Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

2 Péntek, 1976. január 23. Eszmecsere a szovjet fővárosban # Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban csütörtökön folytatódtak a magas szintű szovjet—amerikai tárgyalások. Kissinger amerikai külügyminiszter kedd este óta tartózkodik Moszkvában, s már az első tárgyalási napon — szerdán — gyakorlatilag egész napos eszmecserét folytatott a szovjet wzétőkkel. A tárgyalások központjában mindvégig az új stratégiai fegyverkorlátozási megállapodás előkészítésével kapcsolatos kérdések álltak. Moszkvában nagy jelentőséget tulajdonítanak annak' a körülménynek, hogy szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezeti a tárgyalásokat. A szerdal nap -gfontosabb eredményét abban látják, hogy mindkét fél megerősítette szándékát az 1974. novemberében Brezsnyev és Ford között létrejött vlagyivosztoki megállapodás maradéktalan végrehajtására, azaz a hadászati támadófegyverek és célba juttatási eszközök számának korlátozására hivatott SALT—2 egyezmény kido'gozására. Az Egyesült Államok című moszkvai folyóirat legfris*>b száma, mely csütörtökön '.ott nanvílágot, vezércikkéifi foglalkozik a szovjet— jerikai kapcsolatok helyzetei. Aláhúzza, hogy e kao' ;olatok fejlődésének egyik legfontosabb összetevője a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítését szolgáló intézkedések végrehajtásé, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, majd a fegyverzet csökkentése. E tekintetben nagy jelentőségű az új, hosszú lejáratú SALTmegállapodás kidolgozása a vlagyivosztoki megegyezés alapján. „Jóllehet, ezeken a tárgyalásokon számos nagyon bonyolult kérdés egyeztetésére van szükség, a megoldást — hangsúlyozza a vezércikk — meg lehet és meg kell találni a fe'e'.c egyenlőségének és egyenlő biztonságának elvei alapján." A folyóirat vezércikkének egyik érdekes gondolata: meg kell szüntetni azt a helyzetet, amelyben az enyhülés a részt vevő partnerek katonai erejének egyensúlyára épül. „Az enyhülési politika további megszilárdítása szempontjából igen lényegesnek tűnik olyan helyzet kialakítása, amelyben magát az enyhülést nem csunán és nem elsősorban a katonai erők viszonya határozza meg, hanem mindenekelőtt az országok közötti konstruktív kaDcsolatok és együttműködés, melyek új pillérekkel támasztanák alá ezt a folyamatot. Időszerű marad a szovjet—amerikai kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok normalizálásának kérdése is". Magyar felszólalás j Biztonsági Tanácsban 0 New York (MTI) A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén az első szónok Líbia delegátusa volt. Előzőleg a tanács úgy döntött, htgy Bulgária, Tunézia, Magyarország, Algériá, Lengyelország, Csehszlovákia és a Jemeni Népi. Demokratikus Köztársaság szintén vegyen részt a vitában. Valamennyi itezőlaló amellett foglalt állá s.t,:' hogy a tanács ismerje • 1 a palesztin nép nemzeti jogait. . ÉXMVMI „A Biztonsági Tanács mos1 mi ülésének az ad rendkívüli jelentőséget, hogy a testület először foglalkozik a : jc.fliktus valódi lényegével, -ff palesztin nép nemzeti jogai val" — jelentette ki a Biztonsági Tanács közel-keleti vitájában Hollai Imre nagykövet. A Magyar Népköztársaság New York-i állandi ENSZ-képviseletének vezetője melegen üdvözölte a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek a vitában részt vevő küldöttségét. Beszédében rámutatott, hogy a közgyűlés 29. és 30. ülésszakának határozatait úgy tekintjük, mint a palesztin nép ellen elkövetett több mint negyedszáza-; dos igazságtalanságok felszámolásóra tett lépéseket. Készen állunk arra, hogy aktívan részt vegyünk a 30. ülésszak által létrehozott bizottságban. amelynek feladata, hogy őrködjön a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak megvalósulása felett. Egyezmény ] EgylítlmfikÖdéS 0 Bukarest (MTI) Csütörtökön Bukarestben dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, Ion Patan román miniszterelnök-helyettes, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter aláírta az 1976— 00-as tervidőszakra vonatkozó magyar—román hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezményt. Áz új magyar—román hosszú lejáratú egyezmény szerint a kölcsönös árucsereforgalom 1976—1980. között, ; z 1971—1975. között megva1 -sült forgalomhoz képest < Jaknem kétszeresére, növektzik, és összértéke eléri az 3 4 milliárd rúbelt. Az egyez1-atett áruszállítások hozzájá1 ilnak a két ország ipari és mezőgazdasági termelésének fejlődésihez. Tovább folytatódik és bővül egyes alapvető anyagok és termékek szállítása a két ország között. Így magyarrészről egyebek között hengereltárut, alumíniumtermékeket, hövényvédő szereket, román részről pedig földgázt, Sót, külörfböző vegyi anyagoltat, 4ércszárut szállítanak. # Teherán (MTI) Teheránban jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—iráni gazdasági együttműködési vegyes bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari albizottságának ülése, amelyre január 17—22. között került sor. A delegációkat magyar részről dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, iráni részről Hosszéin Szephedi mezőgazdasági miniszterhelyettes vezette. A tárgyalások során a két fél áttekintette az első ülésen meghatározott feladatokat, és további együttműliödi.,i tc(ü'~t»-ket jelölt ki. A Shiraz mellett épülő vágóhíd és húskombinát és a Gorgan körzetében épülő farm után konkretizálják a további hasonló létesítmények beruházási programjaiban való magyar részvétel kérdéseit. Tovább folytatódnak egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmények komplex fejlesztésére vonatkozó magyar tervezési, szerelés-vezetési, műszaki tanácsadási szolgáltatások, Illetve ezzel összefüggő gépsgálljtások. Megállapodás Libanonban # Bejrút (AFP) A libanoni elnöki hivatal csütörtökön délelőtt közleményben jelentette be, hogy megállapodás jött létre az összes felek között, a libanoni válság átfogó politikai megoldásának alapján, figyelembe véve a válság összes formáját és vonatkozását. Az állami rádióban ismertetett közlemény szerint Szíriai— Libanoni—Palesztinai Legfelsőbb Katonai Bizottságot hoznak létre, amelynek megfelelő intézkedéseket kell hoznia a tűzszünet elérése és annak érdekében, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba. A legfelsőbb katonai bizottság albizottságai a tűzszünet gyakorlati végrehajtásának és ellenőrzésének feladatit látják majd el. A legfelsőbb bizottság bo fogja Jelenteni az újabb tűzszünet határidejét, valamint a szembenálló felek szétválasztására kidolgozott menetrendet. A közlemény hangoztatja, hogy a megállapodás szíriai közvetítés eredménye. Egy magas szintű, három tagú szíriai küldöttség — Abdul I-Ialim Khaddam miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint a szíriai vezérkari főnök és a légierő főparancsnoka — szerdán kezdte meg tárgyalásait a libanoni vezetőkkel. A bejrúti rádió csütörtökön délután ismertette a tűzszünet ellenőrzésére megalakult- libanoni—palesztin— szíriai katonai vegyes bizottság nyilatkozatát. Ez bejelentette, hogy helyi idő szerint 20 órakor (magyar idő szerint 19 órakor) tűzszünet lép életbe Libanonban. A tűzszüneti bizottság szakadatlanul ülésezni fog, és megteszi a szükséges intézkedéseket a harcok befejezésére. A mozaik Ssuedll Egy politikai gyilkosság forgatókönyre — önt várjuk, uram! A nyomozása eredményeiről, barátai, akikkel itt, a Lipp- amely lényegében megegyeétteremben találkozni kívánt, zik a Guerin által felvázolt másutt várják. Mi odavisz- képpel, szűk, Monsieur. A mozaik lassan Összeáll. Mehdi Ben Barka, a 45 , Bea Barka 14 *Yes kora éves arab politikus, a ma- óta reszt vett a függe.lenrokkói baloldal világszerte seg' mozgalomban. Minden Ismert alakja nem volt hi- isko ajat kitüntetéssel végezszékeny természetű, mégis te,el. v: Mohammed, az beszáll a várakozó fekete akkol\ Lancia gyarmati sorPeugeot 403-ba. Sokáig rej- ban é!° Marokkó szultánja tély volt, miért. Ma már ot szemelte ki fia — II. nem az: a két férfi a francia Hasszan jelenlegi uralkodó titkosszolgálat hivatalos igazolványát mutatta fel előtházitanítójává. 1956-ban, függetlenség elnyerése fe. Ez 1965. október 29-én után Ben Barka az alkotdélben történt Párizsban, a mányozó nemzetgyűlés elnöhaladó értelmiségiek egyik kedvenc találkozóhelye, a Lipp-bisztró előtt. ke lett. Amikor bebizonyosodott, hogy ebben a minőségAzon a napon Ben Barka ben haladó reformokon dolaltűnt. Ügyéből óriási politi- 6°zik- az udvar elfordult kai vihar támadt, történetéből számos könyv és egy tőle, üldözni kezdte, majd száműzetésbe kényszerítette. íilro készült. Franciaország Ben Barka feleségével és és Marokkó között mély- gyermekével először pontra süllyedtek a kapcso- Kairóban, majd Genfben telatok, a bíróság ítéletet ho- Epedett le. zott — jogilag az eset le- Minden lépését legalább zártnak volt tekinthető. És három titkosszolgálat, a mamégis: mindenki tudta, hogy roktaói, izraeli és a francia a bíróság éppúgy tapogató- figyelte. Een Barka sokkal zik a titkok és féligazságok többet törődött az üggyel, liános dzsungeljében, mint amelynek életét szentelte, a könyvek vagy a film szer- mint a saiát biztonságával. Amikor azt mondták neki, hogy Georges Franju francia filmrendező filmet készít a gyarmatosítás ellen (ez igaz volt), és emiatt találkozni akar vele (ez mér nem volt igaz), azonnal Párizsba repült, a Lipp-blsztróbé11 randevúra. Á magányos villa foglya Csakhogy a Peugeot 403 messze vitte utasát, Fontenay-le — Vicomteba, a Párizs szívétől több mint ötven kilométerre levő peremzői. Perújrafelvétel Most pedig, több mint egy évtizeddel később, egy párizsi ügyész bejelentette, hogy új tények birtokában perújrafelvételt kér. Az ügyész meg is nevezte első tanúját, Dániel Guerin író és újságíró személyében, aki tíz esztendeje „csendes nyomozást" végzett. Hamar kiderült, hogy nem ő volt az egyetlen. A nyugati világ egyik legismertebb lapja, az amerikai Time magazin nagy cikkben számolt be a saját külön városba. Ben Barkát bevezették egy magányos villába, amelyről kiderült, hogy Georges Boucheselche ismert gengszteré, tőle bérelte ki a francia titkosszolgálat, az SDECE. 1965. október 30-án — Ben Barka akkor már sejtette, hogy bajba került, de az SDECE-igazolványok miatt azt remélte, hogy a saját biztonsága miatt őrzik — egy férfi lépett a szobájába, és a haladó politikus azonnal megértette, hogy elveszett A jövevény Ufkir marokkói belügyminiszter volt. Rövid szóváltás következett, aztán valaki leadta a halálos lövést. A marokkói belügyminiszter jelenlétében, a francia titkosszolgálat által erre a célra kibérelt gengsztervillában... A holttestet a villa kertjében temették el. Ott maradt 1965. november 16-ig, ekkor hajnali fél négykor kiásták, átszállították a Szajna egyik szigetére, ahol újra elföldelték. A bíróság akkor két francia SDECEtiszt, Souchon és Lopez ellen ítéletet hozott, a marokkóiakat, köztük Ufkir minisztert, kiadatási egyezmény híján, csak távollétükben lehetett elítélni. Bachir Ben Barka, a politikus most 25 éves fia, a párizsi ügyészség és Guerin, az író éppúgy azt tartja, mint a Time, hogy az akkori tárgyaláson csak a „jéghegy csúcsa" látszott. Erre az egyik bizöhyság a sok közül éppen az, hogy a tárgyalás óta legalább nyolc tanú tűnt el nyomtalanuL Egyiküket, egy Figon nevű alvilági alakot, úton a bíróság felé tett örökre némává egy jól irányzott géppisztolysorozat. Harmat Endre BÁTYAI JEKÖ: Latsk a szegedi ftettaányés tecSmiicaterténetből 36. Apátfalván, 1854. január 14-én született korának nagy tudású ipargazdasági szakembere, a magyar ipartelepítés első tudatos szervezője, Gellért Mór. Édesapja bérlő volt Apátfalván, de a múlt század hatvanas éveiben volt szárazság miatt csaknem teljesen tönkrement. Fiát előbb Szarvason gimnáziumban taníttatta, majd Szegeden, a Borostyáni Alfonz-féle magán kereskedelmi iskolában tanult tovább. Első írásai a Tiszavidéki Újságban jelentek meg, 1869-ben. Szegedről Pestre ment ismereteit gyarapítani, majd ezt követően ismét visszatért a városba. Rövid idő múltán ismét a fővárosba utazott, ahol az Országos Iparegyesület írnoka lett. A kiegyezés után erre a szervezetre hárult az a feladat, hogy a maga eszközeivel segítse az egyenletes iparfejlődést, és ha nem is nyíltan, de mégis gátat szabjon a magyar piacon egyre jobban érvényesülő osztrák gyáripar fölényének. Mindezt az általa szerkesztett Ilcti Posta és a Kézmüiparosok Lapja hasábjain próbálta érvényesíteni. Kétéves pesti tartózlcodásá után Gelléri ismét visszajött Szegedre, és itt megalapította az Alföldi Iparlapot, nmely azt a célt tűzte ki, hogy felébressze a bátrabb szemléletű iparosítást. Gelléri Mór az 1873-as bécsi világkiállí'áson látta a magyar mezőgazdasági termények, továbbá Jedlik Ányos áramfejlesztője, Schenek' István akkumulátorai és több kézműipari termékünk osztatlan sikerét, s megérlelődött benne a gondolat, hogy itthon szélesebb körű iparosításhoz kell kezdeni. Ideérkezésekor a város jregetői foglalkoztak már egy. nagyobb! szabású ipari vásár megrendezésének gondolatával, amelynek megvalósításához Gelléri személyében nagyszerű szervezőt kapta. A város vezető Iparos rétegeit meggyőzte arról, hogy a fejlődés érdekében mindenképpen állandó és jól szerkesztett lapra van szükség. Az elsők között Bakay Nándort, a polgári liberális szemléletű közéleti személyiséget, országgyűlési képviselőt nyerte meg a lap számára, aki erre az időre az apjától örökölt kötélgyártó műhelyt már európai színvonalú kenderfonó és szövőgyárrá fejlesztette. A szerkesztés munkáját kezdetben Gelléri és Kulinyi Zsigmond látták el. Az első számok, mint az ipartársulat, az iparosok köre és az iparos ifjúság egyletének hivatalos közlönye, hetente jelentek meg. A szerkesztőség a helyi iparosságot is írásra buzdította, hogy a lap mind a helyi, mind az általános érdekek egyre eredményesebb szócsövévé váljék. Az első számokat özv. Bába Imréné könyvnyomdájában állították elő, és írói között Bakay Nándort. Kulinyi Zsigmondot, Gelléri Mórt, Nagy Antalt és Kunjaiul/ Nándort tala juk. Érdekes megjegyezni, hogy a lsp későbbi számaiban míg Jókai Mór is írt. Az Alföldi Iparlao 1875. április 3án megjelent számától kezdve szinte egész terjedelmét az 1876-ban megrendezett országos ipari vá^ár szervezésére fordította, és nem kis szerepet vállalt abból a munkából, amelynek eredményei a vásár sikereiben nyilvánultak meg. A lapban a legszebb összefoglaló elismerést Ráth Károly, az egyesített főváros első főpolgármestere írta a tömegében és tartalmában mindenképpen első, jelentőr gebb Ipari seregszemléig!. Gelléri Mór újabb szegedi tartózkodása alatt egyszerre több szerepet is vállalt. Szervezte az 1876-os ipari kiállítást, az Ipartársulatnak valóságos motorja volt, és aktívan tevékenykedett először mint az ipari Ifjúsági egylet titkára, később ügyvezető elnöke. Sajnos, öt év elteltével végképp elhagyta Szegedet, amelyet mindig legkedvesebb városának tartott. Budapesten előbb a Magyar Iparés Kereskedelmi Lap-ot, majd a Magyar Iparosok Lap-ját, végül mint az Országos Iparegyesület titkára, az egyesület hivatalos lapját, a Magyar Ipar-t szerkesztette. Ebben az időben az egyesület legérdemesebb feladata a manufaktúrák és az üzemek fejlesztésének meghirdetése, a kisiparosok összefogására irányuló törekvések összehangolása volt. Gelléri ez idő alatt külföldön is tanulmányozta a különböző iparszerkezeteket és a termelés—értékesítés lehetőségeit Többek között a Brüsszelben látott kereskedelmi múzeum annyira megfogta gondolatvilágát, hogy hazatérve, Itthoni hasonló múzeum felállítását indítványozta, sőt szabályzatát is igen körültekintően kidolgozta. A külföldi ipari kiállításokat szívesen tanulmányozta, és így járt Bécsben, Párizsban, Amszterdamban, Düsseldorfban, Nürnbergben, Triesztben, Moszkvában, Zürichben és Turinban. Gelléri szabadkőműves volt, a nagypáholy főtitkárává választották, és 26 éven át szerkesztette lapjukat, a Kelet-et. A szabadkőművességet is az iparfejle ztésre használta fel. Ez látszott a Szabadkőművesség és ipar című munkájából. Foglalkozott Oroszország iparával, és számos cikkében írt a háziiparról is. Értékesek azok a munkái is, amelyek a magyar ipar fejlődéséről adnak számot. Egy másik könyvében az ipar úttörőit mutatja be. Aránylag fiatalon, 61 éves korában, 1915. szep. 1-én halt meg, Budapesten, .