Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

íflli. Mrt Tanműhely öntőtanulóknak Célt adlíl i V8HÍégiiek Somogyi narotyne leiveteie Aa új tanműhelyben formáznak • fiatalok; egyiküknek Horváth Sándor szakoktató magyaráz Hosszá éveken át nem ké- házást anyagilag az öntödei elvégezni. Az elsős tanulók pezhettek fémöntőket, illet- Vállalat központja támogat- máris elfoglalták új műheve formázókat Szegeden, mert ta. lyüket, ahol Horváth Sándor nem jelentkezett elegendő A tanműhely alapozásánál, szakoktató irányításával az fiatal. Tavaly ősszel az ön- a szerkezetszerelésnél és a eddiginél lényegesen jobb töde munkásutánpótlással födémépítésnél ott voltak a körülmények között tanulfoglalkozó szakembereinek a szocialista brigádok tagjai is, hatják a szakmát, szervező munkája nyomán 14- jelentős társadalmi munkát a tanműhely elkészültével en kezdték meg tanulmá- végeztek a Ganz Ábrahám, a lehetőség nyílt újabb fiatanyaikat az üzemben, és a Zalka és a Kossuth brigád lok oktatására, örvendetes, 600-as Ipari Szakmunkáskép- munkásai, alkalmazottai. A hogy máris jelentkeztek néző Intézetben. A gyakorlati faiakat az üzem kőművesei hányan e nem könnyű, de fogásokra kezdetben az ön- építették. A 150 négyzetmé- férfias, szép szakma elsajátőcsarnokban tanították a ter alapterületű, csaknem öt títására, így őszre remélhefiatalokat, de közben hozzá- méter magas csarnok a na- tőleg ismét taníthatnak elsőláttak egy új, korszerű tan- pókban készült el, csupán söket fémöntésre, illetve forműhely építéséhez. A beru- néhány kisebb szerelést kell mázásra. A fejlesztés fo célja a vásárlási körülmények tökéletesítése Országos tanácskozás a belkereskedelem feladatairól Az elmúlt tervidőszak eredményeit összegezte, a ke- velhető a szocialista tm. reskedelem munkáját minősítette, az idei és az ötödik port is. A lakosság áruelláötéves terv legfontosabb feladatait, fejlesztési elképzelé- tásában, a választék bővítéseit ismertette Szurdi István belkereskedelmi miniszter az sében nagy szerepet játszó állami és a szövetkezeti kereskedelem vezetőinek orszá- importról szólva hangsúlyozgos értekezletén kedden, a Magyar Tudományos Akadé- ta a miniszter, hogy a forgamián. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Szekér lom tervezett emelése csak Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Klézl a külföldi behozatal arányáRóbert, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának he- nak növelésével érhető el. lyettes vezetője. Végül a belkereskedelmi flgyvitelgépesítés korszerűrű technológiák alkalmazd- "tóeéről, s a munkaerőgonA miniszter bevezetőjében „ „._„ . hangsúlyozta, hogy besza- sában is. Az tötödik ötéves dokrol ®zolt„a A mólója egyrészt információ, tervidőszakban mintegy 22 toegfelelo másrészt utasitáj az igazga- milliárd forintot fordíthat a munkaidő-beosztáson túlmenően a központi tök számára, annak érdeké- kereskedelem állóeszköz- ®® a vállalati fejlesztési eszben, hogy a kereskedelemre fejlesztésére, 60—65 száza- kozok szükség szerinti átcsoháruló növekvő feladatokat lékkai többet, mint az előző portosjtásaval a következő miséi zavartalanabbul tud- tervperiódusban. A fejlesztés időszakban vonzobbá kell ják végrehajtani. Megállapí- fő célja továbbra is a vásár- tenni a kereskedelmi a kereskedelem lási körülmények javítása, a kát azzal is, amelyekkel a tervkészítés idején még nem számolhat MiPHi tak. Felhívta a figyelmet, pontok kereskedelmi ljálózahogy a vállalatoknak a jo- tát bővítik. Szélesitik a gazvőben is mindig képeseknek daságos ég kulturált önkikejl lenniük a tervezettnél szolgáló s a? egyéb gyors nagyobb kereslet kielégíté- étkeztetést nyújtó üzlethálósére. zatot, folytatják a nagyalapAz ötödik ötéves terv — területű üzletek építésével a összhangban a lakosság jö- hálózat koncentrációját, növedelmének tervezett emel- vélik a nemzetközi és a belkedésével — változatlan ára- földi idegenforgalmi célokat kon a lögyasztásicikk-forga- szolgáló szálláshely kapacimunhogy szociális lakásépítkebölcsődei és óvotekintetében tottg, hogy az elműlt öt esztendőben bevásárlásra fordított idő enátottsáchnn nemcsak kielégítette a lakos- csökkentése, az üzlethálózat ^ ' ság igényeit, hanem követni teljesítőképességének növelétudta az árukereslet összeté. se, az élő munka csökkentése, dal férőhelyek télének változásait, s teljesí- a kereske'delmi dolgozók megközelítsék a termelő üzetette azokat a társadalom- munkakörülményeinek javí- ,MTn politikai követelményeket is, TÁW. meKet. IMM) Elsősorban Budapest, majd a nagyvárosok, az ipari közG

yakran panaszoljuk, nemrég e hasábokon is írtunk róla: nem tudjuk Szegeden tartani az átutazó külföldieket Pedig évente srác százezren érkeznek a városba, de jó esetben is csak egy éjszakára állnak meg, s ezt is csak kevesen teszik. A legtöbben megállás nélkül mennek tovább. Vajon miért? Hát valóban ennyire érdektelen lenne a turisták számára Szeged? önkéntelenül is berzenkedünk a gondolatra, magunkat is meggyőzzük arról, hogy nem ez lehet az ok. Nem a városban, vagy a környező tájban van a hiba, hanem kevés a szállás, s ezért nem tudjuk itt tartani a vendégeket. Hiszen hogyan is lehetne érdektelen Szeged bárkinek is, nyári pezsgésével, az ünnepi hetek mozgalmasságával, mediterrán kék egével, szépülő házaival, s gyarapodó új városrészeivel? Mindebben csak egy baj van: szegedi ésszel gondolkodunk, s nemigen vagyunk képesek a turista szemével látni, az ö fejével gondolkozni. Pedig meg kell tennünk a saját, s vendégeink érdekében is. Kezdjük a legegyszerűbbel! Szeged valóban nem csúnya város, csak éppen egy a sok közül. Mert hiszen miért várnánk el fél Európán átutazott idegentől, hogy neki éppen Szeged jobban tessék, mint — csak magyar példánál maradva — Sopron, Győr, vagy netán éppen Budapest? Nem is beszélve Svájc vagy Ausztria szebbnél szebb városairól. Ezt a kérdést okvetlenül érdemes feltenni, s tovább lépni is hasznos. Ezúttal a turistamentalitás megismerése érdekében. A Szegedre érkezők ugyanis meghatározott céllal indulnak neki Európának. Javarészt a tengerre — az Adriára vagy a Fekete-tengerre — igyekeznek. Amellett, hogy Szeged számukra csak egy város a sok közül hosszú útjukon, sürgeti őket a cél és a szabadság szűkre szabott ideje. A cél, vagyis a tenger; amelyet minél hamarabb szerelnének elérni. Most már valamivel közelebb járunk a tranzitjellegű turistaforgalom, pontosabban az átutazók mentalitásának megértéséhez. Talán érdemes egy külföldi példára is hivatkozni. A jugoszláv turistaszövetség — az idegenforgalommal foglalkozó ottani legfontosabb szervezet — vendégeként egy ízben alkalmam volt bejárni szinte egész Jugoszláviát Gondoltam, ők aztán nem panaszkodhatnak, hiszen szinte fél Európa ott nyaral náluk. Mert nem elég, hogy a föld egyik legszebb tengere a jugoszláv Adria, ráadásul csodás hegyek övezik, szintúgy csodás tavakkal, városkákkal. És mégis, lépten-nyomon volt alkalmam hallani a panaszt: — Mindenki a tengerre igyekszik — mondták. — Pedig útközben ott vannak hegyeink, szép városaink, ahol milliókat költöttünk szállodákra, idegenforgalmi szolgáltatásokra, de nem tudjuk kihasználni. Pedig nagyon szeretnénk kiterjeszteni ezekre a vidékekre is az idegenforgalmat, hogy a tengerpartot is tehermentesítsük. Ugye, kísértetiesen emlékeztet mindez a mi panaszainkra. Pedig hát valóban gyönyörű hegyvidékekről van szó, Szegednek pedig se hegye, se» tava nincsen. Vagyis nem tudunk túl sokat adni a nyaralni, pihenni, fürdeni kívánóknak. Alighanem elérkeztünk a lényeghez ezzel a szóval, hogy: adni. Igen, adni kell valamit a turistáknak, méghozzá olyasmit, ami céllá lehet számukra. Azaz olyasmit kell adni, amellyel nem itt tartani akarjuk, hanem amiért útnak indul, amiért eljön hozzánk. Mert azt is tudomásul kell venni, hogy aki egyszer azzal a szándékkal utazott végig fél Európán, hogy a tengeren nyaral, azt kacsalábon forgó csodákkal sem igen tarthatjuk Szegeden. De hát mit tudunk mi adni, s adhatunk-e egyáltalán? A válasz egyértelmű: igen. Csak egy probléma van. Ha ugyanis nem rendelkezünk a természet teremtette hegyekkel, tavakkal, vagyis „ingyen" idegenforgalmi „létesítményekkel", akkor adni meglehetősen drága ügy. Legalábbis akkor, ha adni csakis és kizárólag az idegenforgalom kedvéért, csak a vendégnek akarunk. De adhatunk úgy is, hogy elsősorban a magunk, a szegediek érdekét nézzük, s egyúttal önmagunk számára olyasmit teremtünk, ami céllá, mármint idegenforgalmi céllá lehet a turisták számára. Ily módon két legyet üthetünk egy csapásra. •y*Tgy tűnik, hogy előbb-utóbb móII dunkban lesz ilyesmit adni. Alighanem mindenki számára ismerős az a tanácsi program, amely szerint a következő tíz évben tíz medence épül majd Újszegeden, a stranddal párhuzamosan, kihasználva azokat a lehetőségeket, amelyeket a termálvíz ad Szeged számára. A tervek szerint ez egyúttal' üdülőterület is lesz, gyógyszállókkal és szakszervezeti üdülőkkel. Vagyis elsősorban a mi számunkra épül. De az is jól ismert tény, hogy főleg az északi országok szakszervezetei élénken érdeklődnek a magyar termálvizek, s az itteni üdülési, gyógyítási lehetőségek iránt. Csak éppen kínálni nemigen tudtunk eddig pekik ilyesmit, hiszen termálvizeinkhez mindeddig viszonylag kevés fürdő és szálloda épült. De tíz év múlva talán már céllá tehetjük a szegedi termálvizeket a külföldiek számára. És addig mi legyen? A válasz egyszerű. Addig is folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanácsok és az idegenforgalmi szervek tesznek, hogy minél több szálláshely várja Szegeden és a megyében a vendégeket, hogy minél vonzóbb legyen számukra szűkebb pátriánk. Mert az is valami, ha a milliónál is többől csals néhány százezer külföldit itt tudunk tartani legalább egy éjszakára, hogy megismerhessék Szegedet, megszeressék, s ha majd egyszer valódi idegenforgalmi célt adhatunk nekik, akkor majd a már jól ismert helyre térjenek vissza. SZAVAT ISTVÁN [ Negyvenhárom mű 354 ezer példányban Tájékoztató a mezőgazdasági kdnyvhőnapról Az évről évre megrende- Hajdúszoboszlói Állami Gazzett mezőgazdasági könyv- daság központjában megtarhónap az idén január tott sajtótájékoztatóján. A 30-án nyílik meg, s fő könyvhónapra megjelenő 43 célja-a kevésbé szakképzett, mű közül 16 tartalmaz alapde szakterületen dolgozókel- fokú ismereteket, g csak 11 látása lesz — mutatott rá lesz felsőfokú. Ugyanezt az Egri Emil, a Művelt Nép arányt tükrözik a példányKönyvterjesztő Vállalat igazgatóhelyettese kedden a lom 26,5 százalékos növeke- tást. désével számol. Ez a fejlő- már dési ütem az előző tervidő. A tervezett fejlesztés érzékelhető minőségi változásokat idéz elő az üzszakhoz képest valamivel lethálózat szerkezetében, kisebb, éves átlagban azon- kulturáltabb lesz a kiszolgában így is körülbelül 10 lás, javulnak a munkakörulmilliárd forinttal kell nö- menyek, vélni a kereskedelem áru- A miniszter részletesen alapját — mégpedig megfe- szólt az idei feladatokról. A lelő összetételben —, hogy a tervezett • kiskereskedelmi vásárlóerővel legyenAz eltelt időszakban minőségi változás kezdődött a kereskedelem eszközállatná, lalatok jé szállítókészségét, nyában, a jobb technikai s hangsúlyozta, hogy az előfeltételek nyomán a korsze- ző évihez képest jobban Hőegyensúlyban forgalomhoz szükséges áru alapok nagy része már biztosított. örvendetesnek ítélte a miniszter a hazai iparváL Javítják a postai szolgáltatások minőségét Növelik a rekonstrukciós A tanácskozáson a vezérberuházások arányát, foko- igazgató-helyettes a posta zottabban fejlesztik a veze- idei és V. ötéves te.rvének ték nélküli hírközlést, kor- legfontosabb tennivalóit ísszerűsítik a távbeszélő szol- mertette. Bejelentette egyegálatot, és nagyobb anyagi bek között, hogy az V. öterőt fordítanak,a munkaerőt éves tervben állóeszköz fejmegtakarító gépesítésre, an- lesztésére 13,7 milliárd fonák érdekében, hogy az el- rint áll a posta rendelkezémaradást felszámolva javít- sére. Vázolta a fejlesztés sók a szolgáltatások minősé- alapelveit, amelyek szerint sét — közölte dr. Buják az összeget a legcélszerűbben Konstantin, a postavezér- igyekeznek felhasználni a igazgató-helyettes, a posta- postai szolgáltatósok fejleszsok szakszervezete központi tésére, a dolgozók munka- és vezetőségének kedden tartott életkörülményének javítáaáúlésén. ra. (MTI) számok is: az alapfokú könyvek példányszáma eléri a 240 ezret, a középfokúaké 85 ezer, a felsőfokúaké pedig 26 ezer lesz. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a vidék könyvellátásának fő felelőse, mint az igazgatóhelyettes a továbbiakban elmondotta, alaposan felkészült a könyvhónapra. A könyvesboltokba folyamatosan érkeznek az újdonságok. Az országos megnyitót Debrecenben tartják. Több szén Visontáról Munkásgyűléseket tartottak kedden műszakváltáskor a visontai Thorez külfejtéses bányában. A gyűléseken mintegy 3200 dolgozóval ismertették a bánya IV. ötéves terv időszakában elért eredményeit, s az V. ötéves tervből rájuk háruló feladatokat A IV. ötéves tervciklusban, mint többek között elmondták, Visontán mintegy 25 millió tonna szenet termeltek, s ennek feltárásához 100 millió köbméternél több földet mozgattak meg. A következő években növekszik a széntermelés üteme. Több mint 200 millió köbméter föld eltávolításával az öt év alatt 34,1 mil11' tonna szenet bányásznak Visontán lényegében teljes egészében a szomszédos Gagarin hőerőmű ellátására. (MTI) Az illetékes minisztériu- munkásképzésnek Dunaújmok, oktatási intézmények város, a MŰM 316. intézet között megállapodás szüle- lesz a központja. 1976 szeptett, hogy az idén szeptern- temberétől Dunaújvárosban b*r™ 'f.™1 megkezdik a valamint Miskolcon és Óz. nyolcosztályos altalanos is- . . kola utáni kohászati szak- ü™ 18 «Sy-egy osztályt munkásképzést. Az újra szerveznek a kohóolvasztár megkeliődó kohászati azak. és acélgyártó .^mi^an