Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

Szombat, 1976. január 17. 5 Üzemszervezés - munkalélekfoin Változatos !émák a veze'í-íovábbképzésüen Szinte soha nem látott méreteket öltött a felnőttek tanulási kedve az utóbb! években. S nemcsak a dol­gozók iskolája, az esti és le­velező tagozatok telnek meg, hanem a különböző tovább­képző tanfolyamok !s vonz­zák az embereket. Az MTESZ megyei elnökségének oktatási bizottsága féléven­ként hét-nyolc tanfolyamot rendez. Nem ez az egyetlen továbbképzési lehelőség a megyében, de talán a legna­gyobb tömegét foglalkoztatja a vállalatok, szövetkezetek középvezetőinek. A témakörök szoros kap­csolatban vannak n gyakor­lati élettel. Az előadók ma­guk is aktív vállalati szak­emberek, műszakiak, köz­gazdászok, akik szabad Ide­jükben vezetik a tanfolya­mokat. A megyében — az MTESZ keretében — mint­egy harminc tagú előadói törzsgárda van, ami fokoza­tosan verbuválódott, önfel­áldozó, lelkes helyi szakem­berekből. (Évekkel ezelőtt mindent budapesti előadók­kal kellett megoldani. Vál­lalták, hogy rendszeresen ta­nulmányozzák a szakmájuk­kal kapcsolatos újdonságo­kat, szakirodalmat, a lehet­séges problémakörökkel is foglalkoznak. Igaz, hogy mindenki más is figyelem­mel kíséri a szakfolyóirato­kat. Az előadóknak azon­ban állandóan „naprakész" ismeretanyaggal kell ren­delkezniük. Közösen alakítják ki az egyes tanfolyamok tematiká­ját. Februárban kezdődik az idei első félév, melyben négy tanfolyam lesz. A témák idő­szerűek. Különösen a műve­zetők körében tarthat szá­mot nagy érdeklődésre ezek közül kettő: üzemszervezési alapismeretek, illetve, a munkapszichológia alapjaival foglalkozó tanfolyam. Min­den rendű-rangú vezető szá­mára hasznos segítséget ad majd a „Vezetési Ismeretek" című tanfolyam. Negyven­órás továbbképzésen tanul­hatják a hallgatók a gazda­sági hatékonyság szerepét a vállalati gazdálkodásban. Ez utóbbi téma talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most...Valamennyi tan­folyam gyakorlati kérdések­kel fogla'kozlk. Közülük egy­formán fontos a rendszer­Számítás­technikai központ — faházban A Szegedi Orvostudományi Egyetemen jelenleg három­szor annyi hallgatót oktat­nak, klinikáin háromszor annyi beteget ápolnak, mint az intézmény megalapítása­kor. Az épületek befogadó­képessége azonban azóta csak néhány százalékkal emelkedett. A gyógyításban és az oktatásban ls tért hó­dító újabb korszerű techni­kai berendezések számára is helyet kell biztosítani. A központi laboratórium nemrég létesített számítás­technikai központjának el­helyezését — mivel nagyobb építkezésre jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő ösz. szeg — Ideiglenesen úgy ol­dották meg, hogy az ER­DÉRT-től vásárolt faházat állítottak fel a Tisza-parti klinlkasor épületei közé. Az „építkezés" még három hó­napig sem tartott és mind­össze 75 000 forintba került. A főközlekedési utaktól tá­volabb elhelyezett épületek­ben 24 programozó, illetve matematikus számára terem­tettek megfelelő munkakö­rülményeket. szemléletű szervezés, vagy annak boncolgatása, hogy milyen lélektani hatást vált­hat ki a munkásokból a művezető döntése, hogyan kell azt előkészíteni. Igen népszerűek a vállala­tokhoz kihelyezett tanfolya­mok. A munkapszichológia alapjaiból például tavaly a paprikafeldolgozóban, a KSZV-nél, a Szegedi Terve­ző Szövetkezetnél és a Sze­gedi Tervező Vállalatnál tartott az MTESZ tovább­képzést.. Általában húsz-har­minc hallgató látogatta eze­ket. A kábelgyárban érdekes eredmények születtek azon a tanfolyamon, amelyet üzem­szervezési ismeretekből ren­deztek a művezetőknek. A gyár kérte, hogy vizsgával záruljon a tanfolyam. (Ez kö­vetendő példa lehet a válla­latok számára: a vizsgakény­szer jobban ösztönöz a ta­nulásra.) A vizsgára szak­dolgozatokat írtak a hallga­tók a kábelgyár életéből me­rített témákból. A dolgoza­tok olyan jól sikerültek, hogy közülük nem egyei hasznosítani lehetett az üzemszervezésben. Az idei tanfolyamokon az előadások még inkább alkal­mazkodnak majd a napi fel­adatokhoz. Foglalkoznak a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai állásfoglalásával, a továbbképzési tematikát a párt- és kormányhatároza­tokból kiindulva dolgozták ki. A tanfolyamok sikerét szolgálná az MTESZ orszá­gos központja, ha a megyék­ben folyó oktatáshoz egysé­ges tananyagot adna ki. A hallgatók megvásárolnák, s nem kellene öt-hat helyről összehordaniuk az ismeret­anyagot, amiből bővebben tájékozódnak az előadásokon elhangzottakról. Az előadók mindenképpen kiegészítenék a központi tananyagot a he­lyi sajátosságokkal. B. L Kocsi, egy vagy két ló, és kész az önállóság, lehet fu­varozni, ha iparengedélyt ad hozzá az illetékes tanácsi hi­vatal. A fuvarosok hovatar­tozásuk szerint nem kisipa­rosok, mert nem termelnek, nem készítenek semmiféle árut. Kiskereskedőknek sem tekinthetők, mert nem for­galmaznak, hanem csak szál­lítanak árut. önállóságuk folytán valahová mégiscsak tartozniuk kell, mert beval­lott keresetük alapján adó­zók. Szegeden a Kisiparosok Országos Szövetsége — KIOSZ — helyi csoportja vette szárnyai alá őket, és tagdíjat fizetnek, lovanként ötven forintot. Ezt önmaguk állapították meg. De hogy az első bejelentés óta egy vagy két lóval fuvar.oznak-e, ne­tán néggyel, hattal, azt azok tudják, akik azóta is hallgat­nak a több tagdíj fizetésé­ről. Baumann Ferenc, a KIOSZ helyi csoportja tit­kára -úgy tájékoztatott, hogy a lovakat az első bevallás óta nem számolták meg az istállókban. Nem volt ez célja egy mos­tani ellenőrzésnek sem, ame­lyet a Csongrád megyei Ke­reskedelmi Felügyelőség tar­tott a tüzelő házhoz szállítá­sával kapcsolatban. Ennél többről volt szó: belelátni a kuszaságokba, amelyek nem új keletűek, és nem önma­guktól teremtődtek. A tüze­lőt vásárlók kiszolgáltatott­sága, és a nem elégséges vál­lalati fuvaroztatás eredmé­nyezte azt a dzsungelt, ame­lyet csak alapos vizsgálat deríthet fel. A tüzelő haza­szállít­tatásá­DUPLA TARIFA imlékezés a mártírokra A Magyar Izraeliták Or­szágos Képviselete és a bu­dapesti Izraelita hitközség elnöksége péntekén a buda­pesti gettó felszabadulásának 31. évfordulóján ünnepséget rendezett a Wesselényi és Kertész utca sarkán levő is­kola falán elhelyezett em­léktáblánál A megemlékezésen részt vettek az állami, a párt-, a tanácsi és a társadalmi szer­vek képviselői, és igen sok volt gettólakó. Dr. Seifert Géza, a MIOK -és a BIH el­nöke beszédében lerótta ke­gyeletét a gettóban meghalt mártírok iránt, hálával és kegyelettel emlékezett meg a felszabadító szovjet hősök­ről, mejd elhelyezte a ma­gyar zsidóság koszorúját az emléktáblán. Február 5-től: Mezőgazdasági könyvhénap Sokról a program Az idén is megrendezik a mezőgazdasági könyvhóna­pot. Az országos megnyitót Debrecenben rendezi a Me­zőgazdasági Kiadó. A megye könyvhónapi programjáról tagnap tanácskozott a Haza­fias Népfront Csongrád me­lyei könyvbarát mozgalom akcióbizottsága Szegeden, a Technika Házában. Az Ün­nepségsorozat mengyitóját február 5-én Makón, a Le­nin Termelőszövetkezet szék­házában tartják. A könyvhónapra Szegeden is felkészültek a művelődési házak, könyvesboltok és könyvtárak. A November 7. művelődési központban a Szőlő es bor az ex li—iszl-cn címmel rendeznek . kiállítást a Mezőgazdasági Múzeum anyagiból. Terveznek Mi­hályteleken és a tápéi Tisza­táj' Terme'ŐszövptVezetben is szakmai előadásokat. Asotthalmon, Kübekházún és Rúzsán is lesznek előadá­sok; tájjellegű szakíró-olvasó találkozók, ankétok. A járás többi művelődési házában könyvkiállításokat és könyv­árusításwkat eaecveznek. A bo Vendégnek lenni nemcsak kellemes, kötelezettséggel is jár. Nem mindegy, hogyan sikerül a bemutatkozás: a bolgár tévéseknek is bizo­nyára fejtörést okozott, mit hozz&nak magukkal a csü­törtök esti találkozóra. Min­denesetre könnyebb dolguk volt, mint nemrég a kana­daiaknak: Bulgáriáról már bőséges ismeretekkel rendel­kezik a magyar közönség. A tévés est alkalmat adott ar­ra, hogy turistaként szerzett tapasztalatainkat, benyomá­sainkat kiegészítsük. Ebből a szempontból külö­nösen a délutánt program szojgélt érdekességekkel. Az ország történetét, legszebb tájait bemutató, a trák mű­vészet kincseit felvonultató kisfilmek kellemes, szóra­koztató perceket szereztek. Annál inkább hiányérzetünk támad A barátság távlatai és a Bulgária ma című rö­vidfilmek láttán. Egyik sem nyújtott többet hírlapi tudó­sí.ásnál. legfeljebb az ú„ kalauzok, a prospektusuk •zekványos fydu'atalt fedez­hetek fel bennük. Kárpótlásul szolgálhatott az es>e vetített A fehir kéz cíipű formabontó alkotás Rumén Pctrov és Blagoj Sztratev ma még ritkaság­számba menő — eddig fő­ként az avantgar le stílusú , filmeknél alkalmazott rv megoldást választott: az em­beri hang helyett a képe­ket, a zajokat tette „beszélő­vé". Első hallásra bizarr az ötlet, főképp azért, mert a történet egyáltalán nem új­szerű. Az Illegálisan tevé­kenykedő kommunisták meg­hurcoltatásáról eddig is számtalan feldolgozás szü­letett. A borzalmakat egy ártatlan kisgyermek tudatán keresztül tükrözni: ugyan­csak közismert „fogás". Mégis, a bolgár film maga­san kiemelkedik a hasonló alkotások sorából. Szépen megkomponált — ebben a témában szokatlan beállítá ­sú — képsorai, az epizódok céltudatos váltása, ritmikus ismétlése, a hamis pátosz és heroizmus tudatos megket il­lése teszi egyedivé, sok mo­numentális filmciklusnál ha­tásosabbá és hitelesebbé. A szereplők arcjátéka, a zajok tudatos felerősítése és néma­ságig tompítása állandó di­namikát kölcsönzött a cse­lekménynek. A film alkotói­nak egyetlen szó nélkül ls sikerült megszólaltatniuk a csendet. A nézőkben kialakult han­gulatot húszpercnyi komoly­zene, majd félórás popmu­zsika oldotta fel: a vendégül látott televízió végül is fi­gyelmes, változatos csemegét kínáló vendégnek bizonyult. L. Z&> val kapcso'atos. A morfon­dírozás már otthon kezdő* dik. Sem utalvánnyal, sem készpénzzel nem akar, vagy nem tud odaállni a csatod­ból senki a pályaudvari, vagy városi TÜZÉP-telepek­hez. Először ugyanis fuva­rost kell fogni, aki vállalko­zik a szállításra. — Hova kell vinni? Meny­nyit, és mit? — igy a fuva­ros. — Kicsit sáros a mi ut­cánk. de látom, a maga lo­vai jó erőben vannak. — Csakhogy megeszik a fejem is, aztán hetente szét­rúgnak egy-két patkót, sza­kad róluk a szerszám, törik a féder, lerohad a kocsiról a deszka, és csak a legvégén tarthatom én a számat a családommal együtt. Ezen a ponton a megren­delő majdnem elsírja magát, és eszébe sem jut alkudni, amikor a fuvaros rávágja: — Mázsánként 12 forint lesz. Kérem az utalványt, vagy a pénzt, a többit bíz­za rám, majd viszem^a tü­zelőjét. — Mikor? Hogy otthon le­gyen valaki... — Két nap múlva, dél kö­rül. Látja, hogy a berentei szénre várva mennyien áll­nak előttem, és már maga előtt is vállalkoztam más­nak. FÁBÓL VASKARIKA KI MERI MEG? Arra nem gondol a meg­rendelő, hogy a megbízás teljesítése közben gyakori a visszaélés előlegezett bizal­mával. Megnyilvánul ez a késedelmes szállításban, a megbízással arányos sorrend felrúgásában, a fuvarozási díj önkényes megemelésé­ben; és odahaza ugyan me­lyik megrendelő méri meg, mázsálja le hazaszállíttatott tüzelőjét, hogy annyit ka­pott-e amennyiért fizetett? A leggyakoribb szabályta­lanság az, hogy az 1988-ban megállapított, általában mé­lermázsánként 5 forintos fu­vardíjat — amelyben benne "?.n a fel- és lerakodás a szállítás — túllépik. Nem ritka, hogy a fuvarosok má­zsánként 0—12 forint fuvar­díja? számolnak, fel a meg­Oízónak. akiknek kényelmes a kialakult szokás: a fuva­ros mindent elintéz. Nem kell figyelemmel kísérni, hogy a TÜZÉP-telepekre mikor érkezik a vásárlónak legjobban megfelelő minősé­gű tüzelő. A fuvarosok eb­ben ls otthon vannak. Gya­kori, hogy a tüzelő árát a fuvaros saját zsebéből előle­gezi megbízójának. S ez a szívesség és többletmunka, valamint a velejáró kocká­zat nincs beleszámítva az 5 forintos viteldíjba. Különö­sen feltűnő ez, ha figyelem­be vesszük, hogy egyes téeszek a községekben a tü­zelőanyagok szállításáért — pályaudvarról a TÜZÉP-te­lepre — már régen maga­sabb díjtételekért fuvaroz­nak. A magán­fuvaro­sok kész­séggel vállalkoznak arra, hogy a vagonokból közvetlenül saját kocsi lukra rakod janak. Ez jó a TÜZÉP-nek, mert gépesí­tés híján megspórolják neki a kirakodás költségét. A fu­varos pedig jogcímet érez a „plusz" munkával megemelt fuvardíjra. Az ellenőrzéskor tapasztalták a szeged-rókusi TÜZÉP-telepen, hogy a vál­lalat nagyobb mennyiségű árut értékesít, mint ameny­nylvel rendelkezik. Ez a Je­lenség többször is előfordult A vizsgálatkor megállapítot­ták. hogy a telep még a nyár folyamán eladott nem létező pécsi iszapszenet, amelyből 289 métermázsát a vizsgálatig nem szolgáltak ki, mert az iszapszén meg sem érkezett. Nem új, régen érvényes rendelet kötelezi a magán­fuvarosokat is menetlevél vezetésére, kezelésére. Talá l fe^iér hollóként sem lehet ilyent találni, vagyis a ren­delet nem érvényesül a gya­korlatban. Egyszerű oka van ennek. — Nem tudunk írni — térnek ki a menetlevél veze­tése elől a fuvarosok, és ez­zel kibújtak az alól, hogy reálisan, valóban a jövedel­mük szerint adózzanak. írni nem tudnak — ol­vasni, számolni igen? Nehéz ezt elhinni, különösen azok­ról, akik hajtókat is tarta­nak, és maguk is bakon ül­nek, nem ritkán személy­gépkocsit vezetnek vállalko­zásuk fölfuttatása érdeké­ben. Az íráshoz értés akkor derül ki, mikor benyújtják megbízóik tüzelőutalványát vagy készpénzzel fizetnek, és arról papírt kapnak. Minden esetben tudják, hogy hány mázsáról szól az írás, és ho­va. kinek kell szállítani. Em ­nvi frnitudás éppen elege.­dő a menetlevél vezetésére is, amelyet — sorba szedve — cl latina olvasni az adó­hatóság is. I.iődl Ferenc Fáaziigyi laaácsfeszás A fővárosi, a megyei és a kozást tartottak az idei ta. megyei városok tanácselnök- nácsi költségvetések végre­helyettesei és pénzügyi osz- hajtásával, a ' módosított tályvezetői pénteken a Pénz- szabályozók alkalmazásával ügyminisztériumbaa tanács- kapcsolatos új feladatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents