Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Síwfa) IFTH, JIhihIT 3S. Isteía­igazgafék értekezlete A Csongrád megyei tanács xtö szegedi járási hivatalá­ban tegnap tartották a Já­ráa általános iskolai igazga­tóinak értekezletét. Napiren­den az 1975/76-os tanév első félévi eredményeinek érté­kelése és a második félév feladatainak meghatározása szerepelt. Az elmúlt öt évben jelen­tősen fejlődtek az iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételet, javult az oktató­nevelő munka színvonala — hangoztatta beszámolójában Ács Zoltán, a járási műve­lődésügyi Osztály vezetője. A járás 24 elnéptelenedett ta­nyai iskoláját megszüntet­ték, növelték az osztott, szakrendszerű oktatást nyúj­tó" iskolák számát. Örvende­tes tény, hogy a tantestüle­tekben egyre több a szakos oktató. Ennek ellenére még jó néhány tantárgy eseté­ben gond a szakosellátás: különösen az ének-zene, a rajz és a testnevelés oktatá­sában. (Jóllehet, az utóbbi tantárgyak esetében is fej­lődés tapasztalható.) A beszámoló kttért az óvodák helyzetére is. Az 1975/76-os tanév második félévének feladatai kapcsán a művelődésügyi osztály ve­zetője felhívta a figyelmet a diákok pályaválasztásának tervszerű előkészítésére, az Iskolák és a községi taná­csok együttműködésének to­vábbfejlesztésére. A beszámolót vita követ­te. Az oktatásügy fejlődése j az ötödik ötéves tervben Minisztériumi tájékoztató Az Oktatási Minisztérium ugyanennyire van szükség kel vesznek M többet az tervezési főosztályának ve- az V. ötéves tervben is. A általános iskolai napközi zetői ismertették a Magyar területi tanácsok 75 700 otthonokba, és ezzel az ará­Táviratl Iroda munkatársé- újabb óvodai hely megváló- nyukat mintegy 30 százalék­val az oktatási ágazat vár- sítását tervezik. ról 30—38 százalékra növe­ható fejlődését az V. ötéves Az általános iskolák szak- lik. tervben. rendszerű oktatását, annak A következő tervidoszak­A legfontosabb feladatok tárgyi és személyi feltételeit ban is fontosnak ítéli a tár­között emiitették az óvodai elsősorban a körzeti iskolák ca a IV. ötéves tervben al­hálózat további jelentős fej- számára tanterem- és diák- kalmazott gyakorlat fenn­lesztését, az általános isko- otthon-építéssel, valamint tartását. Nevezetesen a költ­lákban a szakrendszerű ok- pedagógusok és korszerű ségvetési céltámogatás bizto­tatás csaknem teljessé téte- szemléltetőeszközök biztosi- sítását a legjobban elmara­lét, gz oktató-nevelő munka tésával kívánják fejleszte- dott megyék helyzetének ja­feltóteleinek javítását, a ni. A megyei tanácsokkal is- vitására, továbbá az oktatási szakmunkásképző intézetek mételten megtartott terv- segédeszköz-fejlesztésre az ellátási színvonalának eme- konzultációk arra mutatnak, évi 60 millió forint válto­lését. A tervezett összegek, hogy néhány ezer felső ta- zatlan juttatását túlnyomó részét ezekre a gozatos tanuló kivételével A középiskolákban a terv célokra kívánják fordítani, (országosan 6—8 ezer lehet időszak végéig a demográ A felsőoktatásban növelik a a számuk) ennek a szerve- fiai tények miatt csökken pedagógusképzést, s bővítik zeti feltételei megferemthe- a tanulólétszám. Mintegy a kollégiumi hálózatot tők. Természetesen az emlí- 7200 kollégiumi hely létesí­Az életszínvonal-politikai tett néhány ezer tanuló szá- tésével lehetővé válik a kol­kérdésekkel összhangban mára is keresik a színvona- légiumi hálózat bővítése is. tervezik a pedagógus- és lasabb iskolákban való ta- Javulnak tehát az oktatás­diákszociális ellátás fejlesz- nulás lehetőségét, főleg a nevelés feltételei. És csak­tését. A IV. ötéves tervidő- körzeti iskolákhoz történő úgy, mint az általános isko­szak, tehát az elmúlt esz- utazás megkönnyítésével. Iákban, a középiskolákban is tendő végén az óvodás ko- A tervidőszak második fe- növelni kívánják az esti-le­rú gyermekeknek mintegy lében bevezetik az új tan- velező oktatásban résztve­78—80 százaléka kapott he- terveket, és ez természet- vők számát. A középisko­lyet az óvodákban. A társa- szerűen újabb feladatokat Iákban a létszámukat 190— dalom széles körű összefő- jelent pedagógusoknak és 200 ezerre tervezik, ez eléri gásával a IV. ötéves terv- tanulóknak egyaránt. Ennek — esetleg meghaladja — a időszakban több mint 100 tárgyi és személyi feltétele- nappali tagozatét. ez«r óvodai hely valósult lt már az előkészítés idősza- A népgazdaság távlati, meg, mintegy kétszerese a kában biztosítani kell. Mint­tervezettnek. Körülbelül egy 110—120 ezer gyermek­Vesztegetések Csengelén Elítélték a korrupt hivatalnokot és „egyféléit" * Az ügy, amely kipattant utca 11.), Csengéiért, felháborodást (Csengele, Agárdi János Utasította Május 1. utca Pénzügyi a községi tanács csoportvezetőjét keltett a község lakossága , . N Ak Gábor (rsenep. hogy az adó- és értékbi­' Sl->' NOVa* Gab0r <C™e. zonylatokat csak az ő látta­mozásával adhatja kl. Arra ózonban körében. Előtte is suttogtak arról '— a vesztegető „áldó- le, Tanya 187.) zatok" —, hogy Tisóczky Ferenc (Szeged Mihály 50 Kossuth utca éves, Csengele, W. Tisóczky azonban jét vehetik'az ^etleges kor. a 11. szám alat- közölte, hogy mas pályázok rupcióknak Fölöttes hatóság hi­—— . , > » . , i uuL-iuriiicirv. r uiunes iu ti lakosnak, a községi tanács >s vannak a hazra, ezert ne- ... . utasítására volt vb titkárának a. keze gyüktől 10 ezer forintot ^ozott s "ehetóséget nem tiszta a hivatali tígyin- kért, es kapott, az előnyben teremtett' a m saámára, tézésben. Erre az esetek so- reszesilesert. h adásvételi szerző­ra világított rá később, ami- Ifi- Tóth János (Csengele, SLhJSüS kor az utolsó ügyködésénél Tanya 325. szam alatti la­Tisóczky ráfizetett. Kasza kos) a szüleivel együtt a községben házat vásárolt 120 Ferenc 49 éves, Csengele, Tanya 332. szám alatti la­először nála „tisztelegje­nek". Ezt ki is használta. ,„„ . A szegedi járásbíróság Ti­IZl^^^SZ ötrendbeh, fonto­kos 110 ezer forintért házat gatlanuk átírását, amelyet sabb üevekben intézkedő hű vásárolt Csengelén. a Móra Tisóczky elvállalt és teljest ^atai^méU^ kltel^­4 ezer forint ellenében. ségszefi^; jogtalan előny Kapta követelésével tett Ezt Ferenc utca 8. szám alatt. Ennek megfelelően értékbi­zonyítványt kért. Behívatta Tóthéktól. magához Tisóczky, aki Ka­sza esetébén keveselte a 110 ezer forintos vételárat. Ti­sóczky azzal érvelt, hogy neki „fizetnie kell" az érté­kelő bizottságnak, tehát Ka­sza is fizessen neki, hogy az ügy sima elintézést nyer jen. Az ügyfél, aki megígér a pénzt meg is Fekete Lajos elkövetett bűntettben mondotta ki bű­és ezért két év bör­tönre ítélte. Öt évre eltiltot­íJT^J^^l ta a közügyek gyakorlásától és kötelezte 16 ezer forint vagyoni előny megfizetésé­majdnem • átellenben Ti sóczky lakásával. Fiktív vé­telár, 25 ezer forint szere- „„ „_ ... pelt ez esetben az adásvé- az^áüam^javá^^továb teli szerződésben, amely fö­lött Tisóczky hallgatott, il­bá a felmerült bűnügyi költ­ségek felének kifizetésére. tc Tisőczkynak, hogy"fUet, letve a lakására hívatta Fe­miatt hónap felháborodva távozott a hi- ^ét és fel^ólította: fize^ ka ^ vatalbol. Jól emlékezett ar- '^"f®* büntetést. A büntetés letöl­ra, amikor 1965-ben vásárolt Penzt Fekete szo nélkül ki- .. .. ... hírósóe égy tanyát, akkor is pénzt flotté, gondolván, hogy így prtbaidőro felfüEgeSztette kért tőle és kapott Tisóczky, Jobban jár. Nagy Ernő P">p«aore reltuggesztette hogy szemet hunyjon a va- (Csengele, Tanya 68. szám adásvételi ülattl lakos) 1974-ben szin­tén tanyát vásárolt 45 ezer lóságos és az szerződésben feltüntetett fiktív összeg közötti különb­ség felett. Ezen eset kapcsán indított nyomozást, a Csongrád me­gyei főügyészség ellen, akit 1960-ban már a szegedi járásbíróság jogerő­sen 6 hónap szabadságvesz­tésre ítélt társadalmi tulaj­Agárdi János, Nóvák bor, Nóvák Ferenc bünteté­se 4—4 ezer forint. Ifj. Tóth forintért, de a szerződésben •(anos 4oOO Fekete I;ajos 6 csak 25 ezer forint vételár ^n?aSnKJ*aSZ2 szerepelt. Tisóczky kiment *e,en,c b?ntftésc 2 Nagy Ernő tanyájára, és ezer forint. Az ügyet felleb­vett át. Ilyen bűnlajstrom alapján emeltek vádat Tisóczkv Mi­dőn elleni sikkasztas, csa- h4[y eUeni s Ugyét elsőfokon bezés folytán tárgyalta a megyei bíróság, Nagy Ernőtől 500 forintot am.fy Ͱ*erf,re ue^elle, • kéri amelvet a hivatalában vad'ottnkra k1Szabott első Kert, amelyet a mvataidban fokú bírós4g ítélelél „felülbírálta" a 25 ezer fo- , " Tisóczky rjntos vételárat akként, hogy ,Ze*edl L. F. 1990-ig megjelölt munkaerő­struktúráját figyelembe vé­ve határozzák meg a felső­oktatási intézmények képzé­si szerkezetét, szakmacso­portonként egyaránt. A kö­vetkező öt esztendőben kis­mértékben nő az első évfo­lyam nappali tagozatos hall­gatóinak tábora. Ezen belül az egyetemi szintű képzés aránya némiképp csökken, viszont a főiskolai szintű képzés valamelyest növek­szik. A következő esztendők­ben tovább kívánják növel­ni az általános iskolai pe­dagógusképzésben résztve­vők számát, tekintettel arra, hogy gyarapszik a tanulók létszáma, és több lesz az is­kolai napközi is. Ezzel szemben bizonyos mértékben mérséklik a műszaki és ag­rárszakember-képzést. 1980­ra az összes nappali tagoza­tos hallgatók száma mintegy ezerrel lesz több az 1975. évinél. A felsőoktatás területén a diákotthonok ellátásában meglevő egyenetlenséget csökkentik, a pedagógus­képzés javítására ' pedig bő­vítik a tanulóképzés befoga­dóképességót, s néhány, ha­laszthatatlanul fontos okta­tási intézmény is felépül. A tervidőszak első felében a nagyberuházások sorában befejeződik a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének, valamint a Győ­ri Távközlési Műszaki Főis­kolának az építése. A terv­időszakban négy és fél ezer Gá- I kollégiumi helyet létesíte­nek, és ezzel tulajdonképpen minden második egyetemis­ta és főiskolás már diákott­honban élhet. Az ismertetett célok meg­valósítása csak következetes irányító, végrehajtó, ellenőr­ző munkával, s a társadalom széles körű mozgósításával lehetséges — hangsúlyozták befejezésül az Oktatási Mi­nisztérium szakemberei. Nóvák börtönt Emlékezés Deák Ferencre Száz éve halt meg Elete és életműve összefő- behódolás között lehetett vSu nódott a magyar polgári át- lasztani. Deák nem a behó­alakulás korával. Sokan még dolást választotta, s miután személyében is a magyarság kiváló politikai-taktikai ké­megtestesülését látták: meg- pességeit ebben a helyzetben fontoltsága, mérséklete, nem tudta hasznosítani, a bölcs nyugalma — vagy már visszahúzódás, a kényszerű bíráló éllel fogalmazva: ne- tétlenség maradt csak szá­hézkessége, passzivitása, ér- mára. zelmeinek elfojtása —, mint A passzivitást választotta a népünk lelkivilágára leg- 1849 után ls. Birtokát elad­jellemzöbb tulajdonságok va Pestre, az Angol Király­nyertek valaha méltatást nő szállodába költözött, s Nyilvánvaló, hogy egy nép, ott várta az események ala­egy nemzet tulajdonságait kulását. Személyének fontos­nem lehet egy személyiség, sága még inkább megnőtt, egyetlen ember sajátos vo- hiszen a szabadságharc aktív násaiból következtetni — de részesei a csatatéren, a bi­pontatlan magának Deák tón pusztultak el, vagy — Ferencnek a fenti jel- börtönbe, száműzetésbe ke­lemképe is. Harminc- rültek. éves korában, 1833 tavaszán Politikájának, a passzív re­jelent meg Pozsonyban, a zisztenciának a lényege ab­rendi országgyűlésen, szű- ban rejlett, hogy kellő hazai kebb pátriájának, Zala me- erőforrások híján meg kell gyének követeként, s amikor várni, amíg a nemzetközi' néhány nap múlva először események lehetővé teszik a szólalt fel, a lendület min- visszatérést a felrúgott, elti­denkit meglepett. Bal lábát port 1848-as alkotmányhoz, székére helyezvén, kardját Az évek múlásával azonban térdén keresztbe fektette, s úgy ítélt, hogy nem lesz már oly hévvel, a soron levő kér- kedvező alkalom 1848 vív­dés lényegéig hatolva szó- mányainak maradéktalan lott, hogy egycsapásra figyel- visszaszerzésére, s 1865 hús­met keltett személye iránt, vétján a Pesti Napló neve­Néhány hét leforgása alatt zetes „húsvéti cikkében" az országgyűlés liberális el- közzétette elgondolásait arról; lenzéki csoportjának egyik hogyan lehetne egy alkot­elismert vezetője lett Ezen a mányos kompromisszumot tó­hosszú, 1832—36-os ország- lálni. Indítványa nyomán in­gyűlésen elvbarátaival együtt dúltak meg a kiegyezési tár­ő is elsősorban a jobbágy- gyalások. Deák arra töre­rendszer lazításán munkál- kedett, hogy az államjogi kodott. biztosítékok maximumát Az országgyűlés lezárulta építse a kiegyezési törvé-^ után Zala megyei birtokára nyekbe, s nem utolsósorban húzódott vissza, s tulajdon- a kiegyezést siettető konzer­képpen neki köszönhető, vatívok nyomására volt hogy Zala megye nemesi kénytelen engedni saját el­közgyűlésének állásfoglalásai, képzeléseiböl is. határozatai adtak irányt az A >deákl tett» a kiegye«éa 1830-as 1840-es évek magyar tehát nem teljes egészében reformmozgalmanak. Ezek- Deák műV(?i noha alapg0n­ben az években Széchényi do[4ta az övé, és a kiegye­elsősorban gazdasági vállal- zést megkötő pártnak is ne­kozásokkal (Al-Duna, Lánc- vét adta. A kiegyezésről, az híd) foglalkozott Wesselényit osztrák, és magyar uralkodó perbe fogás utan internálták, osztáiyok kompromlsszumá­Kossuth börtönbe került Kol- ról megkötése óta folyik a csey meghalt. Deák csaknem politikai, majd történelmivé egy evtizedig, a liberális váló vlta> Am, Deák ^ a mozgalom mindenki által kiegyezés további viszonyát elismert legfőbb vezetője lett. nlétl( rá kell mutatnunki Az ő neve alatt jelent meg Deák személyes tragédiája az ellenzeki egyseget helyre- abban rejiett, hogy magalát­állitó 1847-es Ellenzeki hatta művének, a kiegyezési Nyilatkozat s .az 1847-48-as rendszernek rugalmatlansá­utolso rendi orszaggyulesrol gát> ^ kellett látnla> hogy távol maradvan, mindent iiberális elveit nem tudja megtett, hogy Kossuth or- maradéktalanul az életbe át­szaggyulesi vezető szerepet ültetni Saját művét nem elfogadtassa. Deák is Ma- tagadhatta meg, (gy a vég­gyarorszag teljes külonvala- b6> rezignált visszavonulást sara törekedett a Habsburg- választotta, indokául idős ko­birodalmon belül. ráti egészségi állapotát jelöl­1848-ban, a forradalmi kor- ve meg. Valóban, légzési mány igazságügy-minisztere- nehézségek miatt feküdni és ként Deák feladata lett vol- járni nem tudott már, így na az egész jogrendszer pol- élte utolsó éveit karosszék­gári szellemű átalakítása és a ben töltötte. Mégis, ha kel­legfontosabb, a jobbégy-íel- lett, erőt tudott venni ma­szabadftás gyakorlati végre- gán. Utolsó nyilvános sze­hajtása. Az események azon- replése során, 1873-ban; ban erre iricir nem adtciic mintegy politikai végrende— időt Deák, 1848 végén az ,etéül jelölte meg egyháa országgyűlés küldötteként . . .. ., ,, , megpróbált tárgyalni a tá- é" a"am teljei RZetválaMta­megprobait tárgyalni a ta a ma törvényhozás madó Windischgrötzel, majd ' , . . ... , . „ . , , " ' ,, liberális irányú továbbfej­Pesten rekedven hasztalan próbált eljutni a foradalml kormányhoz Debrecenbe; bir­tokára távozott. Nem az ő nézetei változtak, maga a helyzet változott meg: békés kiegyenlítésre, tárgyalásra, alkura nem volt lehetőség — csak az önvédelmi harc és a lés és meg nem számolható a okirat-hamisítás miatt. A büntetés letöltését akkor szegedi járásbíróság tár­gyalta. Bizonyított vissza­élései mellett az is rábizo­, ,,.. , .... nyúlt, hogy amikor vizsgá­probatdore felfüggesztették, lat lndult ellent(t el6sZör sőt Tisóczky mentesült a Nóvák Imrét, majd büntetett előélet hátrányos Lajost arra szólította következményeitől. A fó- hallgassanak arról, Fekete fel: hogy .... , P neki pénzt adtak, mert ők ügyészség nyomozása ered- ls ba)ba kerülnek. Tisóczky ménnyel járt: a községi ta- természetesen nács 100 ezer forintért le- tagadott, de a bontásra eladott egy haszná­laton kívüli orvoslakást, összeadva a pénzt, ezt né­gyen vásárolták meg: No­mindvégig tanúk, akik vesztegetés miatt szintén melléje kerültek a vádlot­tak padjára, ellene vallot­tak. Miként tudta. elkövetni vák Imre (Csengele, Móra bűncselekményeit Tisóczky? A RÁDIÓBAN: Brigádok ueSélkedöje Könyvpárbfli címmel irodalmi vetélke­dőt rendez a Rádió a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával közösen, szocialista bri­gádok számára. A játék a klasszikus és a kortárs magyar irodalom megismerésé­hez kíván kedvet ébreszteni. Az országos vetélkedőben 16 szakmai szakszervezethez tartozó ugyanennyi szo­cialista brigád vesz részt, a vetélkedőket a Rádió egyenes adásban közvetíti. Egy­egy csapat nyolc tagból áll, közülük négy a brigád tagja, további négy versenyzőt pedig a vállalat más brigádjaiból szabad vendégként szerepeltetni. A kérdéseket a stúdióban teszi fel a Já­tékvezető, az egyes helyszínekén pedig riporterek irányítják a versengést. Egy­egy adás 70 perces lesz, s négyhetenként, szerdal napokon a Kossuth-adón, este ne­gyed nyolckor jelentkezik. Az első elő­döntő február 11-én lesz, a döntőre a ter­vek szerint 1977 januárjában kerül sor. (MTI) ... lesztését. Halálakor, száz esztendeje; mint az alku, az egyezkedés, a mérséklet politikusát di­csőítették. Pedig az az állam­férfi volt, akik a végső cé­lok szem előtt tartásával, az erőviszonyok reális számvé­tele alapján részeredmények­re, egyezségekre ls kész volt akkor, ha azok valóban egy lépcsőfokot képeztek a táv­latos célok megvalósításához. A nemzet boldogabb Jövőjét kívánta politikai cselekvései-' vei megalapozni. Az egyéni ambíciók hiánya, szerénysé­ge, puritán személyisége, ta­plntata százados távlatból is méltán rokonszenvessé teszi Deáknak történetírásunk ál­tal még oly kevéssé elem­zett, s ezért az Idők sorún szoborrá merevült alakját. Gergely Ardt* j

Next

/
Thumbnails
Contents