Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám
» Csütörtök, 1976. január 22. 3 Brezsnyév és Gromiko tárgyalásai ECissingerrel # Moszkva (TASZSZ) nyev és Andrej Gromiko A Kremlben szerdán meg- folytatta megbeszéléseit kezdődtek a tárgyalások Henry Kissinger amerikai egyrészről L"onyid Brezs- külügyminiszterrel a hadányev, az SZKP Központi szati fegyverrendszerek korbizottságának főtitkára és látozásával kapcsolatos Andrej Gromiko, a Szovjet- újabb megállaoodás előkéunló külügyminisztere, más- szítésének kérdéseiről. Libanonból kárpótolni Szíriát? # Bejrút (Reuter) őrnagy, a szíriai fegyveres Magas rangú szíriai kül- *r6k ,v£zérkaf.i fő?bke döttség érkezett szerdán a Na,dzs! Dzsam,! Vezérőrnagy, 'ibanoni fővárosba, hogy tár- " J*?"® főparancsnoka. A gyalásokat folytasson a liba- kötöttségét nyomban megnőni vezetőkkel a válság ren- után, fogadta Fran. , „jt... ° . , gie libanoni elnök. Hírek szemezéséről. A küldöttséget rint a szíriai küldöttség el\bdel Halim Khaddam szi- sőrendű feladatának a hatérikai külügyminiszter vezeti, kony tűzszünet létrehozását részről Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere között. A tárgyalófelek eszmecserét folytattak a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseiről. Megkezdődött a straT téglái fegyverzet korlátozásával kapcsolatos új egyezmény előkészítését érintő kérdések megvitatása. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán ebédet adott Henry Kissinger, tiszteletére. A baráti hangulatú ebéden Andrej Gromiko és Henry Kissinger pohárköszöntöt mondott. Délután a moszkvai Kremlben Leonyid Brezstagjai: Hikmat Sehabi vezérPúja Frigyes iráni programja t Teherán (MTI) A hivatalos látogatáson Teheránban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter tiszteletére január 20-án Gál Bálint teheráni magyar nagykövet fogadást adott, amelyen megjelent A. A, Khalatbari iráni külügyminiszter, a külügyminisztérium számos vezető munkatársa, a közélet több neves képviselője, valamint a teheráni diplomáciai képviseletek vezetői. Január 21-én Púja Frigyes és kísérete kétnapos vidéki látogatásra utazott Iszfahánba és Shirazba. Az SZKP XXV. kongresszusa Tudományos-műszaki fejlesztés a Szovjetunióban 'A Szovjetunió Kommunis- páratlan fellendüléshez veze- A pártkongresszus küszöta Pártjának közelgő kong- tett a tudományos-műszaki bén e tevékenységből azt a resszusán az ország gazdasá- fejlesztésben. végkövetkeztetést lehet légi feladatainak, az új ötéves Az a t£ny, hogy a Rzov- vonni, hogy a Szovjetunió és tervnek a megtárgyalásán jetUnió gazdasági tevékeny- a KGST-országok kapcsolabelül különleges figyelmet ségében a tudományos és taiban a tudomány és techszentelnek majd a tudomá- műszaki fejlesztés eddig nológla közvetlen termelőnyos-míjszaki fejlődésnek. A nem látott jelentőségre tett erövé vált- A"" a t6kés vi* Szovjetunióban ennek a szert megmutatkozik a szonylatot Illeti, a Szovjetszakterületnek a vezetői — szovjetunió nemzetközi tu- unió a műszaki-tudományos így például Gylsianyi, a Mi- dományos-müszaki kapcso- együttműködés területén is nisztertanács mellett műkő- iataiban is. Ennek legfonto- _ iu _ ,.fil„SnSun dő tudományos-műszaki kér- sabb eleme természetesen a készen áU a külcsonosen el°" désekkel foglalkozó bizottság szocialista országok közötti n?ös & egyenrangú kapcsoelnökhelyettese — ismétel- többoldalú tudományos és latok megteremtésére — ten rámutattak: a szociális- műszaki együttműködés, ami a nemzetközi enyhülés ta társadalmi rendszer külö- amelyet a KGST komplex knmnIpx folyamatának nősen kedvező lehetősége- programja is hangsúlyoz. kompIex folyamatanak ket biztosít a tudományos- Ezek a kapcsolatok a most műszaki fejlődésnek. A terv- elfogadásra kerülő ötéves gazdálkodás feltételei módot tervben, valamint az 1990-ig nyújtanak arra, hogy a leg- terjedő távlati tervben is fontosabb területekre kon- megfelelő hangsúlyt kapnak, centrálják a kutatási és . „_„_ , ,„ , . , fejlesztési erőfeszítéseket. , A KGST-tagállamok jelenleg is csaknem 300 tudományos-műszaki fejlesztési té jelentős alkotóeleme. tekinti, hogy ezáltal megteremtsék a megfelelő légkört a politikai rendezéshez. Kárnál Dzsumblatt, a libanoni baloldali erők egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy a politikai rendezésre vonatkozó szíriai terv lényege a par'.amenti képviselői mandátumok újrafelosztása a muzulmán és a keresztény politikusok között — a lakosság összetételét reálisabban tükröző arányban. A libanoni helyzet központi témája azoknak a tárgyalésoknak is, amelyeket Huszszein jordániai uralkodó folytat a szíriai vezetőkkel Damaszkuszban. Raymond Edde, a Nemzeti Blokk elnevezésű libanoni keresztény párt vezetője, az Egyesült Államokban tett látogatásáról hazatérőben Párizsban adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai vezetők ugyan nem kívánnak beavatkozni a libanoni válságba, de láthatóan örülnének az ország felosztásának. Az Egyesült Államok egyenesen el lenne ragadtatva — mondotta Edde —, ha Libanon muzulmán lakosságú északi és keleti részét Szíriához csatolnák, és ezzel mintegy kárpótolnák Szíriát a Golan-fennsík elvesztéséért Edde szerint az Egyesült Államokban folytatott megbeszélései során az a benyomás alakult ki benne, hogy az amerikai veze tők meg vannak győződve róla: egy ilyen felosztás esetén Izrael is kihasítana egy részt a déli területekből, Litani folyó vidékéből. Közéleti napló A NAGYKÖVET FOGADÁSA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta dr. Matusek Tivadart, hazánknak a Finn Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. TÁVIRAT MALAYSIÁBA Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üivözölte Dattuk Hussein Bin Onn-t, Malaysia miniszterelnökét. hivatalba lépése alkalmából. HAZAÉRKEZETT KARAKAS LÁSZLÓ Karakas László munkaügyi miniszter vezetésével szerdán hazaérkezett a Szovjetunióban és Mongóliában járt delegáció. A magyar munkaügyi szakemberek a Szovjetunióban megbeszéléseket folytattak a szakoktatási együttműködés további szélesítéséről. Mongóliában arról tárgyaltak, milyen segíti séget nyújt Magyarország az elkövetkező öt évben a mongol szakmunkásképzéshez és továbbképzéshez. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Buda István államtitkár fogadta. MAGYARCSEHSZLOVÁK KOHÁSZATI ES NEHÉZ. IPARI TÁRGYALÁSOK ' Január 19—21. között Budapesten tárgyalt Zdenele Pucek csehszlovák kohó- és nehézgépipari miniszter. Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari, valamint dr. Simon Pál nehézipari miniszterekkel, a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről folytatott megbeszéléseket. Egyeztették a további teendőket a vasúti járművek, a kőolajipari és a kohászati termékek gyártásában. A csehszlovák miniszter Leninvárosban megtekintette a csehszlovák közreműködéssel épülő Tiszai Erőművet is. Zdenek Pucek szerdán elutazott Budapestről. Panamaban # Panamaváros Kormányellenes összeesküvést lepleztek le Panamában. Bankárok és nagybirtokosok egy csoportja arra szövetkezett, hogy megdöntse Omar Torrijos tábornok kormányát. Az összeesküvők gazdasági káoszt próbáltak létrehozni az országban, amely — szándékuk szerint — kiváltotta volna a tömegek kormányellenes fellépését Az összeesküvőket letartóztatták. Spanyol tüntetők # Madrid (Reuter) nagy ellenzéki tömörülés —: a demokratikus platform és Gumibotokkal, könnygáz- a demokratikus tanács — gránátokkal és füstbombák- szervezte a spanyolországi kai támadtak rá roham- sztrájkhullám támogatásárendörök kedden Madridban ra, a bérkorlátozások mega miniszterelnöki hivatal szüntetése, a teljes amneszelé felvonuló tüntetőkre. Az tia és a politikai szabadestére tervezett nagyszabású ságjogok biztosítása érdekétömegdemonstrációt a két ben. A szovjet kormány leg felsőbb tudományirányílási mto doTgTmak^rsMhango'íZerVez AUir ^Udf°fmA" Az 1980-ig terjedő idő';yos ,6?tB'zoUft szakban körülbelül 900 kuEz alakítja ki a tudomány tatás, témán működnek 1 't^í8 .taVlflt,itfej,r7-tt" együtt a KGST-tagállamai. senek íobb iranyaiL Emel- , ... ett javaslatokat terjeszt a , Ennek a tudományos mun"dinlsztertanács és a Terv- kának a kar5tfit,az a több hivatal elé a tudományos és ™nt ™ többoldalú egyezmúszakl vívmányok népgaz- ™eny «dja meg, amelyet a dasági alkalmazására. KGST-országok egymással A jelenlegi helyzetben en- aláírtak. Ezek az energia és nek az utóbbi tevékenység- energetika területétől a gépnek különleges jelentősége gyártásig és az élelmiszervan. 1968 őszén ugyanis a termelési ágazatok párt- és kormányhatározat eSés* . sorában irányozzák BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szögei fusfontiáovés technikatörténetből született a termelés és a tueló a közös tudományos-műdományos műszaki fejlesztési szakl. fejlesztési tevékenysétevékenység kapcsolatának fet: A 70 egyezmény gyakorszorosabbá fűzésére. A cél a megyalósításaban a tudományos munka gazdasá- AGCT-országok tobb mint gi hatékonyságának növelése 1500 tudományos kutatóin lévolt, illetve az, hogy a kor- reszt. Tevékenysészerű technikát gyorsabban Rüket 43 koordinációs kózvezessék be az iparba. Más P°,nt és_ 12 erre a célra létszóval: hogy a tudománvtól rehozott nemzetközi szervea termelésig terjedő „átfutási 3x1 »ranyitja. időt" csökkentsék. Éppen a Szovjetunióban Ez a határozat számos folyó tudományos és műszarendkívüli fontosságú gya- ki kutatás és fejlesztés színkorlati intézkedést tartal- vonalának gyors emelkedése mázott. Így például a tudo- miatt n legfejlettebb tőkés mányos intézetek felelőssé- országok is egyre nagyobb Rét kiterjesztették, és háló- érdeklődést mutatnak a zatukat úgy szervezték át, nemzetközi együttműködés hogy lehetővé váljék Közvet- iránt. Je'enleg a Szovjetlen kapcsolatuk a termelői uniót 14 fejlett tőkés országegyesülésekhez. Fokozták a hoz (közöt<ük a technológiaitudományos "kutatómunka in- lag élen haladókhoz) fűzi tenzitását a vállalatoknál. S kormányközi együttműködénem utolsósorban: a tudo- si megállapodás. Emellett a mányos és műszaki fejleszté- Szovjetunió tudományos és si tevékenység területén új műszaki fejlesztési politikáösztönzési rendszert dolgoz- ja nagy jelentőséget tuiajdotak ki. Ennek lényege az, nít egyes vezető cégekkel és hogy az anyagi ösztönzést a a tőkés országok tudományos tudományos műszaki fejlesz- intézményeivel létrehozandó tés tényleges népgazdasági munkakapcsolatnak. Jelenleg — tehát termelési — haté- 160 ilyen jegyzőkönyv vagy konyságától tették függővé! egyezmény van érvényben a Mindez még a szovjet gaz- Szovjetunió és a tőkés partdasafíe^y Wftánei|bea aerek köaéU. . - - . 3& A malomipar további kiemelkedő képviselője volt Szita József, aki miután elvégezte a szegedi felső ipariskolát, Drezdában malomipari tanulmányokat folytatott, és később ugyanott malomszerkesztő tervezőmérnökként is dolgozptt. Az orosházi Tóth-féle malmot az ő tervei szerint építették, és több malomipari gépet szerkesztett szakmájának. A Pilnecki Gusztáv által alapított malmot 1927-ben vette át, és saját tervei alapján modernizálta. Ezt követően 200 mázsa terményt őrölt malmában naponta. Szőregen működött Bosnyák Ferenc darálómalma, amely 1940-ben gabonatisztító üzemmel bővült. A paprikaőrléssel volt kapcsolatos Hud.dk Dezső paprikakikészftő telepe, amelyet 1938-ban létesített félkész termék előállítására, amit aztán a Hangyának adott el. Szeged további jelentősebb malmai: a Hattyas soron üzemelt Alföldi Gőzfűrész és őrlőmalom, a Lichtenegger Gyula gabona- és pap*ikamalma, Milkó Vilmos és fia gabonamalma, amely a Rigó utca 23. nzám alatt volt. továbbá a Peregi-féle paprika- és gabonamalom, a Sárkány utca 6. szám a'att. Kizárólag gabonaőrléssel foglalkozott a Szegcd-alró'anyai Iparvállalat RT. A Szabadság tér 13. szám alatt volt a Szézsi-féle gabona- és paprikamalom, valamint a Rókuri feketeföldeken üzemelt Szegegedi Mezőgazdasági Ipari RT, amely főtevékenységében ugyancsak gabonaőrléssel foglalkozott. Szeged iparára a 19. század derekáig főként az volt jellemző, hogy helyi nyersanyagokat dolgozott fel, kézműipar-jelleggel. Ennek néhány ága hamarosan nagy hírnévre tett szert, az itteni tarhonyát, az itt kötött szitákat, az itt készített bicskákat és a szegedi papucsot országosan is ismerték. Az üzemalapftásokkal és az ezek finanszírozásával létrejött bankok és takarékpénztárak megalakulásával továbbra is jelentős szerep hárult a kisiparra. Első késeseink közül való Dobó Szilveszter, aki 1900-ban létesítette önálló műhelyét, majd 1905-ben Amerikába vándorolt ki. Kilenc évig élt New Yorkban, és csak azt követően tért vissza Szegedre, szakmáját folytatni. Az első világháború utáni kilátástalan gazdasági helyzet miatt ismét Amerikába vándorolt ki, és ott halt meg, nagyra tartott iparosként. Elismert lakatos ember volt szakmájában Fodor Ferenc, aki előbb önállóként dolgozott, majd a dohánygyár szolgálatába lépett. Balogh Géza orvosi műszerész Budapesten szerezte meg ismereteit, majd azokat Bécsben továbbfejlesztette. Szülővárosába 1921-ben tért vissza, és ekkor megalapította BEGE nevű üzemét a Híd utcában. Üzemét a kor műszaki színvonalának megfelelően, modernül rendezte be, és termékei az egész ország területére eljutottak, a gyógyítást és a gyógyulást sikeresen szolgálva. A személy- és tehergépkocsik jelentősebb elszaporodásával megjelent az autószerelő ipar is. A felső ipariskolai végzettséggel rendelkező Joó Gyula Murka Istvánnal és Szabó Andrással társas viszonyban 1933ban nyitott autó- és gépjavító műhelyt. Murka István Szabó Andrással közös autó- és gépszerelő műhelyét 1926-ban létesítette, és felszereléseik közül nem hiányzott az esztergapad, a gyalupad és a hengercsiszoló gép sem. Barna István késes, miután küröldön megszerezte szakismereteit, önálló üzemét 1932-ben alanította. A hazai felvevőpiacon túl külföldre is termelt, leginkább Jugoszláviába és Afrikába szállított. Deutsch József sas- és fémé;atudejét 1904-ben alapja totta, a Cserzy Mihály utca 4. szám alatt. Tevékenységi körét 1920-ban gépműhellyel egészítette ki. Termék?! közölt mezőgazdasági, szövőipari és kenderfeldolgozó gépek szerepeltek. Privlnszky József mérlegkészítő mester műhelyét a Boldogasszony sugárút (ma Április 4. útja) 3. szám alatt rendezte be. Többféle mérleget gyártott, de emellett foglalkozott mérlegek javításával is. Mérlegeit az egész ország területén alkalmazták, éa megbízhatóságáért nagyra értékelték. Deák József kés-, acél- és fémáruüzemét 1912-ben létesítette. Termékel nemcsak itthon, hanem külföldön is kelendőek voltak. Horváth Vendel vasszerkezeti gyárát németországi tanulmányútjáról történt hazatérte után, 1914-ben alapitotta, és kora követelményeinek megfelelő készítményeket állított elő. Szántó István komoly felkészültségű műszerészműhelyt nyitott 1922-ben a városban. Richweisz János, miután szakmai felkészültségét a Ganz-Danubiusi gyárban elsajátította, vas- és fémöntödéjét a Cserzy Mihály utca 18. szám alatt hozta létre, fémöntvények és fémalkatrészek előállítására. Glück Imre műszaki anyagokat értékesítő vállala'át 1931-ben alapította, kisebb javítóműhellyel egybekapcsolva. A Barna Endre-féle kés-, acél- és fémárugyár a harmincas években alakult. Államosítására 1948-ban került sor A jelenlegi Kéziszerszámgyárnak központi magvát ez az üzem adta, és ehh°z járultak még a Tárkony-, a Fejős-, a Beke-, a Kókai-, a Haramász-, a Brindzen- és a Turiféle kés- és fogógyárak. Tóth Kálmán bádogos és vízvezeték-szerelő, miután műhelyét 1934-ben megnyitotta, mindjárt jelentós munkát kapott, a szegedi egyetem vízvezeték-munkálatainak elvégzésével. Kmetty János központi fűtési és egészségügyi berendezéseket gvártó üzemét 1935-ben létesítette. Több szegedi ésr főváros) székház egészségügyi berendezésének és a csepeli szabad kikötő ivóvíz-berendezéseinek elkészítése, valamint felszerelése fűződik nevéhez. (Folytatjuk.1.