Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

4 Kedd, 1976. január 20." Morvaországi jegyzetek 2. Az ipar „doyenje y* Brno legrégibb iparága a venféle típusú gépet készítextllipar. Gazdag német tenek, elsősorban a koníektextilgyárosok éltek valami- cióiparnak, a cipőgyáraknak, kor a városban. A még ma a börruhakészítő iparnak, és is meglevő gyárakon látszik, különféle vászonáruk (sáthogy a múlt század végén, rak, hátizsákok stb.) varrávagy közepetáján építhették sára alkalmas gépeket találA VLNENA textilipari hatunk a gyártmányok könagyvállalat hat gyárat fog- zött. Tapasztalhattam: a Ial magába, és 4200 munkás- gyár együtt él a városkának nyújt megélhetést Leg- val, mondhatnánk, a te'.eoüfőbb termékük a gyapjúszö- 1 lés gondja és öröme a gyár vet, a lakástextília és — ha gondja és öröme. És megtörném ls valami nagy mennyi- dítva. A Minerva gyár az sérben, évi 5000 négyzetmé- elmúlt ötéves tervben 72 later-el — a textilkép. Ottó kást adott do'gozóinak, és Silhavy Igazgató elmondta, anyagilag ösztönzik, támohogy a?, elmúlt ötéves terv- gatják a magánházat építő időszakban 200 millió koro- dolgozókat. Nemrégiben kénát költöttek korszerűsítés- szült el a városka fedett re, elsősorban az elavult gé- uszodája, amelyet teljesen a pek cseréjére. A szövőgépek varrógépgyár finanszírozott, többsége hazai gyártmány, Az üzem mellé építették az a cérnázógépek lengyel, az óvodát, amelynek „nyitvaelőkészítőgépek pedig szov- tartási ideje" a műszakkezjet készítmények. Jellemző déshez és befejezéséhez igaa termelékenyság alakulásé- zodik. A gyári klubot is bárra, hogy az öreg gépekből ki látogathatja belépő nélegy szövőnő csak négyet ke- kül. Azt mondják, elképzelzelhetett, de még az is meg- hető. hogy egy fiatal így erőitelő volt. Az új szövőgé- kezdi:' megismerkedik a pékből egy leány nyolcat, klubbal, az ott zajló élettel, sőt tizenhatot ls irányíthat, haverokat szerez, akik a varkezelhet rógéogyár Ifjú munkásai, s Ahol lehet, három mfl- a következő, belép a barátok szakban működnek a gépek, munkahelyére, velük együtt Gondjaik nagyjából meg- dolgozik, egyeznek a magyar textil- A 7200 dolgozót foglalkozgyárak gondjaival. Anyagi tató prostejovi ruhagyár Jeösztönzéssel próbálják a har- len'eg kontinensünk legnámadik műszakban dolgozó- gyobb konfekcióüzeme A kat érdekeltté tenni. Órabé- csillag formájú O P. Prosriikre még plusz 3 korona te.'ov építésekor a legkorszepótlékot adnak. Az átlagke- rűbb üzemszervezési megölésetek különben 1920 koro- dásokat alkalmazhatták. A na körül mozognak, van, aki köznonti gyárban a muhkacsak 1500-at keres, viszont termeket összekötő folyosók nem kevés azoknak a szövő- hossza tizennyolc kilométer, nőknek a száma, akik 3000 Férfi- és női ruhákat, felkoronát visznek haza havon- öltőket készítenek igen nagy ta. mennyiségben. Évente 4,2 A textilgyár a lehető leg- miUió ^„b öltöny készül, többet nyújt szociálpolitikai fe]é küUa!dön ad_ területen Érthetően a nőpo- , A , ,,, litlkai kérdések vannak elő- i4k el Az otven százalékos térben. A fizetések évente ezport megoszlása: Szovjetátlagosan 3,5 százalékkal unióba 27, a tőkés országokemelkednek. Mondják a szö- ba 23 százalék kerűl vőnők, hogy ez csak ebben ... _ . . az ötéves tervciklusban va- Végignéztünk egy varrodai lósult meg teljes egészében, szalagot Különösképpen mert korábban nem volt nem tér el semmiben a náilyen stabil és egyenletes A lunk is ismert ruhagyári megbízható keresetemelkeműhelyektől. Ami mégis több, az a szó szoros értelmében a többet jelenti, vagyis összesen 7200 dolgozót. Persze, van újdonság a ie:hnológiai sorrendiségben. Mindent praktikusan elő tudnak készíteni, az időt és a gépeket maximálisan kihasználják, s nem utolsósorban a ma ismert legkorszerűbb techfiikai berendezésekkel rendelkeznek. A vállalat dolgozóinak 80 százaléka nő, és irigylésre méltóan fiatalok, mivel az átlagos életkor mindössze huszonhat év. Érdeklődjem a munkaerőhelyzetükről, hiszen azt tudtam, hogy a vállalat székhelye, Prostejov nem valami nagyváros, s persze más üzemek is vannak a településen és környékén. — Fájó pontra kérdezett — nézett vissza elgondolkodva az Igazgató. — Arról nem is szólva, hogy jelenleg 1200-an vannak odahaza gyermekgondozási segélyen. De ennél a kérdésnél álljunk meg egy pillanatra Aki második gyermekét szüli és 24 hetes fizetett szabadság után még két évig odahaza marad havi 500 korona fizetéssel, annak mi lehetővé tesszük, hogy az általa megre'eló szabad idejében bejárjon négy-öt órára, vagy amennyit akar dolgozni. Ezt sokan Igénybe is veszik, vagy a nagymamai kisegít, esetleg a férj átveszi néhány órára a kisbaba ellátását, őrzését. Rendkívül ^használják a környező falvak fiataljainak e'helyezkedésl vágyát. Mert nmíg a kislányok, s a fiúk Is az általános iskolába járnak, a gyár képviselői gyakran fölkeresik őket, üzemlátogatásra invitálják az osztályokat, esetleg kirándulásaikat szervezik és anyagilag is támogatják. Nem hiszem hogy rossz ízű csábítás, csalogatás volna ez. Gazdagít István T ttbbef, korszerűbben fl mezőgazdaságban is magasabb a mérce Az új esztendővel új ötéves tervet is kezdett népgazdaságunk. A tő szempont a hatékonyság növelése 1970-ban. A tervek is eszerint készülnek. A párt- és gazdasági szervek közleményeikben azt az alapkoncepciót határozták meg, amelyet a gazdaságoknak mindenekelőtt szem előtt kell tartani. Az új közgazdasági szabályzók is a gazdaságosság és hatékonyság növelését serkentik. A gazdaságok és üzemek vezetőit az importból származó eszközök — mint az üzemanyag, műtrágya, növényvédő szer, fehérjetakarmányok áremelkedése —, és a beruházási eszközök állami támogatásának csökkenése arra késztetik, hogy felkutassák azokat a hazai gyártmányokat, eszközöket, anyagokat, amelyekkel a gazdaságosságot, a takarékosabb termelést elősegíthetik. /•I A mezőgazdaságnak a Jövőben is az a szerepe, hogy a lakosság élelmiszer-ellátását biztosítsa, s az exportlehetőségeket kihasználva, népgazdaságunk külföldi fizetési mérlegét javítsa. Az új terv a mezőgazdasági termelés 4 százalékos növekedését irányozza elő, melynek megvalósulásához a felté'eiek biztosítottak. Az elmúlt idő-.znkban befejeződött a termelőszövetkezetek üzemi koncentrálódási folyamata, s kialakultak a megfelelő üzemi méretek. A modern technika felhasználásával növekedett a műszaki bázis, s az újabb termelési eljárások, iparszerű rendszerek bevezetésére és elterjedésére ls lehetőséget biztosítanak a jelenlegi üzemi méretek. A gazdaságokon a sor, hogy a sok új technikai, technológiai eljárást megismerjék, 8 üzemi szinten továbbfejleszszék. Különösen fontos ez megyénkben, ahol az ipari termelési rendszerek elterjedése és kialakulása jóval elmarad az országostól. Pedig az agrotechnika gyors továbbfejlesztését indokolja az is, hogy az élőmunka, a mezőgazdasági keresők száma tovább csökken. A csökkenő kézi munkát gépekkel, berendezésekkel, technikai megoldásokkal kell helyettesíteni. A növénytermesztés növekedése 1970-ban 6 százalékos lesz. Gabonából az 1975. évinél 6—7 százalékkal több termés betakarítására lehet majd számítani. Ez részben a vetésterület növekedéséből, részben az új fajták bevezetésével megnövekedő hozamemelkedésből adódik. Szükséges a felkészülés a lobb és gazdaságosabb tárolási feltételek biztosítására, a szállítási veszteségek csökkentésére. Mindannyian ismerjük azt az aratási időszakban látható képet, amikor az utak mentén vastagon elszóródott gabonaszemek jelzik a szállítás útvonalát. A zöldség- és gyümölcsfélék termőterületénél is növekedésre számíthatunk. E növényeknél á gazdaságos termelést a minőség erősen befolyásolja. lett a kutatási-termelési együttműködések, társulások létrehozásával meggyorsulhat a kutatási eredmények elterjedése a gyakorlatban. Nagyobb hangsúllyal kellene foglalkozni a mezőgazdasági hulladékkal, melléktermékekkel is. A kutatóintézetek országos kifrás szerint foglalkoznak ezek feldolgozásával, lehetőségeivel. A kapcsolatteremtés tehát mindenképpen az üzemek előnyére válhat. Megyénk évről évre sokat küszködik a belvízkárokkal. Sajnos, a talajmeliorációs munkák lassúbb üteműek, mint területünk egyenetlensége indokolná. Szükséges tehát a tájrendezés továbbfolytatása, az öntözést lehetőségek bővítése, korszerűsítése. Az öntözőcsatornák kettős szerepűek: egyrészt öntözővizet biztosítanak, másrészt a belvíz levezetését szolgál iák, de eliszaposodtak, vízáteresztő képességük lecsökkent. A fokozottabb figyelemmel végzett előkészület ls a termelés hatékonyságát növeli. 2. dések jótékony hatással vannak a termelékenység növekedésére is. A most lezárult ötéves terv Idején a termelékenység a VLNENA texti'gyárban 30 százalékkal javult. A szakszervezeti bizottság titkára mondta, hogy sokan járnak küirő'dre, s Magyarországon a Balaton mellett, Zamárdiban bére'nek a Cedok (ottani IBUSZ) zervezésében szobádat Hat turnusban 240 do'gnzó és 110 ipari tanuló nyaralhat. Az igazgató elém tette a 'mintako'lekciókat. Né tük a gyár szép szöveteit Öltönyszövetek, felöltőknek valók, bútorhuzatok váltogatták egymást Az igazgatónak dicsértem portékájukat, mire sóhajtott, és aztán mondta: — Az elmúlt két évben egyre nehezebb lett a piaci helyzet. A világgazdasági nehézségek a textilipart nagyon sújtották. A műszálak ára megdrágult, a késztermék, a szövet iránti kereslet meg visszaesett. Egv kis kacskaringós utazás Bmóbál, és szén fekvésű váro=kába erkeztünk, Boskovfeábe. A Mtnerva Varrógéogvárat itt alapították 1938-ban, s márkatelzése ma már ismert CseV.zlovukia határain túl ls, elsősorban a konfekcióipar szakembereiA főmérnök szerint elein- ...» aotyunszkt Máriának Mária í «nk <17 ismert hazai var- Andrea. Susánszki István Ml,e csak az l.uneri nazat var ( há, k ^ Dombi Honának Agrógépeket gyártották a bos HÁZASSÁG L kerület Szeged: Nagv János is Mogyoró Sarolta Éva, Ráday István és Császár Margit. Czompó Iván és Tóth Rózsa Márta. Szekszárdi Antal és Görgénvl Márta, Németh László és Schiller Borbála házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Komáromi Endre és Kiss'Maliid HanUl Attila és Btite Eva Júlia házasságot kötöt-ek. ni. kerület Szeged: Róla Mihály és Duíka Ibolya. Adoriinyi László Isi van és Kurlmal Márta. Szögi Lajos és Batanes Eszter házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Tódor Gusztávnak és Lengyel Ibolyának Gusztáv, CsUrke József Lászlónak és Börcsök Zsuzsannának Zsuzsanna, Bíró Imre Mihálynak és Mazula Julianna Máriának Szilvia. Halmost Józsefnek és Vér Anikó Zsuzsannának József, Tarsoly Sándor Józsefnek és Pozsár Máriának József. Horváth Andrásnak és szabó Emőke Annának Emőke, Metál Jánosnak és Sldlovszky Zsuzsannának Ágnes, Bárkányi Józsefnek és Sós Mai gi'.nak Richárd József, dr. Szili Mihálynak és dr Lovász Etelkának Szabolcs Kornél, Relyln Andrásnak és Dávid Magdolnának Zsuzsanna Erzsébet, Farlns Jánosnak és Klndla Mariannának Tamás, Szondi Sándornak és Ipacs -Mai Annának Róbert Sándor. Uursés Józsefnek és Zalai Mariának Zsuzsanna. Blrő Jenőnek és Nagy Evánsk Balázs Máté. Borbe.y ,»«drasnan :ovicei üzemben. Később növelték a mennyiséget, én hnmaro-an elértéit az évi 369 ezer darabos szériái, plusz 10 ez"" dn"ab Ipari varrógénet 1940 l'l orieniá'iak az mari varrógépe': felé-: átverték ezt a oroTt a go'twaldovi gvártól, és 1968-ban végleg megszüntették a házi varrógépek gyártását A boskovicet gyárban ne: Melinda Rcményfv László Imrének és Reményi Ildikó Mái iának Judit. Mínieh Mátyásnak és Molnár Erzsébetnek Hajnalka. S-ondrenyl Gézának él Antalik Mária Erzsébetnek Géza Roland. Szőke Imrének és Kiss Katalinnak Szabolcs. Horvát' Gyula Zoltánnak és Blzdert Máriának Alt'.la Gyula, Kiss László Imrének és Csehó Piroska Arankának László Zoltán. Tolnai Józsefnek és Hollóvári Mária Erzsébetnek Gábor, Paodl Antal Illésnek és Slmándl Ágnesnek Tamás Csaba. Balázs Józsefnek é« Dékány Erzsébetnek Ágnes. Szemán Bélának és Se2300 ember dolgozik. Negy- bók Teréziának Bernadett, Rács Családi események Józsefnél- és Gábor Évának Eva, Tot'- Lászlónak es H'ejes Erzsébetnek Zoltán, Farkas Deisönck és Csiszár Mária Magdolnának Zsolt Dezső. Trischler Ferencnek és Kovács Lídiának Nóra. Zsólcr Istvánnak és Bakos Piroskának l itván, Papp Gyula Lászlónak és Berta Bor .a —„sébei nek László. Papp Gyula Lászlónak és Berta Berta Erzsébetnek Gyula, Rocskár György Jánosnak és Csernok Ilonának Göngyi Ágnes. Kllvlnyi László Jánosnak és Paragl Ilona Rozáliának Edina, Forgó Gyulának és Hegedűs Ilonának Eva, Dóczl Károlynak és Horváth Ibolyának Eszter, Pálinkás Pálnak és Varga Katalinnak Attila. Ördög Istvánnak és Kotog&ny Ilonának Réka, Zakar Jánosnak és Kósa Máriának Szabolcs Tamás, Tóth Istvánnak és Kis Mária Ilonának Ildikó, Dobó Andrásnak és Molnár Máriának Andrea. Pataki Imre Mihálynak és Nyitral Magdolna Máriának Balázs, Magyart Zsolt Tamásnak és Vass Margit Teréziának Zsolt. Lantos Lászlónak és Kéri Ibolyának Kitt! Szilvin, Baráth T '.k és Kassai Etelkának Rita, Király Józsefnek és Molnár Etelkának Csaba József, Csikós József Sándornak és Szoroc-ek Teréziának Péter, Paop Mihálvnak és Hajdú Eszternek László, Kaufmann István Lászlónak és Majláth Ágnesnek Zsolt. Rukonczai Latos Ferencnek és Kolórtt Malvin Teréznek Szilvia Anlko, Fiiep Lászlónak és Kiss Emőke Tündének Attila Tamás, Filep Lászlónak és Kiss Emőke Tündének Fanni Tünde. Szabó-Battancs Istvánnak és Kocsis Ilona Katalinnak Erika Felföldi Lászlónak és Talán Klárának Edit Klára. Kiss József Jánosnak és Désl Irén Rozáliának József, dr. KraJcsovles László Istvánnak és öze Eva Erzsébetnek Eva Krisztina, Berta Jánosnak és Szénást Klárának Eva Rozália nevű gyermekük ízületet*. m. kerület Szeged: Arany Mihálynak és Bozó Veronikának Katalin. Csá szár Ferencnek és Nagy Erzsébet Katalinnak Ferenc, Nyltra! Ferencnek és Oozsó Eszier Ágnesnek Tamás. Bacsa Józsefnek és Buzsó Piro-kának Anita. Heged'ís Istvánnak és Csupor Eva T-rézlának István Péter, Horváth Flóriánnak és Kulik Erzsébetnek Szabolcs. Sejben Mihálynak és Molnár Máriának Péter Zsemberl Sándor Györgynek és Fodor Erzsébet Margitnak Mar cell Sándor, Buknlcz Istvánnak és Tornán Gizellának Orsolya. Csákásl Józsefnek és Szarva? Valériának Attila Csaba, Ludvig Andrásnak és Tóth Ilonának András, Nádudvari Ferencnek és Baricz Zsuzsannának Gábor Ferenc, Ferenczl Lászlónak és Vatai Ilonának Szilvia, Füstös lm- • re Mihálynak és Dámján Ilo- " nának Anikó Ibolya, Juhász Pálnak és Szécsényi Teréziának Árpád, Sárdl László Jánosnak é Kormányls Piroskának László Lajos, siflis Géza Imrének és Pozsonyi Évának Eva. Molnár Sándor Józsefnek és Szabady Eva Ottlliának Eva nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Balázs Józsefné Varga Ágnes, Kovács Mihály, Borbola Sándor, György Mária, Angyal Lajos, Kovács Erzsébet, Mezei Jánosné Molnár Julianna, Dancsó Mihályné Dávid Mária. Márkus Péler. Visegrádi József. Eperjesi Jánosné Acs Jusztina Borbála, Gál Márton, Farkas Mthálv. Tóth Ferenoné Szén Ilona, ördögh Mária. dr. Halasi Aittaloé Eibeen P'clcr O-izkórné Hajas Erzsébet, Molnár Bálint. Bálint imréné Brummer Margit. Rab Má"ia, Molnár Béla, Lábos Gabriella meghalt. n. kerület Szeged: Mészáros Józsefné, Gajdos Béla meghalt. ni. kerület Szeged: Bányai Istvánná Szabó Julianna. Mészáros Jánosné Molnár Anna. Tímár Imre. Tóth Tamás, Aoró Jánosné Horesnyi Etelka Anna, Barna Ferenc Molnár Imre, Ruez Momcsilló. Csorba Mátyásné Furák Borbála, Kónya Albert, Csótl Antal, Kéve Istvánná Kochán Rozália, Sulik Józsefné Ábrahám Etelka. Marsi József, Borbás József meghalk. Az állattenyésztés termelésében 1 százalékos növekedést irányaztak elő. A tehénállomány 2,5 százalékkal, a sertésállomány 6 százalékkal növekszik majd. Ezeket többnyire a jelenlegi férőhelyek jobb kihasználásával, valamint a meglevő elavult épületek rekonstrukciós. korszerűsítő, bővítő jellegű beruházásaival kell biztosítani. A szarvasmarha- és sertésférőhelyek kihasználtsági foka országosan még mindig csak 86 százalékos. A korszerű agrotechnika bevezetése és alkalmazása nem azt jelenti, hogy túlzásokba bocsátkozzunk. Igaz, medvénkben alacsonyabb a mű'rágyn-felhnsználás az országos átlagnál. Ez nem je'enthctl az Indokolatlan és aránytalan adagolást A tnaj tápanyagtartalmához és a növények igényéhez igazodó műtrágyázás teheti a termelést hatékonyabbá. A korszerűen felszerelt laboratóriumok szabad kapacitását ki kell használni, s eredményeiket a termelés érdekében kell hasznosítani. Emel5. Végül, de nem utolsósorban fel kell hívni a figyel-" met a legfontosabb termelőeszközünkre, a termőföldre. Évente rendszeresen marad vetetlen 3—4 százalék földterület. Még ma is sok az olyan tanyahely és elhagyott út, árok, táblából lemaradt csücsök, amit nem művelnek. Sőt, a nagyüzemek területén találhatók a termelésben statisztikailag szereplő, de valójában műveletlen területek ts. Gondoljunk a szalmakazlakra, a műtrágyavagy egyéb prizmahelyekre, az üzemi út mellett kitaposott második, esetleg harmadik útsávra, vagy az összetaposott forgókra. Megfigyelhető az is, hogy a szántott terület sok helyen évről évre egy-két barázdával csökken. Pedig sok felszántatlan barázda és műveletlen területrész Is hozamnövető lehetne. Nem késő még a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, vezetőségi tagjainak széjjelnézni területükön. Felüt lehet még bírálni a termelésre, a hozamra és legfőképpen a gazdaságosságra vonatkozó intézkedéseket. Az új esztendőben magasabb mércét kell elérni a termelőszövetkezeteknek is, s eléréséhez gondosabb és hatékonyabb gazdálkodás szükséges. Radics Ferenc A négytornyú székesegyház története A négytornyú székesegyház, történetének eddig ismeretlen szakasza tárul fel. A kilencszáz éves templom régmúlt és újabb kori történetét meglehetősen jól ismerik a szakemberek, homály fedte viszont a török 1696 évi kiűzése, és a székesegyház 1882. évi átalakítása közötti Időszakot. Ez a fehér folt most eltűnik — 3oros László pécsi tanár vállalkozott a kikutatására. A ívlagya, Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportja oly jelentősnek ítélte meg ezt a munkát, hogy kétszer egyéves időtartamra akadémiai ösztöndíjat biztosított a pécsi ku'atónak. Boros László a levéltárak korabeli dokumentumainak átvizsgálása során a székesegyház történetének izgalmas fejezetét tárja fel. Pécs török alóli felszabadításakor erősen megsérült az épület. A városba bevonult császári katonák gátlástalanul kifosztották a templomot, és értékes tárgyait hadizsákmányul elhurcolták. 1712ben kezdődött meg a helyreállítá<*i ami csaknem szó: esztendeig tartott, és enne;; során jellegzetes barokk pompát kapott a székesegyház. A XIX. század végén történt átalakításakor, amikor a templom mai képe kialakult. eltűntek a barokk épületrészek és berendezések — ez utóbbiakat egyszerűen kiárusították. A kutató érdekes építészeti felfedezést telt: kiderült, hogy a XVIII. század elején kívülről — a mai Dóm térről — lejárat vezetett az altemplomba. Kutatásainak eredményét a székesegyház barokk időszakáról írott monográfiában teszi majd közzé.