifejezése is: 80—85 ember jelentkezett társadal- adásnál, hogy még hibajegy' mi munkásként segítőnek az zéket sem lehetett fölvenni, építők mellé mindkét falu- Annyi megoldandó munka ban, hogy minél hamarabb volt még hatra. Mindenesetelkészüljön. Rúzsán, a ter- re mindkét község bízik az melőszövetkezet szakmun- újabb ígéretekben. Domakásokat is engedett át a vál- széken és Rúzsán is elké— lalathoz, amíg szükség volt szült a fűtés, a padlóburkorájuk. Török István, a latot ragasztják a munkáCsongrád megyei Tanácsi sok, sőt Domaszéken — isÉpítőipari Vállalat igazgató- mét társadalmi munkában ja most is azt mondja, na- — az asszonyok már a takagyon értékes ez a társadalmi rítást is megkezdték. Arra segítség, hiszen a vállalat számítanak itt, és erre van makói, mindszenti, csany- ígéret, hogy február 15-ig teleki szakemberekkel dol- átadják az épületet A rugózik, a szegedi járásban zsait április első napjaiban más megoldás nem kínálko- Mindkét községben azt zott munkaerő-toborzásra, tervezik, hogy átadás után Annyi a baj Csupán — meg azonnal megkezdik az iskola is írtuk annak idején —, költöztetését, a tanév hátrahogy a domaszékiek például ievő hónapjait jobb kft , december 20-ra vártak az , , UL eredeti szerződés értelmében menyek k°zótt szeretnék elaz iskola átadását, és sze- tölteni. UeUgfc xoím a második féfc " •-" • fi, n.