Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

Csütörtök, 1976. január 22. 3 A szegedi képzőművészcsoport Kedden, az esti órákban a Bartók Béla Művelődési Központ fiatal művészek klubjában ülést tartott a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-magyarországi Területi Szervezetének szegedi csoportja. Zombori László festőművész kétéves titkári megbízatása lejárt, s ez a'kaiomból az elkövetkezendő két évre a csoport tagjai Dér István festőművészt választották titkárnak. Az ülés második részében az 1976. évi kiállítási program néhány eseménye kapcsán cserélték ki észrevételeiket a művészek. Szó esett a február 15-én Pécsett nyíló kollektív bemutatkozó kiállításról, mely egyúttal a két város művészeinek kapcsolatfelvételét és a rendszeres kiállításcserét is elindítaná. Tárolók 8 ezer vagon gabonának Hét éve, 1969 óta készlte nek a Borsodnádasdi Lemezgyárban különböző terményárolókat. Az igen keresett cikknek számító „hombárokból" a7 1975-ös esztendőbon csaknem nyolcezer vagon gabona ;árolására alkalmas fémsilót készítettek. (MTI) Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések a téeszekken Elnökségi ülés a TESZÖY-ben Újjászervezték az apparátust Tegnap, szerdán délelőtt 1. Tsz) terjesztette fel ki- szem'ly. Nagy Nándor megelnökségi ülést tartott Sze- tüntetésre. bízott vehető irányításával, geden, a járási hivatal épü- Ábrahám Vince, a sző- Dr. Farkas Miklós — aki letében a Csongrád megyei vétség titkára ismertette az a titkárlielyettesl funkci ' t Mezőgazdasági Szövetkeze- elnökséggel az apparátus megbízónként látja el — tek Területi Szövetsége. A szervezeti felépítését. A TOT ismertette az elnökséggel a testület munkájában részt ajánlását figyelembe véve, szövetségi munka belső szavett Hctkó Pál, a megyei gazdaságpolitikai titkárhe- bályozísára kés-ített munpártbizottság munkatársa és lyettest (Kálmán János), és karendtervecetet ügyrenddr. Dietrich Gábor, a megyei társadalompolitikai helyet- tervezetet, és a revizort irotanács csoportvezetője. test (dr. Farkas Miklís) vá- da eljárási szabályzatát. A Első napirendi pontként lasztott meg az elnökség. Szűcs József, a megyei párt Három osztály, közgazdasági vb tagja, a szövetség elnöke — öt főmunkatárssal — terlsmertette az egyesülés óta melésfejlesztési — 6 f'munmegtett intézkedéseket, s az katárssal —, önkormányzati apparátus megújításával jé- és szövetkezetpolitikai oszró tennivalókat. Áldozatos tály — 6 főmunkatárssal —, eseményeken a termelőszöés oéldamutató' munkájáért továbbá egy ügyviteli eso- vetke-etek tagsága ismerje a TESZÖV a Kiváló Terme- port tevékenykedik az elkö- meR a negyedik ötéves terv lőszövetkezeti Munkáért v-tkpzend5 id6kbon A tarü eredményeit is, milyen fejÁrendás Györgyöt (szegei f ? t „ ti 16dés valósult meg egy-egy Felszabadulás Tsz) és Mol- leti szövetség Makón szé*o- területen. ugyanakkor az nár Lajost (szentesi Május lő revizori irodájában 15 ötödik ötéves terv elvárásait, feladatait is ismertessék Taneszközük a korszerű oktatásban testület ülésén a titkár előterjesztésében foglalkoztak a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések előkészítésével is, hangsúlyozva azt, hogy ezeken a fontos szövetkezeti Rendelet A közhasználatú zöldterületek fenntartása és használata Megjelent az építésű gyi és val, gondozásával, védelmévágosfejlesztési miniszter vei, a növények pótlásával, rendelete, amelyben a köz- időszakos cseréjével, a sélekedés- és postaügyi. vala- tautak, kerti építmények, bemint a mezőgazdasági és rendezések és felszerelések élelmezésügyi miniszterrel gondozásával, tisztántartásáegyetértésben egységesen val, a közparkok őrzésével szabályozta a tanácsi kezeié- stb* A közutakon viszont a sű közhasználatú zöldterüle- közlekedés biztonsága miatt tek fenntartását és haszná- szükséges növénygondozási latát munkálatokat az útfenntartó A gyakorlatban legjobban szervezetnek kell ellátnia, bevált módszerek alapján ez A rendelet kimondja, hogy a rendelet foglalta össze elő- a közhasználatú zöldterületeször országosan és egysége- ket és azok építményeit, felsen a tanácsi közhasználatú szereléseit rendeltetésszerűen zöldterületek gondozásának mindenki ingyenesen hasz- j jogszabályait. Az egységes nálhatja, s azok a szervezeértelmezés szerint közhasz- tek, vállalatok stb. amelyek} rálatú zöldterületnek minő- külön engedély alapján más sül a városok és a községek célra használják, kötelesek belterületén az állami tu- a növényzet megfelelő vélajdonban álló és a tanácsi delméről gondoskodni. Így, szervek kezelésében levő ha engedély alapján megválminden közpark; a pihenést, tóztatják a zöldterületet, köa szórakozást és a tested- telesek a tevékenységük bezést is szolgáló véderdő: a fejezését követő 30 napon közutat és a járdát szegé- belül az eredeti állapotot — lyező, vagy a közúti forgal- a szükséges mértékben — mat elválasztó, növényzettel helyreállítani. Amennyiben a borított közterület. Ugyan- növényzetet pótolni kell, akcsak e rendelet jogszabályait kor egy éven belül gondoskell érvényesíteni azoknál a kodni kell arról, hogy minj átsző- és pihenőkerteknél, den fa helyett azonos törzs£ melyeket a lakóházak és vastagságú fát telepítsenek, üdülőépületek tömbtelkén és minden cserje helyett legE'akítottak ki, s a fenntartó- alább két cserjét ültessenek sukról a tanács gondoskodik, el. Az egyéb növényzet pótmert az épület tulajdonosa lásáról az engedélyt kiadó r.em azonos a közkert tulaj- hatóság előírásai szerint kel! conosával, kezelőjével. eljárni. A rendelet szerint a taná- A kihirdetéssel hatályba esők — költségvetésük alap- lépett új rendelet a felelő ján — elsősorban a parkosí- Sök, a feladatkörök és a t isi, a városi kertészeti mun- tennivalók egységes meghakát végző tanácsi vállalatot, tározásával lehetőséget nyújt s ezek hiányában más szer- az épületrengeteg között élő vezetet, szövetkezetet bízhat- embereknek pihenést, felnak meg a fenntartáshoz ü zöidterületeszükseges szolgáltatási mun- - 1 , , , , , , ' .. kókkal, tehát a növényzet és »nk. parkjaink fokozottabb fk talaja folyamatos ájpolásá: .védelmére, gondozására. a ve7elők, termés7e*e?en a7 1970-ban ránk váró feladatokkal együtt. A közé->tívú fejlesztési tervekben 1980-ie a növénytermesztésben 25 százalékos fe'lődéssel. az állattenyésztésben padig 18— 22 százalékos növekedésse' kell számolni. Kézenfekvő h°gy az ötödik ötéves tervben a „legnagyobb eredményeket" a'okban a gazdaközösségekben érhetik e' ahol elmaradtak az élvonaltól, mert a legnagyobb tartalékokkal azok a szóvetkezetek rendelkeznek. A szövetségi munka színvonalának javításával e táj szövetkezeti mozgalma ts gyorsabb ütemben fejlődhet Szinte naponta olvashatunk híreket egy-egy új, modern audio-vizuáds laboratórium megnyitásáról, korszerű oktatógépekről, komplex berendezésekről. Ugyanakkor arról is hallhatunk, hogy például ifjúsági akciókat szerveznek a tanyai, falusi iskolák könyvtárbázisának megteremtésére. Oktatáspo'iíikánk egyik fontos kérdé:e, hogyan sikerül az oktató-nevelő munka eredményességét fokozni az új, korszerű taneszközökkel. Ám nem elég, hogy újabb és újabb, hatásos eszközöket 'erveznek. Ezeknek el is kell jutni az iskoláig, az osztálytermekbe; szakszerűen tárolni kell ezeket; a pedagógusoknak érteni kell a keze'ésükhöz, le kell győzni a még ma is tapasztalható, idegenkedő szemléletet; be kell tudni építeni az eszközök által nyújtott többletet az oktatási folyamaiba; s arról sem lehet elfeledkezni, hogy ezek az eszközök meghibásodha'nak, Rondoskodni kell karbantartásukról, javításukról. Az általános iskolai oktatás taneszközeit ításának megyei helyzetéről készített körültekintő vizsgálatot a JATE Természettudományi Kara és a Juhász Gyula Tanárképző Főisko'a KISZ-lstálnak bevonásával a Csongrád megyei Néol Ellenőrzési Bizottság mellett működő szociális-kulturális szakosztály. A vizsgálat módszerében is új tapasztalatokkal gazdagított. A főiskolai és egyetemi ha'lgatók népi ellenőrként dolgoztak a vizsgá'atot végző csoportokban, s ezáltal nemcsak Jövendő munkájukra. feladataikra készültek fel, de a társadalmiközéleti aktív részvé'elt is ha-znosan gyakorolták. Ezt a jelentést — melyet a munkabizottság vezetője. Kozma Róbert főiskolai docens terjesztett elő — vitatta meg és fogadta el ez évi első ülésén tegnap, szerdán délután a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, melynek elnöki tisztét Balázs Latos, a NEB megyei elnöke töltötte be. A korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása és a modern oktatási eszközök elterjedése szoros kölcsönhatásban van egymással. Az oktató-nevelő munka eredményességének ez egvlk záloga. A munkabízottság reprezentatív felmérése kiterjedt a megye Iskoláinak minden típusára, épített az iskolákban dolgozó pedagógusok tapasztalataira és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola öt tanszéke oktatóinak véleményére is. A vizsgálat megállapítja, hogy mind a központi, mind a kiegészítő helyi anyagi feltéte'ek szemléltetőeszközök beszerzésére rendelkezésre áll. Figyelmeztet azonban arra. hogy ezeket jobban össze lehetne hangolni. így az átfedések elkerülhetők, illetve a különböző okokból fele-legessé váló taneszközöket olyan isko'ákhoz lehetne juttatni, ahol a7okra szük-ég van. Nem kielégítő az ok'atá-i eszközökről való tájékoztatás sem, nem tart lépést az igényekkel, beszerzésük is gvakran nehézkes. Az oktatási eszközök önmagukban természetesen holt lehetőségek. Szükség van a pedagógusok felkészült-égére, érdeklődésére, továbbképzőé-e is. Első'orban szemléletük átformálását szükséges szorgalmazni. Az okta' ós'echnikai továbbképzés fő bázisa a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a tananvagba beépíts11 képző tevékenvsége mellett a Továbbképzést és Módszertani Intézet, melynek tanfolyamain az elmúlt két évben több mint 100 pedagógus vett részt. A más kénzési formákat figye'embe véve sem megnyugtató a kén, a megye kö-el háromezer pedagógusa körtll aránylag kevesen része-ültek oktatástechnikai továbbképzésben. A vizsgálat tapasztalatai bizonyítják, hogy az iskolák irányító szervei helyesen értékelik a szemléltetőeszközök pedagógiai szerepét, a taneszkőzállomány fejlesztésének fokozását. A fejlesztés egyik lényeges szempontja, hogy csökkentsék az egyes iskolák kijzötti különbségeket Különösen fontos a kis létszámú, egyébként ls hátrányos helyzetben levő, részben osztott iskolák alapeszközökkel való ellátása. A fejlesztés összefügg a személyi feltéte1 ekkel ls. Nem mindenütt biztosított a szakos-ellátottság, s kis számban ugyan, de dolgoznak még az iskoláknál képesítés nélküli nevelők is. Ezek a jelenségek gátolják a továbbképzés rendszerességét. szervezettségét. A felmérés tényei, tapaszta'a'ai bizonyítják, hogy a megye teneszközellntása közepes színvonalú. Ezen belül az egyes tantárgyak e-zközellá ottsága azonban különböző, pé'dá'ü a számtanmái-tan oktatási eszközeinek elláfotl-ága alacsony színvonalú. A gyakorló pedagógusok vé'emónye alapján megál'apították, hogy bár szíve-en és gyakran használják a m-glevő eszközöket annak ellenére, hogy többletmunkával jár. vannak kifogásaik az eszközök használhatóságával és minőségével kapcsolatban is. Hazánkban az oktató-nevelő munka egyik központi kérdé'e napjainkban a „szemléletes oktatás" megvalósítása. Ehk«z nagyon fontos az iskolák korszerű tans7ereilátá',a, és a személyt feltételek biztosítása. E fehodatok megoldásához szükséges a mai helyzet alapos ismerete. Ennek a kiindulópontnak is ada'éka a mezvei Néni EFenőrzé-l Bizottság előremutató vizsgálata; T. L Gyerekrajz-kiállítás Agrokémia! központok — gazdaságosan Ács S. Sándor felvétele A Közművelődési Palota kupolájábah színpompás gyerekrajzokból nyílt kiállítás tegnap délután. A Somogyi Könyvtár Petőfi Sándor gyermekkölcsönzője hirdetett rajzpályázatot a szegedi gyerekeknek. A pályázók olvasmányélményeiket rögzítették a szebbnél szebb, különböző technikával készült munkákon. A pályázat legsikerültebb darabjaiból rendezett kiállítást Dér Fndre József Attila-díjas író nyitotta meg. Ezek a ralzok fogják díszíteni a közeljövőben megnyíló szegedi gyermekkönyvtár termeit. A különböző kategóriákban Kovács Albert Attila ötéves kisfiú. Nógrádi Zoltán negyedik osztályos, Hódosy Ildikó ötödikes és Borbás Lívia nyolcadik osztá'yos tanuló kapott első díjat. Képünkön: A kiállítás egy részlete. Évenként több száz gépet és berendezést vizsgál a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, ugyanakkor részt vesz a mezőgazdasági gépek fejlesztésének hazai programjában, valamint a nemzetközi gépvizsgálatokban. A mezőgazdasági gépesítés fejlesztése alapkérdéseinek kutatásán kívül feladata a gépkarbantartás és -javítás mezőgazdasági üzemi rendszereinek fejlesztése, a gépesítés ökonómiai kérdéseinek kutatása, az új gépek munkavédelmi minősítő vizs' A múlt évben egyik kiemelt kutatási témájuk volt az országos agrokémiai központok kialakítását kezdeményező tervtanulmány öszszeállítása, mindenekelőtt a regionális központok elhelyezésének megtervezése. Ehhez sok egyéb mellett figyelembe vették a kemikáliák felhasználásának távlati alakulását, a vasút- és a településfejlesztéseket. Javaslatot tettek a telepek kialakításának sorrendjére, a szükséges tárházak méreteire, befogadóképességére. Megállapították, hogy egy-egy agrokémiai centrumhoz legát ább 20—50 ezer hektáros körzetnek kell tartoznia azért, hogy az anyagok odaszállftása, tárolása, kezelése és a felhasználás helyére vitele a leggazdaságosabb legyen. Az ökonómiai vizsgálatok kimutatták, hogy a központok a korábbival azonos színvonalú, de annál nagyobb teljesítményű növényvédelmi szolgáltatásokat tesznek lehetővé, a költségek 50 százalékos csökkentésével. Zöldségfogyasztásunk A zöldségfélék a korszerű táplá'kozásban nagyjelentőságúek. Elterjedésüket mégis több ok meghatározza, többek között a gazdasági és szociális helyzet, valamint az adott ország zöldségtermelésének fejlettsége ós intenzitása. A világ zöldségtermeléséről most jelent meg közlemény. E szerint az egy főre jutó fogyasztás alapján négy kategóriába sorolták az országokat. Az első kategóriá-. ba azok az országok kerüllek, ahol az évi 25 kilogrammot nem éri el a zöldségfogyasztás. A másodikba a 25 —59 kilogramm közötti fogyasztású országokat sorolták, míg a harmadikba a fejenkénti fogyasztásszínvonal túlszárnyalja a világátlagot, s 51—100 kilogramm közötti. E csoportban harmadik helyen van Magyarország 87 kilogrammal. A csoportelső Bulgária 96 kilogramma(, Csehszlovákia a második 93 kilogrammal. A negyedik kategóriában már a 100 kilogramm felett, tehát jóval a világátlagot meghaladó fogyasztás alapján sorolták az országokat. Itt első helyen Portugália áll 195 kilogrammal. 1980-ig a hazai zöldségfogyasztásnál is növekedés várható, s az előzetes számítások szerint eléri majd a száz kilogrammot.