Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

6 i Szerda, 1976. január 21; 5 Olvasás és társalgás idegen nyelven Aki már többé-kevésbé Bála Műve'ődésl Központ­elsnjátított egy vagy több ban máris várják a jaient­idegen nyelvet, érthetően kezőket, részvételi díj egv arra törekszik, hogy meg is hónapra •10 forint. Az idegen őrizze tudását. A „recept" nyelvű beszélgetések dél­közismert: minél többet ol- után 5 órakor kezdődnek, vásni, m'nden lehetőséget este 7-lg tartanak. A folyó­megragadni a beszélgetésre, iratolvasó hétfőn, kedden, s ha módunkban áll. időn- szerdán és pénteken délután ként külföldre utazni, ere- egy órától este hétig, szom­deti környezetben ismerked- baton délelőtt 9-től 12-ig. és ni a nyelv törvényszerűsé- délután 1-től este 7-ig tart geivel. A nyelvtanulás változatai közül a Bartók Béla Műve­lődési Központ a legké­nyelmesebb, legkézenfek­vőbb megoldást kínálja. Február 1-től, csütörtök és vasárnap kivételével min­dennap nyitvatartó folyó­Ira tol vasójában — a föld­szinti teremben — orosz, angol, francia, német és olasz napi-, hetilapok, Idő­szakos folyóiratok, képes magazinok, irodalmi, művé­szeti, földrajzi és egyéb té­májú idegen nyelvű újsá. gok állnak az olvasók ren­delkezésére. Persze bárki kedvére böngészhet a ma­gyar nyelvű újságok és fo­lyóiratok között is. Az Ízlésesen berendezett, kellemes hangulatot árasztó folyóiratolvasó bizonyára rövid idő alatt népszerű lesz.. Megnyitásával mérsék­lődnek az egyetemi és a So­mogyi-könyvtár gondjai is. A Bartók Béla Művelődési Központ meglepetést is tar­togat: február 15-től — a TIT segítségével — társal­gásokat rendez azok számá­ra, akik egy-egv nyelvben tovább akarják képezni ma­gukat. Az angol, német és francia nyelvű beszélgetések vezetésére k'váló tanárokat kérnek fel, akik anyanyelvi szinten beszélik az addtt idegen nyelvet. De gondol­nak az orosz anyanyelvű la­kosságra, ,áz orosz nyelv is­merőire is. Számukra külön társalgásokat hlrde'nek, ezek időnont járói a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat. A társalgási klub programját idegen nyelvű előadások szí­nesítik: alkalmanként a fő­városi Irodalmi Színpad mű­sorát láthatják az érdeklő­dők. A társalgásokra a Bartók nyitva. Automatizált új sütőüzem Automata gépsorral fe'sze re't új sütőüzem műszaki át­adását tartották kedden Fak son. A konzervgyár környé­kén épített korszerű sütő üzem hazai kemencédben különféle péksüteményt tíz­ezerszámra, tizennégy méter hosszú, szovjet gyártmányi' kemencéjében pedig tíz ton­nánál több kenyeret sü'het­nek 24 óra alatt. Az új üzem jelentősen javítja a leendő „atomváros" — Paks ke­nyér- és péksütemény-cllá­tását. (MTI) Javult a helyzet a víz­betöréses aknában Keddre virradóra Vala­mennyit javult a helyzet a Vízbetörés sújtotta sárlsápi 19-es aknában. A bánya fel­sőbb szintjén levő főszivaty­tyúállomást elérte a Víz a'.á került déli bányamező felől érkező víztömeg, s nyomban megkezdték felszínre szlvaty­tyúzását. Most ezen a felső szinten folyik teljes erővel, éjjel-nappal a védekezés. Az oda áramló karsztvíz meny­nylsége egyelőre nem halad­ja meg a szivattyúállomás kapacitását, s ezt kedvező jelnek tekintik a Dorogi Szénbánya Vállalat vezetői. Minden eshetőségre felké­szülve megkezdték még egy percenkénti 5 köbméter tel­jesítményű szivattyú felsze­relését. A bánya mélyebb részein változatlanul tombol a nagy erejű áradás, de a felsőbb szinten egyelőre eredménye­sen védekeznek a bányászok. Schnoppel János, a Dorogi Szénbányák műszaki igazga­tóhelyettese a mentésről el­mondta: amennyiben nem fokozódik a vízbetörés és 'váratlan körülmény nem akadályozza meg a szivaty­tyúk zavartalan munkáját, remény van arra, hpgy a felsőbb szinteken megállít­sák a víz emelkedését, to­vábbi előrenyomulását és megmentsék a gazdag szén­mezőt rejtő bányát. (MTI) Mégis ishet Ledarálják a marhahúst is Lapunk ez év január 3-i számában Konok hentesek címmel cikkben tettük szóvá a szegedi háziasszonyok pa­naszát. Azt, hogy a hentes­üzletekben általában nem da­rálták meg — kérésre sem — a marhahúst. A panasszal kapcsolatban tájékozódtunk a szegedi ÉLIKER-nél, amely­nek 26 üzletében árusítanak marhahúst is. Beszélgettünk hentesekkel is, akik legszí­vesebben kitértek volna a háziasszonyok panasza elől, Földrajzi Acta A közelmúltban Jelent meg a szegedi József Attila Tu­dományegyetem földrajzi tanszékeinek 1975. évi kiad­ványa, az Acta Gsographlca. A 125 oldalnyi, gazdagon lusztrált tanulmánykötet 11 szerző tíz tanulmányát közli angol nyelven. Ez a kiad­vány is nagymértékben hoz­zájárul a tanszékek külföldi kapcsolatainak bővítéséhez. Dr. Jakucs László A talaj­vizek és a mezőgazdasági ta'ajok olajszennyeződésé­nek kérdései a magyar me­dence déli részében című tanulmánya nemcsak széles körű vizsgálatok alapján elemzi a kérdéskört, hanem fontos ada'ékokkal is járul a környezetvédelmi felada­tok megoldásához. A ta'aj­hőmérséklet szerepe a kü­lönböző expoz'ciok denudo­tív irányításában karsztos területeken címmel készített dolgozatot dr. Bárány Ilona. Dr. Fehér József tanulmá­nya — Az artézi kutak gá­zos vizeinek területi és mélységi elő'ordulási rend­imre a magyar medence déli részén — a gyakorlati munka számára is hasznos megéllap'fásokat tartalmaz. Az Észak-amerikai meíéor­kráterek morfológ'ai elem­zését és összefoglalóját tar­talmazza dr. Dojcsák Győző Különös felszíni forma a meteorkráter című munká­ja. Több éves kutatómunka szintézise dr. Krajkó Gyula tanulmánya: Magyarország gazdasági körzelbeosztásá­vel összeíüggő elvi- és mód­szertani kérdések. Három kutató — dr. Mó­ricz Ferenc, dr. Krajkó Gyu­la és Abonyi G-juláné dr. — közös munkája, A fejlettségi szint mérése című dolgozat hazánk alkörzet.inek mező­gazdasági fejlettségi szint­differenciáltságát mutatja be faktoranalízis modell alap­ján. Dr. Diibrenle ZoVánv.z, dr. Mészáros Rezső és dr. Csatári Bál.ni Dél-Dunántúl példáján a települések köz­lekedés íoldrajzi helyzetinek meghatározását elemzik. A specializáló mérésének mód­szere címmel dr. Móricz Fe­renc, dr. Krajkó Gyula és Abonyi Gynláné dr. készí­tet t tanulmányt, melyben a szerzők által kido'go-ott módszer alkalmazásával elemzik hazánk területegy­ségeinek a specialízáció felé megnyilvánuló differenciált­ságát. Dr.Döb.en'e Zoltánné Az É-zak-magyarország' makrokörzet ipari fejlesz­tési sz(ptje című cik'-e az elemzett terület helyét je­löil ki népgazdaságunk rendszerében. A népesség mobilitására';: folyamatait vizscálja d". Tóth József és dr. Tánczos Sz. László Kí­sérlet a migráció részletes, komplex területi strukturá­lis analízisére című munká­ja. mondván: a marhahús dará­lására nincsenek berendez­kedve, mert általában egy üzletben csak egy daráló van, amelyben, ha disznóhúst darálnak, abból mindig visz­szamarad valamennyi, követ­kezésképp utána nem lehet benne marhahúst darálni. Ezt és a többi érvet sem tudtuk elfogadni a háziasz­szonyok nevében, mert a hentesüzletekben a marha­hús lcdarúlásával nem szí­vességet teznek, hanem szol­gáltatást latinak el. Cikkünk megjelenése utá­Csl'tás János, a szegedi ÉLJ­KER Igazgatóhelyettese ér Kádár János, a vállalat osz tály vezetője együttesen cl rendelték, hogy minden üz­letükben, ahol tőkehúst ír árusítanak, a vásárlók kí­vánságára kötelesek ezután ledarálni a marhahúst. Hogy azt meg is tehessék a hen­tesek, a vállalat vásárolt hentesüzletei számára 18 ké­zidarálpt, hogy ne legyen fennakadás. A hentcsüzletek­nek küldött körlevélben Csi­kós János igazgatóhelyettes hangsúlyozza, hogy a marha­hús darálására ugyanazok az előírások érvényesek, mint n sertéshúsra. Nem lehet előre ledarálni, csak a"t a dara­hót, amelyet a vásárló kivá­laszt és leméret. Fontos ezt hangsúlyozni, mert egvesek Tingreicdkc^-ejj az el "írások­ról. Jó tehát, ha a hnziasz­szonyok is tudják — és ra­gaszkodjanak is hozzá! —, hogv nem lehet nekik előre larált húst kiszolgálni. L. F. T íz éli Lenin képé! őrzőm... Részlet Anrírei Anztrejev amlókáratalbúi ff MOTTÓ: 1321. janiul- ?trSn halt meg Vlagyimir IIj'cs Lenin. Sokan írtak már Lenipről, a nagy teo­retikusról és forrada'márról. Bizonyára a jövőben sem kevesebben folytatják majd életének és tevékenységének Uuiatását, hiszen a leninizmus — a kommunizmu­sért folytatott harc kimeríthetetlen erő­forrása. Jómagam 1920 márciusában, a IX. párt­kongresszuson ismerkedtem meg szemé­lyesen Leninnel. Ekkor választottak meg először a Központi Bizottság tagjává és már eldöntött kérdés volt, hogy a Szak­szervezetek Központi Tanácsában fogok dolgozni. Szünetben megkeresett Kali­nyin, aki még Pétervárról ismert. — Lenin szeretne látni — mondta. Nagy izgalom fogott el, hiszen mind­össze 25 éves fiatal pártmunkás voltam. Az elnökségi szobában ICalinyin megszó­lította Lenint, aki valakivel beszélgetett: — Nos, Lenin elvtárs, itt van az új köz­ponti bizottsági tagunk, Andrejev elvtárs. Lenin nyomban hozzánk fordult: — Nagyszerű, akkor ismerkedjünk meg — keményen kezet szorított velem, majd a vállamra tette a kezét, mintha már ré­gen ismerne. — Ha Jól tudom, az Urálból? — kér­dezte. S máris e'áraszlott kérdésekkel: — Dolgozik-e minden uráli gyár? Kolcsak után milyen a parasztság hangulata? Ad­nak-e-nekünk gabonát? — és így tovább. Lenin soha nem elégedett meg az álta­lánosságokkal, mindig a tények érdekel­ték. Az első pillanatban érthetően zavarba jöttem, de aztán egyszerűen ment min­den, s elmondtam, milyen a helyzet az Urálban. — Most tehát már Moszkvában fog dol­gozni, a Szakszervezetek Központi Taná­csában — mondta, miközben szóltak, hogy folytatódik az ülés. Egész életemre emlékezetembe vésődött ez az első találkozás Leninnel. Mennyi kedvesség, melegség áradt e rendkívül egyszerű, figyelmes emberből. A tömegek utolérhetetlen, ideá'is vezére állandó kapcsolatban állt az emberekkel. Életszükségletének tartotta, hogy munkás­gyűléseken beszéljen. Arra törekedett, hogy mindig Ismerje a tömegek hangula­tát, azt, hogyan élnek az emberek, van-e valami, ami miatt elégedetlenek a mun­kások.' Gy&krgp meghívta magához a szakszervezeti aktlvis'ákat, hogy ezekről a kérdésekről beszélgessen velük. . Igazi elvhű ember volt, soha nem tett engedményt, amikor a párt politikájáról volt szó — ebben sem tekintély, sem ba­ráti kapcsolatok nem befolyásolták. Egész életében küzdött az Idealizmus minden megnyilvánulási formája ellen, az egye­dül he'yes, dialektikus materialista világ­nézetért. Gyűlölte a munkásosztály ellen­ső^cit. De gyűlölt minden tekintélytiszteletet és hízelgést ls, igényes és szigorú volt, de soha nem kegyetlen. Elevenen él bennem sajátes hanghordozásának, jellegzetes mozdulatainak em'éke is. Tagja voltam annak a küldöttségnek, amely a Kom'.n'ern III. kongresszusán pártunkat képviselte. Ismét láttam Lenint. A Nagy Októberi Forradalom bölcsője, Pétervár munkásai nagy felvonulással kö­szöntötték vezérüket és a kongresszus küldötteit. A Téli Palota előtti téren tar­tott nagygyűlésen Lenin beszélt. Ma is magam előtt látom, amint oldalán Gorkij­jal és a kongresszusi kü'döttekkel felvo­nult, piros kokárdával, vörös szegfűvel a gomblyukában, vidáman, elégedetten me­netelt. A kongresszus elnökségének megvá­lasztása után — ennek Lenin ls tagj3 volt —, a napirend és az ügyrend jóvá­hagyása közben figyelmesen végignézett a küldötteken, s bár a teremben ünnepé­lyes hangulat uralkodott, végigsietett a széksorok között, mert a hátsó sorokban egyik harcostársát látta meg. Ha jól em­lékszem, Selgunov volt nz. Hozzásietett, megölelte, megcsókolta. Az egész terem lelkesen fogadta ezt... A Komintern III. kongresszusát Szov­jet-Oroszország munkásai és parasztjai neváben Kalinyin köszöntötte, majd Le­nin lépett a szónoki emelvényre, hogy megtartsa beszámolóiát a nemzetközi helyzetről. A terem Éljen Lenin! kiáltá­sokkal és hosszan tartó ovációval fogadta, Lenin a nemzetközi helyzet átfogó ér­tékelésével kezdte beszámolóját. Mélyre­ható, marxista elemzést adott az első vi­lágháború időszakában kialakult gazda­sági és politikai helyzetről, s az imperia­lizmusnak a háború után kiéleződő el­lentmondásairól Az elemzésből levonta a megfelelő köve'keztetéseket és megfo­galmazta a Kommunista Internaeionálé­hoz csatlakozott proletárpártok feladatait. Lenin ebben a beszédében is kifejezte meggyőződését, hogy nz egész világon győz a prpl.etárforradalom. Sok-sok éve nincs már közöttünk Vla­gyimir Iljics. Én mégis, mint oly sokan, az élő Lenin képét őrzöm. (APN—KS) Ko'légum Leninvárosban Több mint 200 ipari ta­nuló részére négyszintes kollégium épül Leninváros­ban. A csaknem húszmillió forintos beruházás — a ter­vek szerint — 1977-re ké­szül el. Siófokon a nyárra készülnek A Balaton „fővárosában". Siófokon készülnek a nvári s-.ezonra. Balatonújhelv tér­ségében, több mint fél kilo­méter hosszúságban, 40 mé­ter szélességben mindenki számára „kinyitják" a Bala­tont: eltüntetik a kerítése­ket, s Hányt képednek ki, előkészületeket folytatnak e városközpont parkosítására A szállodasor környékén, mintegy hét kilométer hosz. szúságban, víz- és szenny­virrekonstrukeíól haj'ana'­végre. A városban újabb két r,agy parkoló helyet épí­tenek. Ki tud többet a szakmáról? Fáitnillis alap halászlé A téli nagv halászatok zsákmányát a Szegedi Kon­zervgyár is kihasználja ter­melésének növelésére: olyan receptet dolgoztak ki, amely hasonló a szegedi halászok fö.zési-füszerezési módszeré­hez, azzal a különbséggel, hogy a halászlét nem kell azonnal elfogyasztani — hosszú hónapokig is frissen marad a tányéron. Éhhez ter­mészetesen olyan fémtányért használnak, amely a kon­zervdobozokhoz hason'óar lezárható. Ebben a félkilós hal tezléadag felmelegíthető és természetesen el ls fogyaszt­ható belőle. Az idény végéig mintegy félmillió adag ha­lászlét készít a Szegedi Kon­zervgyár ezzel az új, korsze­rű tartósítási-csomagolási módszerreL Ács S. Sándor felvétele Oldalfalat hegesztenek a tanulók egy fölújított autóhoz Szakmunkástanulóknak a nesterség fogásait átadni na­gyon szép feladat. Ilyen sze­rep jutott a Volán 10. Válla­lat Satalov I. szocialista bri­gádjának is, amelynek tagjai Kócsó Antal brigádvezető irányításával a leendő ka­rosszérialakatosok oktatását /álla'ták. A másod- és har­madéves fiatalok a 600-as Ipari Szakmunkásképző Inté­:etben sajátítják el az elmé­'eti ismereteket, a Volánnál ">eiig tapasztalt munkások­tól, valamint Halápi József szakoktatótól megtudják, ho­•>van kell dolgozni. Kikala­sálják és újrafestik a kiselej­tezett teherautók vezetőfül­kéit, fölújítják a régi plató­kat, megjavítják az akkumu­látorládákat, átalakítják a korszerűtlenné vált tartályo­kat. Ugyancsak gyakorta és kedvvel hozzák rendbe a ka­rambolozott gépkocsikat. Tavaly 46 új teherautót vásárolt a Volán, s azokhoz is a tanulók készítettek pla­tókat és ponyvatartó vasakat. A megyei tanács egyik osz­tályának egy kiselejtezett, majd fölújított autóbuszt ad­tak át, két úlszegedi óvoda játékparkjál pedig hintával, illetve egy vezetőfülkével gazdagították. E napokban bonyolítják le a Szakma kiváló tanulója verseny selejtezőit. A Volán tanműhelyében a vállalat legügyesebb tanulói és a szomszédos autójavító fiatal­jai vetélkednek; közülük né­gyen vehetnek részt a feb­ruár U-i megvei döntőn.

Next

/
Thumbnails
Contents