Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

2 Kedd, 1976. január 20." KISSINGER MOSZKVÁBA INDULT Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn indult útnak a Szovjetunióba, ahol a héten többnapos eszmecserét folytat vezető szovjet személy iségokkel a két ország kapcsoiatainak időszerű kérdéseiről, valamint nemzetközi problémákról. Az amerikai sajtó túlnyomó többsége üdvözli, hogy a két fél végül is egyetértett a külügyminiszter moszkvai látogatásában, amelyre Kissinger már hónapok óta készült. A látogatás ténye, — hangsúlyozzák washingtoni diplomáciai körökben, — legalábbis arra mutat, hogy a két ország álláspontja közeledett egymáshoz bizonyos vitatott kérdésekben, s készen állnak a további nyiltszellemü eszmecserére. A IIELSINGÖRI TALÁLKOZÓ Az európai szocialista és szociáldemokrata pártok vezetőinek kétnapos tanácskozásáról kiszivárgott értesülések szerint a csúcstalálkozó résztvevői között mélyreható nézetkülönbség mutatkozott meg a mostani gazdasági válság értékelésében és a kiút keresésében. A skandináv és általában az északi pártok vezetői, élükön Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral, a tőkés piacgazdálkodás változatlanul hagyása alapján kutatták a válság megoldásának lehetőségeit. A dél-európai pártok ez~e! szemben kritikusabb álláspontra helyezkedtek az egész tőkés rendszerrel szemben, és a válságok leküzdésére a demokratikus tervezés valamilyen formájának bevezetését javasolták. KARAMT TANÁCSKOZIK? Bejrúti megbízható forrásokból származó értesülések szerint Frangié libanoni elnök nem fogadta el Karami kormányfő lemondását A hírek szerint Karami a libanoni muzulmán közösség vezetőivel tanácskozik, mielőtt döntene arról, vajon ragaszkodjék-e lemondásához, avagy kezdjen tárgyalásokat a köztársasági elnökkel hivatalában maradásának feltételeiről. Ax SZKP XXV. kongresszusa A szovjet nép élcsapata a kongresszus előtt A Szovjetunió Kommunis- gében és a szocializmus egész litikal garanciák vannak arta Pártjának küszöbönálló politikai rendszerében. ra, hogy a párt és a pártXXV. kongresszusa olyan Azt, hogy a párt valóban szervezetek helyesen közelítesemény, amelynek súlya demokratikus módon közelit- sék meg a népgazdaság, a nemzetközi és jelentősége sen a társadalmi problémák- dolgozók jóléte, a szellenr messze túlnő a szovjet or- hoz, ideológiai alapjai bizto- élet problémáit? szág határain. A Szovjet- sítják. Az ország demokra- A biztosítékot mindenekunióból naponta érkező je- tikus fej'ődése szempontja- előtt a pártvezetés kollek'íientések olyan mozaikkoc- ból elsőrendű jelentősége vitása jelenti. A fontosabb kák, amelyekből kiformáló- van annak, hogy az SZKP problémákat az SZKP-ban dik az összkép: még soha a ideológiai bázisa a marxiz- valamennyi szintű vezető párt történetében nem volt mus—leninizmus. szerv és pártalapszervezet az SZKP-nak olyan nagy be- Amikor a párt irányítja a nem egyszemélyi módon és folyása a szovjet emberek társadalom és az állam éle* nem is a pártvezetők szűk millióinak gondolkodására, tének valamennyi területét csoportjai szintjén vizsgálja, nem érvényesült vezető-tár- a gyakorlatban érvénye- hanem széles körű pártfórusadalomirányító szerepe oly sítve vezető szerepét nagy mok előtt. Ilyenek az SZKP maradéktalanul, mint a jelentősége van annak, hogy kongresszusai, továbbá a XXV. kongresszus előtt milyen módon hozza dönté- szövetséges köztársaságok Az SZKP az azonos gon- seit, milyen folyamatban kommunista pártjainak dolkodású emberek, a kom- alakul ki irányvonala. Az, kongresszusai, városi, terülemunisták nagy erejű szer- hogy e döntéshozatal bizto- ü pártkonferenciák. Ez vezete, s a dolgozók jelentős sítja-e a különböző társadal- utóbbiak most. illetve a legrészét fogja össze. 15 millió mi rétegek érdekeinek közelebbi jövőben zajlanak tagot számlál, vagyis az or- egyeztetését, és nézeteinek le a Szovjetunióban, szág felnőtt lakosságának szükséges figyelembevételét A Párt, a pártszervezetek mintegy 10 százalékát. A és egyeztetését — a fejlett tevékenysége nyilvános jel'egutóbbi adatok szerint a szocialista társadalom kulcs- le8ű, s a kommunisták és oárt tagságának csaknem há- kérdése. Nemcsak a célok, a párlonkívüliek szeme előtt romnegyed része az anyagi távlati elképzelések realizá- za.ilik. A társadalmi próbatermelésben dolgozik; mint- lásárál van szó, hanem arról mak rártbeli megvitatása egy 56 százaléka munkás és is, hogy ezek végrehajtásé- össznépi vitával párhuzamokolhozparaszt. Vannak a ban miként biztosítják a 5311 folyik, kommunisták között alkal- szavak és tettek egységét. Éppen ilyen mélységesen mazottak, értelmiségiek, Mindennek figyelembevé- demokratikus népi eszmeakiknek a pártban elfoglalt telét tükrözi az SZKP KB csere folyik ezekben a herészaránya körülbelül 44 legutóbbi plénuma is. E ta- tekben a Szovjetunióban, százalék. Ez utóbbiak több r.ácskozás számbavette. Olyan országos párbeszéd, mint kétharmada mérnök, mélyrehatóan elemezte a amelynek stílusa tárgyszerű, agronómus, tanár, orvos, tu- Szovjetunió népgazdasága amely „problémaközpontú" dománvos dolgozó, az Iroda- fejlesztésének alapvető ered- és célratörő, amely ösztönzi 'om és a művészet képvise- ményeit a kilencedik ötéves az önkritikát és a bírálatot, lője. tervben, és tisztán és félre- s arról tanúskodik, hogy az A mnrxista-'-leninlsta párt érthetetlenül megfogalmazta SZKP és szervezetei feladaproletárjellege, a munkás- a párt szociális és gazdasá taik magaslatán állnak. A osztállyal, a dolgozó néppel gi tevékenységének legfon- XXV. kongresszus előestéjén való szerves kapcsolata az tosább feladatait. Leonyid az SZKP, a XXV. kongreszegyik legfontosabb, elsőd le- Brezsnyev ott elmondott Be- szús határozatait követve, ges feltétele annak, hogy a szédének tételeit és követ- mindent megtesz annak érkommunista párt osztályszel- keztetéseit határozatban erő- dekében, hogy eszmeileg és lemben, azaz valóban de- sítette meg az SZKP Köz- szervezetileg tovább szilármokratikus módon közelítse ponti Bizottsága. dítsa sorait, töké'etesítse a meg a társadalmi problémá- Igen lényeges kérdés: ml- pártmunka formáit és módkat, olyan irányvonalat foly- képpen teremti meg az jt mind„n eszközzel tasson, amely megfelel a SZKP a társadalmi-politikai ,,, ,. 77 Állami Egyházügyi Hivatal nyán dolgozó tömegek érdekeinek, és gazdasági problémák op- erősítse kapcsolatait a dol- elnöke hétfőn fogadta Arthur múlt Ennek tudatos erősítése ob- timális megoldásának lehető- gozó tömegekkel. iektíve a párt tömegbázisának további kiszélesítését is szolgálja a párt tevékenyséségét? Milyen szervezeti-poVajda Péter Közéleti napló DIPLOMÁCIÁI KAPCSOLATOK A Magyar Népköztársaság Lázár György, a Minlszter-i független, önálló államnak tanács elnöke táviratban érismerte el Suriname-ot, <•.,...„.. , „ . . kész vele a diplomáciai kap- tesítette Henk Arront' Surl" csolatok felvételére. Erről name miniszterelnökét. VARSÓBA UTAZTAK Bálint József államtitkár, a tat a kétoldalú kapcsolatok Központi Statisztikai Hivatal fejlesztéséről, elnöke, a Lengyel Népköz- Dr. Rosta Endrének, a társaság statisztikai hivatala Kulturális Kapcsolatok Intéelnökének meghívására hét- zete elnökének vezetésével főn Varsóba utazott, ahol küldöttség utazott Varsóba a aláírja a két hivatal 1976. magyar—lengyel ötéves kulévi együttműködési munka- turális munkaterv megtártervét, és tárgyalásokat foly- gyalására és. aláírására. TAVIRAT ANGOLÁBA Dr. Agostinho Netót, az kitüntetése alkalmából, az Angolai Népi Köztársaság és Országos Béketanács nevéaz MPLA elnökét, Joliot- ben dr. Sík Endre elnök táv* Curie Emlékéremmel való iratban köszöntötte. DR. ORBÁN LÁSZLÓ FOGADTA MIIIALKOVOT Dr. Orbán László kulturá- Lenin-díjas költőt és drámalis miniszter fogadta Szergej írót A neves szovjet vendég \(lagyimirovics Mihalkovot, Dobozy Imrének, a Magyar az OSZSZSZK írfczöveteégé- ,rók Szövetsége főtitkárának nek elnökét, a Szovjetunió .... .., , . . . pedagógiai tudományos aka- meghívására tartózkodott hadémiájának levelező tagját, zánkban. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A magyar—szovjet belke- kl-tudományos együttmfiköreskedelmi állandó munka- dési megállapodás aláírása . u . -1-. - i i. után, Sz. M. Szemicsev kecsoport hetedik ulésenek be- . , , . .... .... , , . _ reskedelmi miniszterhelyettes fejeztével, az 1976. évi ma- vezetéséveI elutazott hazánkgyar—szovjet belkereskedel- ból a szovjet kereskedelmi mi választékcsere és műsza- küldöttség. NDK SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG BUDAPESTEN A Magyar Szolidaritási Bi- dapestre érkezett az NDK zottság meghívására hétfőn szolidaritási bizottságának Kurt Krüger vezetésével Bu- küldöttsége. ANYAGGAZDÁLKODÁSI KÜLDÖTTSÉGÜNK AZ NDK-BAN Wolfgang Rauchfuss, az helyettesének vezetésével hétNDK Minisztertanács elnök- főn magyar küldöttség utahelyettese, anyaggazdálkodá- zott a Német Demokratikus si miniszter meghívására Val- Köztársaságba a két országot lus Pálnak, az Országos érintő együttműködési kérAnyag- és Árhlvatal elnök- dések megtárgyalására. FOGADÁS AZ EGYHÁZÜGYI HIVATALBAN Miklós Imre államtitkár, az működés amerikai alapítváAllami Egyházügyi Hivatal nyának elnökét, aki az elnapokban látogatást Schneier New York-i rabbit, tett a magyar izraeliták' oraz egyházak közötti együtt- szágos képviselete vezetőinél. Szolidaritás Angolával Dr. Réexei László nyilatkozata # Budapest (MTI) után egyértelmű állás foglaHelsinkiben vasárnap es- lás született: Angolában te befejezte munkáját a klasszikus gyarmati háború Béke Világtanács elnöksége • folyik, egyik oldalon a fairodájának háromnapos sisztákkal. a fajgyűlölőkkel rendkívüli ülése. A tanács- és zsoldosaikkal, másik olkozáson 38 ország, köztük az dalon a néppel, a törvényes Angolai Népi Köztársaság, kormánnyal, amelyet már 42 küldöttei vettek reszt. — BÁTYÁI JEMÖ: L^üsk a szegedi tudományés technikatörténetből Hétfőn hazaérkezett Helállam ismert el. Hiába akarja a nyugati sajtó elhitetni, hogy Angolában polgárhábo. zsi villongások vannak. Nem. a törvényes kormányt fegyveresen támadók között szén sinkiből dr. Ráczei László, fú dúl. vagy vaflamiféle töraz Országos Báketanács al- ' * elnöke, a Béke Világianács tagja, aki a magvar békemozgalom kéovi«e!etében számmal vannak dél-afrik-l részt vett n BVT elnökséei regu'áris alakulatok, s az Irodájának január 16—18-i USA-ból t=bcr o)t zsoldosok, rendkívüli ülésén. Alkalmunk volt t'ibb dokuDr. Réczei László megér- ^entumfllmet megnézni. A kezése után nyilatkozott: kéo egycrt-lmú. az imperi— A rendkívüli ülés fő a"«ta agressziót Angola (ertémája az angolai hetvzet mészeli gazdagwa magyamegvitatása volt. Tnformá- rázza. A? iroda ülésén egv dóinkat „első kézből" kap- boISa küldött például stntuk: meghallgathattuk Josó tisztikai adatokkai bizonyíRduardo dos Santasnn'c, az totta: cgy-egv nagyobb hclAngolni Népi Köztársaság fia cégnek liány százalékos külügyminiszterének beszá- érdekeltsége van Angolában mólóját az imperialista ng- működő vál'alátoknál. í-y eiszi) ellen harcoló Ango- már érthető hogv Pelgium Iáról. Beszédében dos San- Például miért nem ismerte tos az. angMpi nép kőszíne- el az MBLA-L tét fejezte ki a Szovjetunió- Az iroda-ülésen elfogadott nak a szocialista országok- határozat felhívja a világ nak, s a világ haladó erői- közvéleményét: támogassa nek azért a segítségért, Angola törvényes kormánmelyben nz Angolai Népi nyát, küzdjön elismerte'éKöztársaságot részesítik. séért, diplomáciai elfogadta— Alapos eiiwuű 33. Mílká Vilmos és fia! fatelepe a Tisza Lajos körút (ma Lenin) 95. szám alatt működött. Kevesebb munkáslétszámmal dolgozott Seifmann Mór és fia bútorüzeme, a Klauzál tér 1. szám alatt A Szeged—Kiszombor Kosárfonó Szövetkezet a Mars (ma Marx) tér 13. szám alatt működött. A Viktória Kaptafa és Faipari RT a Dugonics tér 13. szám alatt üzemelt. A Winkler testvérek fatelepe az Alsó Tisza-part 12. szám alatt működött, jelentős kapacitással. A szociálpolitikus, ipari szakíró és jogalkotó, Pap Géza 1863-ban született Szegeden. Alap- és középiskolai tanu'mányainak befejeztével a jogi pályára készült, és a budapesti tudományegyetemen avatták doktorrá. E»őbb ügvvédi gyakoriatot fo'ytatoH, majd bíróvá nevezték ki. Az Ál'aTÚ Munkásbiztosítási Hiya'a b^n 1907ben válallt á'ást. A nén'Véti mi i z* ópium törvényelőkészítő oz'á'yát 1922-től vezette, és több törvényt ő készí'ett e'ő. Az Ors-ágos Társadalombiztosítási Intézetet 1979 cs 1933 közölt veze'*-. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal levelezőjévé 1933-ban nevezték ki. Pan Géza hivatal' tevékenysége mellett ha Lókon j szakiroda'mi munkásságot is kifej'ett. fiz új ioartörvényierve-ete' é< az ipari bíráskodás kérdéreit 1909-ben do'gozta ki. ö készítette e! a módosított munkásbiztosí.ási törvény tervezetét is, 1918-ban. A beteg-égi és baleaeti kötelező biztosításról szóló törvénynek ugyancsak ő volt a szellemi atyja. A magyar társadalombiztosításra vonatkozó törvényeket és rendeleteket Két köteiben tette közzé, 1934—35-ben. jEüctéoek utolsó évtizedeit visszavo^ nultan élte, 1960. október 27-én halt njeg, 92 éves korában, Budapesten. A szobafestő és mázoló szakma egyik első szegedi képviselője volt Tóth Ferenc, aki 44 éven keresztül dolgozott szakmájában, és ez idő alatt számos fiatalt nevelt szakmája számára. Szakmai munkásságát 1880-ban kezdte, és működése alatt kifejlesztett módszereit előszeretettel vette át szakiparos társadalma. Kossuth elveinek lelkes támogatója volt, ezért is vállalta el a függetlenségi kör igazgatását. Egy másik neves szobarestőnk — Csányl János — önálló iparengedélyt a városban 1910-ben kapott. Munkája mellett a felsővárosi iparoskor cl-ö'.:i tisztét is betöltötte. Századunk tízes éveiig szintén jó nevű szobafestő kisiparoskent működött a városban Réka si István. Itt emTtjük meg, hogy az első jelen'ős-bb üvegipari váiía'at tulajdonosa Singer Ármin volt. Hódmezővásárhelvi. majd budapesti évei' után költözött Szegedre és itt lJM-ben önállósította magát. Tükrök készítésével, • üveg-rsia.To'ással és épületüvegezéssel foglalkozott. A kisipari csizmadiamestemég je'es képviselője volt N\áry János, nki 1908 óta do'go'olt önállóan. Termékeivel több e'.i-merő oklcelet nyert kiá'litásokon. A magyars/.abók egy ké ői sarja volt Nyáry Mihály, aki 1905-ben nyitott önálló műhelyt Szegeden. Társadalmi tisztséget is vállalt, a szabók szakosztályának volt elnöke hosszú éveken át. A váror, jeles szabói között tartották számon a Szabolcsból idetelepült Lózy Istvánt, aki itteni üzletét 1839-ben nyitotta. Körössy Györgyné női szabó üzletét 193C-ban látásig tette. Gombos István szabóme-ter a tízes években nyitotta meg műhelyét és üzletét. A Szab ómes'erek Országos Szövetsége szegedi fiókjának elnökévé 1923-ban választották. 1928-ban megalapította az iparos pártot, amely jobbéra gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöki tisztét 1928-tól töltötte be. A szegedi paoucsosmesterség elismert tagja volt Kriska Péter, aki egy ideig Vass János papucso~nál dolgozott, majd 1914-ben váltotta ki iparengedélyét. Termékei nemcsak itthon, hanem külföldön is mindig a legnagyobb elismerést nyerték el. Több európai országból hozott haza kiállítások alkalmával nyert aranyérmet és dicsérő okleveleket. A szakismereteit Bécsben elsajátító Silbermann Pál csernyős 1929-ben települt Szegedre, és ekkor nyitotta meg a Püspök utca 12 szám alatt volt műhelyét. Az Első Szegedi Cipész-, Csizmadia- és Panucskcszítő Szövetkezet 1905-ben alakult, Menning Lajos vezetésével, a Római körút 21. szám alatt üzemelt, ós több mint 300 munkást fog'a'koztatott a húszas években A harmincas évekre fokozatosan csődbe jutott szövetkezetet 1935ben Szűcs Emil budapesti bőrnagykereskedő vásáro'ta meg, s ízy alakult meg az Első Szegedi Cipőgyár Kft, Ezi'l "tájtól kezdve a gvárban naponta 200 nár cipőt állítottak elő. A-: Orion Bőrgyár RT-t. amely a Háli utca 8 ízáui a'att működött, 1921-ben alapították. A Metzger Péter Cipő- ér. Csizmaiizem a Bécsi körűt 26., a Vénusz Cipőgyár az Attila utca 19., n gyékény-, rafíia- és egvéb közha^znélati cikkeket előállí'ó Reitzer Lipót és társa üzeme a Takaréktár utca 3. szám alatt működö t. A könyvkötő mesterság váro'unkban jelentő ebben a század tízes éveiben kezdett elterjedni. Eli merésre méltó úttörő volt e téren Sirokmán Sándor és Ablaka György, aki, miután 16 évig dolgozott a Dugonics-nyomdában, 1920-ban önálló nyomdát is alapított könyvkötészete mellett. (FolytatjvkJ