Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

50 Vasárnap, 1976. január 25. RÁDIÓJELEK MEGHALT EMIL BODNARAS Mint hivatalosan bejelen­tették, Január 24-én, hosszú betegség után, 72 éves korá­ban elhunyt Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a román ál­lamtanács alelnöke, a kom­munista és munkásmozgalom régi harcosa. Temetése ja­nuár 27-én lesz. FASISZTA PROVOKÁCI0 Az olasz neofasiszták pén­tek éjjel Firenzében megtá­madták a kommunista párt helyi klubját, a berendezést, tönkretették, ellopták a kul­turális ét propagandamunká­val megbízott párttagok lis­táját és felgyújtották a klub könyvtárái A haladó olasz közvélemény azonnali eljá­rást ailrget az újabb provo­káció körülményeinek ki­vizsgálására. GRÜZ ÉR TÜRK MÉN PÁRTKONGRESSZUSOK Szombaton befejezte mun­káját a Grúz Kommunista Párt XXV. kongresszusa. A tanácskozáson megvitatták az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozatok megvaló­sítását, a kaukázusi ország gazdasági és kulturális fej­lődésének perspektíváit az új ötéves terv időszakában. A kongresszus nagy figyelmet szentelt a pártszervezetek ideológiai tevékenységének. Megválasztották a párt ve­zető szerveit és az SZKP XXV. kongresszusának kül­dőtteii A Türkmén Kommunista Párt XXI. kongresszusa szombaton befejezte tanács­kozását. Megvitatták az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sát és az ország népe előtt álló feladatokat. A kong­resszus megválasztotta a párt vezető szerveit és az SZKP XXV. kongresszusá­nak küldötteit. KIVÉGZÉSEK IRÁNBAN Szombaton egv iráni ki­végző osztag végrehajtotta a halálos ítéletet egv ellenzéki csoport kilenc tagján, köztük egy nőn. A kivégzett szemé­lyeket azzal vádolták, hogy 1973 eleje óta több személyt — köztük három Iránban ál­lomásozott amerikai ezredest — meggyilkoltak. A csouort egy további tag­jának halálbüntetését élet­fogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, egv nőtagját pe­dig magánzárkában letölten­dő 15 évi börtönbüntetésre ítélték. CSÖKKENTIK A SZÁRAZFÖLDI ERŐKET Ramalho Eanes tábornok, » portugál szárazföldi erők főparancsnoka, pénteken Portóban bejelentette a szá­razföld! erők állományának 40 százalékkal történő csök­kentését. A terv végrehaj­tása esetén 28 ezren szolgál­nának majd ebben a had­erőnemben — mondta. Eanes közölte még. hogv a terv értelmében „modern fel­szerelések beszerzésével Je­lentősen fokozzák a hadsereg ÜtŐkéoességét, Jobb techni­kai felkészítésben részesítik a katonákat és a korábbinál nagyobb mértékben, illetve jobban szakosítanák őket". A közeljövőben megvalósítandó terv alapián a szárazföldi erőket „törzsekre" tagolnák. Szocialista pártok tanácskozása Párizs (MTI) célokhoz, amelyekhez mi francia fővárosban annakidején csatlakoztunk". szombaton kétnapos tanács­kozásra ültek össze — a francia szocialisták kezde­Mitterrand ezután rámu­tatott: bár e tanácskozást a dél-európai szocialista belga, pártok konferenciájának ne­és vezik, e pártok szorosabb pártok együttműködését nem föld­rajzi okok teszik szükséges­sé — hiszen Belgium nem tartozik Dél-Európához — hanem elsősorban az, hogy ezekben az országokban a ményezésére francia, olasz, spanyol, portugál szocialista vezető képviselői. A konferencia napirendjén a következő témák szerepel­nek: 1. Dél-Európa helye a nemzetközi politikában; 2. az európai szocialista moz- szocialista pártok minde­galom és a kapitalizmus vál- nütt „hasonló realitással áll­sága; 3. a demokrácia yédel- nak szemben". Ezekben az mc és megerősítése a s'zocia- országokban erős és befolyé­lizmus" útján; 4. a különböző sos kommunista pártok mű­európal baloldali erők kő- ködnek, s a szocialistáknak zötti akciók összehangolása. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt el­ső titkára megnyitó beszé­dében mindenekelőtt leszö­gezte: e konferenciának nem célja az, hogy új intézményt vagy állandó szervet hozzon ezt figyelembe kell venni­ök politikájukban. E hason­lóság mellett azonban szá­mos különbözőség is van e szocialista pártok taktikájá­ban és a kommunistákkal való viszonyában — ez azon­létre, „legalábbis mindaddig, ban még kívánatosabbá te­amig a szocialista lnterna- szi, hogy szorosabban össze­cionalé hű marad azokhoz a hangolják akcióikat. Kissinger Madridban • Brüsszel (AFF) szágban levő amerikai tá­Henry Kissinger amerikai maszpontok használatára külügyminiszter a NATO ál- vonatkozó, 19Í3-ban kötött landó tanácsának ülíse után egyezmény helyére lép. Kls­pénteken este a belga fóvá- singer az aláírást megelőző­rosban rövid megbeszélést en Arias Navarro kormány­folytatott néhány nyugat- fővel tárgyalt, majd fogadta európai kollégájával. Eztkö- őt János Károly király. A vetően az amerikai külügy- szombaton aláírt szerződés miniszter tanácskozott aspa- értelmében az Egyesült Al­nyol—amerikai .^gvüttműkö. lamok újabb öt évig hasz­dési megállapodást" Madrid- nálhatja négy spanyolorszá­ban előkészítő amerikai de- gl támaszpontját, de 1979 TaSS1' küldöttség J" rí a egész héten keresztül mee- B°ta kikötőjében állomásozó keresztül meg­beszélést folytatott a sna­nyol fővárosban a megálla­Dodás kidolgozásáról. A de­legáció fő célja az volt, hogy olyan formulát taláUa­nak, amely egyrészt kielégíti Spanyolország törekv'sét a nyugat-európai „védelmi" rendszerbe való beilleszke­désre, ugyanakkor tekintet­tel van az Etvesült Államok., ban és a NATO-tagowágok­ban még mindig erőtellesen tapasztalható Franco-ellenes érzelmekre, * Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szombaton délelőtt Brüsszelből Madrid­ba érkezett. Megérkezése­kor adott nyilatkozatában kijelentette; madridi tárgya­lásainak célja, hogy „Spa­nyolország és a NATO. va­lamint a Közös Piac kap­csolatait szorosabbra fűzze. Spanyolországnak a nyugati kapcsolatrendszer szerves részét kell képeznie" — mondotta. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Jósé Ma­ria de Arellza, a spanyol diplomácia vezetője szomba­ton Madridban aláírta a két ország közötti katonai szer­ződóst, amely a Spanyolor­Poseidon járókat atom-tengeralatt­Kölcsönős előnyök és Búza, olaj kereskedelem A külföldi sajtó tág teret 220 millió tonnára — kellett technikával ós ásványi mű­szentel a szovjet—amerikai növelni. trágyákkal való ellátottsága, olaj- és búzakereskedelem- Természetesen a Szovjet- A mezőgazdasági gépek és nek. Az amerikai cégeknek uniónak ls egyre többe ke- eszközök előállításában a címzett szovjet szállítmá- rül az olaj: egyre mélyebb. Szovjetunió az ,eteő helyet nyokban ugyanis megható- s a fogyasztási központoktól foglalta el a világon. A ter­rozott helyet foglal el a fo- egyre messzebb fékvő terű- méshozam növekedését biza­lyékony tüzelőanyag, a leteket kell bekapcsolnia az nyitja, hogy 1970 és 1974 kö­Szovjetunióba irányított olajtermelésbe, mégis a zött a gabonafélék hektáron­amerikai szállítmányokban Szovjetunió olajkitermelése kénti átlagos terméshozama pedig a gabonafélék, a töb- növekedik. A kitermelt olaj 15,6 mázsát tett ki, az 1961 bi között a búza. egy része exportra kerül: és 1965 közötti átlagos 10,2 Ezeket a kereskedelmi 1970-74 között a szovjet mázsával szemben, ügyleteket a nemzetközi saj- °laí olajtermékek export- Az elért sikerek ellenére tó rvakran Igen tendenció- Ja 97 millió tonnáról 116 az időjárás időről időre aka­zusan ítéli meg A nyugati mlU10 tonnára gyarapodott, dályozhatja a fokozatos fej­hírközlő szervek egy része A múlt évben. 72 mil116 lődést. így az 1974. évi igen ultrareakciós a pekingi tonnát a szocialista orszá- gyenge termés következtében propaganda pedig ultrabalos Sok kaptak, 44 millió tonnát a búza terméshozama az elő­szemszögből támadja aszov- P*11* 82 'Parílag fe«ett ka- ző évihez képest (110-ről 84 jet—amerikai olaj- és búza- Pttalista és a fejlődő orszá- millió tonnára) 26 millió kereskedelmet, s hamis gok- tonnával csökkent, megvilágításban tálalja. Ha- Aml a húzát illeti, az A szovjet családok azon . lott a szovjet amerikai Egvesült Államokban a ban ezt a ritka rossz termé­oiaj- és búzaügylet oka ké- szántóterületek 6o százaléka sű évet nem érezték meg, a zenfekvő: az olajkltermelés évente 700 milliméter, vagy szovjet búza állandó vásár­geológiai feltételei az Egye- mnél is több csapadékot lói pedig — főleg a KGST­sült Államokban sokkal kaP- A Szovjetunióban vl- tagországok —, mint azelőtt kedvezőtlenebbek, mint a szont csaoadékkal bőven is, hatalmas mennyiségű bú­Szovjetunlóban; a búzater- öntözött földek csupán a zát Importálnak a Szovjet­mesztés éghajlati feltételei szántóterület egy százalékát unióból. A szovjet mezőgaz­pedig a Szovjetunióban ke- teszik ki. Az Egyesült Alla- dasági rendszer a rossz ter­vésbé kedvezőek, mint az mokban a szántóterületek 11 mésű években ls biztosítja, Egyesült Államokban. százaléka kap évente 400 hogy háromszor annyi bú­Az utóbbi években az milliméternél kevesebb csa- zát takarítsunk be, mint köz­Amerikai Egyesült Államok- Padékot, a Szovjetunióban vetlenül a második világhá­nak szembe kellett néznie 40 százaléka. ború előtt, azzal a ténnyel, hogy a je- A Szovjetunió területén a A rossz termés okozta kl­lenlegi módszerekkel és esz- szélsőségesen kontinentális, esés pótlására például 1973­közökkel kitermelhető olaj- sok körzetben zord és szá- ban & 1974.1^ (két év alatt) tartalékai elkerülhetetlenül raz éghajlat gyakran okoz a Szovjetunió 18 millió ton­gyorsan kimerülnek. A ren- veszteségeket a gabonafélék búzát importált Ez csu­delkezésre álló összes kész- terméshozamában. A kol- pán 8—9 százaléka annak a letek, bár újabban az alasz- hozrendszer sikerei mégis mennyiségnek, amelyet a kai lelőhelyekkel gyaraporj- megszabadították a lakossá- szovjetunió maga termelt tak, 1976—74 között 9 mii- a cárizmus Idején rend- meg az említett években, liárd tonnáról 4,8 milliárd sz€rres éhezéstől, hiányos A feszültség enyhülése tonnára csökkentek. Az olaj- táplálkozástól. A buza brut- utat nyjtott a ^^ gazda_ termelés az Amerikai Egye- hozaT a ^gi kapcsolatok fejlődésé­sült Államokban ugyanezen g^M^"T J™'Jl tS&Sf^SSLSS*^ idő alatt 40 millió tonnával náról 110 millió tonnára nö- tükröződik a szovjet^ame! — 479-ről 439 millió tonná- vekedett. rikai oIaj_ és búzakereske^ ra — csőkkent. Ugyanakkor A szovjet mezőgazdaság delemben ls. (APN—KS.) az olajnak és az olajtermé- fe^ésének hatalrnas lökést , . ' . . adott az SZKP KB 1965. már­keknek a behozatalát évi 50 ch]gl p]énuma. Azóta ugrás_ millió tonnával — 170-ről szerűen nótt a kolhozok Borisz Racskov, a közgazdasági tudományok' kandidátusa BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből írószövetségi küldöttségünk elutazott Moszkvába Január 26-tól Moszkvában bory Imrének, az írószövet­kerül sor a Magyar írók ség főtitkárának vezetésével Szövetsége és a Szovjetunió szombaton utazott el. A Írószövetsége sorrendben lm_ küldöttség tagjai: Garai Gá­már második együttes titkár- bor főtitkárhelyettes, Garam­sági ülésére. A kétnapos tó- völgyi Károlyné ügyvezető nácskozáson a részt vevők, titkár, Cseres Tibor, a tit­megvltatják a két ír-tezövet- kárság tagja, a prózai ség közötti - következő k't osztálv elnöke Béládi évre szóló — rövidtávú, és ,, , . , az 1976—80-ra szóló távlati lós. a kritlkai szakosztály együttműködési munkatervet, titkára, valamint Földeák A magyar küldöttség Do- Iván külügyi főelőadó, Ük­38. A falpari termelés már a múlt szá­zadban ls igen jelentős volt, gondol­junk csak a neves hajóács-lpari tevé­kenységre. Az első Igazi tiszai gőz­hajót Zsótér János építette Szegeden, 1846-ban. Az építés munkálatalt Tóth Mihály Károly, az óbudai hajógyár mérnöke vezette. A századfordulóra ez a mesterség alábbhagyott, viszont újabbakat hoztak létre helyette. Ezek közül való a gózfúrészipar. Ilyen te­lepet létesített Líppai Imre Szegeden. Iskolai tanulmányainak befejeztével a zsindelyesipart tanulta ki, de ere­deti mestersége helyett inkább fű­résztelepet létesített 1900-ban. A te­lep négy keresztfűrésszel, egy gyalu­géppel és tartozékaival rendelkezett. Szezonban, kedvező megrendelések esetén a telep 150—180 munkást fog­lalkoztatott. Gelléri Mór a Magyar ipar úttörői című művében ezt írja a norvég ácsról, Gregersen Gudbrandról: „majdnem egyidejűleg vett részt az 1879-i árvíz által elpusztított Szeged újjáépítésében. Szegeden 6 teljesítet­te a nagy töltési munkálatok jórészét, ő emelte a sövényházi töltéseket, 6 teljesítette az összes csatornázási munkálatokat, s az új tiszai híd ala­pozását is". Ez a norvég ácsból lett magyar nemes Norvégiában, köze­lebbről Strand községben született. Az ácsszakmát Oslóban tanulta ki. Tudásának növelése céljából előbb Dánlába, majd Németországba ment tanulmányútra. Bécsen át 1847-ben érkezett Magyarországra, és itt az olasz Talagint vasútépítkező mérnöki minőségben megbízza a pozsony— pesti vonal építésének irányításával, és a Vág folyó felett egy vashíd el­készítésével. A szabadságharcot is véglgküzdötte magyar módra, pedig norvég volt. A bukás után Olaszor­szágba menekült, és csak 1850-ben tért vissza Magyarországra. A szar? galmasan végzett munka anyagi eredményeként megvásárolta a Lu­czenbacher-féle fatelepet, és önállósí­totta magát. Ezen túlmenőleg vasutak és hidak építésével ezután is foglal­kozott. Szeged újjáépítésében tanú­sított nagy szorgalmáért 1884-ben ka­pott magyar nemességet. Szobon te­lepedett le, ott alapított családot. Szakmai tudásának híre nemcsak Közép-Európát járta be, az eljutott szülőföldjére is, ahol itteni munkás­ságáért kapta meg a Szt. Olav-rend lovagkeresztjét, és a norvég építé­szek aranyérmét. Előrehaladott kort ért meg, 86 évesen halt meg, 1910. december 24-én. Szőregen 1880-ban létesítettek cse­rép- és téglagyárat A gyár 1933-ban átment a Szeged—csongrádi Taka­rékpénztár Rt. tulajdonába. A taka­rékpénztár 1939-ben hozzávette a SzlAvik-jile téglagyárat, és így ka­pacitása meghaladta az ötmillió tég­lát évente. A Szegedi Keramit- és Műtéglagyár, amelyet még 1892-ben Mayer Ferdinánd alapított, a húszas években jelentős fejlesztésen ment keresztül, és éves kapacitása elérte a 20 millió darab terméket Balogh Lajos kövezőmester 1923-ban váltott ki iparengedélyt, és munkáia után olyan nagy volt az érdeklődés, hogy csúcsidőkben kétszáz embert foglal­koztatott Neves cserepezőmester volt a városban Rózsa István, aki a szá­zadforduló jelentősebb középítkezé­seinek elismert kivitelezője volt A körkemencés technológiára alapozott Sulyok Ferenc-féle téglagyár Tápén. Az 1845-ös alapítású Fischer János és Fiai márvány- é« gránitcsiszoló üzeme a Kálvária u. (ma Tolbuhin sgt) 3. sz. alatt üzemelt Jelentősebb szegedi munkáik: a Kossuth és a Szt. Háromság szobrok talpazata, to­vábbá kultúrpalota és a zsidó temp­lom szakmunkái. Stark Vilmos kőfa­ragó üaeme a Kossuth Lajos sgt 22* a Szegedi Bankegyesület Rt. cement­árugyára a Mérey u. 15. működött A Szegedi Téglagyár Társulat a' Cserzy Mihály u. 30., a Szeged város Téglagyára az alsóvárosi feketefölde­ken és Vass András Téglagyára a Rókusi feketeföldeken működött. A céhek virágkora a 18. században mindinkább leáldozóba hajlott Éle­tük talán Szegeden tartott legtovább, csak 1873—1880 körül szűnt meg az utolsó céh is. Ekkor alakult meg a Szegedi Altalános Ipartársulat, amely az új viszonyok között hivatott volt vezetni a város iparosságát. Ez a szervezet 12 éven át működött. Nagy szerepet kapott az 1876-os kiállítás megszervezésében. A már említett dr. Szabóky Adolf szerszámokat gyűjtött Budapesten, és eljuttatta a szegedi iparosokhoz. A társulat elnökévé Rainer Ferencet választották. Szak­mai képzettségük továbbfejlesztésére könyvtárat alapítottak. A társuláton belül szakosztályokat hoztak létre. Rainer Ferenc a kádárszakosztályt, Lemle Miklós a kalaposszakosztályt, Kapcsándy Károly a mészárosszak­osztályt, Bakay Nándor a köteles­szakosztályt, Golyóst Gusztáv a mű­szaki szakosztályt, Molnár János a kerékgyártó-szakosztályt, Id. Felma­yer János * tímárszakosztályt, Rai­ner Károly az asztalosszakosztályt, Herblch Mihály a nyergesszakosztályt és Hodács János a kovácsszakosztályt vezette. Üléseiket rendszerint a Jókai utcában volt Zrínyi vendéglőben tar­tották. A megalakulást követő évek­ben további szakosztályokat hoztak létre, így a szíjgyártók vezetője Könyvhegyi János, a szappanosoké Scháffer Zsigmond, a takácsoké Szél István, a magyartímároké Kálmán Ferenc, a németszabóké Stein Antal, a magyarszabóké Kalmár István, a mézeskai ácsosoké Kőröst Antal, a szűr-szabóké Auer Ferenc, a német­szűcsöké Viskó Antal, a pékeké Schütz Antal, a cipészeké Heszler József, a rézműveseké Bodvay Pál, az építőké Arleth Ferenc, a késeseké Nádler Alajos volt. A társu'at 1885­ben 500 taggal beolvadt az Ipartestü­letbe. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents