Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

< 37 Péntek, 1976. január 23. Borexport Egerben csütörtökön reg­gel megkezdték az idén ex­portban értékesítésre kerülő borok palackozását. Erre a célra az Eger—Gyöngyös Vi­déki Pincegazdaság palacko­zó üzemében január végéig 600 030 üveget töltenek meg tájjellegű egri borokkal, év végéig pedig összen 4 millió palack eeri bort értékesíte­nek külföldi piacon. Üzemrész rekonstrukciója „Megifjodik" a különleges finompapírokat készítő Diós­győri Papírgyár úgynevezett kiszerelő csarnoka, ahol a kész papír feldarabolását és méretvágását végzik. A csaknem négy és fél millió forintba kerülő mun­kát ez év tavaszán kezdi meg a Miskolci Építőipari Vállalat. 0 SZQTE és kórházak együttműködése A Szegedi Orvostudományi csolódtak be e megyék kór­Egyetem vezetőivel tanács- házai az orvostanhallgatók koztak csütörtökön Gyulán a gyakorlati oktatásába. Dr. Bács-Kiskun, a Békés, a Berencsi György, a Szegedi Csongrád és a Szolnok me_ Orvostudományi Egyetem gyei oktató kórházak vezetői, rektorhelyettese bevezető Az említett megyék e célra előadásában hangoztatta. kijelölt kórházai és a szegedi . „„ egvte-m között három évvel hogy az együttműködés be­ezelőtt alakult ki szoros váltotta a hozzá fűzött re­együttműködés. Azóta kap- ményeket. (MTI) a n Erdősítések fehérföldeken" Alapkutatástól a betegágyig Beszélgetés a kórélettani intézet új professzorával Az idén ezer hektárt telepítenek A Püspökladányi Szik-kí- képzeletbeli határvonalánál sérlcti Állomás területén — a Nagykunság és a Hajdúság UJ FILM A kenguru Bertha Bulcsú regényéből oldalról, ellentmondásosságé­készült színes, magyar film. ban bemutatni életüket. Az Fényképezte és rendezte: sikerült jobban, ahol a nega­Zsombolyai János. Fősze- tívumokat, a visszahúzó erő­rcplők: Gálffy László, Vá:i- ket mutatta be. Amikor cél­dor Éva. Csapó János, Pász- jaikril, értelmes vágyaikról, tor Erzsi, Füllcr Dezső. Tar- jövőbeni lehet ős igeikről be­ján Györgyi, Kottái Róbert, szél, már csak a közhelyek­Trokán Pcíer. bői futja. Fiatalokról fiataloknak ké- ..ESJSfV* JÍ^SLM szült az operatőrként ismert " és nagyra becsült filmmú- talfrn' kLngu™ e£™J vész, Zsombolyai János első fu™* rendezői munkája. Fiatalok- Ausztrál.ában honos erszé­ról hiszen A kenguru című nyes i ,S~ág fontos ^elen~ íú™ T^LIM S l^T t«s (alkotó szándék szerint ín^en vennlk tán jelképes te!) szerepet Ját­hogy átfépték a felnőttkor szik a SSt küszöbét. S fiataloknak ké­rni több, a kenguruból ken­szült, mert tartalmaz minden ^egaTnyi* KRSSi olyan filmes fogást — autós- . „ Tol . I'kuZ. autó-sofőr, akinek mindene nní te^fáhhfr^nlhnn az országút, végül is révbe, azaz ^ külvárosi kertes szinte az egesz magyar beat- . , . ~ . élvonal. Ráadásul a történet 'lánv Eyábl jut De egyj'frl mű ^d ne áruljam el, hogy ml STészürMind^negyüU is ez a kengurujáték. lenne hát ahhoz, hogy iga- Ügy tűnik, az operatorokét zán jó film születhessen. De nem elégíti ki a fényképezés elvetélt, mielőtt megszületett művészi izgalma. Hiába, a volna .. filmnek igazi alkotója a ren­Mort'milyen is -Zsombolyai d<?ző- Zsombolyai esetében filmjében a mai magyar fia- nem először kockáztatjuk sodik, hogy vannak közöttük tisztességesek, dolgosak, s fiatal, jórészt foiskolas hall­vannak, akik egy húszassal gáténak adott lehetőséget a zsebükben stoppal indulnak bemutatkozásra. Közöttük né­balatoni nyaralásra. Szóval hány tehetséges fiatallal is iIvének is, meg olyanok is. találkozhatunk, a film zené­Élvezik az életet, amibe ép- iébő1 Pedig bizonyára több penhogy belekóstoltak. Ezt l6azl sláger lesz, s nemcsak tudtuk, a filmtől sem lettünk azért- mert a film zenéje le­bölcsebbek. Sőt! Pedig mezen is megjelenik. Zsombolyai igyekszik több T. L. Magyar gitárművész Odesszában Véget ért Szendrey-Kar­per László gitárművész hangversenye. De az odesz­szaiak nem hagyják el a termet, újra és újra a do­bogóra szólí'.ják a művészt. Látva a közönség lelkesedé­sét, Szendrey-Karper ismét a hangszeréhez nyúl, és máris szállnak a dalla­mok... Alekszandr Aljabjcv ..Pacsirtá"-ját. Bartók Béla Magyar táncát és Francesco Tarrega Alhambra-ját játsz­szs . . . M"st már va'óban vége az e'.őndácnak. Ekkor meg­rohanják az öltözőt. Lehet­nek harmincan is, mind gi­tárosok. S Szendrey-Karper László zenetanár meghitten beszélget rajongóival: a gi­tárművészeiről, a szovjet és magyar gitárosokról. Sok szó eseti arról: új művek kelle­nek ahhoz, hogy megszólal­tathassák e hangszert — Mélyen meghatott az odesszai közönség forró fo­gadtatása — jelentette ki Szendrey-Karper László. El­ső ízben léptem itt dobogó­ra. s örömmel állapító! tam meg, hogy az odesszaiak jó őrzői a dicső zenei hagyo­mányoknak. Immár 27 éve hangversenyezek, és 16 éve lé-rek fel rendszeresen szov­jet közönség előtt. Mer tani hangversenvkörutam állo­másai: Kisinyov, Odessza, Zaporozsle, Herszon. Szim­feropoi, Rosztov-na-Donu. A záróhangversenyre Moszkvá­ban kerül sor. IIJa Iljusin v APU _ — gyengén termő „fehérföl. deken" — jelenleg már 450 hektár erdő díszlik. A tele­pen szerzett több mint fél évszázados szikfásftási ta­oasztatetok alapján a Duna vonalától egészen fel a Bod­rog-közig ültettek erdőket, "asorokat, ligeteket. Az itteni eredmények alapján fásítot­ták a mintegy száz kilomé­ter hosszú mesterséges folyó, a Keleti főcsatorna' menti .sokszínű" talajt, és változ­tatták meg máshol a korábbi fafajok arányát. Ebben az esztendőben te több mint ezer hektár erdő telepítéséhez adnak az állo­másra érkezett minták alap­ján szakvéleményt. Ugyanis a szikeseken néha méteren­ként változik a talaj össze­tétele. s eszerint különbözik a fafajok száma. Például a Szigetközben nemesek az ár­vizek, hanem a, belvizek is sok gondot okoznék. Miután t kavicsos talaj átereszti a vizet, bizonyos dunai vízál­lásnál szinte automatikusan ielentkeznek a be'vizek. A fontos mezőgazdasági körzet belvizeinek levezetésérc nagyszabású tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. A 70 millió forintos program az idén befejeződik. Amikor először találkoz­tunk — a múlt év nyarán — még csak háztű'nézőben tárt Szegeden. Feléság ível és két kislányával rótta az ut­cákat, ismerkedett a város­sal, az emberekkel, jévendő munkálkodásának színhelyé­vel. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intéze­tének professzorává 1975. jú­lius 1-én nevezték ki dr. Telegdv Gyulát. aki ezt megelőzően a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem Lissák Kálmán akadémikus vezette Élettani Intézetének egyik neuro-endokrin csoportját irányította. A he'y'ság, ahol most ülünk, egyben dcl­gozó-fogad ó-háló: a pro­fesszori szoba. A ma d-'l­után vizsgáztatott hallgat'k után talán még ki sem fúj­hatta magát, s az Ideiglene­sen agglegény sorba kény­szerftett új — és fiatal — tanszékvezetőre máris új kérdések várnak. Hol lakik tulajdonképpen? — Itt. az intézetben. Elég kénveime'ten külön élni a családtól, hn csak Ideiglene­sen is, de eeyel're annyi a munkám. h-gy úgvis naoi 12—14 órán át lefoglak A hétvégeken pedig hazaterek Pécsre — egyelőre így kell mondanom: haza — a vonat elég lascan megv. legalább azt az időt is tel t"dom kaszálni. Fcmátem, hogy sikerül még ebben az évben lakást kapnunk Szegden. Az új ötéves tervben a tudománypolitikai irányelvek is úi periódust jelölnek: az országon belül koncentrál­tabban kell kialakítani a különböző kutatási területe­kct. Szegeden régi hagyomá­nya van az endokrinológiá­nak. az I. Belklinikán. a Szülészeti Klinikán, a Kór­bonctani Intézetben, a Sze­mészeti Klinikán folyik Vven Irinyii munka. Ehhez kap­csolódik most Tclegdy Gyu­la tevékenysége is. — Tulajdonképpen ez ho­zott Szegedre is. Csáhító le­hetőség az alapkutatástól, az Uj szakbolt Turiáí ii&ozi Somogyi Károlyné felvétele Tegnap délelőtt meg-yitotta az OFOTÉRT Szegeden első lakótelepi op ka fotó szkbo't"át Tarjínban, a szolgáltet5­házöan. ahoi már működött fodrászat, Gelka-szcrviz, Pa­tyolat, férfi- és női divats abóság. Az új szaküzlet egyben tehermentesíti az OFOTÉRT többi szegedi boltját is, va­lamint dolgozik a hódmezővásárhelyi, makói, csongrádi és szentesi üzleteinek. Mintegy 103 ezer forint értékű áru­ké-zleítel és több mint félmillió forint értékű belső gép! berendezéssel kezdte neg A munkát az új szaküzlet experimentumtól egészen a betegágyig, a klinikámig nyomon követni a témát. E vt segíti az a körülmény is, hogy az intézet a Szőlészeti Klinika épületében van. A reprodukció — a szaporodás élettant problémái — volt kandidátusi és doktori disz­szertácicmnak is a témája, most itt az alkalom a ku­tatást klinikai bázissal is bővíteni. Az úi kutatási terv­ben már kidolgoztunk egy átgondolt . munkamcg-'srtásf. a már emUtett KIinikákk-1 és Intézetekkel együtt. Az ilyesfajta kutatások eléggé költeég- és munkaigényesek, ezért nagyon megfontoltan kell przfilizálni, bizonyrs té­máknak a-okban az intéze­tekben kell koncentrál 3dni­ok, ahol a személyi és föl­szereltsági adottságok erre a legmegfelelőbbek. ígv tehet talán kevesebb pénzárt töb­bet profitálni, az adott szel­lemi és anyagi lehetőségeket maximálisan kihasználni. A Kórcleltant Intézet je­lenteni állapotában eléggé szűkös. Az egy emelettel följebb levő lakás átépíté­sével lehetőség van hat új helyiség klclnkRására. ez hamarosan cl is készül. Meg­oldódik ezzel minden prob­léma? — Ami a munkahelyeket illeti, nagyjáb'l és egvelőre igen. Most a legfontosabb a státusz kérdések rendelése lenne, rémítem ez is hama­rosan megoldódik. Ittsr.i munkábalépését kül­földi tanulmányúttal kezd­te: Franciaországban és Svédországban járt. A stock­holmi Karolinska Intézet az Egészségügyi Világszervezet — a V/HO — humán ren­rodukciős kutató központja, ha fellengzős akarnék len­ni, azt te < mondhatnám, a hormonkvtatás Mekkája. Az egész világon egyre inkább előtérbe kerül, egyre fonto­sabb lesz ez a téma. Miért? — Az emberiség nagyebbik felén"k problémá'a a túlné­pesedés. Mindenütt az len­ne a kivánatos, hogy az egyén maga szabhassa m"ff, mekkora legyen a család. Az egészségügyi felvilágosí­táson túl szükséges azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyek a reprodukciót sza­bályoznák. A meddőség"-1 kapcsolatos kérdések szabá­lyozásának lehetőségát- sem ismerjük még teljesen. A már említett svéd intézet­ben egyébként 1969 és 1972 közölt két évet töltöttem ösztöndíjjal, okkor az anyai és magzati hormonháztart is kérdéseivel foglalkoztam. De bármerre jártam — több al­kalommal a Szovjetunióban vagy Amerikában — azt lát­tam, hogy a kutatókat és a közvéleményt is egyre in­kább foglalkoztatják ezek a témák. Telcgdy professzor pécsi, ott járt középiskolába, egye­temre, eddig ott dolgozott. Jóllehet mindkettő egyete­mi város: Pécs és Szeged jeözött — már csak földrajzi helyzetüknél fogva is — nagy a különbség Hogy ér­zi magát itt, mennyire is­mert már a várost? — Őszintén sz'lva nem sok időm akadt még ereo töp­rengeni, annyira lekötött a munkám, a s'ervzési és oktatási fe'adatek. Az okta­tást egyébként is kulcsfon­tosságú kérdésnek tartom: a kórélettanon áll vagy bukik, hogy a hallgató milyen ala­pot kap a gy'gyító munká­hoz. E'en tehát nem s"abad sem időt sem energiát spó­rolni. Szeretném megked­veltetni a tárgyat. Pé-setfc rendszeresen 19 tudományos diákkörös hallgatóval dol­goztam, az oktatási reform — a tananyag reális csök­kentése — lehetővé teszi, hogv az érdeklődő, j'kéocs­ségű fiataloknak módiukle­gyen az előírt tanulmányi nnvagon túlmenően a leg­újabb ismereteket is meg­szerezni. Ez nem csupán ne­kik jó: a' egveterh kutatót ufánDÓtlását is je'enteeti. Különben is szeretek fiata­lok között dolgozni. Mindebből az is kiderül, hegu idestova fél éve ma­gánélete al'g van. Emin el­foglaltság me'lett. cseléd já­téi fá-'ol, erre nem is sok lehetőség adódik. Ügy ti­nik. kikapcsolódása, szórako­zása is az, amit mások mun­kának neveznek. Mik a legközelebbi tervei? — Bővítve továbbfolytatni itt a Pécsett elkezdett mun­kát. Azt Msz-m, mtnden''l úgy ven vele. ho"v s-e-etné továbKadnt azt. amit vala­ha másoktói kapott. Nekem annak idején nagyon s"kat jelentett, hogv az Intézet vezetője lehetővé tette, hogy uta"ak. világot lássak, ta­nuljak. Szeretném, ha fiatal munkatársaimnak ón is meg tudnám teremteni ezaket a feltéteteket. Mteél többet ta­nul. lát valaki idegenben, annál többe? gyümölcsöztet­het belőle itthon. Amte? ezt saját néldála ls bizonyítja. A tanulmánv-J utak, kongresszusok konfe­renciák egyre nagyobb je­lentőséget nvernek, a ma­gyar jelenlét a nem-e'közl tudományos életben egvru fontosabb. Az íróasztalon nagv halom folyóirat, ter­vek, Jegyzetek. Éjszaka 11­ig. a napi munkaidő végéig még van néhány óra. -Tó munkát és mielőbbi teljes szegedi letelepedést kívá­nunk. Kalka Eszter Szegediek kapcsolata az NDK itangszeriparával A Német Demokratikus Köztársaság hengszeripará­nak kepviselői és hazánk egyedüli ilyen jellegű álla­mi vállalata, a Szegedi Hangszergyár vezetői együtt­működési megállapodást kö­töttek. Az NDK hangszer­iparát kénviselő legjelentő­sebb cég 300 éves. Körülbe­iül tízszer annyi ideje mű­ködik, mint a szegedi üzem, tehát több tapasztalattal redelkeznek a szakmában. A Szegedi Hangszergyár ugyanakkor, a viszonylag rö­vid idá alatt is, jó hírnevet vívott ixi ...agának \ael- és külföldön, még a tengeren­túlon is: az idén készülő 17 ezer vonós és pengetős hang­szerük nyolcvan százalékát öt nyugati országban vásá­rolják meg. Mindezek alap­ját tehát az együttműködés kölcsönösen előnvösnek ígér­kező: a terv szerint kicse­rélik majd a tapasztatetai­kat a műszaki és technoló­giai módszerek, az .új szak­emberek nevelése, valamint az anyagellátási problémák megoldása terén. .

Next

/
Thumbnails
Contents