Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

lilt VILAO PROLETÁR1AI, EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LA P J 66. évfolyam 15. szám 197ő„ január 18*. vasárnap i Áras I forint Hitelek lakásépítésre és tatarozásra Új jogszabályok é$ kedvezmények Hazánkban elsőként: Az állam a lakásépítkezések minden formáját igen hatha­tósan segíti. Az eddigi ren­delkezések biztosítani tudták az állam és lakosság ará­nyos részvételét a program megvalósításaban. A lakás­építés pénzügyi és hitelfelté­teléinek módosítása — a rendelet január elsején lé­pett életbe — további ked­vező arányosítást jelent, és ösztönzőleg hat a jövőben. Az új rendelkezésekről, az építési kölcsön változásairól az OTP Csongrád fnegyei Tgazgatósága adott tájékozta­tást. Magasabb felső határ Jók a meglevő rendelkezé­sek, alapvető változtatásra nincs szükség, de a lakás­epiikezési költségek növeke­riese és egyéb feltételek mó­dosulása a lakásépítéssel összelüggő pénzügyi és hi­teifeltételek új megállapítá­sát tette szükségessé. Ez azt jelenti többek között, hogy a lakásépítéssel vagy a -vá­sárlássá! kapcsolatos kész­pénzterhek csak minimális mértékben, a lakosság reál­jövedelmének alakulásával arányosan növekedjenek. A níagánépítés valamennyi formájában megváltozott a nyújtható kölcsön felső ha­tóra. A többszintes lakóhá­zaknál az eddigi 250 ezer fo­rintról 300 ezer forintra emelkedett a hitel. Ekkora összegig részesülhetnek köl­csönben az állami vállalatnál dolgozó munkások, ha a vál­lalati támogatás mértéke el­éri a 20 százalékot, a telep­szerűen építkező lakásszövet­kezetek, valamint azok a la­kásvásárlók, akiket a lakás­hivatal jelöl ki. Ezekben a kiemelt kölcsönnyújtási ka­tegóriákban a munkások ese­tében és a lakásépítő szö­vetkezeteknél a kamat egy­százalékos, a tanácsi elosztá­sú társasházak tulajdonosai pedig 2 százalék mellett kap­ják a hitelt. A telepszerű társasház­építkezéshez az eddigi 200 ezer forint helyett 250 ezer forintig, az egyéni társasház­építéshez pedig az eddigi 185 ezer forint helyett 210 ezer forint hitelt vehetnek igénybe. A kamat az első . kategóriában 2, a második­ban 3 százalék. Ha az épít­tető munkahelyétől akkora támogatást kap, ami eléri az építkezés költségeinek 10 százalékát, akkor az OTP 300 ezer forintig nyújt hitelt. r Kedvezmények /munkásoknak A családiház-építők a vá­rosokban és kiemelt telepü­léseken az eddigi 80 ezer forint helyett 100 ezer forint kölcsönt vehetnek feL A 2—6 százalékos kamatból egysé­gesen 3,5 százalékos kamat lett. A községekben koráb­ban 70 ezer forint volt a hi­tel felső határa, január 1-től ez 90 ezer forintra emelke­dett. Az állami vállalatok munkásai, és a három vagy több gyermeket eltartók ré­szére — településtől függet­lenül — a hitel felső határa 140 ezer forint. Amennyiben a családiház-építők munkál­tatói támogatást kapnak, úgy az előbbi összeghatáron be­lül az OTP a jelenlegi 25 he­lyett 50 százalékos mértékig nyújthat kölcsönt. Változatlanul a család lét­száma alapján határozták meg az építhető szobaszá­mot és alapterületi nagysá­got — azonban ez kedvezőbb az elmúlt' évhez képest. A több- szintes lakóháznál: egy személy két lakószobáig, 65 négyzetméterig; 2—3 személy három lakószobáig, 80 négy­zetméterig; 4—6 személy négy lakószobáig, 7—8 sze­mély öt lakószobáig, nyolc­nál több személy hat lakó­szobáig kap hitelt, ha a la­kás alapterülete nem halad­ja meg a 125 négyzetmétert. A hagyományos családi és a csoportos korszerű házak­nál : egy személy két lakó­szobáig, 80 négyzetméterig; 2—3 személy három lakószo­báig, 95 négyzetméterig; 4—6 személy négy lakószobáig, 7—8 személy öt lakószobáig, nyolcnál több személy hat lakószobáig veheti igénybe a kölcsönt, ha a lakás alap­területe a 140 négyzetmétert nem haladja meg. Űj hitelezési formaként vezették be a csoportos és korszerű családi házak kate­góriáját, ha legalább 12 la­kást építenek sor-, lánc-, át­rium-, vagy teraszos ház for­májában. A kölcsön felső határát később állapítják meg. Népgazdasági érdek, hogy a meglevő épületeket kar­bantartsak, felújítsák. A ta­tarozáshoz, felújításhoz az OTP a városokban és ki­emelt településeken 70 ezer forint, községekben 60 ezer forint kölcsönt nyújt. A ko­rábbi 2—6 százalékos kamat egységesen 2 százalékra csökkent. A hitelt igénylők­nek azonban el kell szá­molniuk, hogy a pénzt mire fordítják. A gázbevezetéshez 40 ezer forint kölcsönt nyújt a takarékpénztár 2 százalé­kos kamat mellett. Ez a kedvezményes kölcsön csak az ingatlantulajdonosokat il­leti meg, mert az állami la­kások bérlői a gázbevezetés­nél áruvásárlási kölcsönak­cióban szerezhetik be a szükséges felszereléseket. Kölcsönök visszafizetése Megváltozott a törlesztési időtartam, és javultak a kedvezmények is, a korábbi­hoz képest. A több szintes lakóházépítés valamennyi te­lepszerű formájában egysé­gesen 35 év a törlesztési idő. A családiház-építőknél 25 évig terjedhet a visszafizeté­si idő. A vállalati munkások és a három vagy több gyer­meket eltartó dolgozók ese­tén ez 30 év. A munkáltatói kölcsönöket minimálisan 15 éves visszafizetési idő mel­lett kell biztosítani. A több szintes lakóházak­nál az első öt évben a ha­vonta törlesztendő részletek a következők szerint mérsé­kelhetők: a munkáskedvez­ménriyel épülő lakásoknál a részletek .20 százalékkal, egyéb építés esetén a fiatal házasok, valamint a három vagy több gyermeket eltartó családok számára 30 száza­lékkal. A rendelet módosította a visszavásárlást, mivel ennek lehetőségét a társasháznál is bevezették. A szervezett akcióban épült vagy vásá­rolt személyi tulajdonban le­vő lakások visszavásárlási feltétele: ha a tulajdonos megnövekedett lakásigényét igazolja, és az a szerv, akitől a lakást kapta, az új, na­gyobb lakást is biztosítja. H. M. Szegeden regionális tévé­Lapunk hírt adott arról, hogy Szegeden megszervezik a Magyar Televízió első re­gionális stúdióját. Az ese­mény politikai és kulturális jelentőségéről dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, a stúdió szervezési-működési programjáról pedig Farkas István, a szegedi tv-stúdió vezetője adott tájékoztatót. Elmondották, hogy ebben a körzetben — Csongrád, Bács és Békés megyékben — eddig nem volt centru­muk az országos hírközlő szerveknek. Most a kiépülő szegedi tv-stúdió lehetőséget nyújt ahhoz, hogy — megfe­lelő adásrendszer keretében — a televízió is nagyobb részt vállaljon az ország e területe eredményeinek nép­szerűsítéséből, a vidék sajá­tosságainak megfelelőéi elő­segítse a terület előtt álló feladatok és gondok megol­dását. Vidéki rádióstúdió már számos helyen működik az országban, de a szegedi lesz a Magyar Televízió első regionális stúdiója. Termé­szetesen lehetőség nyílik ar­ra is, hogy az új hírközlő­szervezet révén nagyobb sze­repet kaphassanak e terület kiemelkedő tudományos eredményeinek népszerűsíté­se, valamint a, három megye három színházában — a sze­gediben, a kecskemétiben és a békéscsabaiban — tevé­kenykedő művészek is. • A tv szegedi stúdióját — ideiglenesen — a szegedi vá­rosi tanács által rendelke­zésre bocsátott egyik sport­csarnoki edzőteremben, köz­vetítőkocsi beállításával ál­lítják fel, míg át nem alakít­ják az Űttörőházat a végle­ges stúdió számára. A jelen­legi Űttörőház már nehezen tudott megfelelni a követel­ményeknek, eléggé távol is volt a központtól. Helyette az épülő Ifjúsági Ház köze­lében, a 624. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet épüle­tét, a volt pénzügyi palotát alakítják ki új Üttörőház­nak, amely a város központ­jában fekszik, s ennek a cél­nak jobban megfelel. Míg az átalakítás tart, néhány szer­kesztőségi szobában, már az Űttörőházban is megkezdő­dik a munka, de a teljes át­alakítás 1977 végére fejező­dik be. Az ideiglenes és vég­leges stúdió tervezése már megkezdődött, hasonlókép­pen a munkatársak szerve­zése, valamint a munkaprog­ram kialakítása is. A stúdió megszervezése és munkához kezdése három ütemben valósul meg. Az első ütemben megkez­di a munkát a tv-híradó sze­gedi csoportja, ez a stáb már az év első negyedévében mű­sorokat készít a központi tv­híradó számára Csongrád, Bács és Békés megyékből. A második ütem keretében a központi televízió I és Il-es műsora részére, tehát az országos program számá­ra, mintegy heti félórás mű­soridő keretében készít anya­gokat a legkülönbözőbb té­mákról. A második ütem ez év első felében valósul meg. Ez egyben át is vezet a stúdió megszervezésének harmadik ütemére, amelynek megvalósulása után riporto­kon kívül közvetítések, sőt tv-játékok is készülnek majd Szegeden. A harmadik ütem 1977 végéig valósul meg. En­nek keretében érdekes el­gondolás vetődött fel. Miután hétfő jelenleg a központi •adó számára szünnap, terve­zik, hogy majd ezen a na­pon ,2—2 órás adásidővel a szegedi stúdió jelentkezik a II. műsorban, Addig azon­ban, amíg a II. műsor, jó vé­teli lehetőségeit a szentesi •közvetítő állomáson a kör­nyék számára meg nem te­remtik, áddig — a hétfői eredetileg szünnapon — ad­nák a szegedi műsort az I­es műsorban. Egyébként tár-, gyalások folynak a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­riummal az adáshoz szüksé­ges postamüszaki fettételek megteremtésének gyorsításá­ról. A szegedi tv-stúdió veze­tője külön hangsúlyozta, hogy ennek az intézménynek megteremtéséhez Csongrád megye és Szeged megyei vá­ros párt- és tanácsi vezetői messzemenő támogatást nyújtottak és nyújtanak. Ez tette lehétővé, hogy az ere­deti elképzelések határidőit előbbrehozzák, s az egész fo­lyamatot meggyorsítsák. A szegedi stúdió vezetője szo­ros együttműködést kíván kiépíteni Bacs és Békés me­gye párt- és állami vezetői­vel js. sőt kéri az érintett megyék városi és községi ve­zetőinek, szerveinek, egész lakosságának támogatását, hogy ez a nagy jelentőségű tevékenység a programok­nak megfelelően kezdhesse meg munkáját. Egyébként a Magyar Tele­vízió elnöke, valamint a Csongrád megyei és Szegedi megyei városi párt- és tana> esi. vezetők együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Televízió szegedi re­gionális stúdiójának létreho­zásával kapcsolatos teendők­ről. rviBjriicaissiíraflc Szombaton, tegnap tartot­ta Csongrádon, a Kossuth Lajos művelődési központ­ban a Kun Béláról elneve­zett munkásőrszázad ünnepi egységgyűlését. Megjelent és az elnökságben foglalt he­lyet a megyei pártbizottság képviseletében Gyárfás Mi­hály. Ott volt, Mákos István, a megyei pártbizottság tagja, a munkásőrség területi pa­rancsnoka, valamint a he­lyi párt- és állami vezetők, a társadalmi szervek, a társ fegyveres testületek, s üze­mek képviselői Sebestyén István, a vá­rosi pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Zsiga Pál, a munkás­őrség csongrádi parancsnoka mondott beszédet, és értékel­te az egység eredményeit, s vázolta az idei teendőket. A továbbiakban kitünteté­seket adtak át, majd dr. So­mogyi Ferenc, a csongrádi városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a. munkás­őröket. Végül az új munká­őrök letették az esküt. Á barátság nagy építkezése Az orenburgi gáz nemcsak a legolcsóbb, hanem egye­dülálló komponenseit tekintve rendkívül ertékes. Tízféle értékes anyagot tartalmaz, ként, metánt, kondenzátumot stb. Az előző ötéves terv elején kezdték meg a gázmező közelében egy gázfeldolgozó üzem építését, mely az ötéves terv egyik legfontosabb beruházásává vált. A hatalmas üzem első egysége évi 15 milliárd köbméteres kapacitással termel. A második egységet is átadták rendeltetésének. Az üzem építésé a mostani ötéves tervben fejeződik be. Első képünkön: Az orenburgi gázfeldolgozo üzem. Második fel­vételünk: A csővezeték ellenőrzése. (Fotói APN — KS) « 4

Next

/
Thumbnails
Contents