Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

Szombat, 1976. január 17. ~ mimIINmNI •IIIIIII MI 11 II I 3 Filmnapok Ízeseden, Szabadkán A magyar és a jugoszláv filmművész szövetség által rendezett jugoszláv filmna­pok alkalmából tegnap, pén­teken délelőtt, a Szabadság Filmszínházban zártkörű ve­títésen tekinthette meg a Szegedre érkezett 30 tagú ju­goszláv filmdelegáció a Dé­ryné, hol van? és a Ha meg­jön József című magyar produkciókat. A filmnapok esti, ünnepi megnyitójára Szegedre érke­zett a magyar filmrendezők egy csoportja is, köztük Kez­di Kovács Zsolt és Maár Gyula. A vetítésen dr. Vito­mir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete és fe­lesége is részt vett. Hofge­sang Péter, a népfront Sze­ged városi bizottságának al­elnöke megnyitójában mél­tatta a jugoszláv filmművé­szet eredményeit. Tóth Atti­la, a Magyar Filmművész Szövetség ügyvezető titkára köszöntötte a jugoszláv ven­dégeket, köztük Veljko Bu­lajic, Miomir-Miki Stamen­kovic és Francé Stiglic ren­dezőket. Ezután a Szarajevói merénylet című új jugoszláv alkotást tekinthették meg a nézők. A vetítést szakmai vi­ta követte. A jugoszláv filmnapok folytatásaként ma, szomba­ton és holnap, vasárnap ma­gyar filmnapokat rendeznek Szabadkán. A magyar film­delegáció délelőtt szakmai vetítésen és vitán vesz részt. Este a Bekötött szemmel cí­mű magyar filmet láthatja a szabadkai közönség. Az esemény záróakkordjakén! vasárnap szakmai tanácsko­zást rendeznek. í Pártmunka t GS munkásművelődés H osszú távra szóló fel­adatokat ad a párt­szervezeteknek a köz­művelődési párthatározat. S noha gazdasági, szervezeti teendőink is jócskán lesznek a következő hónapokban, ezek sem terelhetik el figyel­münket a kulturális munká­ról. Érvényes ez az üzemi pártszervezetekre is, hiszen a közművelődés előterében álló munkásművelődés fej­lesztése közvetlenül kapcso­lódik tevékenységi körükhöz. Az odafigyelésre, a rendsze­res törődésre kötelezi őket a XI. kongresszus határozata is, mely kimondja: „Fordít­sunk különös gondot a mun­kásosztály tudatának gazda­gítására, kultúrálódására." A pártszervezetek elsősor­ban akkor szolgálhatják a munkásművelődést, ha kö­vetkezetesen hirdetik és ma­gvarázzák fontosságát, a társadalompolitikai és a gaz­dasági célok megvalósításá­val való szoros összefüggé­sét. S erre most különösen szükség van, hinszen régi be­tegségünk,- hogy az új fela­datok láttán elfeledkezünk a régebben megfogalmazot­takról; már kevésbé érezzük fontosnak azokat Holott az új ötéves tervben megjelölt gazdasági feladatok kifeje­zetten igénylik a dolgozók szakkéozettségének, tudásá­nak fokozását, a készséget az önművelésre. Lényeges feltétele ez annak is, hogv előbbre lehessen lépni az üzemi demokrácia tartalmi elmélyítésében. A szocialista életmód elterjesztése, a kö­zösségi szemlélet és maga­tartás erősítése ugyancsak közvetlenül összefügg a mű­velődés iránti igény felkel­tésével és növelésével. A pártpolitikai munka előtér­ben álló feladatait az üzemi pártszervezetek tehát csak akkor tudják jól megoldani, ha közben nem szorul hát­térbe a munkásművelődés fejlesztése, s az erre irá­nyuló fáradozást szervesen beillesztik a mindennapi te­vékenység egészsébe. Természetesen ezután sem a pártszervezeteknek kell közvetlenül foglalkozniuk a szakmai és az általános mű­veltség fejlesztésével. (A po­litikai műveltség bővítése jórészt közvetlenül rájuk há­rul, ez azonban már „begya­korlott" része a pártmunká­nak.) Elsősorban a helyi te­vékenység fő irányát szüksé­ges meghatározniuk, gondos­kodva az erők összehangolá­sáról, összefogásáról. Régi tapasztalat, hogy a szakszer­vezet, az ifjúsági szövetség, az üzem művelődési intéz­ményei, a gazdasági vezetés akkor képesek a lépést egyeztetve és hatékonyan cselekedni a munkások mű­veltségének fokozásáért, ha a pártszervezet igényli ezt, segítséget nyújt hozzá és ellenőrzi. A mindennapi tapasz­talatok és tudomá­nyos felmérések egy­aránt igazolják, hogy a mun­kásművelődés térképén akadnak még úgynevezett „fehér foltok" (elegendő utalni a bejárók, a segéd­munkások. az üzemi terme­lésbe most bekapcsolódó nők, a munkásszálláson lakók műveltségének hézagaira). Sok dicséretes törekvés szü­letett már e „fehér foltok" eltüntetésére, s ez a buzga­lom a jövőben sem lankad­hat. A legfőbb figyelmet azonban a pártszervezetek­nek mégsem erre a terület­re, hanem a munkásság törzsgárdájának, alapvető magjának további művelődé­sére célszerű fordítaniuk. A termelés szükségletei, mint társadalompolitikai céljaink. Amellett az energiák hasz­nosításának is ez a leggyü­mölcsözőbb módja, mert ha munkásság fő rétegeiben to­vább erősödik a művelődés becsülete, akkór ők szinte automatikusan magukkal ra­gadják az elmaradottabba­kat is. Ezért ajánlható, hogy a pártszervezetek elsősorban a törzsgárda művelődését kísérjék figyelemmel, erre összpontosítsák erőfeszíté­seiket. Különösen hasznos, ha eb­ben a tekintetben is még jobban építenek a szocialista brigádok mozgalmára, aflne­lyet méltán nevezhetünk a munkásművelődési célok leg­fontosabb, legkövetkezete­sebb hordozójának. Az alap­szervezeti vezetőség és a pártcsoport megfontolt taná­csai, a brigádokban dolgozó párttagok személyes példája nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy e közösségek kulturális vállalásai ne a . felsőbbségnek" szóló formá­lis felaiánlások legyenek, hanem álljanak összhangban az adott üzem valóságos szükségleteivel, az egyes bri­gádok és azok tagjainak műveltségi állanotával. szak­mai perspektíváival, közéleti feladataival és érdeklődési körével. A pártszervezet so­kat segíthet abban — ta­náccsal, bírálattal, az érdek­lődés felkeltésével; a szük­ségletek tudatosításával —. hogy a brigádok ne bejegy­zésre alkalmas eseményeket és rendezvényekre szóló be­lépő jegyeket gyűjtsenek a brigádnapló és a majdani értékelés számára, hanem dolgozzák ki tagjaik kultu­rális fejlődésének gyakorlati programját. Olyan progra­mot, amely mindenki szá­mára a saiát személyiségé­nek fejlődéséhez leghaszno­sabbat ajánlja. Az ilyen A népi ellenőrzés vizsgálatai Dr. Dakínaki Gyula államtitkár tájékoztass vállalkozásokra azután jól Az elmúlt évben a taka- sítására. Nagy figyelmet igénylő — erőfeszítései nem énülhetnek a művelődés rékossággal összefüggő vizs- szentelnek majd arra is, hogy hozták meg a várt eredmé- olyan közösségi formái — gálatok álltak a népi ellen- az országos, a helyi és avál- ." brigádklub, fórum, a brigád őrök munkájának előterében, lalati gép- és gépjárműjavító nyeKel' g lzsgaljaK IS> önképző köre stb. —, ame­s elkövetkező feladataik is bázisok megfelelően felké- h°gy az áruszállítások ho- lyek ugyanésak nagyon ér­elsősorban azt célozzák, szültek-e a gépjárművek, gyan befolyásolják a lakos- demesek a pártszervezet tá­hogy miképp segíthetnék elő erő- és munkagépek üzem- ság folyamatos ellátását mosatására, még jobban a gazdaság előtt anyag-túlfogyasztását előidéző eeves élelmiszerekből K kü A munkássáS magvának, álló feladatok végrehajtását, műszaki hibák kiküszöbölé- ,„ x _ ' , „, JA törzsgárdájának mű­a lakosság érdekeinek érvé- sére. lonós ügyeimet fordítanak a " velődését előmozdíta­nyesításét — erről tájékoz- Milyen tényezők akadá- kisebb boltok ellátására. Az ni az idei pártpolitikai mun­tatta pénteken az újságíró- lyozzák az alkalmazott, il- általános és középiskolák kának is előtérben álló fel­kat dr. Dabrónaki Gyula ál- letve fejlesztési jellegű ku- tanévkezdésre való felkészü- adata- Az ötéves terv ered­lamtitkár, a Közoonti Népi tatások eredményeinek gya- , . mányes megvalósításában Ellenőrzési Bizottság elnöke, korlati hasznosítását? — ez lesét llIeto2n megvizsgálják, éppoly kevéssé nélkülözhető Az 1975-ös tevékenység érté- is nagy figyelmet érdemlő hogy az iskolák mit tesznek ez. mint az üzemi dsmokrá­kelése kapcsán hangsúlyozta, vizsgálati téma. Az eddigi a zavartalan oktató-nevelő- ciának a munkásosztály ve­hogy egyebek között a mű- tapasztalatok ugyanis azt munka fArsrv: ™mé,vi zető szerepének további erő­szaki fejlesztési alanok fel- tanúsították, hogy egyrészt a munKa targyi es személyi sífésében. használásáról, az anyaggaz- kutatások eredményei sok feltételeinek biztosítására. I Gyenes László dálkodásról, a termékek mi- esetben nem, vagy csak rész­nőségáről, a gyártási hulla- legesen hasznosulnak a gya­dékok hasznosításáról meg- korlatban, másrészt a meg­szívlelendő tapasztalatokat, bízást adó szervek megbízá­vizsgálatí eredményeket tár- saik előkészítésekor nem tak az illetékesek elé. járnak el körültekintően, s Célirányosság, a gazdasági- emiatt — és más okokból — szellemi potenciál lehetősé- az eredményesen lezárt ku­geinek maximális érvényes!- tatások tapasztalatai gyak­tése, a lakossági szolgáltatá- ran kihasználatlanul marad­sok ellenőrzése jellemzi a nak, illetve alkalmazásuk KNE3 idei első félévi orszá- elhúzódik. Az állategészség­gos vizsgálatait is. Hazánk- ügy jelenlegi helyzetének, ban egyre növekszik az olaj elsősorban a mezőgazdaság' és általában a folyékony nagyüzemek állatállománya üzemanyagok felhasználása, egészségügyi ellátásának A világpiaci árak ismereté- vizsgálata szintén országos ben különösen lényeges lesz figyelmet érdemel. A néni az a vizsgálat, amely a fo- ellenőrök arra kívánnak vá lyékonv üzemanyagok fel- laszt kanni, milyen módon használása, a folyékony fokozható az állategészség­üzsmanyagokkal való taka- ügyi munka hatékonysága, r rékos gazdálkodás körűimé- az állategészségügyi szolgá­.ayeit igyekszik feltárni, lat jelenlegi szervezettsége Szemügyre veszik például, technikai felszereltsége meg­hogv az egves főhatóságok és fele'-e a nagyüzemi feltéte az ágazatokhoz tartozó gaz- leknek, s kielágítő-e a gvóv". dálkodó szervek milyen in- szerellátottság. Ez a kérdés tézkedéseket tettek a felső- különösen azért fontos, mer* rolt üzemanyagok takarékos az állami és a mezőgazdasági felhasználására, a fáradt nagyüzemek eddigi — iger olaj begyűjtésére és haszna, jelentős pénzeszközöket fl könnyűipar bővíti a termelést A Könnyűipari Miniszté- méktöbbletnek mintegy 40 rium pénteken igazgatói ér- százalékát a meglevő gépe­tekezletet tartott Budapes- ken, a rendelkezésre álló ten, a Vasas-székházban. kapacitásokkal, illetve azok Keserű Jánosné m niszter jobb kihasználásával kell bevezetőjében megállapított előállítani, a többlet 6o szá­ta, hogy a negyedik ötéves zalékát ped'g újabb beruhá­terv során a dolgozók tö- zások és rekonstrukciók útt rekvései, versenymozga'mai, ján. a nagyobb ütemű fejleszté- A tovább, javuló belföld sek, rekonstrukciók eredmé- ellátás mellett áz ágaza' nyeként lényegesen javult a szocialista exportját 31—36 'akosság áruellátása, és nö- százalékkal, a tőkés szállí­vekedett az. export. Az ötö- tásokat pedig 100 százalék. dik ötéves terv időszakában kai növelik, magasabb szintű vezetéssel. Az e'következő öt évbe" szervezettebben, hatéko- központi és vállalati forrá­nyabb gazdálkodással éven- sokból a könnyűipar mintt te átlagosan 5,5—8 százalék- egv 30—31 m'lliárd forintot, '-al kell bővíteni a termelést, ebből az idén m'ntegy 6—6.5 A létszám várható további mi'liárd forintot — fordít csökkenése ellenére a ter- beruházásokra. i Áz V. ötéves terv adataibői 30 0 20 1976-10 ÉPÍTŐIPAR 10-125: gvi llljg^jy 5.S 6.0 VASKOHASZAT Nymwcllcnwie): 43-4,5 willió II Hci»t*r*li«íl-eCTiiifl4ss 3.1-3,3 Milliói f.^'li'ilL'll'li'illi/lil 1940 3 2-3.4}. Növénytermelés V. 3i-3.lv.! I l A fibon«trr«rl4< u totvn terv «l|tl(S 14 Millió ion hó 50 v/hí (évn itlígW) 40­TEAM-KS VEGYIPAR (ezer t) 710-720 190 a» © © 40 JESEiEL 1980 jTERRA-KS ES HÍRKÖZLÉS 40 30 20 10 V. 1 >32-34 0 -i * A * / >28-30 /X 79-IO 1976-80

Next

/
Thumbnails
Contents