Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

Szombat, 1976. január 24. i 7 Magyar—KNDK árucsere Baráti légkörben folytatott tárgyalások eredményeként pénteken Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1976. évi áru­csere-forga'mi és fizetési megállapodását. A megállapodást Udvardi Sándor és Han Szu Gil kü!kereskedelmi minisz­terhelyettesek írták alá. Az a'áírásnál jelen volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete. (MTI) Piacok, vásárok Az árusítóhelyek zöme nem alkalmas kulturált kiszolgálásra A kereskedelmi felügyelőségek országos ellenőrzése A piacok és a vásárok fon- ellenőrök lejárt szavatosságú tos szerepet töltenek be a élelmiszereket, lakosság áruellátásában, de Kifogásolták az ellenőrök az ott működő állandó és — például Szegeden is —, ideiglenes árusítóhelyek hogy a kiskereskedők gyak­adottságai kedvezőtlenebbek, ran nem tudták igazolni áru­mínt másutt a kereskedelem- juk eredetét, pontatlanok vol­ben. Nagyobb a lehetőség a tak a rendelkezésre álló fogyasztók megkárosítására, a számlák is. A felügyelőségek társadalmi tulajdonnal kap- a vállalati szövetkezeti köz­csolatos szabálytalanságokra, pontok piaci, vásári ellenőrző A fővárosban, ahol az ilyen munkáját nem tartották ki­árusítóhelyek jobban szem elégítőnek, • kifogásolták azt előtt vannak, s rendszeresen is, hogy a magánkereskedők ellenőrzik őket, kedvezőbb a tevékenyságét csupán az helyzet. Vidéken a megyei egészségügyi hatóság vizsgái­felügyelőségek tartottak or- ja rendszeresen, szágos vizsgálatot, amelynek Az ellenőrzéseken megálla­eredményét most összesítette PÍtott szabálytalanságokért az Országos Kereskedelmi Fő- 148 esetben vonták felelős­felügyelőség. ségre a mulasztókat, a fele­A felügyelőségek kilenc 1& dolgozókra tanom 93 000 megyében 47 állami vállalat, f°nnt Pénzbirságot róttakk., 117 szövetkezet és 289 ma- né** esetb®" 10o 000 forint, gánkereskedfi csaknem 500 árdrágításból szármázó tobb­piaci, vásári árusítóhelyét el- letbevételt vontak eL lenőrizték. Altalánosíthatóan A vizsgálat tapasztalatai állapították meg, hogy a pia- alapján az OKF szükságes­cokon és vásárokon működő "ek tortja, hogy a vállalatoK, üzletek elavultak, felújítás- » szövetkezetek fordítsanak ra szorulnak, technikai fel- nagyobb gondot a piaci, va­szereltségüket, s az értékesí- sári üzletek fejlesztésére ke­tés kulturáltságát tekintve reskedelmi tevékenységük fo­igencsak' elmaradtak a keres- kozottabb ellenőrzésére. Erre Gyorsítják az épito­anyag-ipar fejlődését Cement, tégla, mész, csempe vélik termelésüket a hazai gyárak, amit kiegészítenek még 940 ezer négyzetméter import termékkel is. Az építőanyag-ipar fejlő­kedelem általános fejlődésé­től. Kivétel ez alól a csar­nokokban létesített néhány új üzlet, amelyek építését a Belkereskedelmi Miniszté­rium is támogatja. A békés­csabai, a miskolci, a leninvá­rosi, a szolnoki, a szombat­helyi és a zalaegerszegi új fedett piacon és csarnokban ugyancsak kedvező tapaszta­latokat szereztek az ellen­őrök. Ezért is tartják örven­detesnek, hogy Bács, Hajdú ós Nógrád megyében új pia­cokat, vásárcsarnokokat épí­tenek. A vizsgált árusítóhelyek, üzletek zömét sem külső ké­pében, sem belső rendjében nem találták alkalmasnak a kulturált kiszolgálásra. Az állandó építményekben mű­ködő üzletek berendezése, technikai felszerelése is el­avult Jellemző a piaci üzle­tekre az is, hogy mind rak­tár-, mind eladóterük zsú­folt. Mindenütt megvan ugyan az előírt mérleg, mé­rőeszköz, a vizsgált üzletek egyötödében azonban kifogá­solták az ellenőrök, hogy el­mulasztották azok hitelessé­gét. Az ellenőrzött árusítóhe­lyeken szinte mindenütt hiá­nyoztak a vásárlók tájékoz­tatására szolgáló feliratok, sok üzletben, különösen a kis­kereskedők, nem tüntették fel az árakat. A piaci és a vásári állami és szövetkezeti árusítóhelyek többségében megfelelőnek minősítették az árképzést és az áralkalma­zást, bár Szolnok megyében egy ÁFÉSZ, Heves és Győr megyében pedig mezőgazda­sági termelőszövetkezet bü­féjében árusították a maxi­máltnál magasabb fogyasztói áron a kimért nyers kolbászt. Békés és Szo'nok megyében azt tapasztanák, hogv a pi­aci kereskedők a helvszíne" vásároltak' őstermelőtől főbb termékeket, amelyeket ugyan­ott 15—20 százalékkal drá­gábban adtak el. A piaco­kon működő élelmiszerbol­kérték a helyi tanácsok szak­igazgatási szerveit is. (MTI) Az építőanyag-ipar ebben növelése érdekében a taná­az évben 6 százalékkal bőví- esi és más heiyiipari űze­ti termelését, s ezen be! ül meknek is bővíteniük kell az átlagosnál jóval dinami- itásukat kusabb fejlődést irányzott ' elő a cement-, a mész- és *Je ttte »*£ d6sánek gyorsi;ása érdek(S az'üvegipar1Ti szteateő ffporira te jut Kiegyen"úS ben ebben az évben 3,8 mil­anyag-ipar Ttfobek között hozott ellátás várható az- Mrd forint értékű beruhá anyag ipar. ioddck kozou ... t l-f d- iomc. zásra kerül sor, s ugyanak azbesztcement tetofedolemez- ^tcem nt tetofeM leme^ dinamikusabb bő­bő, mozaik- és cementlap- «kbol a haxal temelé^é. msg8llapozására szám0s mihrSS?^Síküvegből tásai révén Sf pS- újabb berehá-ás körültekin­és huzott síkuvegüo1 burkoló lapból. Falburkoló tő előkészítésére kerül sor. a tervben 20 százalékkal na- csempéböl 12 százalékkal nó- (MTI) gyobb termelésnövekedést ír- , . ,. ,,. , tak elő. Cementből hazai gyáraink összesen 4250 ezer tonná. termelnek, s a zavartalan el­látás érdekében a szocialis­ta országok további 780 ezer tonna cementet szállítanak. Fontos feladat, hogy az év első és utolsó negyedében is átvegyék a cementet a leg­nagyobb felhasználók, hogy a gyárakban a tárolási ne­hézségek ne akadályozzák a termelőberendezések kihasz­nálását. Különösen fontos követelmény a folyamatos munkát gátló nehézségek el­hárítása, a termelőkapacitás kihasználása a mésziparban, mert a megnövekedett keres­let kielégítése érdekében el­sősorban hatékonyabb, ter­melékenyebb munkával kell bővíteni a termetest. Égetett téglából a lakosság múlt évi jelentős elővásárlásai miatt ebben az évben a kereslet mérséklődésére lehet számí­tani. Ugyancsak maradékta­lanul kielégíthető az építők igénye gázsziltkát falazó­anyagból, hiszen jelentős re­konstrukciós munkálatokkal bővítették e termék gyártá­sának kapacitását. Kézi be­ton falazóblokkból a mér­séklődő igényeknek megfele­lően csökkentik a termelést, s a berendezések egy részét a jobban keresett íödémbé­léstestek gyártására állítják át. E termék termelésének Rajkin társulata hazánkban Vasárnap kezdi meg ma­gyarországi vendégjátékát a enir.grádi állami Miniatűr Színház. A szovjet művészek: pénteken sajtótájékoztatót .ártották a Fészek művész­klubban. Arkagylj Rajkin bemutatta .ársulata tagjait, s elmond­:a, hogy összesen tíz a'ka­ommal talá'koznak a ma­gyar közönséggel. örömmel jöttünk Magyar­országra — mondta Rajkin —, hiszen legutóbbi két tur­nénk is emlékezetes volt számunkra. Nyitón kapuk döngetése Akárhogy is forgatjuk a ne essék, nem a „szövegben" csak sorra a témákat! Ha szót, csak ki kell monda- van a hiba. A fiatalok nem irodalomról van szó, leg­nunk, az ifjúsági klubveze- az argo kifejezéseket hiá- többször magával visz vala­tők nemrég tartott fórumán nyolják az előadásokban.) kit az előadó, aki megszólal­Innen is, onnan is vád érte Elhangzott az is, hasznos tatja az idézett verseket, a Tudományos Izmeretter- lenne, ha a TIT minél több vagy prózarészietet. Élmény­jesztő Társulatot. Panaszukat egyetemistát, főiskolást pró- beszámoló elképzelhetetlen valahogy így fogalmazták bálna beszervezni munkájú- diavetítés nélkül, a dia, a meg a fiatalok: a TIT nem ba. Ilymódon előadói gond- film a biológiai, földrajzi é3 képes lépést tartani a mo- jain is enyhítene, célját, az a képzőművészeti előadások­dern korral, meg sem kísér- ismeretterjesztés népszerűsí- tót is elválaszthatatlan, li, hogy felújítsa „fegyver- tését is könnyebben megva- A zenei témákat hangle­tárát". Kezdetben még be- lósíthatná. mezzel, magnetofon-felvétel­vált módszerére, az előadá- 9 lel illusztrálják. Persze akad­sokra hagyatkozik csupán. A panasszal és a javaslat- nak előadások, melyeket Az előadások gyakran hosz- lal bekopogtattunk a TIT vá- nem, vagy alig lehet illuszt­szúra nyúlnak, az iskolapad- rosi szervezetéhez, ahol cso- rálni, legfeljebb grafikonok­ból kinőtt hallgatóság nem dálkozva fogadtik a sérel- kai, táblázatokkal, fizikai győzi őket türelemmel. A meket. Elmondták, a panasz- vagy kémiai képletekkel, szemüvege mögül föl sem kodók nyitott kapukat dön- 0 pillantó idős professzoraiig- getnek: a városi és a megyei alig tud kapcsolatot terem, szervezet kapcsolata az egye­teni közönségével, mondhat temistákkal és a fölskotesok­bármilyen okos dolgokat, az kai nem újkeletű. A TIT-ben érdeklődést nem sikerül fel- ls feltalálták a , soanyol­keltenie. Az ifjúsági klubok hallgo­Az Ismeretterjesztésről szólva azt sem árt elmonda­ni: gyakran maguk az ifjú­sági klubok, a művelődési B házak vezetői a ludasak ab­viaszt : A Szegedi Orvostu- ban, ha egy-egv előadás dományi Egyetem hallgatói nem kelt érdeklődést Ami­., . . , ,. már ragota járják előadások- kor a hallgatósás igánvé­tósága szívesebben fogadja kal a megyét. Ujabban a nek felmérés- előzet^ tálL a hozzá korban is közelálló Juhász Gyula Tanárképző kozódás ^lkül rendelnek előadókat. Többen javasol- Főiskola diákiaival kötöttek „ ,.? * , renasIn®k ták: a TIT fiatalítson elő- I--—^?-. *- meJ? sorozatot, a legnagyobb A dűlőn is érrényes a ssabály Amellett, hogy munkáju- — Amióta megalakult a okozta kellemetlenséget. Té­kát becsüietesen elvégzik, a csoport, azóta én mindig lo- vedís. Neki sem s abad A kocsisokról, fuvarosokról ál- vakkal dolgozom — feleli a dűlőkön is érvényesek a talában azt is tartják, hogy kérdésemre az ala-sonynö- szabályok, isznak, fittyet hánynak, a vésü ember, a gyeplő szárát Másik kérdés, és itt már közlekedési szabályokra. igazgatva. — Persze, hogy megiszom — Magának is van üveg a magamét — mondja Har- az ülés alatt? math József, a kisteleki Ga- — Van, de én vizet szok­lambász bisztróban, amint tam benne tartani, éppen a féldecis poharat Molnár János, ki koráb. ről panaszkodik két érdekelt, melengeti erős, zömök újjai- ban gyalogmunkásként dol- Csáki Antal: — Nincs az val. — Ne is üljön kocsira, gozott: istennek az a kocsisa aki aki nem hajít le egy-két po- — Nagyon jó a közös is- nekieresztené a lovakat en­hárral. tálló, meglátszik a lovakon nek a latyaknak — mutat a Az asztaltársaság szeszgő- is. de néha nem állhatja az traktor-összevágott sárba­zös emberei igazat adnak ember, hogy ne adjon a rázdákra, ami különben két neki, fejbálogatásukkal. szegény jószágnak, akár a utca kereszteződése. Itt még — Ügy hallottam, ma már saját kukoricája terméséből az autók is a járdán men­nem dolgozik? is. Több abrakot elbírnának, nek. — Befognék én, csak a és ilyen hidegben nasyon el- Ifj. Harmath Pál. egylo­„főnök" nem engedi. Azt kelne a pokróc is. Gondoz- vas gazdálkodó: — Addig mondta, inkább igyak, ni is kell az állatokat, nem­ameddig jólesik. csak zavarni — jelenti ki A „főnök" Tóth János, aki büszkén. — Én szeretek ve­a fogatmunkákat irányítja, lük bajlódni, elmondja: Becsülik érte a — Időközönként előfordul, szerződést. Az országos köz- Arőteszítéselr árán e»m tud adói hálózatán. (Félreértés pont világunk című új, nS köSnséget tSbSr£5: mmmmmmmmamm—mmm—mmm komplex természettudomá- (igaZi hogy beat-koncertre, nyos sorozatát például 80 disc jockeyra könnyebb fia­százalékban fiatalok, főisko- talokat szervezni, mint tudo­lai hallgatók népszerűsítik a mányos előadásra. Mégis város középiskoláiban, diák- megéri a fáradságot.) Ha a otthonaiban és ifjúsági klub- klub tagjaival egyetértésben, jaiban. előre megbeszélve terveznek Könnven hordozható, kor- programokat, s ígv nyújtiók szerű diavetítővel, változa- be a TIT-hez a kívánságüs­tos, kiváló minőségű kép- tát, bizonyára kevesebb lesz anyaggal felszerelve látnak az „unalmas" előadás, munkához. • S a TIT-előadót sem ér­Tovább folytatva az isme- heti az a meglepetés, hogv retterjesztés körüli vizsga- r.z ifjúsági klubban meghir­lódást, az igazsághoz tartó- detott előadását — érdeklő­zik az is, hogy az. időn szak- dők hiján — a nyugdíjas emberek áltál tartott előadá- klubban kell megtartania, sok sem unalmasak. Vegyük L. Zs. nemcsak a lovakat n'gató emberek a felelősek. Néha nem tudnak hol menni a rakománnyal, sok utca, és út eső után járhatatlan. Er­főleg hízószállításnál, hogy több pálinka csúszik le a kelleténél, ilyenkor nem en- lett a tiUott helyen v{)16 gedjük munkába állni az közlekedés és a hiánvos fel­íttas embert. Kárt okozhat szereltség okozza — tájékoz­a közösségnek és magának tat a posztoló rendőr. is Nincs nagyobb probléma, A közleked(Ss szabályai holnap reggelre elmúlik, minden közúton haladtra minden. Ö lesz itt legkoráb- klterjednek ^ al;i nem ban. Nemcsak a kocsmázás- mentség 8e a hideg, se a míg az a kamionos karam­bol nem volt, én is jártam az ötösön, de azíta messze kerülöm a betont. A tanács­felettesei. nak lenne a dolga, hogy törődjön az utakkal, ml A legtöbb szabálysér- n,em "Jetünk arra. amerre az ittas vezetés mei- akarunk, csalt ahová az ut sal van itt baj. han-m az a meleg, se a sar. Gyakran hiba. hogv munkaközben is hang0rtatolt érvelés; akinek surun nyakalják az üveget. \ tag is szívesen adja. me.t az a szokás. A fogatos brigádnak télen sincs szünet, ha az Idő en­gedi, a határban találkozunk embereivel. Sisák Károly és Molnár János éppen trágyát szabad is inni tokban gyakran találtak az1 hordanak, „ eUensúlVORBi a szél a nyakába sodorja a havat, arcába vágja az esőt, vagy aki „pecsenyeként pi­rosodik" a rakomány tete­jén, annak szükséges és ezzel lehet s tdttárá* VISZ. • Az illet/kes. — Sajnos, nem tehetünk semmit — tárja szét a kar­ját Tóth Sándor, a Kisteleki nagyközségi tanács vb épí­tési osztályvezetőie. — A megye megszüntette részünk, re az útfenntartási összeget. Annak viszont nincs semmi akadálya, ha igé"v me-ül fel rá, hogy területet sza­badítsunk fel út céljára. Konkrét esetben az E—5-ös mellett, A tények, a megtörtént események kérik az utat. . Majoros ?ibor Állati" műtétek 99 Egy telefonhívás az ál- tesen az altatógép, valamint lattenyésztőtől, s az üzemi a hordozható röntgen is. állatorvos javaslatára — a A műtőkben többnyire beteg állatot speciális állat- eredményesen harcolnak az mentőkocsival viszik a me- orvosok az állatok életben gyei vagy a fővárosi állat­kórházba. Sok esetben, ha a diagnózis szerint erre szük­ség van, műtétre kerül sor. Az állatorvosi mütőnelvi­ságek a korszerű orvostech­nika modern műszereivel, gépeivel vannak felszerelve. A müto padlóját inetlactu­lapokkal burkolják, falait a mennyezetig csempével bo­rítják. Mindezt a higiénia érdekében teszik. A legfon­tosabb berendezési tárgy maga a nagyméretű műtő­asztal, amelyre gyakran C00 —700 kilós állatokat is „fel­maradásáért. Nemcsak hu­mánus okból teszik ezt, ha­nem azért is, mert egy-egy tenyészállat esetenként több százezer forintot ér, nem is beszélve arról, hogy elvesz­tése egész sor utód kiaséset is jelenti. Vannak természetesen al­kalmi műtéti helyek is, mert nem lehet minden állatot kórházba szállítani. Az ál­latorvos gyakran pokróccal fedett szalmára, vagy széná­ra lefektetve műti meg a.J állatot. Ilyenkor is a legfon­tosabb előírás: a műszer, sterilizálását mindenképpe i "ektetnek". Az asztal minden biztosítani kell, az eizköz rányban elfordí ható, dönt­hető, emelhető és .süllyeszt­hető; az állatot álló helyzet­fertő tlení tett kendővel lete­rített asztalra, vagy — ha egészen mostohák a körül­ben rögzítik hozzá, majd az mények — steril tálcára ke­operálóasztalt villanymotor rülnek. segítségével a „beteggel" Az országban egyre több együtt a kívánt helyzetbe helyen működik éllatsebé­hozzák. S ott van a felszere- szetl osztály az állatkórhá­lési tárgyak között .természe- zakban.

Next

/
Thumbnails
Contents