Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

* Kedd, 1976. január 20. 64 PipáljöcskösI A villamosmegállóban tiz-tizenkét éves fiúcska ácsorgott, iskolatáskáját maga mellé tette a földre, lazasan kotorászott kabátzsebeiben. Megtalálta, amit keresett, bal zsebéből régóta dugdosott, dohányavesz­tett, girbegurba cigaretta került elő, melyet úgy­ahogy kiegyengetett, a szájába illesztette, majd körül­nézett, hogyan is folytathatná a megkezdett rágyúj­tást. A fiúcska mellett apjakorú férfi állt, kezében ott füstölt a villamoscsalogató. A fiú odalépett a férfihoz, tüzet kért. Az készségesen, amolyan „nocsak, köhög a bolha" mosollyal odadugta égő cigarettáját a fiú szá­jában fityegő roncshoz, amely kis gazdája ügyetlen­sege ellenére füstölögni kezdett. Jól tudom, akkor kellett volna közbelépnem, az utólagos morfondírozásnál az biztosan hasznosabb lett volna. De vajon kit nem iUettek meg kemény szavak­kal azért, mert úgy érezte, járókelői mivolta vagy az „egy villamosra várunk" jelszó feljogosítja arra is, hogy a közömbösek által magánügynek tartott köz­ügyekbe belekotnyeleskedjék? Meg aztán, mire végig­gondoltam a dolgot, jött is a villamos, mindössze két slukkot engedélyezett a fiúcskának. Utólag aztán — tehát rosszkor — eszembe jutott, hogy a fiúnak bizonyára vannak szülei, akik vagy nem tudnak a gyerek felnöttködési kísérleteiről, vagy ha ntégls.okos szóval jó néhányszor megpróbálták már le­beszélni a korai önrombolásról. A készséggel tüzet adó férfinak viszont valószínűleg nincsen kisfia, vagy ha van, annál rosszabb ... Szintén utólag, de talán mégsem későn, még az is eszembe jutott, hogy az ember életét legtöbbször ide­genek mentik meg, mielőtt még rázuhanna a daru sú­lyos terhe, mielőtt még elébe rohanna a robogó autó­nak. Sőt ismerjük azokat az eseteket is, mikor az élet­mentő saját életét kockáztatta vízből, tűzből kihozott idegen életéért. Ki kellene terjeszteni ezt az életmentő gondoskodást a megelőzésre is, miként ma már az orvos sem csak meglevő nyavalyáinkat kezeli. Mert a megelőző életmentésnek van egy nagy előnye: az élet­mentőtől a kritikus pillanatban senki nem kívánja az élete kockáztatását. Kis törődéssel életmentővé lehet bárki, aki bölcs, megfontolt emberségét nem cseréli fel a jószívűség álarcában közöttünk járó nemtörő­dömséggel. Mert lám, jót tehetett volna a mi emberünk is. Gya­nítom persze, 6 úgy hiszi, ját is tett a „pipálj, öcskös.'" mozdulattal. MOLNÁR ZSUZSA A gyűrött mez becsülete Érdekes és tanulságos klubszoba az alagsorban és rehozott értékeknek a sem­glosszát olvastam a Nép- így tovább. Panasz van a mibe vevése, a nagyzolás, a sportban, Németh Péter tol- menzai étkeztetésre. A finnyáskodás. Sosem felej­lából. Egyik fővárosi klu- múltkor az egyik középis- tem el: évekkel ezelőtt egy bunk serdülő csapatának já- kolás fiútól megkérdeztem: szakszervezeti üdülőben vol­tékosai — írja Németh Pé- mennyit fizetsz egy ebédért? tam. A sors úgy hozta, hogy ter — edzésre készülődtek. Körülbelül 1 forint 20 fillért egy nagyobb asztalnál, a A szertáros kitette a szere- — felelte a kérdezett. Meny- gyermekeikkel együttlevő lést. A legfelsőt valamennyi nyi felvágottat kapsz ezért házaspár társaságában étkez­fiú félretolta. Amikor az a boltban tízóraira? — foly- tem. Először még elenged ­utolsó játékot lépett oda, tattam. Elgondolkozott, és tem fülem mellett a meg­mér csak ez az egy feküdt sanda szemekkel nézett a jegyzéseiket, de később már a padon. Állt a játékos és visszaadott sertéspörköltre, egyenesen bosszantóvá vált, gondolkodott, hogy mit esi- Megértette, hogy miről van náljon. Aztán közölte, hogy szó. Védelem ahogy az asszony a felszol­gált ételeket kritizálta, ezt a mezt ő nem veszi fej, Az Iskolák anyagi lehető- mondhatnám semmibe vette, mert gyűrött. Különben is: sége kisebb mint a sport­van a szertárban új szere- egyesületeké. Kifakulnak a lés, adják azt ki. Vagy talán trikók a sok mosástól, tönk­féltik? — vált egyre tárna- remennek a tornacipők, dóbbá a hangja. Nem egyszer, sem kétszer elegyedtem a házaspár két A történetet az edző me- hallja a kérdést testnevelő általános iskolás korú gyer­sélte el. Hogy mi lett a do- tanár a diáktól: saját torna- mekével. log vége, nem említette, de cipőmben játsszak az iskolai tulajdonképpen nincs is je- csapatban? A kérdés jogos. De akkor, mikor még mi lentősége, hogy a gyerek felvette-e végül a mezt vagy sem. Felkiáltójelet követel maga a jelenség: ma már a serdülők sem hajlandók fa­kó, vagy nem egészen si­mára vasalt szerelést fel­venni. A példáért nem kell csu­— pedig igazán elsőrangú volt az üdülő konyhája. Az egyik délután úgy adódott a helyzet, hogy beszélgetésbe Végül is megkér­deztem tőlük, mit szoktak otthon vacsorázni? Zsíros kenyeret, — felelte szinte voltunk diákok, magunk fi- egyszerre a két gyerek. Igen! zettünk az egyesülettől köl­csönkapott felszerelésért, és így is büszkék voltunk, ha az iskola válogatottjában játszhattunk. Rangot jelen­Azt hitte az asszonyka, hogyha mindent kritizál, többnek látszik. Ez a történet különben sokszor eszembe jut. Nevez­tett, kitüntetést. Vajon min- hetjük így: alaptalan kriti­dig csak az iskolának kell pán a sportélet területére áldozatot hozni?... menni. Ez a jelenség az is- Olvasóterem kellene, klub­kola falain belül is gyakran terem kellene, több pálya, nulás, az 1 forint 20 filléres lejátszódik, legfeljebb nem több labda, több sportfel- ebéd és sok-sok más ked­ilyen fofmában. Miért nincs szerelés — minden és min­ez? Miért nincs az? — hall- den. De gazdaságilag is van juk a fiataloktól gyakran. A határ. S vajon, fiataljaink diákparlamenteken is néha mikor benyújtják a szám­elhangzanak olyan követeié- lát, gondolnak-e arra, hogy sek, mintha országunk a a gondok abból is adódnak, mesebeli „terülj, terülj asz- hogy ma már a középiskolá­talkám" volna, ahol csak ki han minden tanuló számára kóláink szépek, derűsek le­kell mondani valamit, s — tehetségnek megfelelően gyenek, fiatalságunk magas — biztosítva van a tovább- szinten művelődni .tudjon, s tanulás lehetősége. Ha úgy megfelelő sportpályák tan­lenne mint a múltban, hogy és sporteszközök álljanak zálása a megkapott értékek­nek. Nem veszik figyelembe, hogy maga az ingyenes ta­vezmény — ami egyben a fiatalság szeretetének és megbecsülésének a jele —, kezd természetessé válni, és veszíteni az értékéből. Nem vitás: mindent el kell követni azért, hogy is máris megjelenik a valóság­ban, például úszómedence az iskola udvarán, luxus T' HÁZASSÁG Stacged: Báníl Nándor KB és Csemer Rozália. Klement János Pál és Farkas Mária. Koi­tál Péter es Bertók Zsuzsanna Sva, Záhonyi István és Racs Pi­roska Julianna Dóda László és Madarász Gizella, Török Gábor es Vlgh Irén, Caputt Glannl. Do­rnenlco és Kocsis Magdolna, Acs Attila Pál és Sebestyén Edit, Adász Sándor és Sztlts Anna Etelka házasságot kötöttek, m. kerület aeeged: Szekeres szilveszter és Példi Rita Mária házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS l kerület l! SÜU Józsefnek és Családi események be Istvánnak és Király Rozália Annanak István. Bobvos János­nak es Havasi Piroskának End­re, Dobos Jánosnak es Pásztor Annának Tibor, Sági Ferencnek és Szász Klárának Zsolt, Tóth Lajosnak és Harmat Évának Anikó, Arany Istvánnak és Ju­hász Etelkának Gabriella. Ka­tona Istvánnak és Megyesl Ro­záliának Zsolt Kordás Péternek és Szél Editnek Peter Norbert, Simon Istvánnak és Biliczki kate Rozáliának Zsolt, Mikola Etelkának Zsolt, Szanka Imre Emil Károlynak es Balogh Ró- Lajosnak és Pálinkás Piroská­zsának Ivett Rita, Horváth Lász- nak Erika, Enying Nándor Gás­lónak és Hatalovszki Eva Kata- párnak és Molnár Évának An­linnak Krisztina, Veres Lajos- geUka, Kovács Istvánnak és Szí­nak és Kormányos Valériának lágyl Katalin Piroskának Péter. Zsolt, Fejes László Jánosnak és Szabó Józsefnek és Krelner Balogh Máriának Peter, Szed- Zsuzsannának Péter József, Tóth • - rési Károlynak es Fogella Anna Lajosnak és Szabó Ilonának Ri­Ambrus Emmának József. Seres Máriának Károly, Bezdán József chárd. Liliom Istvánnak és Du­Jánosnak és Koszta Zsuzsanná- Mihálynak és Rabrtci Magdolna <jás Magdolna Irénnek István nak Melinda, Gonda Gábornak Máriának József Attila. Tóth Jó- András, Kovács László Mlklós­es Körtvélyesl Arankának Gá- zsefnek és Szulics Rozáliának Jó- nak és Izafé Ágnes Máriának bor, Ferenczl Józsefnek és Ab- zsef Zsolt. Blczó Gyula Gábor- Balázs László, Csehó Bélának és raham-Tandar! Jolánnak Anasz- nak és dr. Pánezél Saroltának' Horvátit Máriának Zsolt, Jenei tázla Mária. Kevel Béla Endré- Bence, Szabó Ferencnek és Ko- Károly Józsefnek és Gottnek nek és Bójái Katalin Etelkának vács Máriának Ferenc, Térjék Rozáliának Péter István, dr. Ka­Zoltán, Farkas Istvánnak és Csaba Jenőnek és Szlrányl Er- tona Imrének és Haáz 1 Mária Mattontln Julianna Eszternek zsébet Máriának Péter Csaba, Nikolettének Eszter, Kürti Lász­Éva Ágnes, Tihász Imrének és Bruszik Lajosnak és Sándor Er- io Györgynek és Pál Ilonának Ottllk Margit Máriának Tamás, zsébet Évának Bernadett, Trlp- Zsuzsanna Tünde, Szabó János­Mari Péternek és Cserkutl Er- pon Sándornak és Eremuszi no- nak és Orbán Rozáliának Zsa­zsébet Gizellának Barbara, Jan- na Máriának Sándor Attila, Már- nett, Czakó János Mátyásnak ée csó Jánosnak es Pányoki Kata- kl Istvánnak és Molnár Etelká- Törköly Jullannanak János ne­lin Erzsébetnek Katalin, Zsiga nak Tünde, Fllák Károlynak és vü gyermekük született. Attila Lászlónak és Tomkrt Irén- Szabó Honának Katalin Ágnes, HALÁLOZÁS nek Attila, Acs Péternek és László Józsefnek és Huszka Ag- i. kerület Kecskeméti Gizellának Krlsz- nes Katalinnak Krisztián, Juhász Szeged: Boros József, Válint tlán. Kezes Istvánnak és Bajusz Benőnek és Klajkó Juliannának Józsefné Horváth Júlianna, Bar­Rozállának Ágnes. Sántha Ar- Benő, Kiss Sándornak és Tóth ta jánosné Havasi Lili, Tóth pádnak és Modroczki Magdol- Ágnes Évának Ágnes, Klrschner Mihály, Kiss András, Gera Ká­nának Csaba, dr. Dékány Antal- György Sándornak és Gibert rolyné Pál Mária. Csabai Mar­nak es Bába Gyöngyinek An- Margitnak Zoltán. Horváth Ist- git, Szénás! Jenő, Nagy Éva, tal Gábor, Kirsch Attilának és ván Lászlónak és Fodor nona Ekes Péter. Wolíord Antal, Tóth Erzsébetnek Daniella Er- Erzsébetnek Eszter, Tánczos Széntal-Kis János, Kovács Bé­zsébet, dr. Horváth Gábornak Lászlónak és Kiss Piroskának la, Bodonyi-Kovács Pál, Argye­és Droppa Magdolnának Krlsz- László Tibor, Vér Sándornak és ián Ernő, Bárkányi Péterné Tá­tina. dr. Deák Sándor Jenőnek Kószó Máriának Éva, Tanács és Vörös Teodórának Sándor, Mátyásnak és Börcsök Honának Káli Istvánnak és Tóth Borbá- Andrea, Csiffáry Ernőnek és Iának Andrea Hajnalka Franki Botyánszkl Juditnak Judit, Im­Lajos Lászlónak és Lázár Regi- re Jánosnak és Varga Máriának nának Piroska, Balogh Mihály- Mária Rita Rácz Józsefnek és nak és Gulyás Márta Margitnak Szenti Jusztina Rozáliának Zo!­Erlka. Kasper Dezsőnek és Lu- tán, Borbás István Józsefnek és kács Mária Évának Marianna Papp Máriának Gabriella. Már­Szllvia, Szűcs Józsefnek és Hu- ton Jánosnak és Pénzes noná­gyecz Rozália Máriának Árpád, nak Gábor nevü gyermekük Berta Imrének és Papp Piroska született. TTI. kerület Szeged: Forgó László György­nek és Bátor Annának Anetta, Masa Istvánnak és Ábrahám Zsuzsannának István, Mikuska Pálnak és Zombori Erzsébet­nek Anita Bernadett, Pöly­tanulóink jóval kisebb szám- rendelkezésére. Van azonban arányának jutna hely a kö- egy határ, ahol józanul és zépiskolában, ha 38—40-es értelmesen gondolkodva meg osztálylétszámok helyett 20— kell állni. Mert az a serdülő 22-en ülnének a padokban, akkor oktatási intézménye­ink is gazdagabbak lenné­nek. Elmeditálunk gyakran az öltözködésen. A legújabb is­játékos — Németh Péter glossz^át idézem —, aki tíz­egynéhány éves korában visszatolja a gyűrött mezt, s anélkül, hogy egyáltalán adott volna még valamit a kolai rendtartás szterint már társadalomnak, vagy egyesü­meg­Máriának Zoltán. Heckel Tibor­nak és Zsoldos Teréziának Ti­bor. Morvnl-Szabó Lászlónak és Huszka Márta Teréziának Lász­ló Roland, Németh Andrásnak és Klspál Saroltának Julianna Mária, Bagó Istvánnak és Fe­pal nona Anna meghalt. Szőreg: Gercsó József halt. III. kerület Szeged: Márki Vince, Makra József, Bárkányi Istvánná Maró­ti Mária, Takács Etelka, Maróti Jánosné Dudás Etelka, Ungi Te­rézia, Sutka István Gordos Ist­ván, Csikós István, Török Jó­zsef, Lakatos István Tóthpál Illés meghalt. Kiskundorozsma: Dicső Erzsé­bet, Busa Béláné Czene Erzsé­bet, Simon Mihály, Dudás La­Josné Szilágyi Margit, Korom Sándor Antal. Miskolczl Mátyás­né Német Mária, Bartók Imre meghalt. Halexport az NSZK-ba Egy évtizede épült a tö­mörkényi határban, sem­lyékes területen, úgyneve­zett bibickocogón az Alkot­mány Termelőszövetkezet halgazdasága. A szövetkezet vezetői sok fáradozással, utánajárással hozták létre a 870 hektáros halászati üze­met, amely nevet, rangot vívott ki magának. Az el­múlt év őszén a tavak 8 ezer 200 mázsa tükörponty­tyal. süllővel, harcsával és növényevő hallal — leg­újabb nevén ezüst ponty — nak. A tömörkényi pontyok fizettek. 6 ezer mázsa az keresettek a tőkés piaci or­áruhal s ebből pedig 4 ezer szágpkban is. A mostani idényben mázsát a mázsát értékesítettek. A többit tovább tenyésztik, s ezek a telelőben várják a kitavaszodást. A szövetkezet a budapesti Halértékesítő Vállalattal áll üzleti kapcsolatban. A tavak termésének zömét a hazai piacon adják el. Mintegy 600 mázsát szállítottak a Szege­di Konzervgyárnak és a mány, kötött több mint szaz Német Szövetségi Köztársaság vásárolt meg. Az egyik német cég megbí­zottja többször is járt Tö­mörkényen, s miután meg­győződött arról, hogy milyen egészséges, szép a halállo­megáll&podást kötelező minden diák szá­mára a köpenyviselés. De keveset old meg, mert a legújabb divatú és a legdrá­gább csizma vagy cipő, tás­ka vagy tavaszi kabát nem takarható el. Nagyok az igé­nyek! Jó néhány diák pénz­tárcájában százasok lapul­nak, ha kirándulásra men­nek. Egyre több jár közülük az „asztaltársaságával" ven­déglőkbe. De ha két forintot hozott ki kell fizetni mondjuk egy sére, letének, máris követelések kel lép fel és úgy viselke­dik, ami. egy „befutott nagy­menőnek" is szégyenére vál­nék, — vajon milyen ember lesz, ha felnő? Nem vitás: itt az ideje, hogy többet foglalkozzunk a fiatalok helyes gazdasági szemléletének kialakításával, s egyben azzal is, hogy az elért eredmények és létre­értékek megbecsülé­szerénységre való hónapban sportköri tagság nevelés stb. még központibb címén, akkor már úgy rek­lamálnak ellene, mintha ott­hon éhezne a család. Mintha divattá vált volna a dolgoknak, a kapott, lét­helyet kapjon mind a csa­lád, mind az iskola s mind a társadalom nevelőmunka­jában. K. Gy. Mitől csillog az üveg? A világon évente 6—7 mil­liárd üvegpalackot, 5—600 millió négyzetméter tábla­üveget, 1—1,5 milliárd izzó­lámpaburát és kb. 1 milli­árd kilométernyi üvegcsövet állítanak elő. Ez a néhány szám meggyőzően bizonyítja az üvegnek a mindennapi életünkben betöltött jelen­tőségét. A különleges saját­ságú, többnyire nagy fény­törőképességű díszműüveg­ből közel sem készül ilyen hatalmas mennyiség. Ha a közönséges üveg egyik fő alkotórészét, a kalciumot ólommal helyettesítik, a meglehetősen súlyos ólom­kristály-üveget — flintüve­get — kapják. Az üvegipar avatott mesterei az ólmon kívül más adalékanyagokat is kevernek az üvegbe, pél­dául báriumoxidot, ami a csillogást még tovább nö­veli. Mesteri módon való csiszolásokkal gyönyörűi dísztárgyak állíthatók elő az ólomüvegből, de a csiszolás nélküli, sima, modern for­mák is rendkívül dekoratív hatásúak. A csiszolást kö­vetően az ólomkristály tár­gyak vegyi fényezéssel nye­rik el kivételes szépségüket. Az ólomüveg-termékek gyártása nagyon kifizetődő, a szépen fúvott és csiszolt ólomkristály-tárgyak világ­szerte keresettek. A magyar üvegipar a felszabadulás előtt és azt követően 1965-ig jelentéktelen mennyiségű ólomüveget állított elő. Ma viszont évente több mint 400 tonna ólomüvegárut bo­csát útjára a hazai ipar. E szép fejlődés láttán csupán egy dolog aggasztó: az, hogy az ólomüveggyártás nem éppen veszélytelen foglalko­zás, mert az ólomvegyületek elraktározódhatnak a cson­tokban és a testszövetekben (pl. a májban), s ólommér­gezést okozhatnak. Feltárul Budapest történelmi múltja Avatatlanok ném is sejtik, is. Az egyik központi rak- A sírokból, kőkoporsókból hogy az óbudai új lakótelep tárban gúlába rakott kőgo- előkerült ékszerek, használa­zöld területein — pontosab- lyókat és egy — feltehetően ti tárgyak, a sírkő-feliratok ban e területek alatt — mi- hadi — gép fém- és faalkat- a római kori város lakossá­találtuk meg. • Az gának kulturális színvonalé-lyen nagy értékek rejlenek, részeit Rövidesen azonban nyilvá­nosságra kerül a gazdag ha­gyaték. — Ennek alapján teljes szoboríej maradt fenn képet alkothatunk a hajda­ni római kori település, egy­ben Pannónia múltjáról — dezett épületcsoport rendel­mondja dr. Póczi Klára, a tetését is. Váratlan felfede­Budapesti Történeti Múze- zés: a II. és III. századi um régésze. — A lebontott Castrumtól keletre a Duna­egyik szentélyben bronz is- ra, vallási elképzeléseire tenszobor-töredék, a másik- utalnak. A romegyütteseket, ban életnagyságú Jupiter- amelyek a legjobban szem­léltetik a tábor és a katonai Egyértelműen meghatároz- város jellegzetességeit - le­, . ... , ° ,,, takartuk, nemsokara azon­tuk néhány korabban felfe- ban a nyiivánosság elé tór< juk. A történelmi városmag —• nem kétséges — sok érdek­lődőt vonz majd. A szakem­földszintes házsorok helyén partot is megerősítették pat- berek kezdettől figyelemmel romjaiban is monumentális kó alaprajzú tornyokkal a épületegyütteseket találtunk, XV. században. Jelentős köz­kísérték az aquincumi ásatá­sokat, hiszen a római biro­Paprikafeldolgozó Vállalat? a szállításra. a vártnál lényegesen jobb épületek romjai vallanak a dalom Duna-menti határvá­állapotban. A régészeti ása- helytartói központ hivatalai- rosa a Hl- és IV. században tások körvonalazták a légiós ra, állami intézményeire. Az jelentősen befolyásolta az tábor alaprajzát és építés- egyik palotában hét, külön- Impérium politikáját, érthe­törlénetet, feltárták a II. és böző mintájú mozaik-padló, III. századi Castrum kőfalai- falfestmények, stukkók em­nak, vizesárkának, az erődöt lékeztetnek az egykori épü­szegélyező utak hosszabb letek rangjára. Istenszobrok, szakaszait, úgyszintén a ke- többek leti táborkapu romjait, a fa- szobra iákhoz csatlakozó bástyákat, feliratai segítik a történelmi szus, amelyet mindig azok­a kaszárnyák egy részét. Je- értékelést. Másik kiemelke- ban az országokban rendez­lentős eredmény a Principia dó eredmény: sikerült tisz- nek meg, ahol a római biro­feltárása. Előkerültek a tá- tázni a római kori város dalom határaira vonatkozó újabb leleteket találnak. H B. to, hogy a helyszínen is meg akarják ismerni a kutatások eredményeit. Jó alkalmat | nyújt erre a jövő nyáron közt Fortuna álló Budapesten sorra kerülő XI. és áldozati oltárok nemzetközi Limes kongresz­•S' bor középpontjában állt közműhálózatát, vízvezeték­. [többnyílású torony romjai és csatornarendszerét i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents